Innen nézve döbbenetes, hogy összesen 1636 jelölt regisztráltatta magát a május 19-i iráni elnökválasztásra szombatig, a jelöltállítási időszak végéig. Közülük 137 nő, de nekik nincs sok esélyük.

Az utolsó pillanatokban vetette fel magát a választáson induló jelöltek listájára Mohammad Bagir Galibaf, Teherán konzervatív polgármestere. Szintén az utolsók között regisztráltatta magát Esak Dzsahangiri, az iszlám köztársaság első alelnöke — írja az MTI.

A mérsékeltnek, illetve pragmatikusnak tartott Haszan Róháni jelenlegi iráni államfő pénteken jelöltette magát, ugyanígy tett Ebrahím Raiszi keményvonalas vallási vezető is, aki a konzervatívok táborában tartott előválasztásokon a legtöbb szavazatot kapta.

Ebrahím Raiszi Ali Hameneinek a közeli szövetségese, és időközben már a legfőbb vallási és politikai vezető lehetséges utódjaként emlegetik.

Róháni újraválasztásának esetében bejelentette, hogy nem fogja megbolygatni a 2015 nyarán kötött megállapodást Irán nukleáris programjáról az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal.

Az ellenjelöltek ugyanakkor azzal vádolják a hivatalban lévő államfőt és a reformereket, hogy az atomalkuval nem sikerült elérni a kitűzött gazdasági célokat, mivel szerintük a nyugat a büntetőintézkedések feloldását követően továbbra sem hajlandó együttműködni Iránnal. Az olyan konzervatív és keményvonalas jelöltek, mint Ahmadinezsád is a többhatalmi megállapodás felülvizsgálatát, vagy akár felmondását helyezték kilátásba.

A jelöltállítást követően a választásokat felügyelő Õrök Tanácsa megvizsgálja, hogy mely jelöltek felelnek meg az előírt feltételeknek és ideológiai kritériumoknak, és április 27-én hirdeti ki az indulók neveit.