Franciaország megengedte a török külügyminiszternek, hogy egy kampánygyűlésen az elnöki rendszer mellett érvelhessen.

Németország és Hollandia korábban megakadályozta, hogy a törökök az országukban kampányolhassanak. Az osztrákok is lépéseket tettek annak érdekében, hogy a török miniszterek ne tudjanak kampányolni az országukban élő török kisebbség körében. A franciák viszont kiálltak a sorból és így megbomlott az európai egység. Törökország diplomáciai botrányba keveredett.

A francia elnökválasztás különböző jelöltjei vasárnap kiakadtak a szocialista kormányra, mert megengedte, hogy Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kampánygyűlést tarthasson a kelet-franciaországi Metzben.

A jobboldal jelöltje, Francois Fillon azzal vádolta Francois Hollande hivatalban lévő szocialista államfőt, hogy "felháborító módon felrúgja az európai szolidaritást". Fillon szerint Franciaországnak a holland példát kellett volna követnie, betiltva az elnöki rendszer bevezetéséről, azaz Recep Tayyip Erdogan elnök hatalmának kiterjesztéséről döntő, április 16-i török referendum kampányrendezvényét.

Közben az osztrák és a német hatóságok is lépéseket tettek annak érdekében, hogy török miniszterek ne kampányolhassanak az országukban élő török kisebbség körében. A francia jobboldal jelöltje, Fillon azt mondta, hogy Franciaország két "legközelebbi szövetségesét", Németországot és Hollandiát "hallatlan módon, nyilvánosan megsértették" a török vezetők. Érvelése szerint "közös álláspontot kellett volna érvényre juttatni" a török követelésekre adandó válasszal kapcsolatban.

A francia radikális jobboldal jelöltje, Marine Le Pen, aki jelenleg az első helyen áll az áprilisi elnökválasztás esélyeit mérlegelő közvélemény-kutatásokban, szintén kirohanást intézett a párizsi kormány ellen.

– írta Twitter-felületén a Nemzeti Front vezetője.

A kormány megengedő álláspontját bírálta Emmanuel Macron centrista elnökjelölt is, aki úgy fogalmazott, hogy Franciaországnak "szilárd támogatást kell nyújtania európai unióbeli partnereinek".

– mondta az áprilisi elnökválasztáson második fordulós győzelemre esélyes Macron.

Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter ezzel szemben azt mondta Cavusoglu kampányfellépéséről, hogy "miután nem veszélyezteti a közrendet, nem volt ok ennek a nagygyűlésnek a betiltására". Ayrault szerint a metzi török rendezvényt a gyülekezési szabadság nevében engedélyezték. A francia diplomácia vezetője egyúttal nyugalomra intette Törökországot és Hollandiát, amelyek között diplomáciai viszály tört ki a török kampányrendezvények meghiúsítása miatt.

Erdogan válaszlépésekkel fenyegette meg a holland kormányt, és náci maradványoknak, fasisztáknak nevezte a Hollandia vezetőit.

A Hollandia és Törökország közötti diplomáciai vita azt követően lángolt fel, hogy Hága először a Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert Hollandiába szállító repülőgép leszállási engedélyét vonta vissza szombaton, majd Fatma Betül Sayan Kaya török családügyi miniszter Németországból érkezett gépkocsikonvoját tartóztatták fel a rotterdami török konzulátusnál. A minisztert nem engedték a külképviselethez, hanem visszafordították a német határ felé. Mindkét török miniszter az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazással kapcsolatos kampányrendezvényen szólalt volna fel.

Egy török tiltakozó vasárnap Isztambulban felmászott a holland főkonzulátus épületének tetejére, letépte a holland lobogót, és egy török zászlót tűzött a helyére. A férfi az épület tetején azt kiabálta, hogy Allah Akbar (Allah a leghatalmasabb). A konzulátus előtt több török férfi hangosan szidta a liberális Hollandiát. A "tüntetők" Erdogan szavait hangoztatták, azt ordibálták, hogy "rasszista Hollandia". A rendfenntartó erők nem akadályozták meg a fiatal férfit abban, hogy a szomszédos házakról átmásszon a holland konzulátusra és kitűzze a török zászlót.