A kampány hajrájára és a harmadik fordulóra Trump rendesen begyújtotta a rakétákat. Kénytelen, hiszen alig három hét és jönnek a választások. A nőkre tett szexista kijelentései miatt bírált republikánus elnökjelöltnek fájhat is a feje, hiszen a legtöbb közvélemény-kutatásban 7-8 százalékos lemaradásban van riválisával, Hillary Clintonnal szemben. A harmadik és egyben utolsó elnökjelölti vitától mindenki nagy durranást várt annak fényében, hogy az előző két vita a szakpolitikai ütközés helyett csak a sárdobálásról és a személyeskedésről szólt. Trump ezúttal barátságosabb környezetben érezhette magát, hiszen Chris Wallace, a nyíltan republikánus Fox News Emmy-díjas műsorvezetője moderálta a vitát.

A két elnökjelölt összecsapása előtt az elemzők úgy vélekedtek, hogyha Trump képes nagy fölénnyel behúzni a vitát, akkor talán újra nyeregbe kerülhet, hiszen ez az utolsó komoly esélye arra, hogy a bizonytalanok széles tömegét magához édesgesse. Ha pedig egy nyertes vita után Trumpnak még lenne a tarsolyában egy minden eddiginél erősebb Clinton-botrány, akkor nyugodtan pályázhat még az Egyesült Államok elnöki székére. A vitára természetesen ezúttal is egy különleges vendéggel készült a republikánus elnökjelölt: ezúttal Barack Obama féltestvérét, a Trumpot támogató Malik Obamát invitálta meg.

Clinton sem tétlenkedett az utóbbi hetekben, hogy a padlón tartsa Trumpot. Ahogy azt a Breitbart is kiderítette, a demokrata elnökjelölt és kampánycsapata fizetett provokátorokat küldött Trump rendezvényeire, hogy borzolják az idegeket, hogy vitát, verekedést és káoszt szítsanak, ezzel meghackelve az amúgy is törékeny republikánus egyensúlyt, bizonytalanságot gerjesztve a szavazók között.

A vitát szigorúan levezénylő Chris Wallace többször is ráripakodott a közönségre, ezzel elnyomva mindenfajta ovációt, nevetést vagy tapsot. A vita nagyon feszes időkorlátokkal zajlott, a témák és a kérdések csak úgy repkedtek a moderátor szájából, aki nagyon profin, az előző viták moderátoraihoz képest nagyon objektíven darálta le a másfél órás szócsatát. Azonban meg kell jegyezni, hogy a rengeteg téma és a szűkös időkeretek kevés kibontakozást biztosítottak a jelölteknek. A szakpolitikai érvek így megint a háttérbe szorultak.

Clinton mellett szóljon, hogy próbálkozott kinyílni, színesíteni eddigi vitákon hallott mondanivalóját, Trump viszont sajnos mostanra teljesen unalmassá vált. Ugyanazokat a paneleket hajtogatta mint eddig, megmaradt az egybites érvelés szintjén, nem folyt bele konkrétumokba, hanyagolta a szakpolitika vitába illesztését. Tudvalevő, hogy Trump szavazói átlagban jóval alul iskolázottabbak Clinton szavazóinál, ami okot adhatott arra, hogy a republikánus elnökjelölt kerülje a magyarázós, okoskodó hangnemet, és inkább impulzusok mentén érveljen. Ám ez a stratégia így a harmadik vitára teljesen elvette Trump eddigi varázsát.

A vita előtt feltűnést keltett, hogy a két elnökjelölt családtagjai nem fogtak kezet egymással és nem is köszöntötték egymást. A két jelölt az előző vitához hasonlóan kézfogás és köszönés nélkül lépett a terembe, gyorsan helyet foglaltak a szónoki pulpitus mögött, és nagyon rövid tapsot követve a moderátor egyből bele is vágott a lecsóba.

Az elnökjelölti vita első témája az Egyesült Államokban alkotmánybíróságként is funkcionáló szövetségi Legfelsőbb Bíróságáról és feladatairól szólt. Hillary Clinton elmondta, hogy olyan Legfelsőbb Bíróságot szeretne látni, amely nem keveseket képvisel, hanem a társadalom széles rétegeit, így kiáll a melegek és a transzneműek jogai mellett is. A demokraták elnökjelöltje fontosnak tartotta, hogy ne változzék az abortusz jogát garantáló, úgynevezett Roe/Wade törvény, és egyúttal felemelte szavát az egyik republikánus jogvédő civil szervezet ellen is. A demokrata politikus szerint nem szabad hagyni, hogy a hatalom, és így a pénzemberek markába kerüljön az LB, nem szabad, hogy az épp regnáló hatalom érdekeit szolgálja ki.

Donald Trump az alkotmány második kiegészítésének tiszteletben tartását tartotta fontosnak – mely garantálja a fegyverviselés-, és használat jogát – és hangsúlyozta, hogy elnökként konzervatív főbírót jelöl majd, aki megvédi azokat a jogokat és értékeket, melyeket még az alapító atyák fektettek le. A republikánus elnökjelölt kifejtette, hogy a konzervatív főbírák kijelölése után megváltoztatnák a szabad abortusz jogát garantáló Roe/Wade-törvényt. Clinton riposztjában kifejtette, hogy az abortusz minden esetben tragikus döntés, de a nőknek joguk van ahhoz, kivált, ha az egészségük veszélybe került. A demokrata elnökjelölt szerint az LB-nek meg kell vitatnia az egyes szövetségi államokban érvényben lévő szigorú és korlátozó törvényeket. Trump elmondása szerint ő maga életpárti, de a szövetségi államokra bízná a döntést.

Trump szerint demokrata párti vetélytársa a nyitott határok híve, míg ő szigorítaná a határellenőrzést, sőt falat húzna a déli határra, ezzel meggátolva a drogcsempészetet és a határvidéken folyamatosan fellángoló bűnözést és gyilkosságokat. Mint fogalmazott: "erős határokra van szükség. Van itt néhány rossz ember és nekik távozniuk kell az országból". Trump arra is utalt, hogy Obama elnöksége idején mintegy egymillió illegális bevándorlót toloncoltak ki az Egyesült Államokból, csakhogy erről nemigen beszélnek.

Clinton erre azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok a bevándorlók országa. A moderátor ekkor egy igencsak kellemetlen kérdést szegezett neki, miszerint igaz-e az, amit a WikiLeaks kiszivárogtatott dokumentumai közölnek, hogy Clinton egyetlen összefüggő, határok nélküli, azaz nyitott határokkal rendelkező kereskedelmi övezetet szeretne létrehozni Észak-Amerikából? Clinton azonban erre nem válaszolt, és azt fejtegette, hogy nem is erről kellene beszélni, hanem arról, hogy a WikiLeaks kiszivárogtatásai orosz megrendelésre, orosz segítséggel történtek, és az oroszok ártatlan amerikai állampolgárok után kémkednek, amihez Trump csak asszisztál. Ugyanakkor közölte, hogy az esélyegyenlőség híve, és állampolgári felzárkóztató programokat indítana az oltalomra szoruló menekülteknek és migránsoknak.

– hangzott Clinton élcelődő vádja, melyet Trump csak úgy reagált le, hogy:

Trump úgy fogalmazott, hogy Clinton azért nem kedveli Putyint, mert túljárt az eszén és kijátszotta őt és Obamát Szíriában és Irakban is. A két elnökjelölt eltérően vélekedett az Egyesült Államok szövetségeseihez – Japánhoz, Dél-Koreához, Németországhoz, és Szaúd-Arábiához – fűződő viszonyról. A republikánus elnökjelölt megismételte korábbi álláspontját, miszerint az Egyesült Államok "nem tarthatja el" vagyis nem finanszírozhatja Szaúd-Arábia, Németország és mások védelmi kiadásait.

Hillary Clinton fogadkozott, hogy elnökké választása esetén nem fog adót emelni és egy több elemből álló gazdasági tervet kíván majd előterjeszteni a gazdaság állapotának javítására. A vitában az adórendszer átalakítását és a nőknek egyenlő bért ígért.

Donald Trump szerint az amerikai gazdaság stagnál, nincs elég munkahely, és azok a szabadkereskedelmi megállapodások, amelyeket Clinton férje írt alá (a NAFTA, vagyis az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás), vagy amelyet most Hillary Clinton támogat, az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, TTIP néven ismert szabadkereskedelmi megállapodás, rossz hatással vannak az USA-ra. Míg Clinton a történelem eddigi legnagyobb munkahelyélénkítő programját ígérte, addig Trump az adók csökkentése mellett érvelt és amellett, hogy vissza kell hozni a munkát és a munkahelyeket az Egyesült Államokba, hogy ne Kínában és Vietnamban szereljenek össze minden amerikai terméket.

Azonban Clinton szerint Trump csak krokodilkönnyeket hullat, hiszen a Las Vegas-i Trump Hotel is kínai acélból és alumíniumból épült. Védte a NAFTA és TTIP kereskedelmi egyezmények koncepcióit, de azt mondta, hogy a kétes részleteket valóban újra lehetne tárgyalni. Erre Trump úgy reagált, hogy szerinte rossz tapasztalat az, amit Clinton az elmúlt 30 évben szerzett. Riposztjában Clinton közölte: megválasztása esetén egy új ügyészi címet, a kereskedelmi vizsgáló ügyészséget hozna létre, ami arra ügyelne, hogy az amerikaiak elsősorban az amerikai termékeket részesítsék előnyben, ahogy a piac is.

Chris Wallace műsorvezető a vita során felhozta az elmúlt hetekben Trumpot szexuális zaklatással megvádoló nők eseteit. Trump cáfolta, hogy ezek megtörténtek volna, és mint mondta, be is bizonyította a vádak megalapozatlanságát. Azt mondta, hogy nála jobban senki se tiszteli a nőket, de ugyanakkor felhívta a műsorvezető figyelmét, hogy nem ezekre az állítólagos szexuális zaklatásokra kellene összpontosítani, hanem Clinton e-mail-botrányára. Clinton utalt arra, hogy az FBI nem javasolt vádemelést az ügyben, mire Trump azzal vágott vissza, hogy Bill Clinton az FBI-döntés előtt találkozott az igazságügyi miniszterrel.

Vita bontakozott ki a Clinton Alapítvány vitatott tevékenységéről is. Trump Haiti példáját hozta fel, mondván, hogy a haiti földrengés után összegyűlt pénzt nem a helyreállításra költötték.

– állította Donald Trump. Továbbá hozzátette, hogy ha Clinton olyan nagyon védi a nők jogait és méltóságát, akkor hogyan fogadhat el az alapítvány olyan országoktól is jelentős támogatásokat, amelyekben semmibe veszik a nőket, és a nők jogait, utalt ezzel Szaúd-Arábiára. Trump egyenesen bűnszövetkezetnek nevezte a Clinton Alapítványt, melybe Warren Buffett és Soros György is bőkezűen adakozik.

Hillary Clinton szerint negyven év óta Donald Trump az első elnökjelölt, aki nem hozta nyilvánosságra az adóbevallását. Trump azzal replikázott, hogy azoknál a nagy cégeknél is hasonlóan éltek és élnek az adótörvények adta lehetőségekkel, amelyek a Clinton-kampányt támogatják. Trump felhozta Bernie Sanders vermonti szenátor vádjait Clinton ellen, miszerint túlságosan elkötelezett a Wall Street nagybankjai és az anyagi támogatói mellett.

– válaszolta Hillary Clinton.

Mikor a moderátor arról kérdezte a jelölteket, hogy elnökségük alatt mihez kezdenének az ISIS felszámolása esetén a kialakult katonai-biztonságpolitikai vákuummal, Clinton úgy felelt, hogy nem fogja hagyni, hogy újra amerikai csapatok inváziószerűen megszállják a térséget.

Trump úgy vélekedett a moszuli hadszíntérről, hogy az korábban az USA fennhatósága alatt volt, aztán jött Hillary külügyminisztersége és elveszett. Trump szerint ez a csata most sokkal veszélyesebben, és több halálos áldozattal járhat. Szerinte az egész konfliktusnak a végén a nagy nyertese úgyis Irán lesz, mert Obamáék gyengén léptek fel a térségben. Továbbá hatalmas buktának nevezte Szíria helyzetét, hiszen az USA rengeteg pénzt folyósított Aszadnak és az ISIS ellen harcoló ellenálló csoportoknak, Aszad mégis az oroszokkal és Iránnal fűzte szorosabbra a szövetségét. A nagy trójai falónak nevezte Obama jelenlegi menekültpolitikáját, amit szerinte Clinton ugyanúgy folytatna. Trump szerint a Szíriából érkező migránsok között sok lehet az Iszlám Államhoz köthető szélsőséges is.

Clinton magabiztosan úgy nyilatkozott, hogy elnöksége alatt le fogja győzni az Iszlám Államot. Erre a kijelentésre Trump úgy reagált, hogy létre sem kellett volna jönnie a terrorszervezetnek, de annak megalakulásáról is Clinton és Obama tehet.

Ezen kívül szó esett még a nemzeti adósság és az ObamaCare kérdéseiről, melyeket a megszokott panelekkel reagáltak le a jelöltek: Trump szerint az ObamaCare egy veszélyes, gazdaságromboló rendszer, ami katasztrofális hatással lehet a munkahelyekre, míg Clinton az egészségbiztosítás átgondolatlan elemeit tervezné újra.

A vita utolsó perceiben a moderátor egyértelműen feltette a kérdést Donald Trumpnak, hogy egyetért-e alelnökjelöltje, Mike Pence és a leánya, Ivanka Trump nyilatkozatával, miszerint elfogadják az elnökválasztás eredményét, ha Clinton győz. Donald Trump úgy fogalmazott: "majd amikor eljön az ideje, megmondom, egyelőre bizonytalanságban tartom önt". A republikánus elnökjelölt azt állította, hogy milliók regisztráltatták magukat jogosulatlanul a választásra. Szerinte Hillary Clintonnak nem is lenne szabad indulnia az elnökségéért, már eleve a jelöltsége is bizonyíték a választási csalásra.

Az egy-egy perces zárszóban Clinton kiemelte, hogy számít minden demokratára és republikánusra és mindenkit arra kért, hogy együtt dolgozzanak a nehézségek legyőzésén. Búcsúzóul Trump még odaszúrt egyet Clintonnak azzal, hogy ő az elnökválasztási kampányában csak pénzt gyűjtött az őt eltartó milliárdosoknak. Trump a végére bebiggyesztette már sokat ismételt szlogenjeit (Make America Great Again, törvény, rend és igazság), valamint kijelentette, hogy Clinton megválasztásával csak újabb négy katasztrofális év elé nézne az ország, hiszen gyakorlatilag folytatódna az Obama-adminisztráció.

A vita végén kézfogás nélkül, mindkét jelölt ment a saját dolgára. Trump gondterhelten és láthatóan idegesen távozott családja társaságában a helyszínről, míg Clinton mosolyogva ment le a tömegbe autogramokat és selfieket osztogatni. Bár a vita végén az elemzők kiemelték, hogy mindkét jelöltnek ez volt a legerősebb vitája, valódi győztest most sem lehet megnevezni. Clinton sokkal rafináltabb és sokkal színesebb volt, Trump pedig sajnos belefásult a rongyosra rágott kampányszlogenjeibe. Ezt a választást már csak egy-egy nagy botrány döntheti el, de jelenleg Clintonnak áll a zászló.