Brady közölte, hogy a szavazást brit idő szerint 18 és 20 óra – közép-európai idő szerint 19 és 21 óra – között tartják.

A voksokat azonnal összeszámolják és az eredményt nem sokkal később kihirdetik.

A kormányfő elleni bizalmi szavazás kiírása hosszabb ideje napirenden volt, miután az elmúlt hetekben kiderült, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.

A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.

A brit miniszterelnök megítélését a Konzervatív Párton és a közvéleményen belül is egyaránt jelentősen még tovább rontotta, hogy a londoni rendőrség nemrégiben megbírságolta őt a korlátozások idején tartott Downing Street-i partik miatt.

Boris Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő brit miniszterelnök, akit törvénysértés miatt rendőrhatósági szankcióval sújtottak.

A Konzervatív Pártra a felmérések szerint jelenleg 7 százalékponttal kevesebben szavaznának egy mostani parlamenti választáson, mint a legnagyobb ellenzéki erőre, a Munkáspártra.

A legnagyobb brit közvélemény- és piackutató cég, a YouGov legutóbbi országos gyorsfelmérésének résztvevői közül 59 százalék vélekedett úgy, hogy Johnsonnak távoznia kellene tisztségéből.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának – a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek – kellett kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást.

Az elmúlt hetekben folyamatosan érkeztek hírek arról, hogy egyre több képviselő nyújtja be a Sir Graham Brady vezette frakcióbizottsághoz a bizalmi szavazást kezdeményező levelét.

Az eljárás azonban titkos, és egyedül Brady tudta, hogy pontosan hány konzervatív képviselő csatlakozott a kezdeményezéshez.
Brady a konvencióknak megfelelően csak akkor állhatott a nyilvánosság elé, amikor a kezdeményező levelek száma elérte az előírt minimumot.

Ezt a bejelentés tette meg Sir Graham hétfő délelőtt a londoni parlament épületénél összegyűlt újságíróknak.

A frakcióbizottság vezetője nem fedte fel, hogy pontosan hány konzervatív képviselő kezdeményezte a bizalmi szavazást, csak annyit közölt hivatalosan, hogy a benyújtott levelek száma meghaladta a szükséges minimumot.

Ha a konzervatív frakció egyszerű többsége Johnson ellen voksol a hétfő esti bizalmi szavazáson, a miniszterelnöknek távoznia kell az általa vezetett Konzervatív Párt éléről és így a kormányfői tisztségből is, és az utódválasztáson nem indulhat.

Boris Johnson eltávolítása esetén az utódot az alsóházi konzervatív frakció választja meg, több induló esetén többfordulós szavazássorozattal addig voksolva, amíg az utódjelöltek egyike többséget nem kap.

Egyetlen induló esetén – vagy ha a szavazási fordulók során állva maradt két utolsó jelölt egyike visszalép – a tory frakció közfelkiáltással is megválaszthatja Boris Johnson utódját.

Ha viszont Johnson megnyeri a bizalmi szavazást – vagyis ha az alsóházi konzervatív frakció tagjainak többsége, legalább 180 képviselő hétfő este a bizalmatlansági indítvány ellen voksol –, a párt jelenlegi szabályzata alapján a következő egy évben nem kezdeményezhető ellene újabb hivatalos, kötelező érvényű bizalmi szavazás.

A brit Konzervatív Párt frakciójában legutóbb 2018. december 12-én volt bizalmi szavazás Johnson hivatali elődje, Theresa May ellen. Azt a bizalmatlansági indítványt zömmel a keményvonalas EU-szkeptikus tábor kezdeményezte, amely rendkívül elégedetlen volt a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről Theresa May által elért akkori megállapodással.
A szavazást Theresa May megnyerte, miután az akkor 317 fős tory frakció tagjai közül 200-an szavaztak bizalmat neki. A May elleni bizalmatlansági indítványra 117-en voksoltak.