A decemberi romániai választás az RMDSZ sikere mellett arra is bizonyítékot szolgáltatott, hogy az erdélyi magyarság számaránya az elmúlt években nem csökkent jelentősen Romániában. A kivándorlás és egyéb okok miatt persze az erdélyi magyarok közösségeit is sújtja a népességfogyás, azonban ennek mértéke kicsivel elmarad a románságétól, akik milliószám költöztek külföldre azért, hogy munkát vállaljanak.

Az RMDSZ a szenátusban a szavazatok 6,24 százalékával kilenc, a képviselőházban pedig a szavazatok 6,18 százalékával 21 mandátumot szerzett. Az RMDSZ-re leadott szavazatok aránya megközelítően azonos lett a magyarság 6,5 százalékos romániai számarányával.

Ez az erdélyi magyarság vonatkozásában jó hír, különösen ha azt nézzük, hogy általánosságban véve Romániában és Erdély teljes területén is jelentős népességfogyás történt az elmúlt években.

A 2016. decemberi romániai választás eredménye megerősíti az 1992-es népszámlálás adatsoraival összehasonlítható legutóbbi népszámlálási adatokat is, amelyek összegzése szerint az erdélyi magyarság csökkenése kicsivel alacsonyabb mértékű, mint ami a románság körében jellemző.

Az 1992 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló népesedési adatsorok alapján a legrosszabb helyzetű két erdélyi megye, Hunyad (Hu) és Brassó (Br) lakossága húsz év alatt 157, illetve 138 ezer fővel csökkent. Ez azt jelenti, hogy a teljes lakosság 28, illetve 21 százalékkal lett kevesebb. Krassó-Szörény (K-Sz) megyénél a 2012-re bekövetkezett 102 ezer fős csökkenés az 1992-es teljes népességének a 27%-át teszi ki. Ez az egyetlen megye, ahol a cigányság száma is csökkent. Mivel ebben a három megyében magas a románok aránya, így értelemszerűen a számuk is igen magas a népességfogyás tekintetében.

Hunyadban 134 ezerrel, Brassóban 111 ezerrel, Krassó-Szörény megyében pedig 81 ezerrel lettek kevesebben. Brassó városának lakossága 70 ezer fővel csökkent az elmúlt 20 év alatt. Komoly csökkenés történt Fehér (Fe), Bihar (Bi) és Arad (Ar) megyében is. Fehér esetében a 87 ezer fős népességcsökkenés az 1992-es népesség 21%-át teszi ki. Arad és Bihar megyében 16, illetve 14%-os volt az adott időszakban a népességfogyás. A két kiemelkedően magyar többségű megyében Hargitában (Ha) és Kovásznában (Ko) csak 12%-kal csökkent a népesség. Az adatok alapján az össznépesség arányához képest a románság a magyaroknál nagyobb arányban részesül a népességfogyásból. A románok aránya így Hargitában 1, Kovásznában másfél százalékkal csökkent 2012-re.

A folyamatos és nagyarányú elvándorlás miatt Románia demográfiailag minden eddiginél sötétebb jövő elé néz. A jelenlegi trendek mellett a legoptimistább demográfiai forgatókönyv szerint is 5,6 millió fővel, rosszabb esetben 7,4 millió fővel csökkenthet Románia lakossága 2060-ig.

A román statisztikai intézet 2016. január 1-jén közzétett összesítése alapján 19 millió 870 ezer lakos él Romániában, ami 75 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Románia lakosságszáma 1990-ben volt a csúcson 23,2 millió fővel. Romániából az ország uniós csatlakozása – 2007 – óta vendégmunkások milliói költöztek Nyugatra, elsősorban Olaszországba és Spanyolországba, ami nagyjából 15-20 százalékos népességfogyást eredményezett az országban.