Az Európa Tanács emberi jogi biztosa kiállt a menedékkérők befogadása mellett.

- közölte pénteken Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a migrációs hullám legutóbbi fejleményeire reagálva.

A biztos hangsúlyozta, hogy a helyzet Görögországban drámai: 2015-ben 500 ezer, az idei év első két hónapjában pedig már több mint 50 ezer menekült érte el Leszbosz szigetét. Emlékeztetett arra, hogy migránsok ezrei rekedtek a Nyugat-Balkánon is, kifogásolható körülmények között.

Muiznieks úgy véli, hogy számos ország az európai emberi jogok normáival ellentétes, hatástalan, sőt a társadalmi kohézió és összetartozás szempontjából káros politikát folytat, vagy annak bevezetését fontolgatja. A biztos példaként említette a kerítések építését, a menedékkérők juttatásainak csökkentését vagy elszállásolásuk költségeinek megfizettetését.

- hangsúlyozta Muiznieks, aki továbbá hangsúlyozta, hogy Európában a bevándorlás terén paradigmaváltásra van szükség. Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a konfliktusok politikai rendezésére Szíriában, Afganisztánban vagy Irakban. Emellett az EU-tagországoknak hatékonynak kellene lenniük a menekültek áthelyezésében Görögországból és Olaszországból, valamint áttelepítésükben a konfliktuszónákból és az azokkal szomszédos államokból.

A biztos úgy vélte, hogy jelentősen szélesíteni kellene azokat a jogi kereteket, amelyek a biztonságos és szabályos bevándorlást biztosítják, kitérve a családegyesítésre és a humanitárius vízumok kiadására is. Hozzátette, hogy hatékony visszatelepítési politikára van szükség, amely lehetővé teszi azoknak a hazaszállítását, akiket az emberi jogi normák szerint nem illet meg nemzetközi védelem.

- mutatott rá Muiznieks.

A biztos elmondása szerint az emberi jogok érvényesítésének csökkenő hajlandósága, valamint az olyan megoldások, amelyek egyes országok érdekeinek érvényesítését másokra hátrányos módon kívánják megvalósítani, súlyosbodó politikai, társadalmi és gazdasági költségekkel járnak, melyeknek már most elkezdtük megfizetni az árát.

(MTI)