A muszlimok hagyományos zarándoklata vasárnap reggel kezdődött a szaúd-arábiai Mekkában. Becslések szerint idén kétmillió ember vesz részt a haddzson, amely az iszlám egyik alappillére, és minden olyan hívő muszlim számára az életben legalább egyszer kötelező, aki fizikailag képes arra, hogy végigjárja a zarándoklatot.

Ilyenkor a zarándokok az óramutató járásával ellentétes irányban hétszer kerülik meg a mekkai nagymecsetben lévő Kábát, amelyet Isten házának tartanak, és falában található a muszlimok legszentebb ereklyéje, a fekete kő, amely a szó szoros és átvitt értelmében is a vallás sarokköve. Az épület keleti sarkába ékelődik, és ennek irányába imádkoznak a muszlimok naponta öt alkalommal.

A Kába megkerülése után megteszik azt az utat a ma a mecseten belül található két domb között, melyet annak idején a hagyomány szerint Ibrahim felesége, Hádzsar is megtett. Hétfőn  az Arafát-hegyhez vonulnak, ahol hitük szerint Mohamed próféta utoljára vezetett imádságot. Ez után a Mekkától mintegy öt kilométerre fekvő Minában jelképesen megkövezik az ördögöt, ahogyan Ibrahim is megkövezte a három oszlopot annak jelképeként, hogy ellenáll a kísértésnek. Ezt azért tette, hogy Isten a parancsa ellenére megkímélje Ismáelt.

A zsidó-keresztény hagyomány szerint Ábrahámnak Izsákot kell feláldoznia Isten parancsára, de a muszlim hagyományok szerint Isten Ismáel megölését parancsolja meg Ibrahimnak, majd végül megkegyelmez nekik.

Az ördög megkövezése után, az újrakezdés jelképeként a zarándokok leborotválják a hajukat, és a haddzsot az áldozati ünnep, az íd el-adha zárja, amikor ünnepélyesen állatot vágnak, és a húst rászorulóknak adják.