A NATO-tagországok külügyminisztereinek szerdai találkozóján egyhangúlag jóváhagyták Montenegro meghívását a NATO-ba. 2009 óta most bővítik először a 28 tagú szövetséget.

Az orosz fenyegetések ellenére minden a várakozásoknak megfelelően alakult: a NATO-külügyminiszterek rábólintottak Montenegro csatlakozási folyamatának megkezdésére. A balkáni ország legfeljebb két éven belül teljes jogú tagjává válhat a katonai szövetségnek, de képviselői megfigyelőként már mostantól jelen lehetnek a legtöbb ülésen (kivéve azokon, amelyek kifejezetten Montenegróra vonatkoznak).

– kommentálta a döntést Szijjártó Péter külügyminiszter.

Montenegró felvétele mellett Magyarország is régóta kampányolt, és az előkészítő tárgyalások során két terminuson keresztül összekötő szerepet töltött be a NATO és Podgorica között. A magyar külügyminiszter ezért is szólalhatott fel elsőként a kérdésben a szerdai ülésen, az Egyesült Államokat is megelőzve, a magyar kormány pedig külön elismerésben részesült a csatlakozás előkészítésében végzett tevékenységéért.

Montenegró NATO-csatlakozási tárgyalásainak megindítása megfelel Magyarország érdekeinek, a kormány pedig azon lesz, hogy a magyar parlament elsőként ratifikálja a csatlakozási szerződést – mondta a külügyminiszter a döntést követő sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy megítélése szerint Montenegró már most készen áll a teljes jogú tagságra. A kormány álláspontja szerint az ország felvétele a szövetségbe hozzájárulhat a nyugat-balkáni térség, és így a teljes észak-atlanti közösség biztonságához, így Montenegró NATO-csatlakozása Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit is szolgálja.

Szijjártó Péter a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozójának első napján, kedden azt mondta, Montenegrót már jóval korábban fel kellett volna venni az Észak-Atlanti Szövetség tagjai közé, és Grúzia, valamint Macedónia csatlakozását is előre kell mozdítani, a NATO bővítését fel kell gyorsítani. 

Montenegró NATO-csatlakozását az ország lakosságának többsége, és a NATO-tagok mindegyike támogatta. Nem így Oroszország; Moszkva ugyanis fenyegető leveleket küldött azoknak az országoknak, amelyekkel jobb viszonyt ápol, amelyben arra szólította fel őket, utasítsák el a csatlakozási kezdeményezést. A Kreml arra hivatkozott, hogy Montenegró felvételét a szövetségbe stratégiai fenyegetésként fogja kezelni, amely nemcsak a térség stabilitását, de az Oroszországgal való további együttműködést sem segíti.

Talán a fenyegetések is hozzájárultak ahhoz, hogy sokan az elmúlt hónapok NATO-csatlakozás elleni podgoricai tüntetései mögött is Moszkva kezét sejtik, és az sem lehet véletlen, hogy az USA állandó NATO-nagykövete, Douglas Lute a külügyminiszteri találkozót megelőzően többször elmondta: ez nem Oroszországról szól, sőt az Oroszország által a NATO-ba delegált megfigyelők nem is lehetnek jelen a Montengeró csatlakozásáról szóló szavazáson.