Törökország egyre erőteljesebben bekapcsolódik a szíriai polgárháborúba, miközben érdekei pont ezzel ellentétesek lennének.

A szíriai háború a hatodik évébe lépett. Az orosz haditechnika megjelenésével új szakaszába került a konfliktus: Asszád erői megindultak Északra, a török határ felé és karnyújtásnyira vannak Aleppo elfoglalásától. A városból hetvenezren menekültek el az utóbbi pár hónapban. Az ingoványos szíriai helyzet jelenleg egy sor dilemmával szembesíti Törökországot:

• A legfontosabb most az lenne, hogy az országba özönlő szír menekülteket ellássák és a helyzetet ellenőrzés alatt tartsák. A konfliktus elől 4,5 millióan menekültek el eddig, ebből több mint két és fél millió ember van jelenleg Törökországban. Ankara 10 milliárd eurót költött a menekültek eltartására. Ebből alig félmilliárd érkezett külföldről. Egy nemrég hozott törvény gondoskodik arról, hogy a migránsok egy része munkába állhasson Törökországban: az egyes szektorokban tíz százalékban limitálták a külföldi munkavállalók számát, a mezőgazdaságra nem vonatkozik ez a korlátozás. Továbbá megteremtették a jogi hátteret ahhoz, hogy bármely szektor tudja munkaerőként alkalmazni a migránsokat. Azonban így is milliókról kell gondoskodnia a hatóságoknak és nyáron a nagy szárazság miatt tovább emelkednek majd a költségek.

• A török gazdaság nincs a legjobb formában. A déli határok mentén nehéz munkát találni a szűk kínálat miatt, így a helyiek is egyre elégedetlenebbek. Törökország kapcsolata megromlott szomszédaival, ez a török áruk exportját jelentősen visszaveti, így csökkennek az állami bevételek.

• Az EU is nyomás alatt tartja Ankarát. Azt követeli tőlük, hogy akadályozzák meg a migránsok átjutását Európába. Jelenleg a két fél viszonyát kisebb megállapodások megkötése és kölcsönös vádaskodás jellemzi. Az Európában tapasztalható migráns-ellenes hangulat kezd átcsapni muszlim-ellenes hangulatba és ez megbonyolítja az EU és a törökök viszonyát. Az unió tagállamai 3 milliárd eurót ajánlottak fel Törökországnak a migránsok ellátására, amiért cserébe Erdogan-nak garantálnia kéne az EU külső határainak a megvédését.

• A törököket mind jobban magához gravitálja a szíriai konfliktus, ráadásul érdekeik az USA érdekeivel sokszor ellentétesek. Az USA jelenleg együttműködik az Asszád ellenes szíriai kurd erőkkel – olyan milíciákkal, melyeket Ankara terroristáknak tart.

• Jelenleg a törökök által támogatott szíriai iszlamista csoportokat az oroszok, az Iszlám Állam és az USA által támogatott kurdok is támadják, így a szénájuk koránt sem áll valami jól. Az orosz beavatkozás elvágta annak a fizikai lehetőségét, hogy a törökök patronálják az általuk favorizált ellenzéki csoportokat Szíriában, így csak humanitárius segélyeket tudnak eljuttatni hozzájuk.

• Ezen felül Oroszország – aki nem szeret gyengének látszani – keresi a bosszú lehetőségét, amiért tavaly novemberben a török légierő lelőtte az egyik repülőgépét. Moszkva válaszlépésként olyan gazdasági szankciókat vezetett be, melyek önmaguk számára is fájdalmasak és leállította a Törökországba irányuló orosz turizmust.

Erdogan a kialakult szituáció miatt akár arra következtetésre is juthat, hogy személyesen kell beavatkoznia a szíriai konfliktusba, amennyiben Asszád és az oroszok túlzott sikereket érnének el. Jelenleg ennek vagyunk tanúi.

Korábban volt rá példa, hogy Törökország iraki kurdok ellen küldött egy 150 fős, expedíciós haderőt, azonban hamar visszavonták őket az Egyesült Államok kérésére. Egy török beavatkozás ráadásul nemzetközi jogokat is sértene és egy esetleges vereség akár területvesztést is eredményezhetne.

A török érdekek azt kívánnák, hogy segítsenek közvetíteni a felek között és folytassanak humanitárius tevékenységet. Egy ilyen lépés növelné a szomszédos és más, szövetséges országok szimpátiáját Törökország iránt. Ehelyett saját lépéseikkel tovább eszkalálják a konfliktust és sokszor ártatlan civileket támadnak meg. Emiatt ismét újabb tömegeket késztetnek menekülésre a háború pokla elől, mely visszavonhatatlanul felemészti eddigi életüknek még az emlékét is, és amely fekete lyukként magába olvaszt mindenkit, hogy azután élettelenül, vagy testileg-lelkileg megnyomorítva vesse ki magából.

A szíriai konfliktus régóta nem tapasztalt méretű problémahalmazt akasztott a nemzetközi közösség nyakába. Ankara földrajzi helyzete, nagyhatalmi ambíciói és rosszul felmért nemzeti érdekei okán fulladásig merül a szíriai háború mocsarába.

(IndianExpress)