A királynő ismertette Lordok Házában az új brit kormány törvényalkotási programját, melyben szerepel a bevándorlás szabályozása, és a brit EU-tagságról szóló törvény visszavonása is.

A 91 esztendős uralkodó által felolvasott tervezet 27 pontja közül nyolc kötődik a Brexit-folyamathoz.

A királynő által felolvasott program szerint a Konzervatív Párt vezette kormány a brit EU-tagság megszűnési folyamatának törvényhozási elemeként a most következő parlamenti évadban jogszabályt alkot az uniós tagságot rögzítő csatlakozási törvény érvénytelenítéséről.

Ehhez kapcsolódik az uniós eredetű jogszabályok tömegének átvezetése a brit jogba – 19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó –, és a brit jogalkotás kivonása Európai Unió bíróságának joghatósága alól.

Az uniós eredetű jogszabályok átvezetése után a brit parlament saját hatáskörében dönt majd arról, hogy e joganyag mely elemeit tartja továbbra is érvényben.

A törvényalkotási program hangsúlyozza, hogy a kormány a lehetséges legjobb megállapodásra törekszik az Európai Unióval a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon, és olyan törvényeket alkot, amelyekkel "sikerre vihető a Brexit-folyamat". 

A tervezet szerint a brit kormány hatáskörébe kerül a bevándorlás szabályozása, a nemzetközi szankciókról szóló döntéshozatal, a nukleáris biztonság, valamint a mezőgazdaság és a halászat szabályozása.

A brit kormány azonban már korábban hivatalosan jelezte, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítani kívánja az európai uniós tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárainak jogosultságait, de csak viszonossági alapon, vagyis úgy, hogy egyidejűleg az EU-társállamok is garanciát vállaljanak az uniós országokban élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülésére.

Theresa May miniszterelnök álláspontja szerint erről a kilépési tárgyalások korai szakaszában kell egyezségre jutni az EU-val. Ez a kérdés volt a hivatalos tárgyalássorozat Brüsszelben tartott hétfői első fordulójának egyik fő napirendi pontja.

A brit kormány meggyengült helyzetben kezd hozzá az új törvényalkotási évadnak, a június 8-án tartott előrehozott választásokon ugyanis a Konzervatív Párt elveszítette addigi abszolút többségét az alsóházban.

Ebben a helyzetben a konzervatívok a tervek szerint a legnagyobb észak-írországi lojalista erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) frakciójával együttműködve kormányoznak tovább, mivel a két pártnak együttesen megvan az abszolút többsége.

A DUP-val kezdett együttműködési tárgyalások azonban még mindig nem zárultak le, és az észak-írországi párt épp a királynői beszéd előestéjén figyelmeztette a konzervatívokat arra, hogy ne vegyék magától értetődőnek a DUP feltétlen támogatását.

Az elhúzódó tárgyalások miatt halasztották szerdára az eredetileg tervezett hétfői időpontról a királynő parlamenti beszédét is. A ceremónia – tekintettel az idő rövidségére – ezúttal nélkülözte az ilyenkor szokásos színpompás külsőségeket, az uralkodó a díszszázad kísérte díszes hintó helyett autóval érkezett a parlamenthez, és beszédét az ünnepi uralkodói viselet helyett hétköznapi öltözetben olvasta fel. A királynő a hagyományoktól eltérően nem viselte a koronát sem.   

(MTI)