A világ államainak több mint a felében már eltörölték a halálbüntetést, ám Recep Tayyip Erdogan török elnök az elvetélt puccs után a büntetés ismételt bevezetését fontolgatja.

A török elnök ötletére azóta több reakció is érkezett a nemzetközi közösségtől:

Az Európa Tanács (regionális nemzetközi emberi jogi szervezet, nem összetévesztendő az Európai Tanáccsal) szerint Törökország a szervezet tagjaként nem állíthatja vissza a halálbüntetést. A szervezet véleménye szerint Törökország nem csupán csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, hanem ratifikálta a 6. és a 13. kiegészítő jegyzőkönyvet, amivel vállalta, hogy minden körülmények között elutasítja a halálbüntetést. Sajtónyilatkozatában erről beszélt az ET szóvivője, Daniel Höltgen is, és kiemelte, hogy a halálbüntetés nem fér össze az ET-tagsággal. Fehéroroszország éppen azért nem tagja a szervezetnek, mert ott van halálbüntetés - magyarázta a szóvivő.

Angela Merkel német kancellár hétfőn felszólította Erdogant, hogy a katonai puccskísérlet utáni helyzetben tartsa be a jogállamiság elveit. Német hírportálok beszámolói szerint a kormány egyik szóvivője Berlinben újságíróknak elmondta, hogy a kancellár a török államfővel telefonon folytatott beszélgetésen nyomatékosította: Németország és az Európai Unió a leghatározottabban ellenzi a halálbüntetés visszaállítását, és egy ilyen lépés nem férne össze az uniós tagság megszerzésének céljával.

A történethez hozzátartozik, hogy Merkel és Erdogan telefonos beszélgetése előtt Steffen Seibert, a német kormány szóvivője kijelentette, hogy a Törökországgal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások végét jelentené, ha Törökországban visszaállítanák a halálbüntetést. A német álláspont nyomatékosítása céljából a külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier is megszólalt az  ügyben. Szerinte a halálbüntetés visszaállítása ellehetetlenítené azt, hogy sikeres tárgyalásokat lehessen folytatni az európai uniós csatlakozásról. Steinmeier kijelentette, országa elvárja, hogy a török kormány a jogállamiság elveivel összhangban járjon el a puccskísérlet felelőseivel szemben. Steinmeier és Merkel álláspontját támogatja Christian Kern osztrák kancellár is, aki kijelentette: "ha bevezetik a halálbüntetést, azzal búcsút intenek a demokratikus közmegegyezésnek. Világos, hogy akkor Törökország nem lehet partner."

1984. október 25-én kora reggel a délnyugat-törökországi Burdur városának börtönében egy 26 éves fiatalembert vezettek bitófa alá. Hidir Aslan egy baloldali csoportosulás tagja volt, s bűnéül azt rótták fel, hogy az 1980-as katonai puccs idején megölt három rendőrt. Törökország megalapítása és a köztársaság kikiáltása óta (1923. október 29) több mint 400 kivégzést hajtottak végre az országban, de ez volt az utolsó, mostanáig legalábbis.

A hamvába holt hétvégi puccskísérlet után ugyanis Erdogan a halálbüntetés újbóli bevezetésére célzott, nem először. Az elmúlt években az iszlamista-konzervatív politikus már többször spekulált ilyenformán. Erdogan szívesen célzott a nép állítólagos véleményére, valamint olyan országokra, mint Kína, Japán, vagy az Egyesült Államok, ahol még mindig érvényben van a legsúlyosabb büntetés.

Törökországban már több mint egy évtizede eltörölték a halálbüntetést, ezzel is igyekezvén egyengetni az Európai Unióba vezető utat. Az európai kontinensen jelenleg csak egy ország van, ahol az állam embereket öl meg. Ez az ország az Aljakszandr Lukasenka ("Európa utolsó diktátora") vezette Fehéroroszország. A pontos számok államtitkot képeznek. Az Amnesty International tudomása szerint áprilisban a minszki Volodarka börtönben egy 21 éves rablógyilkost végeztek ki.

Mindeközben a világ államainak több mint a felében már nincs halálbüntetés: az ENSZ 193 tagállamából 102-ben. Az Amnesty International legújabb jelentése szerint tavaly világszerte 1634 halálos ítéletet hajtottak végre, de becslések szerint a valós szám ennek több mint a duplája.

A bizonytalankodás oka az, hogy a Kínai Népköztársaság - amely az Amnesty International megfogalmazása szerint "a világ legfőbb hóhéra" - szintén államtitokként kezeli a pontos adatokat. Az Amnesty úgy sejti, hogy Kínában több embert végeznek ki, mint a világ más részein együttvéve.

Tavaly a második helyen Irán állt legkevesebb 977 kivégzéssel. A legtöbb embert drogbűnözés miatt fosztották meg életétől. Szaúd-Arábia legalább 158 embert végeztetett ki - 1995 óta ez volt a legmagasabb szám. A sivatagi királyságban még mindig szokásban vannak a nyílt színi lefejezések és a holttestek közszemlére tétele. A nagy ipari államok közül az Egyesült Államokban 28 embert, Japánban hármat végeztek ki. A 25 "hóhérállamhoz" tartozik Pakisztán, India, Irak, Egyiptom, Afganisztán és Észak-Korea. Pakisztán egyszer már lemondott polgári személyek kivégzéséről, de a tilalmat egy iskola ellen végrehajtott terrortámadás után feloldotta.

Német területen az utolsó kivégzés 1981-ben történt. Júniusban az NDK-ban hazaárulás vádjával végezték ki Werner Teske belügyi századost. A szövetségi köztársaság eleve lemondott a halálbüntetésről. Az 1949-es alaptörvény 102. cikkében ennyi áll: "A halálbüntetés eltörölve"..

(MTI)