Északi-sarkvidéki katonai bázist és repülõteret építettek az oroszok a Ferenc József-földön
Vincze Viktor Attila
2017.04.19. 13:28
Egy osztrák-magyar expedíció fedezte fel 1873-ban azt a Ferenc József-föld nevû szigetcsoportot ahol most Vlagyimir Putyin az orosz hadsereg új katonai repülõterét és egy teljesen önellátó katonai bázist is átadott.
Egy osztrák-magyar expedíció fedezte fel 1873-ban azt a Ferenc József-föld nevű szigetcsoportot ahol most Vlagyimir Putyin az orosz hadsereg új katonai repülőterét és egy teljesen önellátó katonai bázist is átadott. A terület katonailag és gazdaságilag is nagy jelentőséggel bír. A szigetek környéke rendkívül gazdag olaj- és földgáztartalékokban.
A brit Dailymail is beszámol arról, hogy Oroszország olyan új északi-sarki katonai bázist épített fel a Ferenc József-földön, amely vadász és bombázó repülőgépek állomáshelyeként is tud működni, miközben a bázis – a rénszarvasokat is használó – orosz sarkvidéki különleges rendeltetésű katonai alakulat állandó állomáshelyeként is szolgál.
Az építtető, Oroszországot képviselő Vlagyimir Putyin elnök által személyesen átadott, és Nagurszkoje névre keresztelt katonai bázis 150 fős személyi állomány elhelyezésére alkalmas úgy, hogy 18 hónapon át képes teljesen elszigetelten és önellátóan is működni a komplexum.
A bázishoz tartozó katonai repülőtéren MiG–31 vadászgépek és Sz–34-es bombázók fognak állomásozni a hivatalos tájékoztatás szerint.
A háromszög alakú komplexum jelentős része szigorúan titkos rendeltetésű, a katonai vezetés viszont – a helyszín és az épület különlegessége miatt – részleges betekintést engedett a külvilág számára az átadás alkalmából.
Oroszország a Szovjetunió megszűnése óta ennek a bázisnak az építésére szánta az egyik legjelentősebb anyagi forrást – abban a reményben –, hogy a régió hatalmas, legalább 23 trillió dollár értékűre becsült olaj- és gáztartalékainak a kiaknázásából majd megtérül a csillagászati összegekbe kerülő sarkvidéki beruházás.
Az orosz kormány (nem éppen titkolt) célja az, hogy a Ferenc József-földön épített szovjet katonai bázisa helyén létrehozott új katonai komplexummal segítsék a sarkvidék tenger alatti – minimum 410 milliárd hordónyira becsült – olajtartalékának kitermelését.
A sarkvidéki különleges rendeltetésű erők katonai jelenlétét a bázison az különösen indokolttá teheti az, hogy egyes országok szénhidrogén-lelőhelyek feletti fennhatóságának jogszerűsége még vita tárgyát képezi Oroszország, Dánia, Norvégia, Kanada és az Egyesült Államok között több területre vonatkozóan is.
A szovjet időkhöz képest bekövetkezett változások egyik jól látható jeleként a teljesen új építésű high tech bázison az orosz hadsereg felállított egy hagyományos orosz pravoszláv imaházat is.
A bázis építésével összefüggő hír az is, hogy az év elején Moszkva bejelentette: a meglevők mellé újabb, nukleáris meghajtású jégtörő hajókat épít, köztük a világ legnagyobb jégtörőjét is.
A szigetcsoportot 1873-ban fedezte fel egy osztrák-magyar expedíció során fedezte fel von Payer és Weyprecht, akik az uralkodó iránti tiszteletből I. Ferenc József után nevezték el a szigetcsoportot. Az egyik sziget – az expedíciót támogató Zichy Jenőről – a Zichy-föld elnevezést kapta. A Monarchia nem jelentette be az igényét a szigetcsoportra, később Norvégia és a Szovjetunió is magának követelte azt. Utóbbi 1926-ban hivatalosan is saját birtokának nyilvánította a területet, és mivel a válaszul útnak indított két norvég hajó elakadt a jégben, a szovjet Georgij Szedov jégtörő legénysége hamarabb érkezett meg náluk. A szovjet kormány így 1932-ben annektálta a területet és katonai bázisokat létesített.
A terület 1991-től Oroszországhoz tartozik. Katonai és tudományos kutatási célokból néhány szigeten megtelepültek, az idelátogatás külön engedélyhez kötött. A 80,0° és 81,9° északi szélességi fok közötti terület, az Északi-sarkhoz legközelebbi szigetcsoport, amelyik Eurázsiához tartozik. Legészakibb pontja a Fligely-fok a Rudolf-szigeten. A szigetcsoport csak 900-1110 kilométerre van az Északi-sarktól, közelebb, mint bármelyik földdarab, kivéve a kanadai Ellesmere-szigetet és Grönlandot.
A szigetek elérése hajóval csak a nyári hónapokban, azon belül is csak néhány hétig lehetséges. Januárban az átlagos napi legalacsonyabb hőmérséklet −15 °C a legmagasabb −10,5 °C. Júliusban a átlagos napi legalacsonyabb 0 °C a legmagasabb 2,2 °C. Az évi középhőmérséklet −12,8 °C. Az utóbbi 30 évben a legmagasabb regisztrált hőmérséklet 13 °C volt, a legalacsonyabb pedig −54 °C. Csapadék egész évben előfordulhat, de a legtöbb tavasszal és ősszel esik. A nagy köd gyakori nyár vége felé.
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
