A Vatikánnál akkreditált nagykövet, Andrij Jurash a Twitter-fiókján közölte, hogy Ferenc pápa felhívta az ukrán elnököt.

A diplomata „sokat ígérőnek” nevezte a beszélgetést, amelynek során Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ferenc pápa

Ferenc pápa nem első alkalommal beszélt telefonon az ukrán elnökkel, akivel már a háború első napjaiban, február 26-án is egyeztetett.

Újságírók kérdésére a szentszéki államtitkár, Pietro Parolin bíboros kedden úgy reagált, hogy jelenleg nem tudja megerősíteni Ferenc pápa esetleges látogatását Kijevbe.

Hozzátette: az ukrán fél megerősítette, hogy képes az egyházfőnek megfelelő biztonságot garantálni. Parolin hangsúlyozta, hogy információi szerint a francia elnök, Emmanuel Macron és talán Boris Johnson brit kormányfő is Ukrajnába akar látogatni.

Volodimir Zelenszkij a közösségi oldalán bejegyezte, hogy Ferenc pápának a humanitárius helyzetről számolt be, és segítségként értékelte a Szentszék esetleges közvetítését a lakosság szenvedésének enyhítése érdekében.

Jelentősnek nevezte a pápával tartott beszélgetést az ukrán elnök, amikor kedden délelőtt húszperces beszédet mondott a római parlamentben videó-összeköttetésben. Ebben a többi között Mariupol városáról is szólt, s mint fogalmazott, „olyan, mintha Genovát rombolták volna le teljesen”.

Volodimir Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy március 12-én a Firenzében rendezett békemenethez is egyenesben csatlakozott: „tíz nappal ezelőtt 79 gyermek haláláról számoltam be, számuk azóta 117-re emelkedett” – jelentette ki az ukrán elnök.

Hozzátette, hogy a háború a 27. napjához érkezett.

A konfliktus leállítása érdekében további szankciókat, „nyomásgyakorlást” szorgalmazott Oroszországgal szemben, valamint az orosz oligarchák külföldi vagyonának további lefoglalását.

Rövid válaszában Mario Draghi miniszterelnök kijelentette, hogy „Olaszország egésze, a kormány, a parlament, és minden állampolgár Ukrajnával van”.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelenleg nem csak önmagát védi, hanem „a mi békénket, szabadságunkat, biztonságunkat”. Draghi azt mondta, hogy „az orosz kormány arroganciája az ukrán nép méltóságával találta szemben magát”.

Kifejtette, hogy „a mészárlással szemben az ellenállásnak nyújtott akár katonai segítséggel kell válaszolnunk”.

Felsorolta, hogy Olaszországba mostanáig mintegy 60 ezer menekült érkezett, valamint több mint 800 millió értékben fagyasztottak be orosz oligarchák kezében levő ingatlanokat és más vagyontárgyakat.

Mario Draghi leszögezte: Olaszország „az Európai Unióban akarja látni Ukrajnát”.

A római parlament közös ülésén nem minden szenátor és képviselő vett részt. Többen távol maradtak az Öt Csillag Mozgalom (M5S) soraiból, azt hangoztatva, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is lehetőséget kell adni ugyanilyen bejelentkezésre. Mások távolmaradásukkal a fegyverkezésre fordított költségvetési források emelése ellen kívántak tiltakozni.