A testület a Sadzsin Ahmed afgán állampolgár menekültügyi kérelmét visszautasító magyar hatósági döntéssel kapcsolatos ítéletében kimondta, hogy a kiegészítő védelem iránti kérelmet elbíráló tagállami hatóságnak vagy bíróságnak a kérdéses ügy sajátos körülményeinek teljes körű vizsgálatát követően kell megítélnie a bűncselekmény súlyosságát – írja az MTI.

Az ügy előzménye, hogy Sadzsin Ahmed 2000-ben menedéket kapott Magyarországon azzal az indokkal, hogy a származási országában üldöztetésnek volt kitéve. A vele szemben később Magyarországon indult büntetőeljárásban a férfi azt kérte, hogy tájékoztassák az ügyéről az afgán konzulátust. Ebből a magyar hatóságok úgy ítélték meg, hogy az üldöztetés veszélye megszűnt, és 2014-ben visszavonták a menekültstátusát.

Későbbi, ismételt menedékkérelmét elutasították arra hivatkozva, hogy időközben olyan bűncselekményt követett el, amely súlyosnak tekintendő, mert legalább ötéves börtönbüntetést von maga után.

Az uniós menekültügyi irányelv értelmében azok a menedékkérők, akik a származási országukban nincsenek kitéve üldöztetésnek, és ezért menekültként nem ismerhetők el, de akiket országukban halálbüntetés, kínzás, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód, illetve háborús konfliktus fenyeget, úgynevezett kiegészítő védelemben részesülhetnek.

Az irányelv szerint a súlyos bűncselekmények elkövetői azonban nem jogosultak a kiegészítő védelemre. Az uniós jogszabály rendelkezéseit a magyar jogba átültető törvény a kiegészítő védelmet oltalmazottként való elismerésnek nevezi, és a védelemből való kizárást megalapozó súlyos bűncselekmény fogalmát olyan bűncselekményként határozza meg, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli el.