Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pénteken elfogadott határozatában felszólította Izraelt, hogy vessen véget a telepeslakások építésének a megszállt palesztin területeken.

A határozat azt követeli a zsidó államtól, hogy

A dokumentum szerint az izraeli telepes-tevékenységnek

A határozat elfogadását az tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok - amely a BT állandó tagja és Izrael szoros szövetségese - ezúttal nem élt vétójogával, hanem tartózkodott a szavazáson. A BT többi tagállama támogatta a határozat elfogadását – írta az MTI.

Az izraeli közvélemény kikelt a határozat ellen. Egy név nélkül nyilatkozó izraeli kormánytag arról számolt be a Breitbartnak, hogy az Obama-adminisztráció titokban együttműködött a palesztinokkal a határozat elfogadtatásában.

Samantha Power – az Obama elnök által amerikai ENSZ-nagykövet – szerint a mostani döntés csak megerősíti az ENSZ BT régi álláspontját, amely szerint az Izrael által épített telepek illegálisak – írja a Times of Israel.

A Reuters egy név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselőt idézett, aki kijelentette, hogy az USA nem vett részt a határozat megfogalmazásában, és nem is támogatta azt.

A hírügynökségek arra vezetik vissza az amerikai tartózkodást, hogy Barack Obama hivatalban lévő demokrata párti amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök között meglehetősen fagyossá vált a viszony, a Fehér Ház lakója az izraeli telepbővítéseket tekintette a békeerőfeszítések legfőbb akadályának.

Az izraeli kormányfő csütörtökön, a kiírt BT-szavazás előtt a Twitteren sürgette az Egyesült Államokat, hogy vétózza meg a határozatot. Nem sokkal később – ugyancsak a Twitteren – Donald Trump megválasztott amerikai elnök is csatlakozott Netanjahu felhívásához. A Canal 10 izraeli televízió és a Jerusalem Post című lap pénteken tudni vélte, hogy Obama ezen a napon még nem volt biztos abban, miként cselekedjen országa ENSZ-képviselője. Állítólag az elnökre is nyomást gyakoroltak Izraelből, ez ügyben számos telefonhívást kapott. Washington végül mégis maradt a tartózkodásnál.

Az EFE spanyol hírügynökség pénteken izraeli diplomáciai források feltételezéseit idézve azt írta: Obama és külügyminisztere, John Kerry ezzel a lépésével "be akarta betonozni" az általuk követett eddigi amerikai külpolitikát, még mielőtt a Netanjahu személyéhez és politikai irányultságához közelebb álló Trump-kormányzat hivatalba lép. A Reutersnek nyilatkozó diplomaták szerint ugyanakkor Kairó azért napoltatta el a szavazást, mert nem akart ujjat húzni a megválasztott új amerikai elnökkel.

A Canal 10 emlékeztetett arra, hogy az ENSZ BT utoljára 1981-ben hozott Izraellel szembeni határozatot. A zsidó állam mindenesetre hosszú évtizedeken keresztül számíthatott arra, hogy az Egyesült Államok vétójogával élve pajzsként védi őt a világszervezet szankcióval szemben.

Az izraeliek azt is kifogásolják, hogy a határozat Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet olyan palesztin területnek minősítik, amelyet 1967 óta megszállva tart Izrael. Szerintük ez a két terület sosem volt a palesztinoké. 1948-ban ezeket a területeket elfoglalta Jordánia, majd az 1967-es háborúban Izrael visszaszerezte őket.

A határozat szerint azonnal le kell állítani a telepek építését, mivel azok elsődleges akadályai annak, hogy létrejöjjön a béke. Az építkezések feszültséget szítanak és meggátolják a békefolyamatot.

A határozattervezetet négy állam terjesztette elő azután, hogy ugyanezt a dokumentumot korábban Egyiptom már előterjesztette, de – Donald Trump megválasztott republikánus párti amerikai elnök és Izrael nyomására – elnapolta a csütörtökre tervezett szavazást.