Egy olasz maffiózó vallomása szerint a migráció jobban fizet, mint a drog.

Az egyik legliberálisabb angol lap, a The Guardian meglepő kontextusban ír a migránsokról és a maffiáról.

Átfogó cikkükben arról számolnak be, hogy a szicíliai maffia miként szállt be és változtatta virágzó prostitúciós üzletággá a bevándorlást, miközben a táborból „kilopott” személyek után járó támogatást még hónapokon keresztül igénybe vették a táborvezetők, akik vélhetően annak egy részét továbbadták a maffiózóknak. A szerző egy nigériai lány esetén keresztül mutatja be a módszert, amely néhány esetben bírósági eljárással végződött Olaszországban.

A képlet többszereplős. Adva van egy szegény nigériai család, aki eladja a lányát egy nigériai összekötőnek, akit a cikkben „mamman”-ként, azaz anyaként emlegetnek. A Mamman 16 éves koráig nevelte a cikkben szereplő lányt, Joyt, majd megmondta neki, hogy ha nem engedelmeskedik, akkor a családja meg fog halni. Néhány hét múlva azt közölte a fiatal lánnyal, hogy most el fog utazni Olaszországba, a mamman lánytestvéréhez és neki fog dolgozni. A lány azt hitte, hogy fodrászüzletben fog dolgozni Olaszországban, azonban ez nem éppen így történt. 

Joy minden irat nélkül, 45 euróval és egy kabátja ujjába varrt telefonszámmal indult el Olaszországba. Hosszas utazás után Tripoliba érkezett, ahol több csoportba osztották őket, és sorszámokat kaptak. Joy száma a 323-as volt. Ezt követően buszokra ültették őket, Joy busza a Cara di Mineo – szicíliai – migrációs táborhoz vezetett, amely az egyik legnagyobb ilyen központ Európában.

A központ bűnbarlanggá vált az elmúlt években, ahol az emberek könnyű zsákmányt jelentenek a bűnözői csoportok számára. Az olasz állam ezeket a központokat pénzeszközökkel finanszírozza, mindegyik menedékkérő után pénzt fizet. Az különböző olaszországi maffiaszervezetek és nigériai bandák alacsony szintű tagjai kihasználva a nem megfelelően azonosított embertömeget, sok bevándorlóból drog és emberkereskedőt csináltak, kihasználva azok rászorultságát.

A Cara di Mineo így a migrációs válsággal az emberkereskedők vadászterületeként is funkcionált. Mivel menedékkérőként jelentkeznek, az emberkereskedők a vásárlás vagy kirándulás ürügyén hozzák el a nőket a központból, és ezt követően prostitúcióra kényszerítik azzal az érvvel, amivel Joyt is zsarolták, hogy ha nem engedelmeskednek, akkor megölik a családjukat.

Nos, miután Joy Szicíliába érve felhívta a telefonszámot, a válaszoló hang elmondta, hogy menedékjogot fog igényelni a részére hamis névvel és születési dátummal, és felhívta Joy figyelmét, hogy soha senkinek nem adhatja ki ezt a telefonszámot.

A cikk szerzője elmondja, a probléma az, hogy mikor bejelentkezik valaki a menekültügyi eljárásra, lehet, hogy hónapok múlva kerül sorra, addig pedig simán eltűnhetnek és valaki mást hozhatnak nevük alatt a helyükre Nigériából, míg az eredeti személyt prostitúcióra kényszerítik. Így történt a cikkben szereplő Joyjal is.

A Cara di Mineo táborban ott bukott ki a fenti képlet, hogy 2016 decemberében négy menedékkérőt letartóztattak, mert droggal kereskedtek és megerőszakoltak egy nőt. A nőnek – ahogy Joynak is – azt mondták, hogy álljon kint az utcán, amíg valaki fel nem veszi. És miután a nő rájött hogy prostitúcióra kényszerítik, ellenkezni próbált. Ezért négyen megerőszakolták, ami tipikus "büntetésnek" számít, ha valaki nem engedelmeskedik a futtatóknak.

Az incidens után Francesca Verzera illetékes ügyész kezdeményezte, hogy zárják be a tábort az egyre romló közbiztonságra és egyre növekvő erőszakosságra tekintettel.
Amit mi sem bizonyít jobban, hogy évente 10 migráns halt meg a táborban, vagy valamilyen etnikai vagy vallási nézeteltérés miatt, vagy valamilyen kezelhetetlen betegségben.

(Origo)