A hivatalos felhatalmazással bíró testület szerint ez eddig a legnagyobb feltárás az év eleje óta, amikor a kormány országosan engedélyezte a tömegsírok felkutatását.

Pierre Claver Ndayicariye, a bizottság elnöke újságíróknak elmondta, hogy 6032 áldozat földi maradványait és több ezer lövedéket találtak a sírokban. Mint mondta, szemüvegek, ruházat és a holttestek mellett talált rózsafüzérek alapján próbálják azonosítani a meggyilkoltakat, akik feltehetően a hutu népcsoporthoz tartoztak.

A kis kelet-afrikai ország igyekszik feldolgozni történelmének erőszakos fejezeteit, különösen gyarmati múltját, az 1993-tól 2005-ig tartó polgárháborút és az időszakos vérengzéseket.

A 2014-ben létrehozott kormányzati bizottság feladata, hogy kivizsgálja a gyarmatosítók 1885-ös megjelenésétől a polgárháborút lezáró békemegállapodás 2008-as végrehajtásáig terjedő időszakban elkövetett atrocitásokat. A testület eddig több mint 4000 tömegsírt derített fel országszerte, és 142 ezer áldozatot sikerült azonosítania. Felhatalmazása azonban nem terjed ki a 2005 óta hatalmon lévő elnök, Pierre Nkurunziza hivatali idejének nagy részére.

Burundi hutu és a tuszi népcsoportja mélyen megosztott. A 2005-ben 12 év után lezárult polgárháborúban 300 ezren vesztették életüket. A konfliktusban a javarészt tuszi kisebbség által irányított hadsereg a jobbára többségi hutuk vezette lázadó csoportokkal állt harcban.

Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy ismét elszaporodhatnak az emberijog-sértések a 2020. májusi választások előtt. Nkurunziza elnök 2015 óta harmadik hivatali idejét tölti, ami ellenfelei szerint alkotmányellenes. Azóta több százan veszítették életüket a biztonsági erőkkel lezajlott összecsapásokban.