Hidegháború újratöltve? Moszkva politikusai újra megnyitnák a kubai és vietnami orosz katonai bázisokat
Vincze Viktor Attila
2017.11.10. 15:28
Putyin két legfontosabbnak tartott parlamenti szövetségese a napokban egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy Oroszország érdekei miatt elengedhetetlenül szükségesnek tartják a kubai és vietnami orosz katonai bázisok újranyitását. A 2001-ben bezárt kubai és vietnami katonai bázisokra való visszatérés évek óta rendszeresen elõkerül az orosz-amerikai érdekütközés esetén olyan fenyegetésként, amelyet aztán Moszkva eddig még egyszer sem váltott valóra, feltehetõen az újranyitások órási költségigénye miatt.
MOSZKVA, 15:28
Putyin két legfontosabbnak tartott parlamenti szövetségese a napokban egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy Oroszország érdekei miatt elengedhetetlenül szükségesnek tartják a kubai és vietnami orosz katonai bázisok újranyitását. A 2001-ben bezárt kubai és vietnami katonai bázisokra való visszatérés évek óta rendszeresen előkerül az orosz-amerikai érdekütközések esetén olyan fenyegetésként, amelyet aztán Moszkva eddig még egyszer sem váltott valóra, feltehetően az újranyitások órási költségigénye miatt.
A brit sajtó az Interfax hírügynökségre hivatkozva arról ír, hogy Oroszország komolyan vissza akarja állítani a volt Szovjetunió által az Egyesült Államok közvetlen közelébe telepített kubai katonai bázisait, illetve a Vietnamban létrehozott támaszpontjait.
A kubai haditengerészeti és légibázisunknak léteznie kell. Számunkra ez kulcsfontosságú kérdés"
– mondta a napokban Frants Klintsevich, az orosz szenátus védelmi és biztonsági bizottságának helyettes vezetője.
Néhány órával később pedig a védelmi bizottság elnöke, Viktor Bondarev tábornok – aki az elmúlt hónapig az orosz repülőerők főparancsnoka volt – is megismételte a felhívást, miközben a vietnami volt orosz katonai bázis újbóli megnyitását is követelte.
Oroszországnak határozottan reagálnia kell az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszereinek a határ menti elhelyezésére"
– mondta Viktor Bondarev.
A Szovjetunió a kubai "elektronikus megfigyelő" bázisát 1962-ben hozta létre Lourdesben. Vietnamban pedig Kam Ranban 1979-től volt haditengerészeti bázisa a szovjet hadseregnek. Oroszország 2001-ben döntött úgy, Vlagyimir Putyin döntése alapján, hogy kivonul a kubai és vietnami katonai bázisról is.
A volt kubai szovjet elektronikus megfigyelő támaszpont épületeinek és technikai eszközeinek a jelentős része is megvan jelenleg is. A terület ma hivatalosan egy egyetem része.
Legutoljára 2016-ban merült fel, hogy Oroszország újra használatba veszi a két elhagyott bázisát. Akkor Nikolai Pankov védelmi miniszterhelyettes azt mondta:
Az orosz védelmi minisztérium azt tervezi, hogy visszatér mind a kubai, mind a vietnami a katonai bázisára. Újragondoljuk a múltban meghozott döntéseinket, és ezért már megkezdtük a kidolgozását annak, hogy hogyan térjünk vissza ezekre a bázisokra."
Kuba a hidegháborús időkben a szovjet-amerikai összecsapásoknak az egyik kulcsterülete volt. Az 1962-es kubai rakétaválság úgy vonult be az emberiség történetébe, mint az az időpont, amikor az emberiség a legközelebb került az egész világot a megsemmisüléssel fenyegető atomháború kitöréséhez. A válság azzal kezdődött, hogy Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió főtitkárának utasítására atomtöltetekkel ellátott ballisztikus rakétákat telepítettek Kuba területére.
A nyugati világ katonai szakértői szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy Oroszország valóra váltsa a hajdani külföldi katonai bázisainak az újraaktiválásáról szóló fenyegetéseit. Ennek pedig az az oka, hogy több milliárd dollárba kerülhet egy-egy bázis beüzemelése és ellátása, amihez Oroszországnak jelenleg nincsenek meg az erőforrásai.
Amikor az USA észlelte a partjaitól 100 kilométerre telepített atomfenyegetést, akkor John F. Kennedy elnök tengeri blokáddal vette körül Kubát, és kilátásba helyezte az ország megtámadását is. Végül a rakétaválságot békés módon rendezte Hruscsov és Kennedy. A Szovjetunió kivonta repülőit, rakétáit és atomtölteteit Kubából, cserébe azért, hogy az USA pedig kivonta az addig titokban Törökországba és Olaszországba telepített atomtöltetes Jupiter rakétáit.
Kuba mellet Oroszország Venezuelával és Nikaraguával is szoros katonai együttműködési kapcsolatban van Latin Amerikában. A nem hivatalos információk szerint például az amerikai kontinensen Oroszország legnagyobb elektronikai felderítő központja Venezuelában működik jelenleg. A hajdani szocilista blokk amerikai szatellit államai mellett a térség új keletű orosz szövetségesei közé tartozik Brazília is, amely sok milliárd dollár értékben vásárolt fegyvereket Moszkvától.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
