Ilyen a liberális kettõs mérce: amit Obamának lehet, azt Trumpnak nem
2018.03.25. 13:08
Nem újdonság a Facebook és más közösségi portálok történetében a Cambridge Analytica botránya során bírált adatgyűjtés, a módszert Barack Obama és csapata találta fel a volt amerikai elnök első kampányában, 2008-ban, majd 2012-ben erőteljesen folytatták – állítják az AFP francia hírügynökség által megkérdezett szakértők.
A Cambridge Analytica cég maga is azt mondta, hogy semmi újat nem fedezett fel. A vállalat, amelyet azzal vádolnak, hogy szabálytalanul 50 millió Facebook-profil adatait gyűjtötte össze, ugyancsak Barack Obamának és csapatának tulajdonította a módszer feltalálását a múlt szombaton közzétett üzenetében.
2008-ban a fiatal szenátor, Barack Obama az összegyűjtött adatok segítségével tudta felmérni, mit kíván az ország, és ennek alapján dolgozhatta ki programját – magyarázta Chirag Shah, a New Jersey-i Rutgers Egyetem tanára, a témáról szóló tanulmány szerzője. Négy évvel később – emlékeztetett Victoria Farrar-Myers, a texasi Déli Metodista Egyetem politikatudományok professzora – az elnök kampánycsapata arra használta fel az adatokat, hogy mozgósítsa azokat, különösen a fiatalokat, akik 2008-ban az elnökre szavaztak, de most haboztak megismételni döntésüket.
Donald Trump elnök csapata 2016-ban szintén élt a mikromarketing módszerével, egyebek között a Cambridge Analytica által összegyűjtött adatok révén. Victoria Farrar-Myers emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi elnökválasztás közeledtével Trump kampányában sok helyen tartottak a választás szempontjából jelentéktelennek tűnő helyeken nyilvános gyűléseket. Végül azonban ezek a választókörzetek, amelyeket egyebek mellett a közösségi portálokon összegyűjtött adatok segítségével azonosítottak, döntötték el a választást a republikánusok javára.
A Szövetségi Választási Bizottság (FEC) által közzétett dokumentumok szerint John Bolton, a Fehér Ház csütörtökön kinevezett új nemzetbiztonsági főtanácsadója szintén alkalmazta a Cambridge Analyticát több kongresszusi képviselőjelölt javára történő adománygyűjtésben.
A hét eleje óta sok konzervatív kommentátor bírálta, hogy ugyanazok a médiumok botrányként tálalják a Trumpnak segítő Cambridge Analytica ügyét, amelyek korábban kedvezően fogadták Obama digitális stratégiáját, és hangsúlyozták, hogy a módszerek ugyanazok.
Az Obama-csapatnak mindenesetre vannak önigazoló érvei. "A Cambridge Analyticától eltérően mi nem loptunk személyes adatokat a választók Facebook-oldaláról hamis ürügyekkel" – írta a Twitteren Michael Simon, Obama 2008-as kampányának adatelemző vezetője.
A Medium című honlapon megjelentetett szerkesztőségi cikkében Rayid Ghani, a 2012-es Obama-kampány tudományos felelőse azt állította, hogy kikérték a jelölt szimpatizánsainak beleegyezését, mielőtt felhasználták volna a Facebook-profilon lévő adataikat. A kampánycsapat ezután arra biztatta ezeket a szimpatizánsokat, hogy kérjék meg egyes, a kampány során azonosított "barátaikat", menjenek el szavazni. A "barátokat" azonban nem tájékoztatták erről az eljárásról, az adataikat így a tudtuk nélkül használták fel.
A The New York Timesban 2013-ban megjelent egyik írás szerint Rayid Ghani 2012-es csapatának egyik tagja elmagyarázta, hogy a Facebook felhasználásával sikerült világosan összeállítani a megkeresendő ingadozó választók listáját, amelyen végül 15 millió név szerepelt.
Valójában sem Obama két kampánya, sem Trumpé nem szegte meg sem a személyes adatok védelméről szóló törvényt, sem a Facebook 2015-ben megszigorított belső szabályait – véli több szakértő.
Véleményem szerint nincs szó magánéletről, ha valaki, aki felmegy a közösségi portálokra úgy dönt, hogy megosztja a személyes adatait"
– vélte Victoria Farrar-Myers professzor, aki a Demokrata Párt szimpatizánsa.
Az MTI szerint Chirag Shah még tovább ment: "Amikor valaki kitesz valamit a Facebookra, fényképet, üzenetet, az a Facebook tulajdona lesz. (...) Amíg ez nem változik, továbbra is át fogják hágni a magánélet határait".