Iohannis politikájának lényegévé vált a magyarellenesség
2020.05.04. 18:00
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetségre lépésével létrejött Erdélyi Magyar Szövetség Klaus Iohannis hétfő délutáni kijelentéseire reagált. Az államfő ezúttal azzal vádolta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy olyan párhuzamos közigazgatási törvénykönyv elfogadását támogatja, amely – mint fogalmazott – kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein, ez pedig Székelyföld autonómiájához vezet.
Az EMSZ hangsúlyozta: a szabad nyelvhasználat, mellyel az államelnök riogat, nem veszélyforrás, hanem Románia által elfogadott nemzetközi dokumentumokban is biztosított jog. A szövetség szerint a mostani tervezet semmivel sem biztosít több jogot, mint amennyit Románia a nemzetközi dokumentumok ratifikálásával már elfogadott.
Megértjük, hogy a szász gyökereiről, kultúrájáról és nyelvéről lemondott Iohannisnak az anyanyelv mit sem jelent, mi azonban semmilyen körülmények között nem vagyunk hajlandóak feladni abbéli szándékunkat, hogy nyelvhasználati jogainkat a lehető legszélesebb körben kiterjesszük. Ugyanígy nem mondunk le önrendelkezési törekvéseinkről sem, melyek eredményeként – az államelnök egyre kétségbeesettebb nyilatkozatai ellenére is – élhető jövőt biztosíthatunk az erdélyi magyarságnak.
Az EMSZ szerint Klaus Iohannis végleg kiírta magát a civilizált, európai politikusok sorából, s méltatlanná vált tisztsége betöltésére. Az államfő bebizonyította, hogy nem kíván a korábban rá nagy számban szavazó erdélyi magyar közösség államelnöke lenni.
Döntését tudomásul vesszük, s immár kijelenthetjük: Iohannis nem a mi elnökünk!
Az EMSZ arra kérte mindazokat, akik elítélik az államelnök uszítását, hogy aláírásukkal támogassák a nemzeti régiók védelméről szóló európai polgári kezdeményezést.
Ne hagyjuk, hogy Iohannis nevessen a végén!
– áll a Csomortányi István EMNP-elnök és Mezei János MPP-elnök által jegyzett állásfoglalás végén.
Klaus Iohannis arra a törvénytervezetre utalt hétfői nyilatkozatában, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tavaly októberben nyújtott be a parlamentben. A tervezet kisebbségi fejezetében elsősorban azokat az anyanyelvhasználati jogokat foglalja össze, amelyeket a román parlament a közigazgatási törvénykönyv részeiként 2018-ban már elfogadott, de a törvénykönyv egésze nem állta ki az alkotmányossági próbát. A tervezet benyújtását az RMDSZ azért látta szükségesnek, mert a Dancila-kormány az alkotmánybírósági elutasítás után tavaly sürgősségi kormányrendelettel léptette életbe a közigazgatási törvénykönyvet, de ebből már kihagyta a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó részeket.
MTI