ÉLŐ KÖZVETÍTÉSÜNK AZ UKRAJNAI HÁBORÚRÓL
888.hu
2022.03.09. 07:45
Cikkünk folyamatosan frissül!
Kreml: a politikai rendezés lehetőségeiről tárgyalt Putyin és Scholz
Az ukrajnai helyzet politikai és diplomáciai rendezésének lehetséges változatairól, a valamint a konfliktus humanitárius aspektusairól tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár – közölte szerdán a Kreml sajtóosztálya.
Putyin elmondta Scholznak, hogy az „ukrán nacionalisták” akadályozzák a civil lakosság távozását az orosz erők által ostromgyűrűbe vont ukrán városokból a számára megnyitott humanitárius folyosókon keresztül.
Az orosz védelmi tárca közölte, hogy Ukrajna az öt ukrán város lakossága számára szerdán megnyitott 10 humanitárius folyosó közül csak hármat hagyott jóvá. A tárca szerint Mariupolban a „nacionalisták” és a városvezetés hibájából a humanitárius helyzet „katasztrofálissá” vált.
Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője „hazugságnak” nevezte az ukrán hatóságok állítását, miszerint a humanitárius folyosókon át Oroszországba senki sem akar távozni. A tábornok szerint Ukrajna 1917 településéről 2 589 910 ember kérte evakuálását az orosz féltől.
Az orosz hadsereg a minisztérium beszámolója szerint ukrán közreműködés nélkül szerdán több mint 5400 embert, köztük több mint 1100 gyereket evakuált Ukrajnából és a Moszkva által függetlennek elismert Donyec-medencei „köztársaságokból”. A Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett háború kezdete, február 24. óta 179 ezer embert, köztük 45 436 gyereket evakuáltak Oroszországba.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján elmondta: Kijev megerősítette, hogy csütörtökön megtartják Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozóját az antalyai diplomáciai fórum margóján, ezért Moszkva is arra számít, hogy a tárgyalás megvalósul.
Zaharova és Dmitrij Peszkov egyaránt nyilvános magyarázatot követelt az Egyesült Államoktól arra, hogy miért támogatott Ukrajnában egy Oroszország által katonainak nevezett biológiai programot. A vádat korábban Kijev és Washington is alaptalannak nevezte.
A csak Moszkva által elismert, Georgiától elszakadt Abházia szerdán diplomáciai kapcsolatot létesített a szintén csak Oroszország által szuverénnek elfogadott, Ukrajnából orosz segítséggel kivált Donyecki Népköztársasággal. Az abház külügyminisztérium közölte, hogy folyamatban van a barátsági és együttműködési szerződés kidolgozása.
Romániában egy hónap alatt megháromszorozódott az útlevéligénylések száma
Romániában bővített nyitvatartással működnek az útlevélosztályok, mivel csaknem háromszor több útlevéligénylést adtak be március első hetében február azonos időszakához képest – közölte szerdán a bukaresti belügyminisztérium.
Az útlevéligénylések száma a tavalyi év azonos időszakához képest ötszörösére emelkedett március első napjaiban.
A belügyminisztérium közleménye szerint az útlevélnyomda meghosszabbított munkaidőben, naponta 6-tól 22 óráig dolgozik a hétvégéket is beleértve, így az útlevelek kibocsátási idejét a törvényesen előírt 15 nap helyett sikerült átlagosan két napra rövidíteni, de a Temes, Kolozs, Konstanca és Vaslui megyei igénylések teljesítése három munkanapot vesz igénybe.
Román médiabeszámolók szerint az országos internetes előjegyzési portálon már csak április végére lehet a kérelem beadására időpontot foglalni, az útlevélosztályoknál pedig országszerte sorban állnak az igénylők, hogy leadhassák kérelmeiket. Az útlevélosztályoknál már az év első két hónapjában, a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozások feloldása reményében is megnőtt a forgalom, az ukrajnai háború kitörése óta azonban megugrott az útlevéligénylések száma.
Kedden – egyetlen napon – csaknem 50 ezer időpontot foglaltak több mint 85 ezer útlevéligénylő iratainak benyújtására – közölte a román belügyminisztérium.
Elismerte az orosz katonai szóvivő, hogy sorkatonák estek fogságba
Elismerte az orosz védelmi minisztérium szerdán, hogy Ukrajnában besorozott orosz katonák estek fogságba.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, a moszkvai katonai tárca szóvivője azt hangoztatta, hogy „sajnos, kiderült több olyan eset”, amikor az Ukrajnában elindított „különleges hadműveletben” részt vevő orosz katonai egységekben sorkatonák voltak. Közülük másokkal együtt többen fogságba estek, amikor az egyik hadtáptámogatást biztosító orosz alegységet „egy nacionalista zászlóalj diverziós csoportja” megtámadta.
Konasenkov azt mondta, hogy „gyakorlatilag az összes” sorállományú katonát elszállították Ukrajnából.
Korábban az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy orosz sorkatonák lehetnek Ukrajnában. Nőnapi köszöntőjében, kedden, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt ígérte, hogy besorozott és tartalékos katonákat nem fog bevetni az ukrajnai háborúban. Azt mondta, „a kitűzött feladat megoldásával kizárólag hivatásos katonák foglalkoznak”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök megkapta a jelentést annak az utasításának a végrehajtásáról, amelyben még a háború elindítása előtt elrendelte, hogy sorállományú katonák semmiképp ne lássanak el feladatot Ukrajna területén. Az anyagot Putyin a katonai főügyészségre küldette, hogy a történtekben vétkes tisztségviselőket felelősségre vonják.
Alapjogokért Központ: az aktív szavazók 71 százaléka nem ért egyet Márki-Zay-jal orosz gazdasági ügyekben
Az Alapjogokért Központ (AK) legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az aktív szavazók 71 százaléka nem ért egyet Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt állításával, és úgy gondolja, hogy pragmatikus együttműködésre van szükség az oroszokkal a gazdasági kapcsolatokat illetően.
Az országosan reprezentatív kutatás az ukrán-orosz háború kitörését követő időszakban mérte fel azt, hogy mit gondolnak a magyarok arról a „Márki-Zay-féle” állításról, amely szerint Orbán Viktor elárulta Magyarországot és a nyugati szövetségeseit akkor, amikor az oroszokkal való gazdasági kapcsolatok kiépítését támogatta – olvasható az AK összefoglalójában, amelyet szerdán juttatott el az MTI-hez.
Azt írták, a megkérdezettek közül tízből heten nem értenek egyet a „baloldali miniszterelnök-jelölttel”. Vagyis az aktív szavazók 71 százaléka az ukrán-orosz konfliktus ellenére sem gondolja azt, hogy magyar részről a pragmatikus gazdasági kapcsolatokra való törekvés elítélendő lenne, és a válaszadóknak csak egy kisebbsége, 16 százaléka ért egyet Márk-Zay Péter állításával – közölték.
Az AK szerint még beszédesebb az, hogy a magukat ellenzéki szimpatizánsnak vallók sem osztották „a kárpátaljai magyarokat oroszbarátsággal megvádoló” hódmezővásárhelyi polgármester véleményét: relatív többségük, 46 százalékuk szerint is fontos a pragmatikus gazdasági kapcsolatokra való törekvés az oroszokkal, míg 33 százalékuk egyetértett Márki-Zay Péter megfogalmazásával.
A közvélemény-kutatás február 28. és március 2. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készült, az ezres minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra. A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozásokat nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján egyenlítették ki. Azokban az esetekben, amelyekben minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal mondható, hogy a becslések maximum 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől – olvasható az összefoglalóban.
Azt írták, a megkérdezettek közül tízből heten nem értenek egyet a „baloldali miniszterelnök-jelölttel”. Vagyis az aktív szavazók 71 százaléka az ukrán-orosz konfliktus ellenére sem gondolja azt, hogy magyar részről a pragmatikus gazdasági kapcsolatokra való törekvés elítélendő lenne, és a válaszadóknak csak egy kisebbsége, 16 százaléka ért egyet Márk-Zay Péter állításával – közölték.
Az AK szerint még beszédesebb az, hogy a magukat ellenzéki szimpatizánsnak vallók sem osztották „a kárpátaljai magyarokat oroszbarátsággal megvádoló” hódmezővásárhelyi polgármester véleményét: relatív többségük, 46 százalékuk szerint is fontos a pragmatikus gazdasági kapcsolatokra való törekvés az oroszokkal, míg 33 százalékuk egyetértett Márki-Zay Péter megfogalmazásával.
A közvélemény-kutatás február 28. és március 2. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készült, az ezres minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra. A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozásokat nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján egyenlítették ki. Azokban az esetekben, amelyekben minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal mondható, hogy a becslések maximum 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől – olvasható az összefoglalóban.
Németország elutasítja az ukrán hadsereg támogatását repülőkkel
A német szövetségi kormány elutasítja az orosz invázió ellen küzdő ukrán hadsereg képességeinek megerősítését harci repülőgépekkel – tette világossá Olaf Scholz német kancellár szerdán.
A kancellár Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel tartott berlini tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy támogatja-e a lengyel javaslatot, miszerint a lengyel légierő Mig-29-es típusú vadászgépeit át kellene adni az ukrán légierőnek a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton, felidézte az Ukrajnának évek óta nyújtott pénzügyi segítséget, és a háború február 24-i kezdete óta biztosított humanitárius támogatást és a fegyverszállításokat. Ugyanakkor „nagyon alaposan át kell gondolnunk, hogy mit teszünk konkrétan, és ebbe egész biztosan nem tartoznak bele harci repülőgépek” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió nem csupán a nemzetközi jog kirívóan súlyos megsértése, hanem korszakforduló Európa történelmében és az európai békerendben, így „a világ, amelyben élünk, már nem ugyanaz”, mint előtte.
A háború „katasztrófa az ukrán népnek, és az orosz nép is megszenvedi” – tette hozzá Olaf Scholz, felszólítva Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget a vérengzésnek, és rendelje vissza csapatait.
Mint mondta, „a katonai megoldásnak nincs értelme”, ezért legelső lépésként meg kell állapodni a fegyverszünetről.
Justin Trudeau kiemelte, hogy Oroszország Vlagyimir Putyin vezetése alatt fenyegetést jelent Európa és az egész világ békéjére. Elmondta, hogy országa továbbra is támogatja fegyverekkel az orosz invázió ellen harcoló ukrán csapatokat. A napokban 50 millió dollár értékű speciális felszerelést, köztük drónra való kamerákat indítanak útnak.
Megjegyezte, hogy a szállítmány biztonságos átadása a határvidéken „kihívás”, amellyel azonban a szövetségesek is szembesülnek, és Kanada együttműködik velük.
Ugyanakkor minden kérdésben körültekintően kell eljárni, mert nem élezni, hanem enyhíteni kell a konfliktust – húzta alá Justin Trudeau. Arról is szólt, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a meghívását elfogadva beszédet mond majd a kanadai parlamentben.
Hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió nem csupán a nemzetközi jog kirívóan súlyos megsértése, hanem korszakforduló Európa történelmében és az európai békerendben, így „a világ, amelyben élünk, már nem ugyanaz”, mint előtte.
A háború „katasztrófa az ukrán népnek, és az orosz nép is megszenvedi” – tette hozzá Olaf Scholz, felszólítva Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget a vérengzésnek, és rendelje vissza csapatait.
Mint mondta, „a katonai megoldásnak nincs értelme”, ezért legelső lépésként meg kell állapodni a fegyverszünetről.
Justin Trudeau kiemelte, hogy Oroszország Vlagyimir Putyin vezetése alatt fenyegetést jelent Európa és az egész világ békéjére. Elmondta, hogy országa továbbra is támogatja fegyverekkel az orosz invázió ellen harcoló ukrán csapatokat. A napokban 50 millió dollár értékű speciális felszerelést, köztük drónra való kamerákat indítanak útnak.
Megjegyezte, hogy a szállítmány biztonságos átadása a határvidéken „kihívás”, amellyel azonban a szövetségesek is szembesülnek, és Kanada együttműködik velük.
Ugyanakkor minden kérdésben körültekintően kell eljárni, mert nem élezni, hanem enyhíteni kell a konfliktust – húzta alá Justin Trudeau. Arról is szólt, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a meghívását elfogadva beszédet mond majd a kanadai parlamentben.
Az EU további orosz oligarchákat és magas rangú tisztségviselőket szankcionál
Az európai uniós tagországok kormányait tömörítő Tanács szerdán közölte, hogy további 160 olyan orosz személyt – oligarchákat és magas rangú tisztségviselőket – helyez szankciós listára, akik szerepet játszottak az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekben.
Diplomáciai források szerint a szankcionáltak között 14, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló oligarcha, valamint a Szövetségi Tanács 146 tagjának neve szerepel.
Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint a szankciós listára helyezett oligarchák „prominens üzletemberek” akik Oroszország számára jelentős bevételi forrást jelentő kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban – a kohászati, mezőgazdasági, gyógyszeripari, távközlési és digitális szektorban – tevékenykednek. A szankciók a családtagjaikra is érvényesek. A Szövetségi Tanács – a parlamenti felsőház – büntetőintézkedésekkel sújtott tagjai ratifikálták az Oroszország és a „Donyecki Népköztársaság”, valamint a „Luhanszki Népköztársaság” közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről szóló kormányhatározatokat.
A szankciók továbbá a fehéroroszországi Belagroprombankot, a Bank Dabrabyt és a Fehérorosz Fejlesztési Bankot, valamint leányvállalataikat érintik, ezeket a pénzintézeteket kizárják a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből. Az EU elkezdi a kriptoeszközök mozgásának folyamatos figyelését is, mert ezek az uniós szankciók megkerülését célozhatják. Az EU ugyancsak tiltást vezet be a tengerészeti felszerelések, illetve szoftverek Oroszországba irányuló exportjára.
Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan katonai agresszióját, és követeli, hogy haladéktalanul hagyjon fel a katonai akcióival, feltétel nélkül vonja vissza erőit és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét a nemzetközileg elismert határain belül – ismételte meg a Tanács szerdai közleményében.
A vonatkozó jogi aktusokat az unió hivatalos közönyében teszik közzé.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, hangoztatva, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió számos tagországa és más nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint a szankciós listára helyezett oligarchák „prominens üzletemberek” akik Oroszország számára jelentős bevételi forrást jelentő kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban – a kohászati, mezőgazdasági, gyógyszeripari, távközlési és digitális szektorban – tevékenykednek. A szankciók a családtagjaikra is érvényesek. A Szövetségi Tanács – a parlamenti felsőház – büntetőintézkedésekkel sújtott tagjai ratifikálták az Oroszország és a „Donyecki Népköztársaság”, valamint a „Luhanszki Népköztársaság” közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésről szóló kormányhatározatokat.
A szankciók továbbá a fehéroroszországi Belagroprombankot, a Bank Dabrabyt és a Fehérorosz Fejlesztési Bankot, valamint leányvállalataikat érintik, ezeket a pénzintézeteket kizárják a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből. Az EU elkezdi a kriptoeszközök mozgásának folyamatos figyelését is, mert ezek az uniós szankciók megkerülését célozhatják. Az EU ugyancsak tiltást vezet be a tengerészeti felszerelések, illetve szoftverek Oroszországba irányuló exportjára.
Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan katonai agresszióját, és követeli, hogy haladéktalanul hagyjon fel a katonai akcióival, feltétel nélkül vonja vissza erőit és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét a nemzetközileg elismert határain belül – ismételte meg a Tanács szerdai közleményében.
A vonatkozó jogi aktusokat az unió hivatalos közönyében teszik közzé.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, hangoztatva, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió számos tagországa és más nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
Uniós biztos: Brüsszel szolidaritási platformot hoz létre a menekülteket befogadó országok támogatására
Az Európai Bizottság (EB) szolidaritási platformot hoz létre az ukrajnai menekülteket befogadó országok támogatására – jelentette be Dubravka Suica demokráciáért és demográfiáért felelős uniós biztos szerdán Varsóban.
Az EB alelnöke Marlena Malaggal, a szociális és családpolitikáért felelős lengyel miniszterrel tárgyalt. A közös sajtóértekezleten Suica aláhúzta: a brüsszeli testület támogatni szeretné a menekülteket befogadó országokat. „Mindenekelőtt arról van szó, hogy ennek egész terhe ne nehezedjen kizárólag olyan országokra, mint Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Moldova” – jelentette ki.
Felidézte, hogy az Európai Unió (EU) életbe léptette az ideiglenes védelemről szóló irányelvet, melynek értelmében a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok, illetve Ukrajnában élő más állampolgárok, valamint családtagjaik három évig az unió egész területén jogosultak lesznek védelemre.
Ebben a vonatkozásban bejelentette: létrehoznak egy, az uniós tagállamok közötti tehermegosztást elősegítő, úgynevezett szolidaritási platformot. „A tartózkodási helyről majd maguk a menekültek döntenek: rajtuk múlik, hova akarnak utazni, hol akarnak élni, a platform biztosítja a választás lehetőségét” – tette hozzá Suica.
Közölte továbbá: az EU rugalmasságra törekszik az ukrajnai segítségnyújtás finanszírozásában. Kilátásba helyezte: a jelenleg e célból rendelkezésre bocsátott források mellett újabbakat is elkülönítenek, és a támogatást folytatni fogják.
Múlt heti bejelentés szerint az EU egyelőre 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére. Varsó az utóbbi napokban ennek a keretnek a növelését sürgette, azzal érvelve, hogy a menekültek befogadása csupán Lengyelországban akár 2 milliárd euróba kerülhet.
Felidézte, hogy az Európai Unió (EU) életbe léptette az ideiglenes védelemről szóló irányelvet, melynek értelmében a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok, illetve Ukrajnában élő más állampolgárok, valamint családtagjaik három évig az unió egész területén jogosultak lesznek védelemre.
Ebben a vonatkozásban bejelentette: létrehoznak egy, az uniós tagállamok közötti tehermegosztást elősegítő, úgynevezett szolidaritási platformot. „A tartózkodási helyről majd maguk a menekültek döntenek: rajtuk múlik, hova akarnak utazni, hol akarnak élni, a platform biztosítja a választás lehetőségét” – tette hozzá Suica.
Közölte továbbá: az EU rugalmasságra törekszik az ukrajnai segítségnyújtás finanszírozásában. Kilátásba helyezte: a jelenleg e célból rendelkezésre bocsátott források mellett újabbakat is elkülönítenek, és a támogatást folytatni fogják.
Múlt heti bejelentés szerint az EU egyelőre 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére. Varsó az utóbbi napokban ennek a keretnek a növelését sürgette, azzal érvelve, hogy a menekültek befogadása csupán Lengyelországban akár 2 milliárd euróba kerülhet.
Kuleba korlátozott várakozásokkal tekint az orosz-ukrán külügyminiszteri találkozó elé
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy korlátozott várakozásokkal tekint a csütörtökre tervezett orosz-ukrán külügyminiszteri találkozó elé.
Kuleba a tervek szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel találkozik Törökországban, az antalyai diplomáciai fórumon. Az ukrán diplomácia vezetője megerősítette, hogy részt vesz a találkozón, és arra kérte Lavrovot, hogy ne a propaganda szemszögéből, hanem jóhiszeműen közelítse meg azt.
„Az az érdekünk, hogy tűzszünetet kössünk, felszabadítsuk a területeinket (.), és megoldjunk minden humanitárius kérdést”
– szögezte le Kuleba.
Szerdán is több várost támadtak az orosz erők, a csapásokban sokan életüket vesztették és megsérültek. Amerikai értesülések szerint Malinból, Mikolajivból és Izjumból jelentettek harcokat.
Helyszíni beszámolók szerint az éjszaka több településen nyugodtabban telt, mint korábban. Az ország délkeleti részén fekvő Zaporizzsja környékén az orosz csapatok újrakezdték az offenzívát, de kisebb lendülettel haladnak előre. Csernyihivben légiriadó volt, az oroszok tíz lakóépületet lőttek a város peremén.
A brit védelmi minisztérium a Twitteren azt írta: Kijevtől északnyugatra harcok zajlanak, de az orosz csapatok nem értek el áttörést. Eközben az amerikai védelmi minisztérium arról számolt be, hogy újabb hadoszlop közeledik az ukrán főváros felé északkeleti irányból. Az északról érkező fő hadoszlop napok óta vesztegel.
Az Európa legnagyobb atomerőművének otthont adó Enerhodarban evakuáció zajlik, miután egy ideiglenes tűzszünetet követően humanitárius folyosót létesítettek, hogy a civilek elhagyhassák a támadás alatt álló területet – közölte a város polgármestere a közösségi médiában. Dmitro Orlov hozzátette: főleg nők, gyermekek és idősek hagyták el a települést.
Az orosz nemzeti gárda Herszonban több mint négyszáz embert vett őrizetbe, akik az orosz megszállás ellen tüntettek – közölte az ukrán hadsereg főparancsnoksága.
Abdel-Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök szerdán telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai fejleményekről. A két vezető a stratégiai együttműködés megerősítéséről is tárgyalt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán újból felszólította a nyugati országokat, hogy küldjenek vadászgépeket hazájának, és hozzanak létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett. Zelenszkij szerint amennyiben erre nem kerül sor, a nemzetközi közösséget terheli a felelősség az elkövetkező humanitárius katasztrófáért.
„Oroszország rakétákat, repülőket és helikoptereket vet be ellenünk, a civilek ellen, városaink ellen, infrastruktúránk ellen” – hangsúlyozta Telegram csatornáján közzétett videoüzenetében. „A világnak humanitárius kötelessége erre reagálni” – fűzte hozzá.
Szerdán is több várost támadtak az orosz erők, a csapásokban sokan életüket vesztették és megsérültek. Amerikai értesülések szerint Malinból, Mikolajivból és Izjumból jelentettek harcokat.
Helyszíni beszámolók szerint az éjszaka több településen nyugodtabban telt, mint korábban. Az ország délkeleti részén fekvő Zaporizzsja környékén az orosz csapatok újrakezdték az offenzívát, de kisebb lendülettel haladnak előre. Csernyihivben légiriadó volt, az oroszok tíz lakóépületet lőttek a város peremén.
A brit védelmi minisztérium a Twitteren azt írta: Kijevtől északnyugatra harcok zajlanak, de az orosz csapatok nem értek el áttörést. Eközben az amerikai védelmi minisztérium arról számolt be, hogy újabb hadoszlop közeledik az ukrán főváros felé északkeleti irányból. Az északról érkező fő hadoszlop napok óta vesztegel.
Az Európa legnagyobb atomerőművének otthont adó Enerhodarban evakuáció zajlik, miután egy ideiglenes tűzszünetet követően humanitárius folyosót létesítettek, hogy a civilek elhagyhassák a támadás alatt álló területet – közölte a város polgármestere a közösségi médiában. Dmitro Orlov hozzátette: főleg nők, gyermekek és idősek hagyták el a települést.
Az orosz nemzeti gárda Herszonban több mint négyszáz embert vett őrizetbe, akik az orosz megszállás ellen tüntettek – közölte az ukrán hadsereg főparancsnoksága.
Abdel-Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök szerdán telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai fejleményekről. A két vezető a stratégiai együttműködés megerősítéséről is tárgyalt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán újból felszólította a nyugati országokat, hogy küldjenek vadászgépeket hazájának, és hozzanak létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett. Zelenszkij szerint amennyiben erre nem kerül sor, a nemzetközi közösséget terheli a felelősség az elkövetkező humanitárius katasztrófáért.
„Oroszország rakétákat, repülőket és helikoptereket vet be ellenünk, a civilek ellen, városaink ellen, infrastruktúránk ellen” – hangsúlyozta Telegram csatornáján közzétett videoüzenetében. „A világnak humanitárius kötelessége erre reagálni” – fűzte hozzá.
Lengyelországba már több mint 1,3 millió menekült érkezett
Az ukrajnai háború kitörése óta szerda reggelig 1,33 millió ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba – közölte a lengyel határőrség a Twitter közösségi oldalon.
Az elmenekülők 93 százaléka ukrán, 1 százalékuk lengyel állampolgár, 6 százalék pedig közel 100 más ország állampolgára – olvasható a bejegyzésben.
Kedden 125 800 volt az érkezők száma.
Anna Michalska, a határőrség szóvivője a PAP hírügynökségnek elmondta: a keddi adatok 11 százalékkal alacsonyabbak az előző napiakhoz képest. A legnagyobb számú határátlépést Ukrajna irányából eddig vasárnap jegyezték, amikor 142 400-an érkeztek Lengyelországba.
Michalska szerint nem készülnek statisztikák azokról az ukrajnai menekültekről, akik az EU schengeni határán át továbbutaznak Lengyelországból más uniós országokba.
Kedden 125 800 volt az érkezők száma.
Anna Michalska, a határőrség szóvivője a PAP hírügynökségnek elmondta: a keddi adatok 11 százalékkal alacsonyabbak az előző napiakhoz képest. A legnagyobb számú határátlépést Ukrajna irányából eddig vasárnap jegyezték, amikor 142 400-an érkeztek Lengyelországba.
Michalska szerint nem készülnek statisztikák azokról az ukrajnai menekültekről, akik az EU schengeni határán át továbbutaznak Lengyelországból más uniós országokba.
A The Wall Street Journal értesülései szerint sem a szaudiak, az Egyesül Arab Emírségek nem akartak telefonon egyeztetni Bidennel.
(Az USA elnöke a kőolaj kitermelés növelésére akarta volna kérni őket.)
⚡️#UAE and #Saudi leaders refused to have telephone talks with Biden – U.S. president wanted to ask them to increase oil production to lower global oil prices – The Wall Street Journal pic.twitter.com/hSzlynRhK7
— NEXTA (@nexta_tv) March 9, 2022
Borrell: Európának önálló védelemmel kell rendelkeznie biztonsága szavatolására
Európának a NATO-t kiegészítő, önálló védelemmel kell rendelkeznie a biztonság növelése és szavatolása érdekében – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.
Az Európa biztonsági helyzetről Kaja Kallas észt miniszterelnök részvételével folytatott EP-vitában Borrell úgy fogalmazott: „noha nem szeretjük a háborút, gondolnunk kell arra, hogy mások annak megindításán gondolkodhatnak”.
Hangsúlyozta, az uniónak olyan kapacitásokkal rendelkeznie, amelyek növelik az európai védelmet az EU-szerződésekben rögzített kötelezettség szellemében. Közölte: az Európai Uniónak késznek kell lennie arra, hogy megfizesse saját, Oroszországgal szemben bevezetett szankciós intézkedéseinek az árát. Véleménye szerint a másik alternatíva a háború.
Hangoztatta: Ukrajna megtámadásával és Kijev bombázásával új korszak kezdődött. Európának azonnali válaszokat kell találnia a megváltozott helyzetre. Szavai szerint az uniónak egyebek mellett el kell vágnia azt az energetikai köldökzsinórt, amellyel Oroszországhoz van láncolva. Azt mondta: első lépésként a lakosságnak alacsonyabbra kell állítania a fűtést azért, hogy csökkenjen a gázfogyasztás, és az EU ne finanszírozza tovább az Ukrajna elleni háborút. Kijelentette továbbá: fel kell lépni a dezinformációval szemben. Európának hallatnia kell a hangját annak érdekében, hogy mindenki megtudja, mi történik Ukrajnában.
„Kötelességünk, hogy a valós információkat hozzáférhetővé tegyük” – fogalmazott az uniós főképviselő.
Kaja Kallas észt miniszterelnök beszédében azt hangoztatta, hogy „Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja” megfosztja az orosz népet a valós információktól.
„Feladatunk, hogy megtörjük a hazugságot annak érdekében, hogy megnyerjük az igazságért folytatott harcot” – fogalmazott.
Kiemelte, a háború bizonytalanságot keltett az európai kontinensen, amelyet követően nem lehet visszatérni a korábban megszokott világrendhez. Véleménye szerint Európának el kell érnie a teljes energiafüggetlenséget Oroszországtól, az ukrán energiahálózatot pedig szinkronizálni kell az európai hálózatokkal. Emellett a kontinentális biztonság megerősítésének érdekében szorosabban kell együttműködni a NATO-val – mondta. Fogalmazása szerint az erősebb európai védelem bölcsebb védekezést és fokozott védelmi költségvetést jelent. Erősíteni tehát kell a mobilitást a gyorsabb reagálás érdekében, valamint a legmodernebb védelmi eszközökkel kell rendelkezni – közölte Kallas.
Hangoztatta: Európa érdeke, hogy Ukrajna stabil legyen, fellendüljön, és alapjait a jogállamiságra helyezze. Véleménye szerint Európa erkölcsi kötelessége, hogy Ukrajnának európai jövőt biztosítson. Az észt miniszterelnök végezetül reményét fejezte ki, hogy létezik egy stabil és demokratikus Oroszország, melyet a jogállamiság irányít, és tiszteletben tartja a szomszédait.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője a vita során elmondott beszédében kiemelte: Magyarország elfogadhatatlannak tartja Oroszország katonai agresszióját, és elkötelezett a béke helyreállítása mellett.
„Meg kell akadályozni, hogy a háború Ukrajnán túlra terjedjen. Minden olyan lépést el kell kerülnünk, amely belerángatná hazánkat a háborúba, vagy veszélybe sodorná a magyar emberek biztonságát” – fogalmazott.
Kijelentette: nem szabad engedni, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg. Ezért Magyarország minden, a magyar ellátásbiztonságot veszélyeztető intézkedést ellenez.
Kiemelte továbbá: Magyarország egyik legnagyobb humanitárius akciója zajlik. A mára közel 180 ezer menekültön egy emberként segít az ország, érkezzenek Ukrajna bármely részéről – mondta.
„Minden szónak ereje van, háborús helyzetben akár egy rossz mondattal is bajt lehet okozni. Felkérem az ellenzéket és a magyar baloldal összes EP-képviselőjét, hogy tartózkodjanak a hazugságoktól, és kijelentéseikkel ne veszélyeztessék a magyarok békéjét és biztonságát határon innen vagy túl” – tette hozzá Gál Kinga.
Hangsúlyozta, az uniónak olyan kapacitásokkal rendelkeznie, amelyek növelik az európai védelmet az EU-szerződésekben rögzített kötelezettség szellemében. Közölte: az Európai Uniónak késznek kell lennie arra, hogy megfizesse saját, Oroszországgal szemben bevezetett szankciós intézkedéseinek az árát. Véleménye szerint a másik alternatíva a háború.
Hangoztatta: Ukrajna megtámadásával és Kijev bombázásával új korszak kezdődött. Európának azonnali válaszokat kell találnia a megváltozott helyzetre. Szavai szerint az uniónak egyebek mellett el kell vágnia azt az energetikai köldökzsinórt, amellyel Oroszországhoz van láncolva. Azt mondta: első lépésként a lakosságnak alacsonyabbra kell állítania a fűtést azért, hogy csökkenjen a gázfogyasztás, és az EU ne finanszírozza tovább az Ukrajna elleni háborút. Kijelentette továbbá: fel kell lépni a dezinformációval szemben. Európának hallatnia kell a hangját annak érdekében, hogy mindenki megtudja, mi történik Ukrajnában.
„Kötelességünk, hogy a valós információkat hozzáférhetővé tegyük” – fogalmazott az uniós főképviselő.
Kaja Kallas észt miniszterelnök beszédében azt hangoztatta, hogy „Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja” megfosztja az orosz népet a valós információktól.
„Feladatunk, hogy megtörjük a hazugságot annak érdekében, hogy megnyerjük az igazságért folytatott harcot” – fogalmazott.
Kiemelte, a háború bizonytalanságot keltett az európai kontinensen, amelyet követően nem lehet visszatérni a korábban megszokott világrendhez. Véleménye szerint Európának el kell érnie a teljes energiafüggetlenséget Oroszországtól, az ukrán energiahálózatot pedig szinkronizálni kell az európai hálózatokkal. Emellett a kontinentális biztonság megerősítésének érdekében szorosabban kell együttműködni a NATO-val – mondta. Fogalmazása szerint az erősebb európai védelem bölcsebb védekezést és fokozott védelmi költségvetést jelent. Erősíteni tehát kell a mobilitást a gyorsabb reagálás érdekében, valamint a legmodernebb védelmi eszközökkel kell rendelkezni – közölte Kallas.
Hangoztatta: Európa érdeke, hogy Ukrajna stabil legyen, fellendüljön, és alapjait a jogállamiságra helyezze. Véleménye szerint Európa erkölcsi kötelessége, hogy Ukrajnának európai jövőt biztosítson. Az észt miniszterelnök végezetül reményét fejezte ki, hogy létezik egy stabil és demokratikus Oroszország, melyet a jogállamiság irányít, és tiszteletben tartja a szomszédait.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője a vita során elmondott beszédében kiemelte: Magyarország elfogadhatatlannak tartja Oroszország katonai agresszióját, és elkötelezett a béke helyreállítása mellett.
„Meg kell akadályozni, hogy a háború Ukrajnán túlra terjedjen. Minden olyan lépést el kell kerülnünk, amely belerángatná hazánkat a háborúba, vagy veszélybe sodorná a magyar emberek biztonságát” – fogalmazott.
Kijelentette: nem szabad engedni, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg. Ezért Magyarország minden, a magyar ellátásbiztonságot veszélyeztető intézkedést ellenez.
Kiemelte továbbá: Magyarország egyik legnagyobb humanitárius akciója zajlik. A mára közel 180 ezer menekültön egy emberként segít az ország, érkezzenek Ukrajna bármely részéről – mondta.
„Minden szónak ereje van, háborús helyzetben akár egy rossz mondattal is bajt lehet okozni. Felkérem az ellenzéket és a magyar baloldal összes EP-képviselőjét, hogy tartózkodjanak a hazugságoktól, és kijelentéseikkel ne veszélyeztessék a magyarok békéjét és biztonságát határon innen vagy túl” – tette hozzá Gál Kinga.
Ukrán hadsereg: csaknem 15 ezren érkeztek külföldről azzal a céllal, hogy részt vegyenek a harcokban
Az ukrán hadsereg szerdai közlése szerint az utóbbi napokban mintegy 14 500 ember érkezett Ukrajnába azzal a céllal, hogy részt vegyen az orosz erők elleni harcokban.
Túlnyomó többségében olyan hazatérő ukránokról van szó, akik úgy döntöttek, részt akarnak venni az ország védelmében. Az ukrán hadsereg szerint ez nagyjából 12 ezer főt tesz ki, rajtuk kívül pedig még számos külföldi állampolgárt várnak Kijevbe, akik az úgynevezett „nemzetközi alakulatot” alkothatják majd.
Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint az orosz erők több mint 12 ezer katonájukat veszítették el az ukrajnai harcok február 24-i kirobbantása óta. Az ukrán hadsereg saját veszteségeiről nem közöl számokat.
Március 2-án az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az oroszoknak 498 halottja volt a háború első hét napja alatt. Azóta Moszkva nem közölt újabb veszteségadatokat.
Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint az orosz erők több mint 12 ezer katonájukat veszítették el az ukrajnai harcok február 24-i kirobbantása óta. Az ukrán hadsereg saját veszteségeiről nem közöl számokat.
Március 2-án az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az oroszoknak 498 halottja volt a háború első hét napja alatt. Azóta Moszkva nem közölt újabb veszteségadatokat.
Ugyancsak Kijev állítása szerint az ukrán hadsereg 49 orosz harci repülőgépet, 81 helikoptert és 317 páncélos járművet semmisített vagy rongált meg. Ezeket az adatokat független források nem erősítették meg.
A reggeli ukrán helyzetjelentés szerint az éjszaka viszonylagos nyugalomban telt a Fekete-tenger partján fekvő Odesszában, illetve Poltava és Szumi térségében. A délkeleti Zaporizzsjai területen folytatódtak a támadások, de az orosz csapatok előrenyomulása némileg lassult. Csernyihivben több alkalommal volt légiriadó, a város szélén tíz lakóházat találat ért. Ugyancsak ukrán – független forrásból meg nem erősített – hírek szerint Irpiny településen az ukrán katonák sikerrel hárították el az orosz csapatok éjszakai támadását.
Ukrajna is beleegyezett a humanitárius folyosók kialakításába
Ukrajna hozzájárult ahhoz, hogy kialakítsanak hat humanitárius folyosót, amelyen keresztül a civil lakosok szerdán elhagyhatják a harcok sújtotta városokat – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.
Az átmeneti tűzszünet közép-európai idő szerint este 8 óráig van érvényben, az ukrán hadsereg vállalja, hogy ez idő alatt nem nyit tüzet az érintett területeken. A menekülési útvonalakat egyeztetik Oroszországgal – közölte Verescsuk.
A civilek evakuálásában a vöröskereszt segédkezik.
Enerhodar és Mariupol városokból a délkeleti Zaporizzsjai területre, Volnovahából Pokrovszk felé, Szumiból pedig Poltavába tudnak menekülni az emberek. A kelet-ukrajnai Izjum városból Lozova felé lehet eljutni, illetve a Kijevtől északra fekvő Vorzel, Borodjanka, Bucsa, Irpiny és Hosztomel településekről is vezet humanitárius folyosó a főváros felé – mondta el Irina Verescsuk.
Az orosz hadsereg kedden este jelezte, hogy az orosz erők közép-európai idő szerint reggel 8 órától készek humanitárius folyosókat biztosítani, hogy az emberek elhagyhassák Kijevet és négy másik várost.Verescsuk szerda délelőtti tájékoztatóján kiemelte: Oroszország nyilvánosan kötelezettséget vállalt arra, hogy tűzszünetet tart szerdán. A kormányfőhelyettes utalt arra, hogy Ukrajnának „rossz tapasztalatai” voltak amiatt, hogy az orosz fél – Kijev szerint – nem tartotta be korábbi ilyen jellegű vállalásait.
Az utóbbi napokban több kísérletet is tettek az összecsapások helyszínén rekedt polgári lakosok kimenekítésére, de ezek rendre kudarcot vallottak, ami miatt a felek egymást vádolták.
Luhanszk régió egy tisztségviselője Telegram-csatornáján szerdán arról adott hírt, hogy előző nap legalább tíz ember életét vesztette Szeverodonyeck városában egy orosz támadásban. Szerhij Gajdaj azt állította, az orosz erők lakóházakra és más épületekre nyitottak tüzet a városban.
A civilek evakuálásában a vöröskereszt segédkezik.
Enerhodar és Mariupol városokból a délkeleti Zaporizzsjai területre, Volnovahából Pokrovszk felé, Szumiból pedig Poltavába tudnak menekülni az emberek. A kelet-ukrajnai Izjum városból Lozova felé lehet eljutni, illetve a Kijevtől északra fekvő Vorzel, Borodjanka, Bucsa, Irpiny és Hosztomel településekről is vezet humanitárius folyosó a főváros felé – mondta el Irina Verescsuk.
Az orosz hadsereg kedden este jelezte, hogy az orosz erők közép-európai idő szerint reggel 8 órától készek humanitárius folyosókat biztosítani, hogy az emberek elhagyhassák Kijevet és négy másik várost.Verescsuk szerda délelőtti tájékoztatóján kiemelte: Oroszország nyilvánosan kötelezettséget vállalt arra, hogy tűzszünetet tart szerdán. A kormányfőhelyettes utalt arra, hogy Ukrajnának „rossz tapasztalatai” voltak amiatt, hogy az orosz fél – Kijev szerint – nem tartotta be korábbi ilyen jellegű vállalásait.
Az utóbbi napokban több kísérletet is tettek az összecsapások helyszínén rekedt polgári lakosok kimenekítésére, de ezek rendre kudarcot vallottak, ami miatt a felek egymást vádolták.
Luhanszk régió egy tisztségviselője Telegram-csatornáján szerdán arról adott hírt, hogy előző nap legalább tíz ember életét vesztette Szeverodonyeck városában egy orosz támadásban. Szerhij Gajdaj azt állította, az orosz erők lakóházakra és más épületekre nyitottak tüzet a városban.
Orbán Viktor a párizsi EU-csúcsot előkészítő videókonferencián egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével valamint Szlovákia, Írország és Spanyolország miniszterelnökével
888.hu Folytatódott a külföldi vállalatok kivonulása az orosz piacról
Az elmúlt órákban további külföldi cég jelentették be, hogy felfüggesztik tevékenységüket az orosz piacon.
Ezek között van egyebek között a McDonald's, amely úgy döntött, hogy ideiglenesen bezárja összes oroszországi éttermét és felfüggeszti tevékenységét az orosz piacon. Oroszországban a McDonald's 850 gyorsétteremmel, 62 ezer alkalmazottal és több száz helyi beszállítóval és partnerrel rendelkezik.
A Starbucks Corp., a világ legnagyobb kávéházlánca szintén felfüggeszti az oroszországi üzleti tevékenységet, beleértve termékeinek az országba való szállítását is. Oroszországban a Starbucks hálózat 130 kávéházból áll, amelyet orosz partnere, a Coffee Sirena LLC üzemeltet. Az első Starbucks kávézó 2007-ben nyílt meg Oroszországban.A Coca-Cola is bejelentette, hogy felfüggeszti üzleti tevékenységét Oroszországban, de hogy ez pontosan mit takar, nem határozta meg. A cég svájci székhelyű partnerének, a Coca-Cola Hellenic Bottling Co. palackozó cégnek 10 üdítőitalokat és gyümölcsleveket előállító gyára van az országban.
A PepsiCo azt közölte, hogy felfüggeszti az üdítőitalok értékesítését Oroszországban. „Bejelentjük a Pepsi-Cola és globális italmárkáink, köztük a 7Up és a Mirinda oroszországi értékesítésének felfüggesztését. Ezen felül felfüggesztjük a befektetési és reklámtevékenységet is Oroszországban” – áll a cég honlapján.
A közlemény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a vállalat szem előtt tartja „az üzlet humanitárius vonatkozásait”, ezért Oroszországban továbbra is értékesíti egyéb termékeit, mint például a tejtermékeket, valamint a gyermekeknek szánt élelmiszereket.Az ugyancsak amerikai General Electric is tevékenységének felfüggesztéséről számolt be Oroszországban, de továbbra is „támogatást kíván nyújtani” az energiaszektorban meglévő szolgáltatásokhoz, és kivételt tesz a nélkülözhetetlen orvosi felszerelések szállításával is.A francia L'Oreal Group kozmetikai cég arról jelentett, hogy felfüggeszti üzleteinek munkáját és befektetéseit Oroszországban, és bezárja online boltjait is, míg az Estée Lauder azt közölte, hogy bezárja az üzleteit és felfüggeszti szállításait az országba.A német Continental azt közölte, hogy ideiglenesen felfüggeszti a termelését Oroszországban. A Continentalnak két vállalkozása van Kalugában: egy gumiabroncsgyártó üzem és a ContiTech autóipari alkatrészgyár.
A Starbucks Corp., a világ legnagyobb kávéházlánca szintén felfüggeszti az oroszországi üzleti tevékenységet, beleértve termékeinek az országba való szállítását is. Oroszországban a Starbucks hálózat 130 kávéházból áll, amelyet orosz partnere, a Coffee Sirena LLC üzemeltet. Az első Starbucks kávézó 2007-ben nyílt meg Oroszországban.A Coca-Cola is bejelentette, hogy felfüggeszti üzleti tevékenységét Oroszországban, de hogy ez pontosan mit takar, nem határozta meg. A cég svájci székhelyű partnerének, a Coca-Cola Hellenic Bottling Co. palackozó cégnek 10 üdítőitalokat és gyümölcsleveket előállító gyára van az országban.
A PepsiCo azt közölte, hogy felfüggeszti az üdítőitalok értékesítését Oroszországban. „Bejelentjük a Pepsi-Cola és globális italmárkáink, köztük a 7Up és a Mirinda oroszországi értékesítésének felfüggesztését. Ezen felül felfüggesztjük a befektetési és reklámtevékenységet is Oroszországban” – áll a cég honlapján.
A közlemény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a vállalat szem előtt tartja „az üzlet humanitárius vonatkozásait”, ezért Oroszországban továbbra is értékesíti egyéb termékeit, mint például a tejtermékeket, valamint a gyermekeknek szánt élelmiszereket.Az ugyancsak amerikai General Electric is tevékenységének felfüggesztéséről számolt be Oroszországban, de továbbra is „támogatást kíván nyújtani” az energiaszektorban meglévő szolgáltatásokhoz, és kivételt tesz a nélkülözhetetlen orvosi felszerelések szállításával is.A francia L'Oreal Group kozmetikai cég arról jelentett, hogy felfüggeszti üzleteinek munkáját és befektetéseit Oroszországban, és bezárja online boltjait is, míg az Estée Lauder azt közölte, hogy bezárja az üzleteit és felfüggeszti szállításait az országba.A német Continental azt közölte, hogy ideiglenesen felfüggeszti a termelését Oroszországban. A Continentalnak két vállalkozása van Kalugában: egy gumiabroncsgyártó üzem és a ContiTech autóipari alkatrészgyár.
Washington csaknem 14 milliárd dollár segélyt nyújt Ukrajnának és európai szövetségeseinek
Az amerikai kongresszus vezetői szerda kora reggel megegyeztek arról, hogy Washington 13,6 milliárd dollárnyi segéllyel támogatja Ukrajnát és az Egyesült Államok európai szövetségeseit – jelentette az AP amerikai hírügynökség.
Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakcióvezetője hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kongresszus mielőbb meghozza a döntéseket az Európában zajló háborúval kapcsolatban.
Mitch McConnell, a republikánus frakció vezetője fontos lépésnek nevezte a támogatás jóváhagyását, és szintén kiemelte, hogy a folyamatnak gyorsnak kell lennie az amerikai törvényhozásban.
Joe Biden amerikai elnök eredetileg 10 milliárd dollárt kért katonai, humanitárius és gazdasági segély címén a múlt héten, de a kétpárti támogatottság ereje miatt hétfőn már 12 milliárd, kedden pedig 13,6 milliárd dollárról volt szó.
„Támogatni fogjuk őket a zsarnoksággal, az elnyomással és az erőszakos leigázással szemben” – mondta Biden a Fehér Házban Ukrajnára és az orosz invázióra célozva.A pártok vezetői azt remélik, hogy a 2741 oldalas intézkedéscsomagot szerdán a képviselőházban, a hét végéig pedig a szenátusban is el tudják fogadtatni. A törvényhozók azért sietnek, mert még azelőtt akarnak segíteni Ukrajnának, hogy az országot támadó orosz katonai csapatok elsöprő túlerőbe kerülnének.
A segélyből több mint 4 milliárd dollárt szánnak arra, hogy segítsenek Ukrajnának és a kelet-európai országoknak megbirkózni a háború miatti menekültáradattal. További 6,7 milliárd dollárral amerikai csapatok és felszerelések Európába telepítését akarják fedezni, míg a fennmaradó összegből amerikai katonai felszereléseket biztosítanak, illetve gazdasági támogatást nyújtanak.
A támogatás egy átfogó intézkedéscsomag része, amelynek keretében a koronavírus-járvány elleni küzdelemnek, illetve a szövetségi ügynökségek idei működésének finanszírozását is biztosítják.
Mitch McConnell, a republikánus frakció vezetője fontos lépésnek nevezte a támogatás jóváhagyását, és szintén kiemelte, hogy a folyamatnak gyorsnak kell lennie az amerikai törvényhozásban.
Joe Biden amerikai elnök eredetileg 10 milliárd dollárt kért katonai, humanitárius és gazdasági segély címén a múlt héten, de a kétpárti támogatottság ereje miatt hétfőn már 12 milliárd, kedden pedig 13,6 milliárd dollárról volt szó.
„Támogatni fogjuk őket a zsarnoksággal, az elnyomással és az erőszakos leigázással szemben” – mondta Biden a Fehér Házban Ukrajnára és az orosz invázióra célozva.A pártok vezetői azt remélik, hogy a 2741 oldalas intézkedéscsomagot szerdán a képviselőházban, a hét végéig pedig a szenátusban is el tudják fogadtatni. A törvényhozók azért sietnek, mert még azelőtt akarnak segíteni Ukrajnának, hogy az országot támadó orosz katonai csapatok elsöprő túlerőbe kerülnének.
A segélyből több mint 4 milliárd dollárt szánnak arra, hogy segítsenek Ukrajnának és a kelet-európai országoknak megbirkózni a háború miatti menekültáradattal. További 6,7 milliárd dollárral amerikai csapatok és felszerelések Európába telepítését akarják fedezni, míg a fennmaradó összegből amerikai katonai felszereléseket biztosítanak, illetve gazdasági támogatást nyújtanak.
A támogatás egy átfogó intézkedéscsomag része, amelynek keretében a koronavírus-járvány elleni küzdelemnek, illetve a szövetségi ügynökségek idei működésének finanszírozását is biztosítják.
Éjszaka a Harkov környékén találjató Derhachi-t bombázták
Shelling of #Derhachi, #Kharkiv region pic.twitter.com/RBptWar4Nq
— NEXTA (@nexta_tv) March 9, 2022
A kínai vöröskereszt első segélyszállítmánya úton van Ukrajnába
A kínai vöröskereszt első segélyszállítmánya úton van Ukrajnába – közölte Csao Li-csien, a pekingi külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján.
A szóvivő elmondta: a szállítmány az első része annak a mintegy ötmillió jüan (279 millió forint) értékű humanitárius segélynek, amelyet az ukrán vöröskeresztnek nyújtanak élelmiszerek és mindennapi használati cikkek formájában.
Kína elutasította az „invázió” megjelölést az orosz hadsereg Ukrajnában folytatott katonai hadműveleteit illetően, és arról biztosította Moszkvát, hogy megérti „jogos biztonsági aggályait”. A külügyi szóvivő szerdán ismét az Egyesült Államokat és a NATO-t tette felelőssé az orosz-ukrán konfliktus kiéleződéséért. Peking mindazonáltal az ukrajnai válság tárgyalások útján történő megoldását szorgalmazza, és minden érintettet mérsékletre intett a feszültség további elmérgesedésének elkerülésére.
Kína elutasította az „invázió” megjelölést az orosz hadsereg Ukrajnában folytatott katonai hadműveleteit illetően, és arról biztosította Moszkvát, hogy megérti „jogos biztonsági aggályait”. A külügyi szóvivő szerdán ismét az Egyesült Államokat és a NATO-t tette felelőssé az orosz-ukrán konfliktus kiéleződéséért. Peking mindazonáltal az ukrajnai válság tárgyalások útján történő megoldását szorgalmazza, és minden érintettet mérsékletre intett a feszültség további elmérgesedésének elkerülésére.
Moszkva: a Donyec-medencei szakadárok elleni ukrán offenzívát előzött meg az orosz invázió
A Donyec-medence szakadár „köztársaságai” elleni átfogó ukrán támadást előzött és hiúsított meg az Ukrajna elleni orosz „különleges hadművelet” – jelentette ki szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
A tábornok szerint állítását az ukrán nemzeti gárda titkos dokumentumai bizonyítják, amelyek az invázió során az orosz fegyveres erők birtokába jutottak.
Konasenkov szerint az egyetlen tisztázandó kérdés az, hogy az Egyesült Államok és a NATO milyen mértékben vett részt az ukrán támadás tervezésében.
A moszkvai katonai tárca közzétett egy január 22-i keltezésű iratot, amely szerinte Mikola Balan vezérezredes, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka által kiadott parancs eredeti példánya. Ebben a tábornok elrendelte a Donyec-medence szakadár területei elleni, márciusban végrehajtandó támadás előkészítését.
Az orosz védelmi minisztérium által bemutatott, ukrán nyelvű parancs a nemzeti gárda 4. operatív dandárja zászlóaljtaktikai csoportja kiképzésének megszervezéséről rendelkezik az ukrán fegyveres erők által végrehajtandó összehangolt harci művelethez. A dokumentumot az ukrán nemzeti gárda észak-kijevi, dél-odesszai és nyugati területi csoportfőnöksége vezetőjének címezték. Konasenkov hangsúlyozta, hogy a dokumentumon az ukrán nemzeti gárda parancsnoksága azon felelős tisztségviselőinek eredeti aláírása szerepel, akik felelősek a feladatok végrehajtásáért.
A tábornok szerint a parancs az egyik csapásmérő csoportosulás felkészítésének tervét részletezi a Donyec-medencei támadó akciókra. Rámutatott, hogy a nemzeti gárda alegységeit annak a 80. önálló légi rohamdandárnak az alárendeltségébe sorolták át, amelynek felkészítésében 2016 óta amerikai és brit kiképzők vettek részt Lvivben, a NATO-szabvány szerinti képzési programok keretében. Az átsorolással kapcsolatos feladatokat február 28-ig kellett végrehajtani.
Konasenkov külön felhívta a figyelmet arra, hogy a parancs hangsúlyozottan foglalkozik a személyi állomány gondos kiválasztásának, pszichológiai kivizsgálásának és magas szintű motiváltságának kérdésével. Az egyik pont megtiltja az olyan nemzeti gárdisták bevetését, akik „nem kielégítő” eredményt értek el a kockázatra való készség szempontjából.
Konasenkov szerint az egyetlen tisztázandó kérdés az, hogy az Egyesült Államok és a NATO milyen mértékben vett részt az ukrán támadás tervezésében.
A moszkvai katonai tárca közzétett egy január 22-i keltezésű iratot, amely szerinte Mikola Balan vezérezredes, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka által kiadott parancs eredeti példánya. Ebben a tábornok elrendelte a Donyec-medence szakadár területei elleni, márciusban végrehajtandó támadás előkészítését.
Az orosz védelmi minisztérium által bemutatott, ukrán nyelvű parancs a nemzeti gárda 4. operatív dandárja zászlóaljtaktikai csoportja kiképzésének megszervezéséről rendelkezik az ukrán fegyveres erők által végrehajtandó összehangolt harci művelethez. A dokumentumot az ukrán nemzeti gárda észak-kijevi, dél-odesszai és nyugati területi csoportfőnöksége vezetőjének címezték. Konasenkov hangsúlyozta, hogy a dokumentumon az ukrán nemzeti gárda parancsnoksága azon felelős tisztségviselőinek eredeti aláírása szerepel, akik felelősek a feladatok végrehajtásáért.
A tábornok szerint a parancs az egyik csapásmérő csoportosulás felkészítésének tervét részletezi a Donyec-medencei támadó akciókra. Rámutatott, hogy a nemzeti gárda alegységeit annak a 80. önálló légi rohamdandárnak az alárendeltségébe sorolták át, amelynek felkészítésében 2016 óta amerikai és brit kiképzők vettek részt Lvivben, a NATO-szabvány szerinti képzési programok keretében. Az átsorolással kapcsolatos feladatokat február 28-ig kellett végrehajtani.
Konasenkov külön felhívta a figyelmet arra, hogy a parancs hangsúlyozottan foglalkozik a személyi állomány gondos kiválasztásának, pszichológiai kivizsgálásának és magas szintű motiváltságának kérdésével. Az egyik pont megtiltja az olyan nemzeti gárdisták bevetését, akik „nem kielégítő” eredményt értek el a kockázatra való készség szempontjából.
Az IMF 1,4 milliárd dolláros támogatást tervez nyújtani Ukrajnának
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt tervezi, hogy akár már szerdán dönt 1,4 milliárd dollár támogatás megítéléséről Ukrajnának – közölte kedden késő este az IMF ügyvezető igazgatója.
Krisztalina Georgieva azt mondta, hogy kedden elküldték az 1,4 milliárd dollárról szóló javaslatot jóváhagyásra az igazgatótanácsnak, amit már akár szerdán jóvá is hagynak. A támogatásnak az a célja, hogy segítsen Ukrajnának megbirkózni a háború okozta sokkal.
Georgieva megjegyezte, hogy szerinte az Ukrajna körüli helyzetnek és az Oroszországgal szemben bevezetett szankcióknak „mellékhatásai” és „hosszú távú következményei lesznek”. Ez elsősorban az Ukrajnával és Oroszországgal szomszédos országokat, valamint a nyersanyagárakat érinti.
Georgieva azt is elmondta, hogy még nincs pontos becslésük arról, hogy mennyivel zsugorodhat az orosz gazdaság, de nagyon valószínűnek tűnik a recesszió.
Visszaeshet az orosz olajtermelés rövid távon
Jelentősen csökkenhet Oroszország olajtermelése a következő hónapokban a bevezetett szankciók hatására – véli az amerikai kormány energiaügyi tájékoztató hivatala (EIA).
A hivatal becslése szerint Oroszország februárban napi 11,3 millió hordó kőolajat termelt, de a bevezetett korlátozások miatt a mennyiség márciusban 0,25 millió hordóval, áprilisban pedig 0,5 millió hordóval csökkenhet.
A jelentés összeállítói szerint „átmenetileg csökkenni fog a termelés, részben mert a szállítással foglalkozó cégek egy része inkább kivár a már érvényben lévő szankciók és az esetleg újabb megszorítások miatt”. Miközben az orosz kőolajtermelés és exportkapacitás továbbra is elérhető lesz, komoly bizonytalansági tényezővé lépett elő, hogy hogyan és milyen mennyiségben tudnak majd egyes országok kőolajat és olajterméket importálni.
Az EIA előrejelzése szerint az export visszaesése mellett az orossz olajtárolók gyorsan megtelnek, ami miatt viszont vissza kell majd fogni, sőt talán le kell állítani a termelést.
A hivatal mindazonáltal úgy véli, hogy összességében sikerül majd exportálni az orosz olaj nagy részét, de időbe telik az új kereskedelmi útvonalak kialakítása és más vevők megtalálása.
Kibervédelmi intézet: káros tartalmakat terjesztenek csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet szerdai közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban egyre több az ukrajnai helyzetre hivatkozó, rosszindulatú programot tartalmazó e-mail, ezért kérik, hogy senki ne kattintson az ezekkel érkező linkekre.
Az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták, hogy a „Helyzet az EU ukrajnai határainál” című levéllel támadnak a csalók, az e-mailek küldője látszólag az Európai Bizottság, de valójában káros hivatkozásokat, valamint csatolt fájlokat tartalmaznak.
A levél tartalmaz egy hivatkozást, amelyre kattintva a letöltött fájlokkal együtt egy csaló programot is futtat a megtévesztett áldozat – tették hozzá.
Azt javasolják, hogy senki ne kattintson rá olyan linkre, amelyet ismeretlen küldőtől kapott, ne töltsön le olyan fájlt, amely nem megbízható forrásból érkezett, használjon vírusirtót, ne engedélyezze a makrókat, mobilalkalmazás esetén is fordítson arra figyelmet, hogy ellenőrizze a megbízhatóságát (az engedélyeket).
Hangsúlyozták: a félrevezető weboldalak, a főleg közösségi médiában szervezett, hamis adománygyűjtések, az adathalász e-mailek és a dezinformációt terjesztő, hatásvadász cikkek célja egyértelműen az emberek megtévesztése.
Tekintettel a jelenlegi helyzetre bárki kaphat például olyan csaló e-mailt, amelyben a menekültek, illetve a háborús területeken élők támogatására kér pénzt vagy kriptovalutát a feladó. Más bűnözők úgy akarják a gyanútlan internetezők adatait megszerezni, hogy az egyik fél védelmének álcázott akció részeként túlterheléses támadásba (DDoS) próbálják bevonni őket – figyelmeztettek.
Kiemelték, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet mindent megtesz a magyar lakosság biztonságáért. Az elkövetkező időszakban a kibertérben várható aktívabb tevékenység, valamint az információbiztonsággal kapcsolatos, folyamatosan frissülő cikkek miatt hivatalos honlapjuk és közösségi médiafelületeik figyelemmel követését javasolják.
BRFK: több mint 4200 menekültet fogadtak kedden a fővárosi pályaudvarokon
Az ukrajnai háború elől menekülve kedden 4283 ember, köztük 1308 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).
A police.hu oldalon szerdán azt írták: a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 181 ember, köztük 99 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.
A BRFK és a Készenléti Rendőrség munkatársai a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Ellátásukért, szállításukért, elszállásolásukért a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – tudatták a közleményben.
Légiriadót rendeltek el Kijevben és környékén, nem sokkal később lefújták
Légiriadót rendeltek el szerda reggel Kijevben és környékén, a hatóságok felszólították a lakosokat, hogy a lehető leggyorsabban menjenek óvóhelyre, de a riasztást nem sokkal később lefújták – jelentette az AP hírügynökség.
„Kijevi régió, légiriadó! Rakétatámadás várható! Mindenki az óvóhelyekre!” – írta Telegram-oldalán Olekszij Kuleba, Kijev régió kormányzója. Nem sokkal később azonban visszavonták az intézkedést.
Az AP közlése szerint gyakoriak, bár időben rendszertelenek a légiriadók az ukrán városokban az orosz támadás óta. Céljuk a lakosság éberségének fenntartása. Kijev magját az utóbbi napokban nem érte támadás, csak a peremkerületekbe csapódtak tüzérségi lövedékek.
A TASZSZ hírügynökség idézett kedden egy magas rangú orosz tisztségviselőt, aki azt mondta: az orosz erők moszkvai idő szerint szerda délelőtt 10 órától (közép-európai idő szerint 8 órától) készek humanitárius folyosókat biztosítani, hogy az emberek elhagyhassák Kijevet és négy másik várost.
Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter azt állította szerdán, hogy az orosz hadsereg az ellenőrzése alá vont zaporizzsjai atomerőműben arra kényszeríti a kimerült személyzetet, hogy készítsen egy propagandacélra szánt videóüzenetet, amelyen a dolgozók elmondják, hogy az orosz erők nem veszélyeztetik az ukrán civileket és a civil infrastruktúrát.
NAÜ: romlik a helyzet az egykori csernobili atomerőműben
Az egykori ukrán atomerőmű, Csernobil egyre inkább elszigetelődik a külvilágtól, mióta az orosz egységek elfoglalták – közölte kedden a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).
A tájékoztatás szerint a létesítmény mintegy 210 technikusa és helyi biztonsági személyzete csaknem két hete folyamatosan szolgálatban van az atomerőműben, mert az orosz irányítás alatt nem történt műszakváltás. Van vizük és élelmük, de a helyzetük egyre romlik.
Ráadásul a NAÜ már nincs kapcsolatban a létesítmény megfigyelő berendezéseivel, amelyek biztosítják, hogy minden nukleáris anyag a helyén legyen Csernobilban.
„Mélységesen aggaszt a csernobili atomerőmű személyzetének nehéz és stresszes helyzete, valamint az ezzel járó potenciális kockázatok a nukleáris biztonságra nézve” – mondta Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója. Csernobilban, az 1986-os, a világot megrázó leolvadás helyszínén még mindig tárolnak radioaktív hulladékot.
A bécsi bejelentéssel egy időben a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) úgy döntött, hogy az ukrajnai invázió miatt további értesítésig felfüggeszti Oroszország megfigyelői státusát.
A CERN 23 nemzetet tömörítő tanácsa kedden külön erre a célra összehívott ülésén hozta meg a döntést.
„A CERN további intézkedésig nem kezd új együttműködést Oroszországgal és orosz intézményekkel” – jelentette be a szervezet. A tanács mindazonáltal támogatásáról biztosította az orosz tudósokat, akik elítélték az ukrajnai orosz háborút.
A CERN-nek a 23 tagállamon kívül társult tagjai is vannak, ebbe a csoportba tartozik Ukrajna is. A társult tagok tagdíjat fizetnek, részben használhatják a CERN infrastruktúráját és képviseltetik magukat a bizottságokban, de szavazati joggal nem rendelkeznek.
A társult tagok egy szinttel vannak az olyan országok alatt, mint Oroszország, az Egyesült Államok és Japán, amelyek megfigyelői státust élveznek, ami lehetővé teszi számukra a CERN-nel való tudományos együttműködést.
A Pentagon szerint nem járható Lengyelország javaslata a harci gépek átadásáról
A Pentagon kedden elutasítani látszott Lengyelország javaslatát, hogy MiG-29-es típusú vadászrepülőgépeit az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa egy németországi bázison, válaszul Ukrajna vadászgépekre vonatkozó kérésére, mondván, hogy az „nem járható”.
John Kirby, a Pentagon szóvivője közleményében úgy fogalmazott, hogy az a kilátás, hogy a vadászgépek egy németországi amerikai és NATO-bázisról indulva „olyan légtérbe repülnének, amely Oroszországgal Ukrajna miatt vitatott légtérben van, komoly aggodalmakat vet fel az egész NATO-szövetség számára”.
„Folytatjuk a konzultációt Lengyelországgal és más NATO-szövetségeseinkkel erről a kérdésről és az ezzel járó nehéz logisztikai kihívásokról, de nem hisszük, hogy Lengyelország javaslata tartható” – mondta Kirby.
Korábban Varsó közölte, készen áll arra, hogy áthelyezze az összes MiG-29-es típusú vadászgépeit a németországi Ramsteinben működő NATO-bázisra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa őket – derült ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter által jegyzett keddi közleményből.
A lengyel külügyi tárca honlapján elérhető dokumentum szerint a döntést a lengyel államfő és a kormány közötti konzultáció előzte meg.
Varsó egyúttal azt kéri az Egyesült Államoktól, hogy az átadandó vadászgépekhez hasonló képességű repülőket szállítsanak Lengyelországnak. Lengyelország kész azonnal egyeztetni e gépek beszerzésének feltételeiről – írták.
A lengyel kormány a közlemény szerint arra szólít fel más, MiG-29-es vadászrepülőgéppel rendelkező NATO-tagállamokat, hogy hozzá hasonló módon járjon el.
Oroszország kész szerda délelőtt humanitárius folyosókat nyitni öt ukrán városban
Az orosz erők moszkvai idő szerint szerda délelőtt 10 órától (közép-európai idő szerint 8 órától) készek humanitárius folyosókat biztosítani, hogy az emberek elhagyhassák Kijevet és négy másik várost – idézett a TASZSZ hírügynökség kedden egy magas rangú orosz tisztségviselőt.
A Kijev, Csernyihiv, Szumi, Harkiv és Mariupol humanitárius folyosóiról szóló információkat elküldik Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettesnek – mondta Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője.
„Tekintettel a romló humanitárius helyzetre (...) és a civilek és a külföldi állampolgárok biztonságára, Oroszország március 9-én moszkvai idő szerint 10 órától tűzszünetet tart, és kész humanitárius folyosókat kialakítani” – idézte Mizincevet az orosz hírügynökség.
Mizincev korábban azt mondta, hogy az ukrán hatóságok a harcok által érintett területekről csak egy polgári evakuálási útvonalat hagytak jóvá a javasolt tízből, köztük ötöt a Kijev által ellenőrzött terület felé.
Verescsuk kedden azt állította, hogy a hatóságok ismét nem tudták kimenekíteni a civileket a dél-ukrajnai Mariupolból.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
