" Mi vagyunk Soros ellenzéke”

Amerika, London, Párizs

ukrán-orosz háború

ÉLŐ KÖZVETÍTÉSÜNK AZ UKRAJNAI HÁBORÚRÓL

888.hu

2022.03.10. 09:30

Cikkünk folyamatosan frissül!

Macron szerint a háború hatására az EU gyorsabban és erősebben változhat

A francia államfő ezt csütörtökön az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnaposra tervezett informális találkozója előtt mondta, amelyet az EU soros elnökeként Franciaország a versailles-i kastélyban rendez.

„Ez a háború történelmi döntések meghozatalára készteti a 27 tagállamot Európánk felépítésének teljes újrafogalmazása érdekében„ – fogalmazott a köztársasági elnök, annak a reményének adva hangot, hogy az energetika és talán a mezőgazdaság terén is döntések születhetnek március vége előtt, míg a védelmi kérdésekben feltehetően egy májusi rendkívüli találkozón hozhatnak döntéseket a tagállamok vezetői.

A találkozó kezdete előtt több ország vezetője is jelezte, hogy Kijev európai uniós csatlakozási folyamatát csakis hosszú távon tartják elképzelhetőnek, s kizárták annak lehetőségét, hogy Ukrajnát hivatalosan is tagjelöltté nyilvánítsa az Európai Unió.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország által indított háború kitörése után, február 28-án írta alá Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét, s videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.

Moszkvai katonai szóvivő: az orosz légierő nem bombázta Mariupol környékét

„Semmilyen feladatot sem hajtott végre földi célpontok ellen az orosz légierő Mariupol közelében” – mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Azt állította, hogy a mariupoli 3. számú kórház elleni szerdai állítólagos „légicsapás„ valójában ”teljességgel megrendezett provokáció„ volt, amelynek célja szerinte az oroszellenes hangulat fenntartása volt Nyugaton. Beszámolója szerint a mariupoli egészségügyi létesítmények, köztük a 3. számú kórház már február végén leálltak, a személyzetet és a betegeket ”a nacionalisták„ elzavarták.

Konasenkov a városból elköltözött szemtanúkra hivatkozva azt mondta, hogy a kórházat a kedvező taktikai elhelyezkedése miatt az Azov ukrán nacionalista zászlóalj erőddé alakította át. Azt mondta, hogy az épület külső és belső sérülései nem származhattak légibombától, mert az az összes falat ledöntötte volna.

A tábornok háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a városban körülzárt „nacionalistákat”, akiknek „provokációi„ szerinte az ostromgyűrű szorosabbra húzásával szaporodni fognak. Azzal vádolta az Azov zászlóaljat, hogy tagjai szerinte „nyolc éven át tudatosan és különös kegyetlenséggel pusztították a civileket” a Donyec-medencében.

Uniós tisztségviselők: az EU a elítéli a mariupoli gyermekkórház elleni támadást

„Elborzadva látjuk, hogy az orosz fegyveres erők egyre több atrocitást követnek el, és a legvédtelenebb és legkiszolgáltatottabb embereket veszik célba. A megszálló erők magatartása szégyenletes, elítélendő és teljesen elfogadhatatlan. Ezért a szörnyű bűncselekményért felelősségre fogják vonni az elkövetőket„ – írta sajtóközleményében Josep Borrell, kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő és Janez Lenarcic, válságkezelésért felelős uniós biztos.

Szerda este Kijev, egy mariupoli gyermekkórház elleni bombatámadással vádolta meg a térséget ostromló orosz erőket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, ukrán kollégájával Dmitro Kulebával folytatott csütörtöki megbeszélése után, azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy ezek az állítások hamisak. Lavrov szerint a szóban forgó épületben már nem tartózkodtak egészségügyi dolgozók és szülőanyák, hanem valójában az azoviak néven ismert ukrán ultranacionalista zászlóalj fegyveresei táboroztak ott.

Holland és luxemburgi miniszterelnök: nem létezik gyors csatlakozási eljárás az Európai Unióhoz

„Nem létezik gyors csatlakozási eljárás az Európai Unióhoz” – mondta csütörtökön Mark Rutte holland miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozója előtt Versailles-ban, Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban.

Hasonlóan vélekedett luxemburgi kollégája, Xavier Bettel, aki szerint „nem hitethetjük el az ukránokkal, hogy minden megtörténhet egyik napról a másikra„.

A kétnapos találkozót – amelynek témája az ukrajnai háború miatt Európa energetikai függetlenségének stratégiája és az európai védelmi politika lesz – az EU soros elnökeként Franciaország a versailles-i kastélyban rendezi.

A csúcstalálkozó végén nem várhatók döntések, a tagállamok vezetői elsősorban a következő hónapok politikai irányvonalait kívánják meghatározni. Várhatóan megerősítik, hogy Ukrajnát az európai közösséghez tartozó országnak tekintik, de Kijev európai uniós csatlakozási folyamatét csakis hosszú távon tartják elképzelhetőnek.

A Goldman Sachs első amerikai bankként kivonul Oroszországból

Szakértők azt mondták, hogy az oroszországi működés egyre nehezebbé válik a nyugati pénzintézetek számára az ország elleni nemzetközi szankciók közepette, de a bankok egyelőre bizonytalanok, hogy távozzanak-e.

Bár a külföldi bankok közül az európai pénzintézetek hitelkitettsége a legnagyobb Oroszországban, azért az amerikai bankoké is jelentős, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerint mintegy 14,7 milliárd dollárról van szó.

Az Ukrajna elleni orosz támadást követően a Goldman Sachs moszkvai alkalmazottjainak mintegy a fele Dubaiba költözött át, vagy most költözik. A banknak körülbelül 80 alkalmazottja volt Moszkvában. A Goldman oroszországi hitelkitettsége nem túl nagy, 650 millió dollár körüli.

Az amerikai bankok közül messze a legnagyobb kitettséggel a Citigroup rendelkezik Oroszországban, mintegy 10 milliárd dollárral, amivel kapcsolatban a cég pénzügyi vezetője azt mondta, hogy számos forgatókönyv szerint ennek akár a felét is elveszíthetik.

A román védelmi minisztérium cáfolja, hogy a tartalékosok mozgósítására készülne

A tárca közleményéhez két – hivatalosnak tűnő fejlécet és a MAPN címerét használó – hamis ”sorozási„ dokumentum fotóját mellékelték, és ezeken a katonai szervek nevében kolozsvári, illetve brassói címzetteket szólítanak fel adatközlésre, illetve arra, hogy a katonai központokban jelentkezzenek.

A MAPN rámutat: nem először terjesztenek Romániában rémhíreket az állítólagos mozgósításról az ukrajnai konfliktussal összefüggésben, ennek pedig feltehetően a lakosság megfélemlítése, a pánikkeltés a célja. A közlemény leszögezi: ezek a dokumentumok hamisítványok, terjesztőik ellen pedig bűnvádi eljárást indítottak.

Újabb nagy külföldi cégek építik le kapcsolatukat Oroszországgal

A Philip Morris International Inc. dohányipari konszern. (PMI), a Hugo Boss AG német ruházati és divatcikk, az amerikai John Deere, a világ legnagyobb mezőgazdaságigép-gyártója, valamint a Rio Tinto Plc, a világ egyik legnagyobb bányászati vállalata bejelentették, leépítik kapcsolatukat Oroszországgal.

Politikai nyilatkozatot fogadott el Országgyűlés

Az orosz katonai beavatkozást elítélő és Ukrajna szuverenitása, valamint a béke megteremtése mellett kiálló politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés 174 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett csütörtökön. A parlament külügyi bizottsága az Európai Unió és a NATO vezetőinek is eljuttatta a dokumentumot.

A külügyi bizottság önálló indítványaként benyújtott dokumentum szerint Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását és kiáll Ukrajna szuverenitása, valamint területi épségének sérthetetlensége mellett.

Szorgalmazzák benne a harci cselekmények haladéktalan leállítását, a béketárgyalás megkezdését és a béke megteremtését, egyetértést fejezve ki a NATO vezetőinek felelősségteljes nyilatkozataival arról, hogy el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére.

A dokumentum deklarálja, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és senkinek sem lehet megengedni, hogy a háborúba belesodorja az országot.

Kinyilvánítják benne azt is, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket és nem járul hozzá a magyar-ukrán határon élet kioltására alkalmas fegyverek szállításához.

Putyin: Oroszország maradéktalanul eleget tesz energiaszállítási kötelezettségeinek

Az orosz elnök elmondta: az ukrán gázszállító rendszer teljesen fel van töltve az Európába irányuló orosz gázszállítási szerződések értelmében.„Oroszország teljesíti minden kötelezettségét, hogy energiahordozókkal lássa el Európát és a világ más régióit„ – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a csütörtöki kormányülésen.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal szemben barátságtalan politikát folytató országok a Moszkva ellen bevezetett szankcióikra hivatkozva polgáraikat a „nadrágszíj behúzására és melegebb ruha viselésére” szólítják fel, pedig az orosz fél maradéktalanul eleget tesz energiaszállítási kötelezettségének.

Putyin a bezárt külföldi cégek „külső irányítás” alá vételét sürgette. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kíván bezárkózni, kész minden partnerével együttműködni, és hogy az országban maradó külföldi befektetők jogait a kormánynak meg kell védenie.

A külföldi tulajdonban lévő vállalatok bezárásával kapcsolatban határozott fellépést sürgetett. Azt mondta, hogy ezeknél a cégeknél „külső irányítást” kell bevezetni, és olyan embereknek kell átadni őket, „akik dolgozni akarnak”.

Olaszországban a fuvarozók és a halászok is sztrájkolnak az üzemanyag-drágulás miatt

A műemlékek esti kivilágítása beszüntetésével, valamint a fűtőtestek hőmérsékletének csökkentésével akar tenni az energiaárak növekedése ellen a római kormány, miközben a fuvarozók és a halászok is sztrájkot hirdettek meg. Szardínia szigetén csütörtökön megrohamozták az élelmiszer-üzleteket miután elterjedt a híre, hogy tizenötnapos szállítói sztrájk lép életbe.

Az élelmiszer-kereskedelmi elosztásért felelős FederDistribuzione szervezet hangsúlyozta, hogy egyetlen ágazatban sem megengedett az ennyire hosszú munkabeszüntetés. A fuvarozók érdekképviseletei egyelőre hétfőre hirdettek meg egynapos országos sztrájkot az üzemanyagárak drágulása miatt.

A kutaknál a dízel ára túllépte a benzinét, amely precedens nélkülinek számít Olaszországban. Mindkettő ára megközelítette a literenkénti 2 euró 50 centet.

Szintén a gázolaj és benzin áremelkedése miatt szüntették be munkájukat a halászok, akiknek sztrájkja szombatig tart. Az olaszországi halpiacokon jelenleg kizárólag külföldi árut kapni.

Giancarlo Giorgetti gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, a Liga politikusa szerint az alapvető cikkek egyre nehezebb beszerzése miatt egész termelői ágazatok működése kerülhet veszélybe.

Klicsko: Kijev lakóinak fele elhagyta a fővárost

Vitalij Klicsko kijevi polgármester egyúttal hangsúlyozta, hogy Kijev jól védett, „olyanná vált, mint egy erődítmény„. „Az oroszok kulcsfontosságú célja Kijev bekerítése, hogy megdöntsék a kormányt. A mi fiaink azonban meghiúsítják ezeket a terveket” – hangoztatta Klicsko. Hozzátette, hogy a kijevi területvédelmi alakulathoz különböző szakmák képviselői – köztük zenészek és színészek – is csatlakoztak.
A területvédelmi alakulatokat – amelyekbe bárki beléphet, aki kész megvédeni az országot – Ukrajnában még az orosz támadások kezdete előtt elkezdték országszerte felállítani a településeken, a polgári ellenállásról tavaly elfogadott törvény alapján.

A polgármester elmondta, hogy a legfrissebb becslések szerint minden második kijevi polgár elhagyta a várost, s jelenleg valamivel kevesebb, mint kétmillió fővárosi lakos van Kijevben. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy sokan kimenekítik a családjukat Kijevből, de ők maguk visszatérnek. Hangsúlyozta: a lényeg az, hogy az emberek összetartanak.

Az ukrán határőrszolgálat közben nyilvánosságra hozta, hogy a kelet-ukrajnai Harkiv városának valamennyi felsőoktatási intézményéből kimenekítették az összes külföldi diákot: csütörtökön 26 ország 768 állampolgára hagyta el Ukrajnát Lengyelország felé.
Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője arról számolt be a Telegram üzenetküldő portálon, hogy a Harkiv közelében fekvő Izjum városból mintegy kétezer lakost sikerült evakuálni 44 autóbusszal.

Trudeau: Kanada ukrajnai menekülteket fogad be

„Kanada ukrajnai menekülteket fogad be, és ennek érdekében egyszerűsíti a befogadási és a munkavállalással összefüggő eljárásokat„ – közölte Justin Trudeau kanadai kormányfő csütörtökön Varsóban, miután Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyalt. A közös sajtóértekezleten Trudeau bejelentette: Kanada megduplázza, 30 millió dollárra növeli az ukrajnai humanitárius segítségnyújtásra szánt eszközeit.

Harris: az USA két Patriot-rakétaüteget szállított Lengyelországba

Megérkezett csütörtökön Lengyelországba az a két amerikai Patriot-rakétaüteg, amelynek szállítását előző nap hagyta jóvá az amerikai védelmi tárca, a Pentagon – közölte varsói sajtóértekezletén Kamala Harris amerikai alelnök.

Az Andrzej Duda elnökkel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Harris kétségbevonhatatlannak nevezte az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO-alapszerződés kollektív védelemről szóló 5. cikke mellett. Megerősítette: az ukrajnai háború kitörése óta ötezer katonával bővítették a Lengyelországban állomásozó katonai kontingenst.
Washington kész arra, hogy a NATO területének „minden centiméterét” megvédje – hangsúlyozta.
Elmondta: Lengyelországba szállítottak két amerikai Patriot-rakétaüteget. A lépés – mint Harris fogalmazott – megerősíti Washingtonnak a szövetségesek, különösen Lengyelország biztonsága melletti kötelezettségvállalását.

A Harris által említett rakétaütegek eladásáról Varsó és Washington 2018 márciusában állapodott meg, a szállítást korábbi lengyel közlések szerint 2022 végén, 2023 elején bonyolították volna le, de az ukrajnai háború miatt előrehozták. A Pentagon csütörtökön jelentette be a rakétaütegek lengyelországi szállítását anélkül, hogy konkrét időpontot közölt volna.

Harris azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok további, 50 milliárd dollár értékű humanitárius segélyt szállít Ukrajna és a menekültek támogatására az élelmezési program eszközeiből. A washingtoni képviselőház szerdán 13,6 milliárd dolláros segélyt fogadott el az ország számára.
Az alelnök közölte továbbá: az amerikai védelmi tárca keretében vizsgálócsoportot hoztak létre, amely az Ukrajnában elkövetett, feltételezett orosz háborús bűntettek ügyében lesz illetékes. Harris határozottan elítélte a mariupoli szülőotthon elleni szerdai bombatámadást.
Andrzej Duda megengedhetetlennek nevezte, hogy az ukrajnai háborúban az orosz katonai műveletek „az emberirtás jegyeit viselik magukon”. Szavai szerint Ukrajnában az orosz csapatok „barbár agressziót követnek el, ártatlan embereket, civileket gyilkolnak, szülőotthonokat bombáznak, ahonnan drámai körülmények között hordágyakon kell kivinni az éppen vajúdó nőket” – utalt Duda is a mariupoli támadásra.
Beszámolt arról is, hogy megérkezett Lengyelországba a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészeinek csoportja. „Az ukrajnai bűntettek tanúi országunkban tartózkodnak, birtokában vagyunk a bizonyító anyagoknak, felvételeknek” – tette hozzá. Az ICC a múlt héten jelentette be: nyomozói útnak indultak az ukrajnai régióba, hogy megkezdjék az esetleges háborús bűnök adatainak összegyűjtését.
Duda újabb szankciók kivetését szorgalmazta Moszkvával szemben. „Az Egyesült Államok egyértelműen élen jár a szankciók tekintetében, és világosan ki kell mondani, hogy ezek működnek” – húzta alá Duda.
Washington a héten új szankciócsomagot jelentett be, amelynek értelmében az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot.
A lengyel elnök aláhúzta: segíteni kell Ukrajnának, és ez ügyben egységre és szolidaritásra van szükség a NATO-n, az Európai Unión, valamint más nemzetközi szervezeteken belül.
Duda Lengyelország biztonságáról is beszélt. Elmondta: arra kérte Harrist, hogy Washington lehetőleg gyorsítsa fel a lengyel hadsereg korszerűsítését célzó programokkal összefüggő ügyleteket, a Patriot-ütegeken kívül a kisebb, tehergépkocsira épített rakétavető rendszerek (HIMARS), az Abrams páncélosok és az F-35-ös vadászgépek eladását.
Elmondta továbbá: Washington támogatását kérte az ukrajnai háború kitörése óta Lengyelországba érkezett másfélmillió menekült befogadása kapcsán, valamint az energiahordozók emelkedő árai miatt is.

Ukrán rendőrség: sok civil áldozat a Donyec-medencében

Az elmúlt napban az orosz csapatokkal vívott harcok következtében öt polgári személy vesztette életét a kelet-ukrajnai Donyeck megyében, köztük egy kisgyermek, és hat civil halt meg a szomszédos Luhanszk megyében – közölte az ukrán országos rendőrség csütörtökön a Telegram üzenetküldő portálon.

A Donyec-medencében az elmúlt 24 órában legalább 27 polgári lakos sérült meg. Ezenfelül a nyugati országrészben, Zsitomir megyében halt meg robbanás következtében egy polgári személy.
Súlyos légi és tüzérségi csapások érték Donyeck megye déli részét, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városát és Volnovaha települést, illetve azok peremvidékeit, de támadások voltak a Donyecktől északra fekvő Kramatorszk és Szvitlodarszk térségében is.

Károk keletkeztek 34 objektumban, köztük két általános iskolában, egy főiskola, valamint egy gyermekkórház és egy szülőotthon épületében.

Közben a kijevi vezérkari főnökség csütörtökön délben kiadott közleményében azt írta, hogy az ukrán védelmi erők minden irányban feltartóztatták az orosz csapatok előrenyomulását, utóbbiak az eddig elfoglalt állásaikat tartják, illetve csapat-átcsoportosításokat hajtanak végre. Egyebek mellett nem mondtak le arról, hogy elzárják az ukrán fővárost, Kijevet nyugati és délnyugati irányból – fűzte hozzá a vezérkar.
A közlemény szerint az ukrán erők felszabadították a Kijevtől északra fekvő Moscsun települést. A vezérkar figyelmeztetett: nem kizárt, hogy orosz szabotőrcsoportok kísérelnek meg behatolni Kijevbe, a környékbeli településekről evakuált civileknek álcázva magukat.
Az ország déli részén fekvő Mikolajiv környékén több településre próbálnak behatolni az orosz erők. A Krím-félszigetnél az orosz balti flotta egyik tengerészgyalogos dandárjának taktikai csoportjából érkeztek erősítésként katonák.
Az ukrán északi hadműveleti parancsnokág a Facebookon közölte, hogy Csernyihiv irányában megsemmisítették az orosz erők egyik, Iszkander-M típusú rakétarendszerrel támadó egységét, amely lakónegyedekre mért csapásokat. Részleteket erről egyelőre nem hoztak nyilvánosságra, beleértve az okozott veszteségeket.

Orbán Viktor a rendkívüli EU-csúcsra utazik; az olajra és a gázra kivetendő szankciók ellen lép fel

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délután Franciaországba utazik; az uniós állam- és kormányfők Versailles-ban fognak összeülni, hogy nem hivatalos találkozó keretében megbeszélést folytassanak az ukrajnai háborúról valamint annak következményeiről – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A sajtófőnök emlékeztetett: Orbán Viktor már a rendkívüli uniós csúcsot előkészítő nemzetközi tárgyalásain is azt az álláspontot képviselte, hogy a háború miatt kivetett szankciók gazdasági következményei súlyosak, de ha a szankciók kiterjednének az orosz olaj- és gázbehozatalra, akkor ezek a következmények sokkal súlyosabbak lennének.
A miniszterelnök világossá tette, hogy Magyarország nem tudja követni az Egyesült Államok példáját, amely a héten kivetette a szankciókat ezekre a termékekre.

„Ez Magyarország számára elviselhetetlen terhet jelentene, ezért nem lehet szó arról, hogy mi csatlakozzunk ezekhez a szankciókhoz, továbbra is szükségünk van a gázra és olajra, amely Oroszországból érkezik”

– fogalmazott a kormányfő.
Hasonló, az orosz energiahordozókra kivetendő szankciókat ellenző álláspontot foglalt el az elmúlt héten több más uniós tagállam vezetője, valamint gazdasági érdekképviseletek is.

MEKH: Magyarország földgáz- és villamosenergia-ellátása zavartalan

Magyarország földgáz- és villamosenergia-ellátása zavartalan, a határkeresztező vezetékeken továbbra is rendben zajlik a gázforgalmazás, az ország földgáztartalékai megfelelőek Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese szerint.

A hivatal csütörtöki közleménye szerint az elnökhelyettes egy budapesti, a hidrogéniparral foglalkozó konferencián beszélt erről csütörtökön, ahol elmondta: a magyarországi tárolókban 1,4 milliárd köbméter földgáz van, ami 22 százalékos töltöttséget jelent.
A MEKH nevében együttérzését fejezte ki az Ukrajnában zajló háború és annak tragikus következményei miatt. Ságvári Pál elmondta, hogy a hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri az Ukrajnában zajló konfliktus fejleményeit, különös tekintettel az energetikai és egyéb közmű-szolgáltatásokban bekövetkező zavarokra. Hangsúlyozta, hogy a magyar-ukrán határkeresztező földgázvezetéken rendben zajlik a gázforgalmazás, a vezetéken február 1-je óta garantált exportkapacitások állnak rendelkezésre, és a forgalmazás jellemzően Ukrajna irányába történik – írták.
A MEKH elnökhelyettese elismeréssel szólt arról, hogy az utóbbi két hétben az ukrán villamosenergia-rendszer – külső kapcsolatok nélkül – úgynevezett szigetüzemmódban működött. A MEKH, valamint a hazai rendszerirányító MAVIR Zrt. az európai partnereikkel együtt folyamatosan keresik a megfelelő megoldásokat ahhoz, hogy Ukrajna áramellátását lehetőségeik szerint támogathassák – áll a közleményben.

Szoros kapcsolattartásról állapodott meg Scholz, Macron és Putyin

Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő megállapodott, hogy szoros kapcsolatban maradnak a következő napokban – közölték német kormányzati körök csütörtökön.

A tájékoztatás szerint csütörtök délelőtt Olaf Scholz és Emmanuel Macron telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal. Követelték tőle, hogy gondoskodjon az azonnali tűzszünetről az ukrajnai háborúban. Hangsúlyozták, hogy Oroszország és Ukrajna konfliktusát a két ország közötti tárgyalásokon kell rendezni.
A három vezető megállapodott, hogy a következő napokban szoros kapcsolatot tartanak egymással – közölték német tisztségviselők.A német kancellár szerdán is tárgyalt telefonon az orosz elnökkel, erről a Kreml sajtóosztálya adott ki közleményt. A német kormányfő szóvivője vagy hivatala nem tájékoztatott a megbeszélésről.
Olaf Scholz legutóbbi, szerdai nyilatkozatában ugyancsak azonnali tűzszünetet sürgetett, és azt is követelte Vlagyimir Putyintól, hogy „vonja vissza az orosz inváziós erőket Ukrajnából”. Hangsúlyozta, hogy „a katonai megoldásnak nincs értelme”. Egyben elutasította a varsói vezetés azon javaslatát, hogy a lengyel légierő Mig-29-es vadászgépeit adják át az ukrán légierőnek a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton.

Egy új ukrán törvény alapján ukrán civilek és külföldiek is tüzet nyithatnak

A hétfőn életbe lépett jogszabály szerint a legálisan Ukrajnában tartózkodó külföldiek mellett hontalanok is kaphatnak fegyvert, és bevethetik őket a támadásban részt vevő orosz katonák ellen.

A fegyverek kiadását a belügyminisztérium fogja szabályozni. A fegyvereket és a megmaradt lőszereket legkésőbb a hadiállapot megszűnését követő 10 napon belül vissza kell szolgáltatni.

A háború első napjaiban válogatás nélkül adtak ki támadófegyvereket és lőszert a lakosságnak, főleg Kijevben. A lövöldözéseknek csakis a szigorú kijárási tilalom bevezetése vetett véget.
A Kreml bírálta az új törvényt. „Ha valaki fegyverrel a kezében megtámad egy orosz katonát, akkor ő is célponttá válik” – szögezte le az orosz elnöki hivatal.

Oroszország bejelentette kilépési szándékát az Európa Tanácsból

Oroszország kilép az Európa Tanácsból (ET) – jelentette be csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca indoklásában azzal vádolta meg az EU és a NATO „Oroszországgal szemben barátságtalan” tagállamait, hogy „az ET, valamint a közös európai humanitárius és jogi térség tönkretételére irányuló politikát folytatnak”.

Oroszország nem fog részt venni abban, hogy a NATO-országok és az őket engedelmesen követő EU Európa legrégebbi szervezetét a nyugati felsőbbrendűség és önimádat bűvigéinek újabb platformjává alakítsa. Hadd élvezzék a kommunikációt, Oroszország nélkül”

– hangzott a külügyminisztérium közleménye.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy egy ország ET-tagsága a szervezet alapokmányának 7. cikke értelmében a folyó pénzügyi év végén szűnik meg, ha kilépési szándékáról az érintett tagállam az adott év első kilenc hónapjában értesíti az Európa Tanács főtitkárát. Rámutatott, hogy a kilépés az ET-alapokmány, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyidejű felmondásával jár.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak megerősítette, hogy Oroszország kilép az ET összes mechanizmusából.
Andrej Klisasz, a felsőház alkotmányjogi és állam-berendezkedési bizottságának vezetője ugyancsak a TASZSZ-nak nyilatkozva rámutatott, hogy az oroszok az ET-tagság megszűnése után nem fellebbezhetnek többé az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). Azt tanácsolta honfitársainak, hogy jogaik védelmében forduljanak orosz bíróságokhoz, köztük az alkotmánybírósághoz.
Hozzátette, hogy az EJEB mindig is kiegészítő intézmény volt, azaz „további instancia” a jogvédelemben. Támogatásáról biztosította az orosz alkotmánybíróságot, amely bejelentette kilépését az Alkotmánybíróságok Európai Szövetségéből, „a szövetség tevékenységének szélsőséges átpolitizáltságára” hivatkozva.Klisasz úgy vélekedett, hogy az ET-ből történő kilépés nem érinti hátrányosan az oroszokat, mert szerinte az ország normái számos területen magasabbak, mint amelyeket a szervezet dokumentumai előírnak.
Az 1949-ben megalakult, strasbourgi székhelyű, 47 tagú ET nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. A tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelynek keretében létrejött az EJEB, az emberi jogok legfőbb bírói fóruma a kontinensen.
Az Európa Tanács felfüggesztette Oroszország tagságát, miután Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én megindította az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háborút Ukrajna ellen. Ezt megelőzően az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 2014-ben, a Krím Ukrajnától történő elcsatolására és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozásra reagálva megvonta Oroszország parlamenti delegációjának szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét.
Az orosz törvényhozási küldöttség tagjai nemcsak a közgyűlésben nem szavazhattak, de nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek sem, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a Tanácson kívül. Az orosz törvényhozás az ellene bevezetett szankciókra válaszul 2016-ban függesztette fel munkáját a testületben, 2017 óta pedig tagdíjat sem fizetett.
A szervezet szabályai szerint Oroszországot kizárhatták volna a tagdíjfizetési kötelezettség két éven át tartó megszegése miatt. Ennek megakadályozására a PACE 2019-ban megváltoztatta ügyrendjét, az ukrán delegáció tiltakozása ellenére.
A PACE 2019 nyarán döntött az orosz küldöttség jogainak helyreállításáról, Moszkva pedig befizette a szervezetnek a mintegy 54,7 millió eurónyi, 2017-ben és 2018-ban elmaradt tagdíját és egyéb kötelezettségét.
Oroszország már tavaly tavasszal is kilátásba helyezte az Európa Tanácsból történő kilépését amiatt, hogy az EJEB tiltakozott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki orosz politikus ügyében. Moszkva politikai elfogultsággal vádolta meg az intézményt.

Véget ért Lavrov és Kuleba törökországi tárgyalása:

Kuleba a tárgyalás utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy két feladattal érkezett a találkozóra.

Megszervezni a humanitárius folyosókat
Megegyezni egy 24 órás fegyverszünetben, hogy megoldják a humanitárius kérdéseket.

Nem történt előrelépés a tűzszünet ügyében az orosz és az ukrán külügyminiszter csütörtöki törökországi megbeszélésén – közölte újságírókkal Dmitro Kuleba ukrán tárcavezető, majd azt is elmondta:

„Ma hallottam, hogy a tűzszünet Putyin Ukrajnával szembeni követeléseihez kapcsolódik. Ukrajna nem adta meg magát és nem is fogja megadni magát.
Készen állunk a diplomáciai döntésekre, de amíg nincs ilyen, addig önzetlenül megvédjük országunkat az orosz agresszióval szemben.”

Felvetettük a tűzszünet kérdését, de ebben semmiféle előrelépést nem értünk el”

– mondta Kuleba, hozzátéve, hogy orosz kollégájával, Szergej Lavrovval abban megállapodtak, hogy folytatni fogják a tárgyalásokat.

Szergej Lavrov elmondta Kulebának, hogy Oroszország mindig készen áll a magas szintű tárgyalásokra, ha azok „hozzáadott értékkel” járnak.

Lavrov reméli, hogy lehetőség nyílik a Putyin és Zelenszkij közötti találkozóra, ezt a fehérorosz pályán dolgozzák majd ki.

❗️Lavrov told Kuleba that #Russia is always ready for high-level negotiations if they have „added value”

The Russian foreign minister also noted that Putin did not refuse to meet with Zelenskyy and someday, such a need would arise.

— NEXTA (@nexta_tv) March 10, 2022

Lukasenka szakértőket küldött az egykori csernobili atomerőmű áramellátásának helyreállítására

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szakértőket küldött az egykori csernobili atomerőmű áramellátásának helyreállítására – jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség csütörtökön.

Ukrajna szerdán figyelmeztetett: fennáll a veszélye annak, hogy radioaktív anyag kerül a környezetbe az egykori csernobili atomerőműnél, mert annak energiaellátása megszűnt, így nem tudják hűteni a kiégett nukleáris fűtőanyagot.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi ugyanakkor azt mondta: nincs ok aggodalomra, mert a kiégett fűtőelemek elegendő mennyiségű hűtővízben vannak, amely áramszolgáltatás nélkül is biztosítja a hőelvonást.
Moszkva azt állította, hogy az ukrán erők támadása okozta az áramellátás megszűnését az erőműben.
Lukasenka ezenkívül közölte védelmi minisztériumával: a fehérorosz hadseregnek meg kell akadályoznia, hogy elvágják az orosz erők utánpótlási útvonalát, és hátba támadják őket.
Fehéroroszország lehetővé tette, hogy az orosz csapatok hadrendbe fejlődjenek a területén az Ukrajna elleni támadáshoz. Emellett orosz repülőgépeket, helikoptereket és rakétákat vetettek be fehérorosz területről. Ugyanakkor az ország mindeddig az orosz-ukrán béketárgyalások helyszíneként szolgált.

Megkezdődött az ukrán és az orosz külügyminiszter megbeszélése Törökországban

Megkezdődött csütörtök délelőtt Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélése az antalyai diplomáciai fórumon, Törökországban.

A tárgyaláson jelen van a felek között közvetítő Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter is.

Ez az első alkalom, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított támadás óta a két ország külügyminisztere találkozik egymással. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő fényképeket is közzétett a tárgyalóasztalnál ülő miniszterekről. Cavusoglu azt mondta: a tanácskozás célja, hogy megteremtse a lehetőséget az orosz és az ukrán államfő találkozójára, amelynek létrejöttében a török elnök közvetítene. Kuleba ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy Lavrovval tartandó találkozóján javasolni fogja az orosz és az ukrán elnök közötti közvetlen tárgyalások megkezdését.
A NATO-tag Törökország mind Oroszországgal, mind Ukrajnával szoros kapcsolatokat ápol, és emiatt igyekszik egyenlő távolságtartással fellépni a két ország közötti konfliktusban. Törekszik magát semleges félként pozicionálni, olyan országként, amely képes elősegíteni a háborúskodó felek közötti tárgyalásokat – jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség.

Állami élelmiszer-tartalékot képez az ukrán kormány

Az ukrán kormány állami élelmiszer-tartalékot képez, hogy biztosítsa a lakosság és a hadsereg ellátását az orosz invázió alatt – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerda éjjel.

Smihal tájékoztatott, hogy a kormány az ország éves fogyasztásának megfelelő készletet halmoz fel gabonából és más terményekből, és mindezt az állami költségvetésből fedezi.
Ukrajna élelmiszer-exportőr, de mezőgazdasági szakértők szerint az orosz invázió miatt jelentősen csökkenhet a termésmennyiség, ami világszerte hiányhoz vezethet. Bár a harcok által nem érintett területeken a megszokott időszakban (február vége-március eleje) megkezdődhet a vetés, de a gazdák üzemanyag- és vetőmaghiánnyal küszködnek.
Ukrajnában csütörtökön hét humanitárius folyosót nyitnak meg annak érdekében, hogy a civilek elhagyhassák a harcok sújtotta területeket, köztük Mariupolt – közölte Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.
Szumiban egy helyi tűzszünetnek köszönhetően már megkezdődött az evakuáció – tette hozzá a térség kormányzója.
A közeli Krasznopilljából és Trosztjanecből is útnak indult a lakosság.
Eközben Mariupol vezetése tájékoztatott, hogy három ember – köztük egy gyermek – életét vesztette a helyi gyermekkórház elleni szerdai orosz bombatámadásban. Korábban tizenhét sebesültről lehetett tudni. A támadás idején médiaértesülések szerint tűzszünet volt érvényben.

Washington ismételten nemet mondott Lengyelország MiG-29-es vadászrepülőgépeire vonatkozó javaslatára

Varsó kedden közölte, készen áll arra, hogy áthelyezze az összes MiG-29-es típusú vadászgépeit a németországi Ramsteinben működő NATO-bázisra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa őket. John Kirby, az amerikai védelmi tárca, a Pentagon szóvivője kijelentette: „a terv jelentős orosz reakciót eredményezhet, ami növelheti a NATO-val való katonai eszkaláció kilátásait”. Hozzátetette: „Úgy értékeljük, hogy a repülőgépek hozzáadása az ukrán repülőgép állományhoz valószínűleg nem fogja jelentősen megváltoztatni az ukrán légierő hatékonyságát az orosz képességekhez képest”.

A Fehér Ház cáfolta az ukrajnai tömegpusztító fegyverekről szóló orosz állításokat

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője kijelentette: „Tudomásul vettük Oroszország hamis állításait az állítólagos amerikai biológiai fegyverlaboratóriumokról és vegyi fegyverek ukrajnai fejlesztéséről. Láttuk, hogy kínai tisztviselők is megismétlik ezeket az összeesküvés-elméleteket”. Hozzátette: „Ez képtelenség. Ez az a fajta dezinformációs művelet, amelyet az oroszoktól az évek során többször is láttunk Ukrajnában és más országokban, és amelyet megcáfoltak, egyben példa azokra a hamis ürügyekre, amelyekre már felhívtuk korábban a figyelmet, hogy az oroszok ilyet állítanak majd”. Psaki úgy folytatta, hogy ez „Oroszország nyilvánvaló trükkje, amellyel megpróbálja igazolni az Ukrajna elleni további előre megfontolt, provokálatlan és indokolatlan támadását”.

Zelenszkij: Legalább 35 ezer civilt menekítettek ki az ostromlott ukrán városokból

Az ukrán elnök szerda este videóüzenetben jelentette be, hogy Szumi, Enerhodar városok és a főváros, Kijev melletti területek lakóit három humanitárius folyosón keresztül kimenekítették. Az államfő reményét fejezte ki, hogy az evakuálások csütörtökön folytatódnak, és további három humanitárius folyosó nyílik meg a kilenc napja ostrom alatt álló Mariupol, a délkeleti Volnovaha és a keleti Izjum városokból. Az evakuálások azután történtek, hogy szerdán Moszkva és Kijev megállapodott a humanitárius folyosók megnyitásáról, ami reményt ad a megtámadott városokban rekedt civileknek.

Blinken: Putyin visszautasított minden javaslatot

Vlagyimir Putyin orosz elnök visszautasított minden, az Egyesült Államok által az ukrajnai konfliktus enyhítésére felkínált lehetőséget, és inkább fokozta a katonai jelenlétet – jelentette ki szerdán, Washingtonban Antony Blinken amerikai külügyminiszter, a brit hivatali partnerével, Liz Truss-szal közösen tartott sajtótájékoztatóján. „Arra törekedtünk, hogy lehetőségeket biztosítsunk Putyin elnöknek. Ő az egyetlen, aki el tudja dönteni, hogy él-e velük, vagy sem. Eddig minden alkalommal, amikor lehetősége lett volna rá, inkább rálépett a gázpedálra és továbbment ezen a szörnyű úton” – fogalmazott Blinken. Az amerikai külügyminiszter elmondta, hogy nem érti, mi a célja Moszkvának, hiszen az ukránok az elmúlt két hétben megmutatták, hogy nem fogadnának el semmilyen bábkormányt, amelyet Putyin megpróbálna kinevezni a jelenleg is hatalmon lévő, megválasztott ukrán kormány leváltása után. Liz Truss a sajtótájékoztatón közölte, hogy az Egyesült Királyság légvédelmi rendszereket fog szállítani Ukrajnának.

Elfogadta a washingtoni képviselőház az Ukrajnának szánt 13,6 milliárd dolláros segélyt

Az Ukrajnának szánt támogatásnak a humanitárius segítségnyújtás mellett az is a célja, hogy a kelet-európai ország meg tudja erősíteni hadseregét az orosz haderővel szemben. Nancy Pelosi házelnök jelezte, hogy ez a 13,6 milliárd dollár várhatóan egy átfogó segélyezési törekvésnek csak egy kis hányada. „Mindannyiunknak még többet kell tenni Ukrajna megsegítéséért a következő hetekben és hónapokban, illetve hosszú távon, az újjáépítés során” – mondta el a házelnök sajtótájékoztatóján. A képviselőház egyúttal intézkedéscsomagot fogadott el az állami költségvetés biztosítására a szeptember 30-ig tartó pénzügyi évre. A szenátusnak péntek éjfélig kell jóváhagynia a költségvetést, ha ezt a végső határidőt elmulasztja, akkor az ismét a kormányzat működésének részleges leállásával fog fenyegetni.

BRFK: szerdán 4425 menekültet fogadtak a fővárosi pályaudvarokon

A police.hu oldalon csütörtök reggel azt írták, hogy a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 83 ember, köztük 39 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá. Jelezték, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség munkatársai a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.