A szerbek természetesen hallani sem akarnak a dologról.

Koszovó hivatalosan is elkezdte a biztonsági szervek hadsereggé alakítását hétfőn, a biztonsági szervekért felelős minisztérium épületének homlokzatán lecserélték a feliratot, s az új tábla szerint mostantól ott a koszovói védelmi minisztérium található – számolt be az eseményről a koszovói közszolgálati televízióra hivatkozva az MTI.

Az intézmény új névtábláját Ramush Haradinaj miniszterelnök, Rustem Berisha védelmi miniszter és Rahman Rama, a biztonsági szervek parancsnoka leplezte le. Az eseményen történelminek nevezték ezt a napot, és a védelmi miniszter azt is közölte, a biztonsági szervek hadsereggé alakítása mintegy tíz évet vesz majd igénybe.

A koszovói parlament még tavaly december 14-én fogadta el azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik a biztonsági erők hadsereggé alakítását.

Erre elvben alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a pristinai kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst.

Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet.

A módosítások értelmében a koszovói biztonsági erők feladata Koszovó függetlenségének és területi egységének, valamint tulajdonainak és érdekeinek a védelme, a koszovói állampolgárok és közösségek védelme, a civil egységek katonai támogatása és a nemzetközi hadműveletekben való részvétel.

Leszögezik azt is, hogy a koszovói biztonsági erők egy többnemzetiségű, professzionális és fegyveres katonai erőnek számít, amely az alkotmánnyal és törvényes megbízatásával összhangban belföldön és külföldön is szolgálhat.

Szerbia bírálta a koszovói lépést, mert az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat.

A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül.

A szerbek most attól tartanak, hogy az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, s lépéseivel megfélemlítené, elűzné a szerb lakosságot.