Janez Jansa az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődött szlovén elnökségének programját ismertetve hangsúlyozta: országa szerint az Európai Unió külső határainak hatékonyabb ellenőrzésére és őrzésére kell törekedni, illetve fontos a tagállamok együttműködése a migráció származási országaival, valamint a tranzitországokkal.

Kijelentette: Szlovénia erősíteni fogja a kapcsolatot és az együttműködést a Nyugat-Balkánnal, a régiónak stratégiai jelentősége van az unió számára. Ha az Európai Unió nem tud előre lépni a régió európai integrációs folyamatában, olyan országok fogják ezt megtenni, amelyek más értékekkel rendelkeznek, és más érdekeket képviselnek – figyelmeztetett. Jansa szükségesnek mondta az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányát jelentő schengeni térség kibővítését, véleménye szerint Bulgária, Románia és Horvátország „indokolatlanul van várólistán”.
A szlovén kormányfő hangsúlyozta: rendkívül fontos a jogállamiság tiszteletben tartása, és annak világossá tétele, hogy mi tartozik ebbe. E tekintetben kölcsönös bizalomra van szükség a tagállamok között – szögezte le. Kifejtette: annak meghatározására, hogy mi sérti a jogállamiságot és az alapjogok tiszteletben tartását,

Elmondta továbbá, hogy a szlovén EU-elnökség programjának homlokterében a koronavírus-járvány utáni helyreállítás szerepel, illetve az, hogy az EU javítsa ellenállóképességét nem csak az esetleges járványokkal, hanem a biztonságra és értékekre leselkedő valamennyi veszéllyel szemben is. Eszközökre van szükség, hogy az EU hatékonyan válaszolhasson a kibertámadásokra, fontos a zöld és a digitális átállás támogatása, és az, hogy minden állampolgár azonos jogokkal rendelkezzen az EU-ban – mondta. Elengedhetetlen, hogy az EU biztonságot és a stabilitást garantáljon a szomszédságában, illetve előremutatóan működjön együtt a transzatlanti szövetséggel – tette hozzá a szlovén miniszterelnök.