A katalán főváros baloldali polgármestere, Ada Colau 1974. március 3-án látta meg a napvilágot. Az egyetemen filozófiát tanult, majd légiutas-kísérőként, tanárként vállalt munkát, de felbukkant egy spanyol tévésorozatban is. Colau fiatalkora óta erős elkötelezettséget érzett az elvont baloldali és liberális elvek iránt, az öbölháború idején például tiltakozó akciókban is szerepet vállalt, majd antiglobalista tüntetések szervezője lett.

Ada Colau aktivista éveiben számos más rendezvény, megmozdulás szervezője volt, melyet több esetben Soros György alapítványa, az Open Society Foundations finanszírozott. Colau egész politikai pályafutása alatt az Európába kívánkozó illegális bevándorlók pártfogója volt, a nyitottságot, a sokszínűséget és a toleranciát hangoztatva.

Colaunak végül a spanyol gazdasági válság hozta meg az igazi áttörést, melynek során az eladósodott családok kilakoltatása ellen szólalt fel. A politikus 2013-ban nagy vihart kavart, amikor a spanyol bankszövetség főtitkárát bűnözőnek nevezte, a politikustársait pedig a bankok bűntársaiként aposztrofálta. Colau igyekezett a nép egyszerű gyermekeként megjelenni, ezért számos alkalommal büszkén hangoztatta, hogy megválasztásáig a legmagasabb fizetése 1500 euró (kb. 455 ezer forint) volt, többnyire pólót és farmert hord, tömegközlekedéssel utazik, ezt pedig a jövőben is fenntartja.

Annak ellenére, hogy Barcelona városának az igazi áttörést az 1992-es nyári olimpiai játékok megrendezése hozta el, melynek következtében egy korábbi marginális kikötővárosból a világ egyik legtrendibb, legfelkapottabb úti céljává vált; a baloldali politikus a turizmus visszaszorításáért szállt síkra. Colau szerint a turizmus élhetetlenné teszi a várost az ott lakók számára, emiatt a kampány során ígéretet tett a szállodaépítések leállítására és a turisztikai szektor szerződéseinek felülvizsgálatára.

Politikai ellenfelei radikálisnak nevezték a kampány alatt, és a politikai életben való tapasztalatlanságát emlegették fel. A győzelem után Colau azonban arról beszélt, hogy másképp is lehet politizálni, mint ahogy az elődei tették. Ada Colau 2015-ös választási sikerét egy, a választásra alakult baloldali tömörülés keretében sikerült összehozni, melynek tagja volt a radikális baloldali, marxista Podemos is. Colau a győzelmét követően nekilátott a demagóg kampányígéreteinek beváltásához, jelentős sikereket azonban idáig sem sikerült elérnie.

Ada Colau a bevándorlási válság kirobbanása óta az egyik legnagyobb pártfogója volt az illegálisan érkező migránsoknak. Barcelona polgármestere az európai nagyvárosokat is szövetségre, együttműködésre szólította fel, hogy a migránsok befogadásával járjanak a folyamatok élén, ezzel könnyítve az országokra nehezedő nyomást.

A polgármester idén februárban a baloldali és liberális pártok, civil szervezetek által szervezett migránspárti tüntetés élén vonult. Az akkori barcelonai demonstráción mintegy 160 ezer ember vett részt, azt követelve a madridi kormánytól, hogy Spanyolország több migránst fogadjon be. Az ország ugyanis több mint 17 ezer migráns befogadására tett ígéretet, azonban csak 1100 bevándorlót helyeztek át az országba. Barcelona baloldali polgármestere emiatt elszántan követelte a központi kormánytól, hogy a katalán főváros több migránst fogadhasson be.

– jelentette ki fél éve Ada Colau a migránsok befogadása kapcsán. A polgármester egyébiránt a barcelonai kikötőben egy hatalmas kijelzőt is felszereltetett, mely mutatja a város polgárainak, hogy eddig hány migráns fulladt a Földközi-tengerbe.

A terrortámadás után Ada Colau összetörve állt a kamerák elé, és arról beszélt, mennyire hálás, hogy szolidárisak Barcelonával, így nem érzik magukat tehetetlennek.

– hangoztatta lózungjait az összetört Colau.

Így lett hát Barcelona a „remény fővárosa”, mely ha Spanyolországtól még nem is, a valóságtól már biztosan elszakadt.