Befogadó és az emberek akaratát szem előtt tartó kormány alakítását ígérte meg az iraki választásokon győzelmet arató asz-Szajrún nevű pártszövetség vezetője, Muktada asz-Szadr befolyásos síita hitszónok vasárnap.

A vallási és politikai vezető ezt – megerősítésként az irakiak felé – azután közölte, hogy Haider al-Abádi leköszönő iraki kormányfővel találkozott a kormányalakítási egyeztetések keretében. Abádi és pártja a várakozásokkal szemben harmadik helyen végzett a múlt hétvégi parlamenti választásokon – írja az MTI.

Szadr közölte: Abádinak és neki "világos és megnyugtató üzenete van az irakiaknak". "A kormányotok gondoskodni fog rólatok, és befogadó lesz, nem fog senkit kizárni. A reformért és a jólétért fogunk dolgozni" – jelentette ki.

A síita hitszónok nem részletezte, hogy az Abádival folytatott megbeszélésén miről tárgyaltak vagy egyeztek meg.

Szadr pártszövetsége 54-et szerzett a 329 helyből álló parlamentben. A nagy hatalmú síita paramilitáris erőkhöz szorosan kötődő Fatah szövetség került a második helyre, 47 mandátumot birtokol majd a törvényhozásban. Harmadik helyre került a Abádi által vezetett Győzelem Szövetség, amely 42 parlamenti helyet tudhat magáénak.  

Muktada asz-Szadr az egyetlen síita iraki politikus, aki kampányában bírálta mind az Egyesült Államokat, mind Iránt, s ez gyümölcsöző taktikának bizonyult. Az utóbbi évek során ráadásul számos – olykor erőszakba fulladó –kormányellenes tüntetést tartottak hívei Bagdadban, amiket általában a kiterjedt korrupció és a reformok hiánya tüzelt.

A 44 éves hitszónok azonban nem lehet kormányfő, mert nem jelöltette magát, de a mostani győzelme lehetővé teszi számára, hogy ő jelölhessen miniszterelnököt. Ez azonban még nem elég ahhoz, hogy valóban a jelöltje legyen a kormányfő, ahhoz más pártok támogatása is szükséges. Kedden már meg is kezdte az új kormány megalakítására irányuló egyezkedéseket, hiszen az akkori részeredményekből tudni lehetett, hogy diadalt aratott.  

Szadr Irak 2003-as amerikai megszállása előtt szinte ismeretlen politikus volt Irakban, de gyorsan a felszabadításból lett megszállással szembeni ellenállás jelképévé vált. Õ volt az első, aki síita milíciát szervezet az amerikai erők ellen, és két felkelést is indított ellenük. Emiatt akkor milíciáját, a "Mehdi hadseregét" Irak biztonsága legnagyobb kockázatának tekintették az amerikaiak. A bagdadi kormány és Washington mindig kiszámíthatatlan, önfejű politikusnak tartotta.