A szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 30 százalékával megnyerte vasárnap a francia regionális választások első fordulóját.

Franciaország-szerte fokozott biztonsági intézkedések, és viszonylag magas, 50 százalékos részvétel mellett zajlott le a regionális választások első fordulója. Ez volt az első választás a három héttel ezelőtti 130 áldozatot követelő párizsi merényleteket követően, és az első regionális választás, ahol a Nemzeti Frontnak mandátumot sikerült szereznie.

A pártelnök Marine Le Pen és az unokahúga, Marion Maréchel-Le Pen által vezetett lista is 40 százalékot ért el a becslések szerint abban a két régióban, ahol a pártvezetők indultak.

Valamennyi párt a szavazáson való részvételre szólított fel, ami Manuel Valls miniszterelnök szavai szerint

A 2017-es francia elnökválasztás előtti utolsó országos szavazás tétje az volt, hogy a terror okozta bizonytalan légkör milyen mértékben járul hozzá a szélsőjobboldali Nemzeti Front további megerősödéséhez. Az eredmények jól mutatják, hogy jelentősen.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Nicolas Sarkozy volt államfő vezette jobbközép Köztársaságiak 27 százalékot kaptak, míg a kormányzó szocialisták a szavazatok 23 százalékával a harmadik helyre szorultak vissza.

A Nemzeti Front a tizenhárom franciaországi régióból hatban a legtöbb szavazatot szerezte. Sarkozy pártja három régióban nyert, ahogy a kormányzó szocialisták is.

A párizsi régióból még nem érkeztek adatok.

Marine Le Pen, a Nemzeti Front vezetője az eredményekkel kapcsolatban azt mondta, ezzel az pártja lett

Az előzetes várakozások Sarkozy pártjának győzelmét jósolták a kormányzó szocialistákkal szemben, de figyelmeztettek a Nemzeti Front várható előretörésére. Ehhez képest az eredmény mindenképp meglepetésnek számít, bár Marine Le Pen győzelmét az északi Nord-Pas-De-Calais-Picardie körzetben, valamint unokahúga, Marion Marechal-Le Pen sikerét a déli Provence-Alpes-Cote d'Azur választókörzetben előre borítékolni lehetett.

Az Hollande vezette szocialisták annak ellenére szenvedtek csúfos vereséget, hogy a közvélemény-kutatások egyértelműen az elnök támogatottságának növekedését mutatták az elmúlt hetekben. Francios Hollande népszerűsége 30 százalékponttal 50 százalékra nőtt november 13 után, elsősorban annak köszönhetően, hogy harcias kiállást mutatott az Iszlám Állam terrorjával szemben.

Francois Hollande államfő a közép-franciaországi Tulla városában – amelynek sokáig polgármestere volt – reggel 9 óra előtt adta le a voksát. Szokásával ellentétben a köztársasági elnök nem nyilatkozott a médiának.

Nicolas Sarkozy volt államfő is szavazott délelőtt, Párizs XVI. kerületében, és ő sem szólalt meg a voksolást követően. Később azt nyilatkozta, kizárt, hogy pártja szövetségre lépjen a szocialistákkal annak érdekében, hogy megakadályozzák a szélsőjobboldal hatalomra jutását a régiókban.

A tavalyi európai és önkormányzati választásokon tapasztalt előretörése után a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke Marine Le Pen mozgósításra szólított fel „minden patriótát.”

A szavazás előtti kampány a november 13-i merényletsorozat miatt gyakorlatilag elmaradt. A jelöltek a helyi és a gazdasági problémák helyett elsősorban a terrorizmussal, a közbiztonsággal és a bevándorlással kapcsolatos témákról beszéltek, jóllehet ezek nem tartoznak a regionális tanácsok hatáskörébe. A régiók a költségvetésük háromnegyed részét a közlekedésre és a közoktatásra fordítják, ezekről azonban egyáltalán nem esett szó az elmúlt hetekben.

A Nemzeti Front bevándorló- és iszlámellenes, valamint nacionalista beszédmódja a merényleteket követően viszont visszhangra talált a francia társadalomban, miután kiderült, hogy két öngyilkos merénylő a migránsok közé vegyülve szivárgott be Európába. A párt november 13-a után rendszeresen hangsúlyozta: sajnálják ugyan, ami történt, de ők előre figyelmeztették a franciákat arra, milyen veszélyekkel jár a kormány bevándorlást ösztönző politikája.

De a baloldali kormányt a 10 százalékos munkanélküliség miatt is „megbüntették” a franciák.

A választások második fordulóját jövő vasárnap tartják.

(MTI)