Cinikusan személyeskedő, már-már unalmas vagdalózás, magas labdák és enyhe demokrata fölény jellemezte az első televíziós elnökjelölti vitát Donald Trump és Hillary Clinton között.

Elsősorban politikusokat és támogatókat hívtak meg vendégként Hillary Clinton demokrata és Donald Trump republikánus elnökjelölt hétfő esti első vitájára. A két nagy párt befolyásos politikusaival töltötték meg a New York-i Hampstead Hofstra Egyetem nagytermét, ahol a sorrendben első elnökjelölti vitát tartották. Kormányzók, képviselők, szenátorok érkeztek, és jelen voltak a jelöltek kampányának nagy támogatói is, például a nevadai milliárdos Sheldon Adelson, aki Trump támogatója, vagy a szintén milliárdos texasi Mark Cuban, Hillary Clinton kampányának segítője.

Donald Trump meghívottai között volt Mark Geist, a líbiai Bengáziban lévő amerikai konzulátus elleni, 2012-ben elkövetett terrortámadás egyik túlélője. A bengázi konzulátus elleni támadást Hillary Clinton külügyminiszteri megbízatása idején követték el, és a republikánusok elsősorban Clintont hibáztatják érte. Trump családtagjai – köztük a tanácsadójává előlépett veje, Jared Kushner – is jelen volt a vitán.

A vita során három nagy témakört jártak be, melyekhez szorosan kapcsolódtak aktuálpolitikai események és témák. Először a gazdasági topikban vitatkoztak prosperitásról és munkahelyteremtésről. Ezt követte a vita talán legkényesebb témája, a bűnözés és faji megkülönböztetés kérdése. A harmadik nagy témakör a biztonság kérdése volt, melyben többek közt szó esett kiberbiztonságról, terrorizmusról, belbiztonságról és katonai szerepvállalásról.

Clinton a gazdaság lábra állítását a kisvállalkozások és a középosztály megsegítésében, infrastrukturális beruházásokban, valamint a minimálbérek növelésében látja. Elmondása szerint gazdasági programjának legfőbb célja, hogy minél többen és minél nagyobb arányban részesülhessenek a megtermelt nemzeti profitból. A demokrata jelölt egy hatékonyabb és gyorsabb adórendszer reformját sürgette, valamint hangsúlyozta a fejlett oktatás és a tudásszerzés fontosságát a munkaerőpiac erősítésében. Az első nagy fricskát Trump kapta az orra alá, mikor Hillary a "gazdagok támogatása" helyett a középosztály erősítését szorgalmazta. Clinton szerint Trump is csak az apjától felvett kölcsönből tudott milliárdos cégbirodalmat létrehozni.

Donald Trump meglepő módon nagyon higgadtan kezdte első megszólalását. A milliárdos ingatlanmágnás az amerikai gazdaság legfőbb problémáját abban látja, hogy rengeteg vállalat hagyja el az országot. Szerinte a Kínába és Mexikóba áramló vállalatok miatt elértéktelenedik a dollár, és rengeteg kiváló lehetőségtől esnek el az amerikai állampolgárok. Trump Clinton elképzeléseire azzal válaszolt, hogy ő a külföldre telepedett vállalakozások hazahozatalát valósítaná meg, és ezzel sok-sok új munkahelyet teremtene, valamint az elmúlt 10 évben kötött nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat is újratárgyalná.

Trump nem bírt sokáig a higgadtsággal és már az első percektől éles vitába bocsátkozott Clintonnal. Trump Kínát okolta az amerikai munkahelyek elvesztéséért. Emellett ostorozta az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), amelyet még Hillary Clinton férje, Bill Clinton írt alá elnökként. Amikor a demokrata jelölt azt válaszolta, hogy férje elnöksége fellendítette az amerikai gazdaságot, Trump közbeszólt: az elmúlt években Hillary Clinton miért nem arról beszélt, hogy a NAFTA milyen károkat okozott az országnak. Trump többször félbeszakította Clintont, aki válasz helyett az újságírókat kérte fel Trump vagdalózó állításainak ellenőrzésére.

A republikánus elnökjelölt számonkérte vetélytársát, hogy ha ilyen konkrét gazdaságpolitikai elképzelései vannak – melyeket meg is fogalmazott a kampánya során – akkor az elmúlt 30 évben ezeket a programpontokat miért nem lehetett végrehajtani. Trump szerint a Clinton által felsorolt gazdaságélénkítő programpontok tipikusan elmismásolt, üres politikai üzenetek, melyekből úgysem lesz semmi. Szerinte Clinton csak beszél, de nem cselekszik; hangzatos dolgokat mond, melyek a valóságban működésképtelenek.

Trump a legnagyobb adócsökkentést ígérte, melyet "Reagan óta nem látott az ország". Szerinte nem szabad leszámolni a tehetősekkel, "ahogy Clinton tervezi", mert a nagyvállalatok támogatásával országon belül tudnák kiterjeszteni a munkalehetőségeket. Trump úgy vélte, hogy a magas adók miatt áramlik ki a munka az országból, a bennmaradó tőkét pedig teljesen felemészti a bürokrácia. Ahogy az egész vita során, inkább Clinton ütötte le a magas labdákat, így volt ez az adó kérdésénél is.

Hillary Clinton szerint dokumentumok bizonyítják, hogy Trump kibújt az adófizetés alól, amikor kaszinói voltak Atlantic Cityben, s nem áldozott közügyekre vagy jótékonyságra egyetlen centet sem. A műsorvezető kérdésére, hogy mikor hozza nyilvánosságra az adóbevallását, Trump azzal válaszolt: amint az adóhatóság befejezte a munkát. Trump megjegyezte: ügyvédei tanácsai ellenére is közzéteszi adóbevallását. Clinton szerint ez soha nem fog megtörténni, hiszen 40 éve minden elnökjelölt elérhetővé tette eddig a bevallását. "Kinek tartozik Donald?"– tette fel a kérdést. Erre Trump csak úgy válaszolt, hogy "majd ha Hillary mind a 33 ezer e-mailjét nyilvánosságra hozza", akkor majd ő is azonnal közli az adóbevallását.

Clinton erre úgy reagált, hogy vállalja a felelősséget, de nem kér bocsánatot az e-mail-botrányért, amelyet külügyminiszterként saját magánszerverének hivatalos célú használatával okozott. Hibát követett el, és ma már bizonyára másként cselekedne – tette hozzá. Trump szerint viszont Clinton szándékosan vett igénybe magánszervert és szándékosan töröltette elektronikus leveleit. A republikánus elnökjelölt szerint ez alkotmányellenes volt, mert szembement az Alkotmány 5. kiegészítésével.

A második nagy témakörben előkerült a bűnözés, a fekete közösségek helyzete és a közbiztonság kérdése, valamint faji megkülönböztetésről és az ebből adódó problémákról vitáztak az elnökjelöltek. Hillary Clinton szerint helyre kell állítani a bizalmat a fekete közösségek és a rendfenntartó erők –leginkább a mostanában túlkapásairól ismert rendőrség – között.

– állította a demokrata elnökjelölt, aki rehabilitációs programokat javasolt a börtönviselt afroamerikaiaknak és a fegyverviselés szigorítását szorgalmazta. Donald Trump szerint azonban "Hillary Clinton képtelen kimondani két szót: törvény és rend". A republikánus elnökjelölt szerint rendre van szükség. Úgy vélte, nem véletlen, hogy a legnagyobb rendőrszervezet őt biztosította támogatásáról.

Trump szerint a nagyvárosok belső részein az afroamerikaiak és a spanyolajkúak "pokolban élnek". Egyes városokban, például Chicagóban, olyan rossz a közbiztonság, hogy "az ember az utcán sétál és agyonlövik". Trump szerint bandák randalíroznak, a fekete amerikaiak közösségeit a politikai elit magára hagyta. Clinton nem értett egyet azzal, hogy vetélytársa ilyen negatív képet festett a közállapotokról.

Hillary Clinton az Egyesült Államokat érő kibertámadások elleni határozott fellépést ígért. A demokrata elnökjelölt ezzel összefüggésben ismét Oroszországot vádolta az amerikai állami és magán számítógépes rendszerek elleni támadásokkal. Trump szerint egyelőre még senki sem bizonyította, hogy valóban Oroszország állt volna a Demokrata Párt számítógépes rendszerének feltörése mögött. Clinton ekkor sokadjára Trump szemére vetette a republikánus elnökjelölt elköteleződését Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett.

A terrorizmus témájára kanyarodva Trump kijelentette, hogy Barack Obama és Hillary Clinton teremtett lehetőséget az Iszlám Állam megszületését. Szerinte a Barack Obama elnök és Hillary Clinton külügyminiszter által Irakban teremtett hatalmi vákuum lehetővé tette a dzsihadista terrorszervezet felemelkedését. Clinton arra emlékeztetett, hogy Irakot a republikánus George W. Bush elnöksége idején rohanták le és a (később idő előttinek bizonyult) csapatkivonásról is Bush elnök döntött. Clinton szerint fokozni kell az amerikai légicsapásokat az Iszlám Állam állásai ellen, és a terrorszervezet vezetőit kell likvidálni. Trump szerint ha "elvették volna" Iraktól az olajat, akkor az Iszlám Államot már rég meg lehetett volna fosztani pénzügyi forrásától.

Nemzetbiztonsági programját ismertetve Hillary Clinton kiemelte, hogy a hírszerzés erősítésére, a muszlim közösségekkel történő erőteljesebb együttműködésre, a NATO szerepének erősítésére összpontosítana. Az iráni atomalku tető alá hozása szerinte azt mutatja, hogy külügyminiszterként "erős" politikus volt. Azt ígérte, ha elnökké választják, tiszteletben tartja majd az Egyesült Államok kétoldalú szerződéseit szövetségeseivel, például Japánnal. Trump szerint az Egyesült Államok többé nem lehet "a világ csendőre".

A republikánus elnökjelölt a vita végén azt állította: demokrata vetélytársából hiányzik az "életerő", és bár van tapasztalata, de ez "rossz tapasztalat", mert sorozatban hozott rossz döntéseket. Hillary Clinton a maga részéről külügyminiszterként tett utazásait, tárgyalásait, megállapodásait említette, mint bizonyítékot tapasztalataira és arra, hogy megvan benne az életerő. Trump a vitavezető többszöri kérdésére végül hajlandó volt kimondani, ha Clinton nyeri az elnökválasztást, kész teljes mértékben támogatni őt.