Gyűlöletcunami zúdult a politikusra, aki szerint elvárható, hogy beszéljen németül egy kisiskolás
Zelenka Dóra
2019.08.07. 13:46
Még saját párttársa is ellene fordult.
Carsten Linnemann CDU-s politikus szerint Németországban négyéves kortól vizsgálni kellene a nyelvtudást, és az iskolai helytálláshoz szükséges szinttől elmaradó gyerekeket előkészítő tanfolyamra kellene küldeni. Az ok egyszerű, sok kisgyermeket ugyanis a német identitástól eltávolodva nevelnek a szülők. Duisburgban például a jövendő elsősök 16 százaléka egyáltalán nem tud németül.
Semmi keresnivalója nincs az általános iskolában egy gyereknek, aki alig beszél és ért németül
– jelentette ki a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője a Rheinische Post című lapnak.
Berlinben majdnem minden harmadik általános iskolás a legalacsonyabb szintet sem éri el a hallott és az olvasott szövegek értését vizsgáló teszteken.
A gond egyre súlyosabb, új párhuzamos társadalmak jönnek létre szerte az országban
– tette hozzá a politikus, kiemelve: középosztálybeli szülők körében egyre inkább jellemző, hogy az állami iskolák színvonalának süllyedése miatt magániskolába járatják a gyerekeket.
Kifejtette: kötelezővé kell tenni a kisgyermekek nyelvtudásának vizsgálatát, és az általános iskolában átadott tudás befogadásához szükséges szint alatt maradókat ugyancsak kötelezően nyelvi fejlesztő tanfolyamra kell küldeni. Ha pedig ez nem segít időben, el kell halasztani az iskolakezdést.
Ez drága dolog, de az integráció hiánya és az elégtelen képzettség végül még többe kerül
– húzta alá Carsten Linnemann.
Mint mondta, túlságosan általánosítónak tartja azt a kijelentést, hogy a túl nagy bevándorlás rontja az iskolák színvonalát, de ha az egyik legnagyobb oktatásügyi érdekképviselet, az érettségire felkészítő iskolákban – gimnáziumokban, szakközépiskolákban és egyéb középfokú oktatási intézményekben – dolgozó tanárok országos szakszervezete azt állítja, hogy gyakran a teljesítmény rovására megy, ha a migrációs hátterű tanulók aránya meghaladja a 30-40 százalékot, akkor „nem szabad szőnyeg alá söpörni ezeket az összefüggéseket, különösen a más kultúrákból érkező fokozott bevándorlás idején”.
A tanárok többsége támogatja az ötletet, míg Linnemann politikustársai gyűlöletet kiáltottak.
A CDU-s politikus pontosan írta le, hogy mi a baj
– húzta alá Heinz-Peter Meidinger, a közoktatásban dolgozó tanárok érdekképviseletének elnöke.
Végre ideológiamentesen kell foglalkoznunk azzal a problémával, hogy az első osztályosoknak már a 20-25 százaléka rosszul, vagy egyáltalán nem tud németül
– mondta Meidinger.
A felvetés, hogy a németül nem tudó gyermekeket ne engedjék iskolába, populista ostobaság és egy nagyon rossz irány
– mondta Karin Prien Schleswig-Holstein tartomány CDU-s oktatásügyi minisztere.
Katja Kipping baloldali politikus pedig úgy gondolja, azzal egyáltalán nincs baj, ha egy elsős diák nem beszél németül, hiszen az iskolában a sok németül beszélő ember között majd gyorsan megtanulják a nyelvet.
Egyre jobban látszik milyen kritikus helyzetben vannak a német hagyományok.
A Bundestag büféinek és éttermeinek kínálatában csupán 20 százalék a német alapanyagok aránya, ami elfogadhatatlanul alacsony – véli Gitta Connemann, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös frakciójának helyettes vezetője.
„Jogosan vagyunk büszkék a német tartományok terményeire, és nem véletlenül keresik világszerte a Németországból származó élelmiszert. Azonban úgy tűnik, hogy éppen a Bundestagban nem becsülik meg a hazai gazdálkodók munkáját, akik így joggal kérdezhetik: talán nem elég jó a húsunk a képviselő asszonyoknak és uraknak?” – írta Gitta Connemann.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
