A megálmodott vakcinastratégia villámgyorsan összeomlott: Nagy-Britannia és Izrael drámaian megelőzte az egész uniót az oltóanyagok beszerzésével kapcsolatban, az Európai Bizottság által erőltetett centralizált beszerzési rendszer teljes mértékben működésképtelen, az oltóanyagok ütemezése dilettáns módon lassú, és még a lakosságarányos elosztási mechanizmust sem sikerült betartani. Jelenleg az uniós vezetők energiáit a titkolózás, a vakcinaszerződések rejtegetése köti le. Megmutatjuk, hol és mit rontott el az Európai Unió az elmúlt hónapokban az oltóanyagokkal kapcsolatban. És hogy miért szó szerint életbevágó, hogy Magyarország időben észlelte az uniós gondokat, és keleti vakcinát is vásárolt – részletezték.

Hónapok óta meghatározza az európai közbeszédet a brüsszeli vakcinaszerencsétlenkedés, azaz hogy az unió hibájából lassabban érkeznek az oltóanyagok a kontinensre, mint más földrészekre. Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi rádióinterjújában ezt úgy fogalmazta meg, hogy

Mint ismert, a magyar kormány jó ideje ezt mondja, és az elsők között jelezte aggályait a lassan érkező oltóanyag-szállítmányok miatt, azonban a tagországok többsége eleinte kritikusan viszonyult ehhez az állásponthoz. Csakhogy mára már a kontinens vezető gazdasági hatalmai, a németektől az osztrákokon át az olaszokig, nyíltan támadják az uniós vezérkart. Nem véletlenül, hiszen Brüsszelt alapvető felelősség terheli, hogy Európa lemaradt a vakcinaversenyben.

Már a járványkezeléssel is elkésett Brüsszel

Még tavaly júniusban, az első hullám idején határoztak a tagállamok az Európai Bizottság nyomására a közös, uniós szintű fellépésről vakcinaügyben: az elfogadott bizottsági határozatok „központi, uniós szintű megközelítést” irányoztak elő a készletek beszerzésére. Ezzel a bizottság arra kényszerítette az országokat, hogy ne külön-külön vásárolják meg az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett oltóanyagokat, hanem azt bízzák rájuk, majd ők beszerzik, és utána igazságosan szétosztják – emlékeztettek. Ilyen formában

Brüsszel azonban alkalmatlan a gyors és egyértelmű döntés meghozatalára, elég csak a migrációs válságra és a hónapokkal elkésett járványkezelésre gondolni. Nem csoda, hogy több politikai vezető is vonakodva ment bele a megállapodásba, arról nem is beszélve, hogy a megoldás szuverenitási kérdéseket is felvetett.

Éppen ezért kétélű fegyver volt a felülről erőltetett központosított vakcinabeszerzés: kifelé egységet lehetett mutatni vele, ugyanakkor befelé minden felelősséget magára vállalt Brüsszel, ugyanis

Mint ismeretes, az utóbbi jutott osztályrészül a brüsszeli vezetőknek.

drámai késlekedés

A nehézkesen mozgó brüsszeli bürokrácia a várakozásoknak megfelelően gyengeséget mutatott, ami leginkább a Pfizer–BioNTech-vakcinák beszerzése körül volt tetten érhető. A legfrissebb járványügyi adatok azt mutatják, hogy azok az országok teljesítenek jól a vakcinációban, amelyek idejekorán lekötötték az oltóanyagokat, vagy minél több helyről szerezték be az életmentő vakcinákat.

A vakcinaverseny mintaállama egyértelműen Izrael, ahol mára a lakosság közel kétharmada megkapta a koronavírus elleni védőoltás első dózisát, és a fele már a másodikat is. A közel-keleti ország azért is áll jól, mert a jövő héten parlamenti választásokat tartanak, ahol a sikeres járványkezelés komoly érvet jelentene Benjamin Netanjahu kormánya mellett. Márpedig nagyon úgy néz ki, hogy sikertörténet lesz a dologból, hiszen a jelek szerint a kabinet tartani tudja korábbi ígéretét, miszerint március végéig az ország 9,9 millió lakosából 5 milliót beoltanak.

Izrael idejében lépéseket tett ennek érdekében: mindenkit megelőzve már a fejlesztés első fázisától kezdve érdeklődött a Pfizer oltóanyaga iránt, és az elsők között rendelt a vakcinából. Ugyanis a New York-i székhelyű multinacionális gyártó és Izrael már 2020 tavaszán megállapodott a folyamatos gyógyszerellátásról. A közel-keleti ország egyébként olyan szerződést kötött a Pfizerrel, aminek értelmében a több millió adag vakcináért cserébe egészségügyi adatokat kell szolgáltatnia az amerikai gyógyszergyárnak annak érdekében, hogy könnyebben vizsgálhassák az oltóanyag hatását – ismertették.

Az Egyesült Királyság szintén jól szerepel a versenyben, ami összefüggésben van azzal, hogy Izraelhez hasonlóan előre gondolkozott. A brit kormány már tavaly júliusban lekötött harmincmillió dózist a Pfizernél a vakcina jóváhagyása és engedélyezése esetére.

Az akkor még Donald Trump vezette amerikai kormány szintén gyorsan cselekedett, és tavaly júliusban 50 millió ember beoltására alkalmas vakcinamennyiségről szerződött a Pfizerrel. A japánok is időben döntöttek, és július végén 120 millió adag vakcináról állapodtak meg az amerikai gyártóval.

Az Európai Unió hivatalos oldalán elérhető információk szerint az Európai Bizottság tavaly november 11-én hagyta jóvá a Pfizer–BioNTechhel kötött szerződést, aminek értelmében első körben 200 millió, később pedig akár további 100 millió adag vakcinát vásárolhat a gyártótól.

Ez pedig azért lényeges, mert Brüsszel leginkább az amerikai gyártóra támaszkodott a 300 millió adag vakcinával. Ahogy az a közzétett tájékoztatóból kiderül, a bizottság rajtuk kívül a Modernával (80 plusz 80 millió adag) és az AstraZenecával állapodott meg, illetve három gyártóval (Sanofi–GSK, Johnson & Johnson, CureVac) kötött előzetes szerződést. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kontraktusok akkor lépnek életbe, amennyiben bebizonyosodik, hogy az adott oltóanyag igazoltan biztonságos és hatásos.

Rossz ütemezés

A vakcinastratégia januárban omlott össze: előbb a Pfizer jelentette be, hogy lassítja az oltóanyag-szállítást a gyártókapacitásainak növelése érdekében, nem sokkal később pedig az AstraZeneca közölte, hogy az első negyedévben nem tudja vállalni a megígért oltóanyagok szállítását, és a Moderna-szállítmányok is erősen akadoztak. Ugyanis a rossz brüsszeli szerződések miatt mindezt megtehették.

Magyarán az Európai Unió által preferált vakcinák körül komoly problémák merültek fel, ami után értelemszerűen megszaporodtak a központosított vakcinabeszerzéssel kapcsolatos kritikák – emelték ki. Így egyre több ország fordult alternatív megoldáshoz, ami jelen esetben az orosz és a kínai oltóanyagot jelentette. Fontos kiemelni, hogy

Bár az észszerűség azt diktálná, hogy az életmentő oltóanyagok azonnal, minél előbb rendelkezésre álljanak, az Európai Unió mégis olyan szerződéseket kötött, amelyeknek következtében ez nem lehetséges. Érthetetlen módon Brüsszel úgy intézte, hogy több oltóanyag is csak a harmadik negyedévben lesz elérhető a tagállamok számára, ami korántsem nevezhető gyorsnak. A gyakorlatban az országok az Európai Unió által megszerzett vakcinákból meghatározott mennyiségre jogosultak, amit le is kell hívniuk.

Ennek négy kategóriája van: az initial (normal), az optional, a top up és a top-up optional. Mint az Európai Bizottság által kötött és a magyar kormány által nyilvánosságra hozott Moderna-szerződésből kiderült, az optional kategóriába tartozó oltóanyagok leghamarabb a harmadik negyedévben érkezhetnek. De lehet, hogy csak decemberben. Csakhogy a teljesítés a szerződésben rögzített ütemezésnél is rosszabbul halad, aminek értelmében az első (initial) kategóriába tartozó oltóanyaghoz is csak a harmadik negyedévben lehet hozzájutni. Mondani sem kell, hogy nem túl gyors a tempó, főleg akkor, amikor emberéletekről van szó. Teljesen érthetetlen, hogy Brüsszel miért ment bele abba, hogy ilyen lassan ütemezve érkezzenek a vakcinák.

Forrás: Facebook/Gulyás Gergely

Igazságtalan uniós elosztás

Nemcsak a központosított beszerzési rendszer és az oltóanyagok ütemezése problémás, hanem a vakcinák elosztási mechanizmusa sem működik. Az Európai Unió vezetői célként határozták meg, hogy a biztonságos, hatékony és engedélyezett oltóanyagokhoz minden tagállam egyidejűleg jusson hozzá, és a dózisokat az országok között méltányosan, a lakosság arányában osszák ki. Ezt aztán nem igazán sikerült átültetni a gyakorlatba.

A tagállamok az elején egyetértettek abban, hogy az életmentő oltásokat a pro rata elve szerint, vagyis lakosságarányosan kell elosztani. Ennek a lényege az volt, hogy a nagyobb lakosságszámú országok több, a kisebbek kevesebbet kapnak belőlük.

Így például azokat a vakcinákat, amelyeket az egyes országok nem használtak fel, más tagállamok elkezdték felvásárolni. Továbbá egyre gyakoribbá vált, hogy a nehezebb helyzetben lévő országok több dózist kaptak, mint amennyi eredetileg járt volna nekik, és emellett felvásárolhatták a megmaradt adagokat azoktól az országoktól, amelyek nem kértek mindent a pro rata adagjukból. És egy másik szorzó is megjelent: akik az év végi adagból is rendeltek, arányosan többet kaphattak – írták.

Mindemellett a vakcinaüzletek is beindultak: a tagállamok elkezdtek egymással oltóanyagot cserélni, illetve válogatni közülük. Kezdetben több ország is az AstraZenecát részesítette előnyben, ami később rossz taktikának bizonyult, hiszen a gyártó – éppen a rossz uniós szerződések miatt – nem szállította a megrendelt vakcinamennyiséget. Így ezek a tagállamok nagy bajba kerültek: a brit–svéd gyógyszergyár készítményével operáló Bulgária van jelenleg az egyik legrosszabb helyzetben, uniós viszonylatban is kevés oltóanyag érkezett hozzájuk. Magyarán:

A probléma olyan szintre emelkedett, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár kénytelen volt felszólalni az oltóanyagok igazságtalan elosztása miatt. „A koronavírus elleni oltóanyagok szállítása az egyes európai uniós országokba nem egyenlő mértékben történik, vagyis nem minden ország kapja meg a lakosságarányosan neki járó mennyiséget” – jelentette ki. Szerinte világossá vált, hogy az unióban – ellentétben az állam-, illetve kormányfők által elfogadott tervvel – nem lakosságarányosan történik a vakcinák szállítása.

„Egyértelmű, hogy egyes országok túl sok, míg mások túl kevés oltóanyagot kaptak, és még ha Ausztriát eddig nem is érte kár, ez ellentmond a tagállami vezetők megállapodásának, és nem tesz jót Európának” – hangsúlyozta. Ezért szerinte mindenképp tisztázni kell, hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, átláthatóvá kell tenni a szerződéseket, és a tagországok között a vakcinaelosztás tekintetében jelenleg fennálló egyenlőtlenségeket ki kell egyenlíteni.

A napokban több európai tagállam is közös levelet fogalmazott meg Brüsszelnek, amelyben éppen a vakcinák aránytalan elosztására hívják fel a figyelmet. A levelet Bulgária, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Csehország és Litvánia írta alá, vagyis azok a tagállamok, amelyek sokkal kevesebb oltóanyaghoz jutottak brüsszeli forrásból, mint amennyi járt volna nekik.

Ezt követően az Európai Unió honlapján váratlanul megjelent egy állásfoglalás, miszerint a bizottság a vakcinák lakosságarányos elosztását támogatta, azonban az egyes tagállamok ezt úgy módosították, hogy ilyenkor figyelembe lehessen venni az adott ország járványügyi helyzetét, igényeit is. Ezzel Brüsszel a rossz elosztás miatt kialakult káoszt megpróbálta rátolni az országokra, ami kifejezetten furcsán hat ebben a centralizált rendszerben. Egyébként Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke annyit elismert, hogy „történtek hibák a koronavírus (SARS-CoV-2) elleni oltóanyag beszerzésében”, de a Soros-közeli politikus mindezt saját politikai érdekből mondta: egyes hírek szerint bizottsági elnökségről álmodozik. Arról az elnökségről, amit 2019-ben többek között éppen Magyarország akadályozott meg.

Nem adja ki Brüsszel a szerződéseket

Mivel jól láthatóan óriási káosz alakult ki a vakcinabeszerzések körül, januárban a V4NA nemzetközi hírügynökség levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez, akitől tájékoztatást kértek a vakcinabeszerzésekről, és kikérték a beszerzésekre vonatkozó szerződéseket. Arról is kérdezték a bizottsági elnököt, hogy kik és mikor tárgyaltak a vakcinabeszerzésekről, kik írták alá a szerződéseket a gyártókkal, és pontosan mikor és milyen mennyiségben rendeltek vakcinát.

A testület ugyan reagált a megkeresésre, konkrét válaszokat azonban nem adtak a szerződésekkel kapcsolatban. Az uniós szerv honlapján található nyilvános tájékoztató az Európai Unió oltóanyagokkal kapcsolatos stratégiájáról szintén nem tartalmazza a szerződéseket vagy azok részleteit.

Így a nemzetközi hírügynökség újból nekifutott, és további kérdésekkel fordult von der Leyenékhez a szerződésekkel kapcsolatban. Arra várták a választ, hogy minek alapján kezdték meg a tárgyalásokat az egyes gyártókkal, és hogy miért csak novemberben kötötték meg az első szerződéseket a Pfizer–BioNTech és a Moderna céggel. A bizottság újabb válaszában azt írta, hogy

Azt ugyanakkor elárulták, hogy a testületet az olasz Sandra Gallina, az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság vezetője képviselte a tárgyalásokon, ő volt a szerződések aláírója, a bizottság pedig „szigorúan nyomon követte” a folyamatot.

Vagyis nagy kérdés:

Ami biztos: Magyarország az Európai Unióban a második helyen áll az oltási versenyben, Magyarország a második leginkább átoltott ország. Csak eddig 500 ezerrel kevesebb ember lenne beoltva a keleti – az azóta már a németek által is dicsért és remélt – orosz és kínai vakcina nélkül Magyarországon – emlékeztetett a lap.