Ínyencfalat énekesmadarak okozhatják a brit titkosszolgálati bázisok ciprusi végzetét?
2017.08.07. 21:28
Egyre nehezebb a brit hadsereg dolga Cipruson amióta a WikiLeaks nyilvánosságra hozta, hogy a ciprusi brit katonai bázisokon zajló legfontosabb tevékenység a Közel-Kelet és Európa távközlési és elektronikus adatforgalmának megfigyelése és rögzítése szoros együttműködésben van az USA titkosszolgálataival. A Brexit miatt nem kell feladnia Londonnak az angol közigazgatás alá tartozó ciprusi területeit. Azonban akadt egy környezetvédelmi gond, ami akár végzetes is lehet: a brit hatóságok tudtával közel egymillió fokozottan védett énekesmadarat mészárolnak le minden évben az angol fennhatóság alá tartozó ciprusi területen a helyi maffiacsoportok.
Nagy-Britannia két rendkívül fontos katonai bázist működtet az EU-tagállam Ciprus területén. A hírekben gyakran szereplő két bázison a hivatalos tájékoztatások szerint a királyi légierő gépei mellett állandó telepítésű szárazföldi csapatok is állomásoznak, illetve a két bázis alapvetően kiképzési célokat szolgál.
Azonban a ciprusi brit jelenlét legfontosabb eleme egy olyan titkosszolgálati vonatkozás, amely ritkán szerepel a hírekben.
A brit titkosszolgálat három legfontosabb (GCHQ) központja közül az egyik Cipruson található, ahol minden kommunikációs és levelezési metaadatot titokban gyűjtenek össze a felhasználók tudta és engedélye nélkül. A török és görög ciprusiak között megosztott sziget keleti oldalán van az Ayios Nikolaos hírszerző állomás.
Ennek az állomásnak az egyik fő feladata az, hogy titokban lehallgasson és rögzítsen mindenféle kommunikációt Törökország és a közel-keleti országok irányából és irányába.
A kelet-mediterrán és a közel-keleti országok közötti kommunikáció lehallgatását (az e-mailek, telefonhívások, sms üzenetek, közösségi média üzenetek, az elektronikus számlaforgalom, és a netes jelszavak megszerzését, ellenőrzését) a brit titkosszolgálat adatgyűjtő részlegei számára nagyrészt a Földközi-tengeren futó optikai kábelek ciprusi elérhetősége teszi lehetővé.
Fontos tény a brit katonai bázisok ciprusi jelenlétével kapcsolatban, hogy a brit GCHQ nemcsak London számára végez elektronikus felderítő és lehallgató tevékenységet, hanem az amerikai társszervezet, az NSA számára is, sőt alapvetően annak a kifejezett igényei szerint.
A WikiLeaks által az NSA tevékenységével kapcsolatban nyilvánosságra hozott adatokból tudhatta meg a világ, hogy a ciprusi brit titkosszolgálati kapacitások egy 1,25 milliárd dolláros, "Tempora" kódnevű titkos program részét képezik.
A Snowden által közzétett fájlokból az derült ki, hogy a Tempora egy 2008-ban a GCHQ által kifejlesztett számítógépes program aminek két alprogramja az „Internet mastering" és a "Global Telecoms Exploitation", amelyek lehetővé teszik minden internetes és telefonos kommunikáció lehallgatását és rögzítését.
A sajtóbeszámolók szerint a ciprusi Pyla hegyfokánál – amely brit katonai területnek számít –, évente 800 ezer és 1 millió éppen vándorlás közben megpihenő énekes madarat fognak be hálókkal, hogy meggyilkolják őket csak azért, mert értékesíthetőek a világ legdrágább ételkülönlegességei közé tartozó ínyencségek alapanyagaiként.
A hírek szerint a brit katonai területeken az orosz szervezett bűnözői csoportok által működtetett helyi maffiacsoportok nagyüzemi módszerekkel ölik meg az egyébként Cipruson és az egész EU területén fokozott védettséget élvező énekesmadarakat.
A feltételezések szerint a brit joghatóságú területen végzett nagymértékű madárpusztítás azért is folyhat évek óta zavartalanul, mert a maffia és a brit, valamint ciprusi hatóságok közötti együttműködés mellett a sziget őslakosai maguk is aktívan részt vesznek abban, illetve támogatják is azt.
Ennek pedig az az oka, hogy a szigeten nagy hagyománya van az értékes és védett énekesmadarak elfogyasztásának. Ez olyannyira így van, hogy Ciprus egyik nemzeti étele, a ciprus kaviárjaként is ismert ambelopoulia, ami énekesmadarak húsából készül. Az ambelopoulia a teljes törvényi tiltás ellenére jelenleg is megrendelhető "titokban" a ciprusi éttermekben, elképesztően magas felárért cserébe.
A helyi és nemzetközi állatvédő és környezetvédő csoportok tiltakozása egyre erősebb a nagyüzemi léptékű madárgyilkosságok miatt, amelyek egy uniós tagállam területén történnek.
A madarak védelmében felmerült, hogy a közelmúlt példáját követve Nagy-Britanniának tovább kellene csökkentenie az 1960 óta egy szerződés alapján a fennhatósága alá tartozó ciprusi területet.