Emmanuel Macron francia államfő a versailles-i kastélyban elmondott ünnepi programbeszédében, amelyet a kongresszus – azaz a nemzetgyűlés és a szenátus – együttes ülésén adott elő bejelentette, hogy harmadával csökkenti a képviselők és szenátorok számát, valamint a jelenleginél arányosabbá teszi a választási rendszert. Emellett megszünteti a minisztereket felügyelő ügyészséget, és három voksolásra korlátozza a politikusok újraválaszthatóságát. Továbbá azt is ígérte, hogy új terrorellenes intézkedéseket fog életbe léptetni a szükségállapot feloldásával egy időben, illetve felkelti az EU iránti vágyat, nem pusztán piacként, hanem mint értékközösségként.

"Egy kisebb, de eszközeiben megerősített parlament olyan törvényhozás, ahol a munka folyamatosabb. Egy olyan parlament, amely jobban dolgozik"– fogalmazott másfél órás ünnepi hangvételű programbeszédében az új francia elnök a kongresszus, azaz a parlament két háza, a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülésén a versailles-i kastélyban.

A francia elnök jelezte, hogy ötéves mandátumát három elv fogja vezérelni: a hatékonyság, a képviselet és a felelősség, s arra is ígéretet tett, hogy minden évben értékelő beszédet tart a kongresszus előtt a kormányzati munkáról.

Emmanuel Macron szerint "a népképviselet befejezetlen küzdelem" Franciaországban, ezért kampányígéretének megfelelően arányosabbá kívánja tenni a választási rendszert a kisebb pártok demokratikusabb képviselete érdekében, a képviselők és szenátorok újraválaszthatóságának idejét háromra korlátozná, valamint megszüntetné a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróságot (CJR).

Elmondta, hogy a közélet megtisztítását és demokratikusabbá tételét célzó intézményi reformok egy éven belül a parlament elé kerülnek szavazásra, de ha szükséges, népszavazást ír ki róluk a köztársasági elnök.  

"Azt szeretném, ha a tartózkodnánk a félmegoldásoktól és a kozmetikai átalakításoktól" – hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki szeretné "a franciák és a köztársaság között újrafonni a kapcsolatot, amely a mechanikus hatalomgyakorlásban megkopott".

Hozzátette, hogy azokat is szeretné meggyőzni, akik a a tavaszi elnök- és nemzetgyűlési választásokon "finnyáskodva szavaztak bizalmat és azokat is, akik nem szavaztak, s azokat is, akiket a nem hatékony politikai vezetők miatti düh és undor a szélsőséges választások felé vezetett".

Emmanuel Macron megerősítette, hogy ősszel feloldja a rendkívüli állapotot, amely a 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat óta van érvényben Franciaország teljes területén.

"Visszaállítom a franciák szabadságát a rendkívüli állapot feloldásával ősszel, mert a szabadság egy erős demokrácia létének a feltétele" – mondta. Hozzátette, hogy a rendkívüli állapot feloldását megelőzően a parlament új terrorelhárítási intézkedéseket fog elfogadni.  

Az elmúlt másfél év hatodik terrorhárítási törvényében a rendőrség hatásköreinek megerősítését szolgáló intézkedések az elnök megfogalmazása szerint "bírói ellenőrzés alatt, a szabadsághagyományaink és az alkotmányos követelmények teljes és állandó tisztelete mellett" lesznek végrehajthatók.

A parlament hatodik és várhatóan utolsó alkalommal meghosszabbítja júliusban a rendkívüli állapotot november 1-ig, majd annak feloldása előtt az új terrorelhárítási törvénybe beemeli a rendkívüli állapot legfontosabb intézkedéseit, azaz állandósítja a rendőrség különleges jogköreit.

Emmanuel Macron azt is mondta, hogy célja újjáéleszteni az Európa iránti vágyat, amely "a bürokratikus túlburjánzásban meggyengülve irányt vesztett".

"A most véget ért évtized kegyetlen évtized volt Európa számára. Válságokat kezeltünk, de közben elvesztettük az irányt" – fogalmazott beszéde végén Emmanuel Macron. "Az európai építkezést meggyengítette a bürokratikus túlburjánzás és az abból fakadó, egyre növekedő szkepticizmus.  Én határozottan hiszek Európában, de nem tartom igazolhatatlannak ezt a szkepticizmust" – tette hozzá.

"Egy új vezetői generációnak vissza kell térnie az európai gondolat eredetéhez" – hívta fel a figyelmet Emmanuel Macron, aki arra kérte azokat az európai országokat, amelyeknek Európa "nemcsak piac, hanem egy olyan közösség, ahol az emberi értékek és a szociális igazság követelményeit előfeltételként ismerik el, hogy fogalmazzanak meg egy határozott projektet és annak megfelelően szervezzék meg magukat".

Azt is jelezte, hogy Franciaország kezdeményezőként fog fellépni, s "a következő hónapokban" javaslatokat fog tenni ezen a téren Angela Merkel német kancellárral közösen.

Az 577 képviselő és 348 szenátor közül mintegy ötven, az ellenzéki radikális baloldalról bojkottálta az államfő beszédét, s a versailles-i polgármesteri hivatal előtt tüntetett a szerintük "elnöki monarchia" bevezetése ellen.

Emmanuel Macron a harmadik köztársasági elnök, aki összehívta a kongresszust a versailles-i kastélyba. A jobboldali Nicolas Sarkozy 2009 júniusában a gazdasági válság, míg a baloldali Francois Hollande 2015 novemberében a terrorizmus következményeiről tartott ünnepélyes beszédet a törvényhozás két háza előtt.

Az új elnök éves hagyománnyá kívánja tenni ezt a formát a július 14-i nemzeti ünnepen szokásos televíziós interjú helyett, amely már idén is elmarad.