Az iszlámot jól ismerők szerint ugyanakkor az elkövetések motivációja mögött nem vallási indíttatás állt, hisz az erőszakot halállal büntetik a muszlim országokban.

2015 szilveszterének éjjele. Köln belvárosában az új esztendő, egy új kezdet ünneplésének óráit nem a tűzijátékok pompás fénye tette emlékezetessé, hanem az erőszak és a félelem sötétsége árnyékolta be. Molesztálások, szexuális zaklatások és rablások tucatjait követték el nőkkel szemben migrációs hátterű férfiak. A kölni események azonban nem voltak egyediek – Németország 16 tartománya közül 12-ben történtek hasonló bűncselekmények.

2016 májusa, Berlin. Többnapos karnevált rendeztek a német fővárosban, a kultúrák találkozásán 650 ezer ember vett részt. A pünkösdi parádé viszonylag békésen zajlott, azonban több nő is bejelentést tett a rendőrségen, hogy szexuális kényszerítés áldozata lett. Elmondásuk szerint csoportosan támadtak rájuk „délies kinézetű” férfiak.

Az esetekről szóló híradásokban kiemelten szerepelt az elkövetők muszlim származása, amiből könnyen következhet, hogy a támadások motivációja mögött valamilyen vallási, kulturális megfontoltság állt. Egyes értelmezések szerint a nők becsületének megsértésében nem csak azok szexuális kisugárzása, hanem az európai férfiak elleni bosszú is szerepet játszott.

Így vélte Bassam Tibi, az 1962 óta Németországban élő szír iszlámkutató is. Egy kommentárjában ezt arra vezette vissza, hogy egy bizonyos keleti-patriarchális kultúrában hagyománynak számít a nőkkel szembeni erőszak. Keleten a nő a férfi becsületének megtestesülése, egy nő megerőszakolása pedig a támadáson felül a férfi megbecstelenítéseként is értelmezhető. Szerinte Köln egy kulturális hátterű bosszú volt, az elkeseredett és dühös arab férfiak a nőkön keresztül álltak bosszút az európai férfiakon, mivel nem úgy élnek, mint ők. Menekültszállás kontra szép lakás, luxusautó és csinos barátnő.

Ám a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke egy korábbi nyilatkozatában némileg megcáfolja Bassam Tibi állítását, és kifejti, hogy a molesztálásoknak nincs köze a muzulmán hithez.

– nyomatékosította az egyházi vezető. 

Cáfolta azt az állítást is, hogy az arab-keleti kultúrkör nőképe alapvetően emberellenes lenne, ezzel szemben – mint mondta –, az iszlám védelmezi a nőket. Azt tanítja, hogy az embereket nem lehet megkülönböztetni semmilyen módon, csak a cselekedeteik alapján lehet megítélni őket.

hangsúlyozta.
 

Az iszlámnak vannak szélsőséges értelmezései, és azok az emberek is hivatkozhatnak az iszlámra, akik terrorcselekményeket követnek el, tudatos rendbontásokat idéznek elő és a megfélemlítés a céljuk. A radikális, agresszív szalafita, vahhabita vallási interpretációval remekül ki tudják használni a meglévő európai szociális feszültséget és integrációs deficitet.

(MTI, Mandiner)