Miután Emmanuel Macron államfő a katasztrófa másnapján azt mondta, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártorony újjáépítésére, s pályázat segítségével döntik el, hogy az eredeti másolatát építik meg, vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség, belpolitikai vita alakult ki arról, hogy mi lenne a jó megoldás.

– mondta a Le Figaro francia napilapnak adott interjújában Philippe Villeneuve, a műemlékvédelmi épületek főépítésze, aki 2013 óta vezeti a katedrális felújítási munkálatait.

Emlékeztetett arra, hogy az 1964-ben aláírt Műemlékek és Helyszínek Védelméről szóló Nemzetközi Charta előírja, hogy a történelmi műemlékeket eredeti formájukban kell felújítani.

Emmanuel Macron köztársasági elnök a tűzvészt követően úgy fogalmazott, hogy olyan „invenciózus helyreállítást” képzel el, amelyet a huszártornyot a XIX. században megalkotó Viollet-le-Duc építész munkássága inspirálna, aki saját korában „tiszteletteljes kreativitással” tudta ötvözni a hagyományt a modernitással.

Eugene Viollet-le-Duc 1859 és 1860 között állította helyre a Notre-Dame kúp alakú huszártornyát. Az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között bontották le.

A főépítész szerint Eugene Viollet-le-Duc remekművének nagy ereje a kortalanságban rejlett.

– hangsúlyozta, majd példaként említette a kölni dóm második világháborúban kilőtt ablakainak pótlását.

– húzta alá Philippe Villeneuve.

Egy áprilisi végi felmérés szerint a franciák 54 százaléka a huszártorony eredeti formában történő helyreállítását tartja jó megoldásnak, míg 25 százalékuk kortárs építészeti megoldást támogatna. Franck Riester kulturális miniszter május elején jelezte, hogy jóllehet a végső döntést az állam mondja ki, valamilyen formában konzultálni fognak az emberekkel arról, hogy melyik megoldást támogatnák.

A több mint 850 éves gótikus székesegyházban április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok, leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, a Cité-szigeten található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente 13 millióan keresik fel.

A francia kulturális minisztérium által a magánemberek és vállalatok adományának fogadására kijelölt négy hivatalos szervezet több mint 400 millió eurót (127,7 milliárd forint) gyűjtött össze a Notre-Dame helyreállításához. Az adományok és felajánlások teljes összege ennél jóval magasabb, ha beszámítják a francia állam különböző mecénásainak adományait is. Becslések szerint a teljes összeg elérheti az egymilliárd eurót (319,2 milliárd forint) is. Ekkora összeget korábban sohasem sikerült adományokból összegyűjteni Franciaországban – írja az MTI.