A menekültválság kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodásnak van egy nemhivatalos, nem is rögzített része, amely szerint az Európai Unió évente 250 ezer szíriai migránst fogad Törökországból.

Gerald Knaus, az európai stabilitási kezdeményezés nevű berlini intézet vezetője a Welt am Sonntagnak elmondta:

Az ilyen kontingensek - előre rögzített létszámú csoportok - átvétele volt Ankara egyik feltétele az EU-val kötött megállapodáshoz. Hivatalos megállapodásokat nem rögzítettek az ügyben, de szóbeli ígéretek voltak, és a török vezetés nyilvánvalóan számít a kulisszák mögött tett ígéret teljesítésére.

Az európaiak látni akarják, hogy valóban elcsitul-e a menekülthullám az Égei-tengeren, mielőtt vállalják további menekültkontingensek befogadásának terhét. A török félnek pedig az éves kontingensek átvételénél sokkal fontosabb a megállapodás részeként kilátásba helyezett vízumkönnyítés.

A Welt am Sonntag kiemelte, hogy az 1999-ben alapított, Európa délkeleti régiójával foglalkozó független politikai kutatóintézet javaslatain alapul a válságkezelő terv, és Gerald Knaus "ebben a kérdésben szoros kapcsolatban áll a legtöbb releváns kormánnyal, intézménnyel és szervezettel".

Az eredeti gondolat az volt, hogy a menekültek átvételére hajlandó uniós tagországok ellenőrzött, legális módon áttelepítenek területükre egy meghatározott létszámú csoportot, Törökország pedig a görög szigetekre - vagyis az EU területére - illegálisan átkelő valamennyi embert visszafogadja, függetlenül attól, hogy közülük ki szorul nemzetközi védelemre.

Az EU-Törökország megállapodás azon pontjának végrehajtása is vontatottan halad, miszerint vissza kell küldeni az Égei-tengeren a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket.

Ezzel kapcsolatban Gerald Knaus a Welt am Sonntagnak azt mondta, hogy a görög hatóságok valószínűleg nem is akarják valamennyi szíriai menekültet visszaküldeni. Meglehet, hogy a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorúakat nem toloncolják vissza Törökországba.

A szakértő az uniós menekültügyi rendszer teljes átszervezését célzó brüsszeli javaslatokról azt mondta, érthetetlen, hogy az Európai Bizottság miért éppen a válságkezelő megállapodás végrehajtásának súlyos nehézségei közepette áll elő az elképzeléseivel. Hangsúlyozta, hogy abból sem valósult meg semmi, amit tavaly elhatározott az EU, és a Törökországgal kötött megállapodás végrehajtásával is az a legnagyobb gond, hogy nem történtek meg a szükséges előkészületek.

Ezért jobb lenne, ha a brüsszeli bizottság nagyívű elgondolások beterjesztése helyett inkább megoldaná az aktuális gondokat, mert a mostani helyzet olyan, mintha le akarna futni egy maratont valaki, aki még járni sem tud.

A menekültek uniós tagországok közötti automatikus szétosztása politikailag kivitelezhetetlen, és értelmetlen is, mert az érintettek nem akarnának olyan országban maradni, amelyben nem akarnak élni, a brüsszeli terv így nem más, mint habverés - vélekedett Gerald Knaus.

(MTI)