Az oroszok 69 százaléka szavazna Vlagyimir Putyinra az egy hét múlva tartandó elnökválasztáson – közölte vasárnap a VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet.

A válaszadók közül 74 százalék mondta azt, hogy biztosan, 9 százalék pedig azt, hogy feltehetően elmegy majd szavazni. A felmérés alapján a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy 63 és 67 százalék közötti részvétel várható, és hogy Putyin a voksok 69-73 százalékára számíthat a március 18-án megtartandó elnökválasztáson – írja az MTI.

Ha ez valóban így lesz, akkor közel kerül majd a megvalósuláshoz a Kreml által sajtóértesülések szerint kitűzött cél, vagyis a hivatalban lévő államfő 70 százalék részvétel melletti 70 százalékos támogatottsága. Ez a várakozások szerint bírálói szemében is megerősítené a jelenlegi politikai kurzus legitimitását.

A részvételt egyébként számos eszközzel próbálják fellendíteni Oroszországban: a választási aktivitást a hivatalos hirdetések mellett a szórakoztatóipar és a sport celebritásai próbálják meg fellendíteni, a voksolást több helyen összekapcsolják helyi jelentőségű népszavazással vagy tömegrendezvényekkel, az először választók pedig ajándékot kaphatnak. A Központi Választási Bizottsághoz egyébként érkeztek arra vonatkozó panaszok, hogy állami és önkormányzati vállalatok alkalmazottaira, valamint diákokra próbáltak meg nyomást gyakorolni a részvétel érdekében.

A közvélemény-kutató intézet által megkérdezett mintegy négyezer választópolgár közül egyébként 7 százalék Pavel Grugyinyin üzletemberre, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja jelöltjére adná le voksát, Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokraták vezére pedig 5 százalékot kapna. Õket Kszenyija Szobcsak (Polgári Kezdeményezés) követi 2 százalékos támogatottsággal, majd Grigorij Javliszkij (Jabloko) és Szergej Baburin (Oroszországi Össznépi Szövetség) 1-1 százalékkal, továbbá Borisz Tyitov (Vállalkozók Pártja) és Makszim Szurajkin (Oroszország Kommunistái) egyaránt kevesebb mint 1 százalékos népszerűséggel.

A közvélemény-kutatók prognózisa szerint Grugyinyin a voksok 10-14, Zsirinovszkij 8-12, Szobcsak 2-3, Javlinszkij pedig 1-2 százalékára számíthat. A többi jelölt feltehetően nem fogja elérni az 1 százalékot. A felmérés statisztikai hibahatára 95 százalékos valószínűséggel 1,6 százalékpont.

A Krímet semmilyen körülmények között sem lehet visszaadni Ukrajnának – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy róla készült, még be nem mutatott portréfilmben, amelyet vasárnap több orosz hírügynökség is részletesen ismertetett. 

– válaszolta Putyin arra kérdésre, hogy létrejöhetnek-e olyan feltételek, amelyek között végbemehet az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt – hivatalos moszkvai szóhasználat szerint az anyaországgal "újraegyesített" – félsziget visszaszolgáltatása.

Az elnök hangot adott meggyőződésének, hogy a (második) csecsen "terrorellenes" háborúban elszenvedett véráldozatnál katasztrofálisabb következményei lettek volna annak, ha Oroszország a 90-es évek végén a jugoszláv forgatókönyvhöz hasonló módon széthullott volna. Szavai szerint a csecsenföldi pozitív változások a helyieknek köszönhetők.

Kitért a 2000-ben elsüllyedt, nukleáris meghajtású Kurszk tengeralattjáró 118 fős legénységének tragédiájára, amely röviddel az első megválasztása után történt. Mint mondta, a baleset rávilágított az orosz fegyveres erők akkori siralmas állapotára. Védelmi témákat érintve egyébként az orosz elnök ismételten megerősítette, hogy Moszkva az ország biztonsága szempontjából fontosnak tartja az északi sarkkör régióját.

Történelmi és politikai kérdések mellett a gyerekkoráról és a lányairól is szót ejtő Putyin a környezetéről szólva egyebek között elmondta: egyedül az árulást nem tudja megbocsátani, és olyanokból válogatta össze baráti körét, akik nem képesek ilyesmire.

A filmből egyébként kiderül, hogy Putyin egyik nagyapja Lenin és Sztálin szakácsa volt, a másik pedig az első világháborúban az osztrák fronton megsebesítette, majd bekötözte a monarchia egyik katonáját, aki kezet csókolt neki ezért. Putyin elmondta, hogy Angela Merkel német kancellár időnként Radeberger sört küld neki ajándékba. A korábbi német kormányfőről, Gerhard Schöderről, a Rosznyefty igazgatótanácsának jelenlegi elnökéről pedig azt a történetet mesélte el, hogy amikor 2000-ben meghívta őt egy közös orosz szaunázásra, az épület lángra kapott, ám a volt szociáldemokrata politikus a menekülésnél előbbre tartotta, hogy kiürítse a korsóját.

A Putyinról szóló dokumentumfilmek kampányidőszakban való műsorra tűzése az országos televíziókban ellentétes lenne a választásra vonatkozó előírásokkal, a Pervij Kanal (Első Csatorna) állami tévé ezért le is vette műsoráról Oliver Stone részletekben sugárzott Putyin-dokumentumfilmjének utolsó részét. Még nem világos, hogy mikor mutatja be ugyanez az adó a számára a mai orosz állami televíziózás egyik kulcsszemélyisége, Vlagyimir Szolovjov által leforgatott Világrend 2018 című, másfél órás, alapvetően az elnökkel folytatott beszélgetéseken alapuló dokumentumfilmet, de az szerdán teljes terjedelmében felkerült az internetre, annak tartalmát pedig részletesen ismertette az orosz média.

A vasárnap nyilvánosságra került új portréfilm, több mint kétórás első részét az ugyancsak állami Rosszija 1 televízió gyártatta le. Szerzője Andrej Kondrasov, Putyin választási stábjának sajtófőnöke. A filmet Dmitrij Kiszeljov, a Rosszija Szegodnya hírügynökség vezérigazgatója, az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszóró Társaság (VGTRK) vezérigazgató-helyettese osztotta meg a VKontaktye és az Odnoklassznyiki közösségi oldalon.

A Rosszija 24 hírcsatorna egyébként szombaton teljes terjedelmében és többször bemutatta Megyn Kelly csaknem egyórás, az amerikai NBC televízió számára készített Putyin-interjúját.