Így kerülnék el a kiutasítást az illegális bevándorlók Hollandiában
Vincze Viktor Attila
2018.03.09. 14:30
Nehéz helyzetbe hozta az egyébként maximálisan migránspárti holland közigazgatást három illegális bevándorló. A bevándorlók arra hivatkozva kérik a bíróságtól a rájuk vonatkozó kiutasítási határozatok eltörlését, hogy mivel õk már teljesen átvették a nyugati életformát, ezért a hazatoloncolásuk súlyosan hátrányos helyzetbe hozná õket.
AMSZTERDAM, 14:30
Nehéz helyzetbe hozta az egyébként maximálisan migránspárti holland közigazgatást három illegális bevándorló. A bevándorlók arra hivatkozva kérik a bíróságtól a rájuk vonatkozó kiutasítási határozatok eltörlését, hogy mivel ők már teljesen átvették a nyugati életformát, ezért a hazatoloncolásuk súlyosan hátrányos helyzetbe hozná őket.
Három női menekült arra hivatkozva szeretné elkerülni a szülőhazájába való visszatoloncolást, hogy ők már túlságosan "nyugatiassá" váltak ahhoz, hogy veszély nélküli legyen számukra a hazájukba való visszatérés.
Az afganisztáni és szomáliai nők a holland közigazgatási legfelsőbb bíróság előtt úgy vélték, hogy veszélyben van az életük, mert ők már nem a hazájukban szokásos normák szerint élnek.
A három bevándorló nő szerint a bíróságnak azért sem lenne szabad engedélyezni a kitoloncolásukat, mert a szülőföldjükön nemcsak életveszélynek lennének kitéve amiatt, hogy nőként elfogadták a nyugati életforma normáit, de emellett a hazájukban ráadásul jóval kevesebb lehetőségük lenne a fejlődésre, az önképzésre és az önmegvalósításra is.
Itt én dönthetek arról, hogy mit hordok, mit csinálok és ki vagyok, de Afganisztánban ezt nem tehetem meg"
– mondta el a holland NOS közszolgálati médiumnak az ügyben érintett Mohadese Moradi. A 21 éves afgán nő hét éve él Hollandiában.
A bírósági eljárás előtt megszólalt az ügyben a holland igazságügyi minisztérium illetékese, aki közölte, hogy álláspontjuk szerint a nyugatiasság, a nyugati életforma átvétele nem lehet az alapja a kiutasítási és kitoloncolási határozatok visszavonásának.
A holland közigazgatási bíróság hat hét múlva hozhat határozatot az ügyben, amely döntés ellen a migránsok még fellebbezési kérelmet nyújthatnak be az Európai Bíróságon, Luxembourgban.
A tudósításokból az nem derül ki, hogy a kiutasításuk ellen fellebbező migráns hölgyek Hollandiában hordtak-e burkát, illetve hidzsábot vagy sem. Mindenesetre a német parlament nemrég Szíriába kiutazott delegációja nagy meglepetésére azt tapasztalta, hogy Szíriában a nők többsége nem takarja el az arcát és farmerben sétál a közterületeken. Eközben viszont a Németországban menedékjogot kérő szír nők jelentős része iszlám fundamentalista és eszerint öltözködik is, tehát eltakarja az arcát és a testét.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
