Jeruzsálem nemcsak Izrael, hanem a kereszténység fõvárosa is
2018.05.15. 15:00
1948. május 14-én az első ideiglenes zsidó kormány kihirdette az új állam, Izrael megalapítását. Ezt akkoriban Truman elnök is üdvözölte, sőt az USA elsőként ratifikálta Izrael létjogosultságát. Hetven évvel ezelőtt az Egyesült Államok segédkezett Izrael megalapításában, ma pedig Izrael megalapításának 70. évfordulóján az Egyesült Államok helyreállítja szövetségese szuverenitását, és elismeri a kereszténység legszentebb városának, Jeruzsálemnek a fővárosi státuszát. Ezzel a hetven évig tartó kör végleg bezárult, Izrael szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállammá vált.
Az amerikai és természetesen az európai közvéleményt is megosztja Trump húzása. Az amerikai evangélikusok és a konzervatívok üdvözlik a döntést, míg a liberálisok és a baloldaliak mindkét kontinensen inkább a palesztinok és a muzulmánok pártjára álltak. Régmúlt idők mantráit szajkózzák újra meg újra, de konkrét lépésekre nem mernék elszánni magukat.
Az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történő áthelyezése valójában egy ígéret beteljesítése. A várost 19 évnyi jordán megszállás alól a '67-es háborúban szabadították fel a zsidók. Már 1995-ben Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet az USA kongresszusa, csak egyetlen amerikai elnöknek sem volt "annyi vér a pucájában", hogy meglépje azt, amit Trump elnök tegnap.
Penny Young Nance, az egyik legnagyobb nőjogi mozgalmár szerint a Közel-Kelet egyetlen demokratikus állama megérdemel minden segítséget, ezért abban bízik, hogy az USA példáját követi az Európai Unió is.
Mint írja, Izrael elkötelezett az emberi jogok mellett, az országban teljes egyenjogúságban élnek a zsidók, a muszlimok, az arabok, a nők és a férfiak, a fiatalok és az idősek. Ellenben mondjuk a térség arab országaival, ahol patriarchális jogi berendezkedés mellett középkori mentalitás uralkodik.
A nőjogi aktivista kiemeli, hogy Izraelben a nők a kezdetektől fogva szerves részét képezik a modern államnak. Golda Meir, az eredeti "Iron Lady" kezdetben külügyminiszter volt, majd 1969-ben Izrael miniszterelnökévé választották. Izrael negyedik miniszterelnöke és a harmadik női miniszterelnök volt a világon.
Bizonyára kevesen tudják, de Izrael titkos humanitárius műveletet hajtott végre Szíriában, ahol gyerekeknek és sebesülteknek biztosítottak orvosi ellátást. Tette mindezt úgy, hogy közben semmiféle nemzetközi elismerésre nem vágyott.