Róháni az állami televízióban közvetített beszédében azonban óvatosságra intett az amerikai tárgyalási kezdeményezésekkel kapcsolatban, amelyek szerinte nem őszinték.

Kína, az Egyesült Államok és Oroszország mellett Franciaország, Nagy-Britannia és Németország írta alá 2015-ben azt a többoldalú megállapodást, amelynek értelmében Irán vállalta atomprogramjának korlátozását a vele szembeni szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Washington azonban kilépett az egyezményből és visszaállította a szankciókat az iszlám köztársasággal szemben, amely válaszul elkezdte fokozatosan korlátozni az atomalkuból fakadó kötelezettségei teljesítését.

Az amerikai szankciók válságba sodorták az iráni gazdaságot.
Irán elutasította azt, hogy a szankciók feloldása nélkül bármilyen tárgyalásba bonyolódjon az Egyesült Államokkal, amely szeretné rászorítani Teheránt a párbeszédre és a visszatérésre az atomalkuhoz. Június elején Trump megismételte Washington felhívását egy újabb egyezség megkötésére, amely már szigorúbb korlátokat szabna Teherán nukleáris létesítményeire, ballisztikus rakétaprogramjára, továbbá kiterjedne a közel-keleti régióban évtizedek óta dúló háborúk befejezésére is.

Az iráni vezető hozzátette, tudják azt, hogy a Teheránhoz intézett amerikai tárgyalási felhívások „csupán szavak és hazugságok”. Irán válaszul arra, hogy Washington teljes mértékű politikai nyomást gyakorolt rá, fokozatosan visszavett az atomalkuban rögzített kötelezettségei teljesítéséből. Teherán szerint a folyamat megfordítható, ha az atomalkuban részes európai felek teljesítik az öt évvel ezelőtti egyezményben leírt ígéreteiket, hogy megvédik Iránt az amerikai büntetőintézkedésekkel szemben. Róháni most hangsúlyozta, hogy az európai országok nem teljesítették ígéreteiket, egyben élesen bírálta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pénteki határozatát.

Róháni hangoztatta: országa kész erre, és törvény is kötelezi arra, hogy együttműködjön a szervezettel.