ENSZ-szóvivő: egy európai atomháború gondolata felfoghatatlan

Egy európai atomháború gondolata felfoghatatlan – jelentette ki Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő vasárnap, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország készültségbe helyezi elrettentő nukleáris erőit.

A szóvivő ezzel – mint mondta – António Guterres ENSZ-főtitkárnak az orosz bejelentésre tett reakcióját tolmácsolta.

Putyin bejelentése kiváltotta a NATO és az Egyesült Államok elítélő állásfoglalását is. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg például „felelőtlen, agresszív cselekedetnek” minősítette a lépést, az Egyesült Államok pedig elfogadhatatlannak nevezte a konfliktus esetleges kiterjesztését.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint az orosz bejelentés „azt jelenti, hogy Putyin elnök tovább eszkalálja ezt a háborút, teljesen elfogadhatatlan módon”. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője pedig azt mondta: „ismétlődő jelenségről van szó”, miszerint az orosz elnök „félelmet kelt, hogy igazolja az agressziója folytatását”.

Az AFP francia hírügynökség– meg nem nevezett – elemzőkre hivatkozva megjegyezte: egyes szakértők szerint Putyin a bejelentésével sokkolni akarja ellenfeleit.

 

 

Uniós biztos: az EU tervet dolgoz ki a menekültek esetleges elosztására

Az Európai Uniónak az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt menekültek millióinak érkezésére kell felkészülnie, ezért az Európai Bizottság tervet dolgoz ki a nemzeti erőfeszítések összehangolására és a menekültek esetleges tagállamok közötti elosztására – közölte Ylva Johansson belügyi biztos Brüsszelben, a tagországok belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követően vasárnap.

Ylva Johansson a sajtótájékoztatóján közölte: az uniós bizottság a lakhelyüket elhagyni kényszerülő ukránok „tömeges beáramlása” esetén alkalmazni szükséges szabályok életbe léptetésére tesz javaslatot a tagállamok belügyminisztereinek következő, csütörtökön esedékes ülésén.

A terv szerint a hosszadalmas menekültügyi eljárás elkerülésével az Ukrajnából menekültek bizonyos minimumkövetelmények mellett azonnali ideiglenes védelmet kaphatnának. Az irányelvet akkor alkalmaznák, ha a menedékjog iránt szokatlanul nagy számban benyújtott kérelem feldolgozásának szokásos eljárása túlterhelné a felelős hatóságokat – közölte.

Elmondta, ez idáig legkevesebb 300 ezer ukrán menekült a szomszédos országokba.

– mondta.

Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos azt mondta: az Ukrajna ellen folytatott orosz háború miatt az Európai Unió mintegy négymillió ukrán menekült érkezésére számít.

– közölte.

„Tanúi vagyunk annak az eseménynek, amely sok-sok év óta a legnagyobb humanitárius válságot okozhatja az európai kontinensen” – fogalmazott az uniós biztos.

Gérald Darmanin, az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét betöltő Franciaország belügyminisztere a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a tagországi szakminiszterek kifejezték egységüket és teljes szolidaritásukat Ukrajnával és népével. Közölte: az EU és tagállamai továbbra is, politikai, pénzügyi, humanitárius és logisztikai támogatást fognak nyújtani az orosz agresszióval szemben védekező Ukrajnának.

Elmondta, a szakminiszterek úgy határoztak, hogy aktiválják az EU integrált válságkoordinációs rendszerét (IPCR), melynek keretében hétfőn össze is hívják az első szakmai értekezletet. Ukrajna kérésére a miniszterek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az EU egészségügyi és gyógyászatiellátást segítő támogatást nyújt az országnak.

– tájékoztatott.

A miniszterek megvitatták egy megfelelő ideiglenes védelmi mechanizmus létrehozásának lehetőségét is az ukrán állampolgárok fogadására, az uniós bizottság pedig az ideiglenes védelemről szóló irányelvben előírt mechanizmus aktiválását javasolta. Megállapodtak abban is, hogy amennyiben tovább növekszik a menekültek áradata, az Ukrajnával szomszédos országoknak támogatást nyújtanának határellenőrzési és regisztrációs feladataik ellátásához.

A miniszterek megállapodtak abban, hogy összehangolják nemzeti intézkedéseiket az Oroszországgal kapcsolatos vízumpolitikájukkal összefüggésben. A tanácsi elnökség továbbá arra kérte a tagállamokat, hogy ne ismerjék el az orosz hatóságok által Ukrajna megszállt területein kiállított útleveleket.

– tette hozzá a francia belügyminiszter.

 

 

Megszökött a házi őrizetből Viktor Medvedcsuk, ukrán oligarcha

Megszökött a házi őrizetre ítélt Viktor Medvedcsuk ukrán oligarcha, akit Ukrajnában Vlagyimir Putyin „komájaként” emlegetnek és a Moszkva-barát Ellenzéki Platform-Az Életért nevű parlamenti párt egyik vezetője – közölték ukrán híradások a főügyészi hivatalra hivatkozva.

A főügyészség utasította a rendőrséget: ellenőrizzék, hogy Medvedcsuk azon a címen tartózkodik-e, ahol a házi őrizetét kell töltenie. A rendőrök nem találták ott a politikust. Irina Venegyiktova főügyész megerősítette az Ukrajinszka Pravda hírportálnak azt, hogy Medvedcsuk elhagyta a házi őrizetet. Ugyanezt erősítette meg Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója is.

Jelenleg nem ismert, hogy pontosan hol van Medvedcsuk. Ügyvédje, Larisza Cserednyicsenko a Szuszpilne hírportálnak azt állította, hogy Kijevben van, „biztonságos helyen”.

Tavaly májusban rendelte el az illetékes kijevi bíróság Medvedcsuk egész napos házi őrizetbe helyezését. A politikus-üzletembert „hazaárulással” és „Ukrajna gazdasági érdekeinek aláaknázásával” gyanúsították meg a hatóságok.

Az ügyirat szerint 2012-ben engedélyt kapott Medvedcsuk egyik vállalata a Krím-félsziget partjainál, a Feodoszijától 75 kilométerre a Fekete-tengerben lévő kőolaj- és földgázlelőhely továbbfejlesztésére. A lelőhely tartalékainak értékét mintegy 38,85 milliárd hrivnyára becsülik. Miután 2014-ben Oroszország önkényesen elcsatolta a Krímet Ukrajnától, Medvedcsuk 2015-ben tárgyalásokat folytatott az Ukrajna által agresszornak minősített Oroszország képviselőivel ennek a vállalkozásnak az újbóli bejegyzéséről és az ásványkincsek kitermeléséről, amelyet Ukrajna továbbra is saját erőforrásának tekint.

Hazaárulással pedig azért vádolják Medvedcsukot, mert a gyanú szerint titkos katonai információkat adott át 2020-ban egy ukrán katonai alakulatról Oroszországnak. Tavaly októberben az ellene felhozott vádakat még terrorszervezettel történő együttműködéssel is kiegészítették, a Donyec-medencei oroszbarát szakadárokkal meglévő kapcsolatai miatt, akikkel a gyanú szerint szénnel kereskedett.

Medvedcsukot a vádak miatti tárgyalás előtti időszakra kötelezték házi őrizetre.

 

 

Zelenszkij nem hisz az ukrán és az orosz küldöttség tárgyalásának sikerében

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette vasárnap, hogy nem igazán hisz az ukrán és az orosz küldöttségek fehérorosz határnál tartandó tárgyalásának sikerében, de legalább megpróbálják, így később senki sem mondhatja, hogy a kijevi vezetés nem akarta megállítani a háborút.

– fogalmazott Zelenszkij az egyik vasárnapi videóüzenetében.

Az ukrán elnök kiemelte: Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt kérte tőle, hogy az ukrán és az orosz delegáció „minden előfeltétel nélkül” találkozzon a Pripjaty folyónál, a fehérorosz-ukrán határon. A videóüzenetben Zelenszkij közölte: amíg „a mieink” tárgyalnak, addig ő maga, az elnöki iroda vezetője, a miniszterelnök, a fegyveres erők főparancsnoka és a hadsereg Ukrajnában marad, és védi az államot, mert a cél Ukrajna területi integritásának megőrzése.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter online sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a tárgyalásokon az ukrán küldöttség nem fog belemenni Ukrajna kapitulációjába. Leszögezte azt is, hogy más hírekkel ellentétben, a találkozó egy határátkelőhelyen lesz, a fehérorosz-ukrán határon. Kuleba közölte, hogy az ukrán fél nem egyezett bele abba, hogy Homelben (orosz néven: Gomelben) találkozzanak, mert „az a város Oroszország egyik katonai bázisa”.

A miniszter szerint „jelenleg nagy a veszélye annak, hogy Fehéroroszország is bekapcsolódik az Ukrajna elleni invázióba” Oroszország oldalán. Ezért egyezett meg Zelenszkij Lukasenkával a találkozóról – tette hozzá.

 

 

A pápa elítéli a háborút, fegyvernyugvást sürget

Ferenc pápa elítélte vasárnap az ukrajnai háborút, fegyvernyugvást sürgetett, humanitárius folyosók létesítését kérte és segítséget a menekültek számára – jelentették hírügynökségek.

A katolikus egyházfő a pápai könyvtárnak a vatikáni Szent Péter térre nyíló ablakában elmondott beszédében hangot adott „nagy szomorúságának az ukrajnai háború miatt”, és figyelmeztetett minden háborúskodó felet: ne ringassa magát abban a hitben, hogy Isten az ő oldalán áll. Ismét elmondta, hogy március 2-ára, hamvazószerdára meghirdette az ima és a böjt nemzetközi napját a béke érdekében.

– jelentette ki. Látva, hogy a téren állók közül sokan ukrán zászlót tartanak, ukránul mondta: „Dicsértessék a Jézus Krisztus”

Megemlékezett a menekültekről: „Ők a testvéreink, akik számára most sürgősen humanitárius folyosókat kell nyitnunk, és be kell fogadnunk őket”.

– fogalmazott a pápa.

Az egyházfő szombaton felhívta telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki megköszönte neki, hogy szerdára imanapot hirdetett meg Ukrajna békéjéért.

A pápa már pénteken és szombaton is ukránul és oroszul sürgette a fegyverek megállítását.

Pénteken a pápa személyesen látogatott el Oroszország szentszéki nagykövetségére, amely a Vatikán közelében található. A külképviseleten kifejezte aggodalmát a konfliktus miatt. Azt követően az egyházfő telefonon beszélt Szvjatoszlav Sevcsuk kijev-halicsi görögkatolikus nagyérsekkel, akitől információkat kért az ukrajnai, elsősorban a Kijevben kialakult helyzetről.

 

 

Von der Leyen: az EU lezárja a légterét az orosz légitársaságok előtt, betiltja a Kreml médiagépezetét

Az Európai Unió, válaszul Ukrajna orosz megtámadására, lezárja a légterét az orosz légitársaságok előtt, és betiltja az Unió területén a Kreml propagandagépezetét, továbbá támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat – jelentette be Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta: a Bizottság arra tesz javaslatot, hogy tiltsák ki az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet.

– tette hozzá.

Hangsúlyozta továbbá, hogy „az állami tulajdonban lévő Russia Today televíziócsatorna és a Szputnyik médiaszolgáltató, valamint leányvállalataik többé nem terjeszthetik hazugságaikat, Putyin háborújának igazolására”. Von der Leyen hozzátette: az EU megerősíti „a kollaboráns fehérorosz rezsim” elleni szankciókat is.

Az EB vezetője kifejtette: az Unió leállítja az ásványi üzemanyag, a dohány, a fa- és fűrészárú, a cement, a vas és az acélexportját Fehéroroszországba.

– jelentette ki Ursula von der Leyen.

Von der Leyen megerősítette továbbá: az EU lekapcsol fontos orosz bankokat a SWIFT-rendszerből, emellett betiltja az orosz központi bank tranzakcióit és befagyasztja annak készleteit.

Az EB elnöke elmondta azt is, hogy Európa „tárt karokkal” fogadja azokat az ukrán menekült állampolgárokat.

 

 

Tízezrek tüntettek Prágában Ukrajna mellett

Tízezrek tüntettek vasárnap délután Prágában Ukrajna mellett és az országban zajló orosz hadműveletek ellen.

A belvárosi Vencel téren tartott tüntetést a Milion chvílek pro demokracii (Millió pillanat a demokráciáért) nevű civil mozgalom szervezte.

Petr Fiala cseh kormányfő beszédében köszönetet mondott az embereknek, hogy „nyíltan kiállnak a szabad és független Ukrajna mellett”. Nagyra értékelte, hogy a világ olyan büntetőintézkedéseket foganatosított Oroszország ellen, amelyek „Vlagyimir Putyinnak is fájni fognak”.

– szögezte le Fiala kormányfő. Szerinte Vlagyimir Putyin nem ért semmi más nyelvet, csak az „erő, a határozottság és az elszántság nyelvét”.

A tüntetés kezdetén a résztvevők – becslések szerint mintegy 30-35 ezer ember – egyperces néma csenddel emlékeztek meg a harcok ukrán áldozatairól.

Felszólalt a tüntetésen Jevhen Perebijnisz prágai ukrán nagykövet is.

– jelentette ki a tömeghez szólva Perebijnisz, és köszönetet mondott Csehországnak, hogy „határozottan elítélte az orosz agressziót” és komoly támogatást nyújt Ukrajnának.

Számos tüntető ukrán zászlókat lengetett, és a tömeg oroszellenes jelszavakat skandált.

Hasonló tüntetésre került sor vasárnap a dél-morvaországi Brünnben (Brno) is, ahol a rendőrség szerint mintegy ötezren vettek részt.

Cseh vállalkozók és civil szervezetek országszerte gyűjtéseket rendeznek Ukrajna támogatására. Sajtójelentések szerint a csak a cseh vállalkozói szféra már több mint százmillió korona segélyt adott össze, a kormány szombaton pedig újabb fegyver- és nyersanyagadományt hagyott jóvá az ukránok számára.

 

 

NATO: a helyzet komolyságát mutatja, hogy Oroszország készültségbe helyezi nukleáris erejét

A helyzet komolyságát mutatja, hogy Oroszország készültségbe helyezi a nukleáris erejét – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Twitter-üzenetében vasárnap, arra reagálva, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz nukleáris erők magas készültségi fokozatát rendelte el.

Üzenetében Stoltenberg hangsúlyozta: Putyin döntése bizonyítja, hogy a szövetségeseknek, Észak-Amerikának és Európának össze kell tartaniuk, válaszul Oroszország „agresszív cselekedetére”.

A NATO-főtitkár „szörnyű hibának” nevezte Moszkva lépését, és kijelentette: ha Oroszoroszág „folytatja agresszióját Ukrajnával szemben, súlyos árat fog fizetni ezért” az elkövetkezendő években.

– fogalmazott.

Stoltenberg vasárnap a CNN amerikai hírtelevízió State of the Union című, heti politikai vitaműsorában veszélyes és felelőtlen lépésnek nevezte Putyin döntését. Azt mondta: „ez veszélyes retorika. Ez felelőtlen viselkedés”. Az orosz elnök döntése tovább súlyosbítja a helyzetet, együttvéve azzal, amit Moszkva

– mondta.

A NATO vasárnap közleményt adott ki, amelyben a katonai szövetség azt közölte: fokozza Ukrajna támogatását.

– olvasható a közleményben.

A kommüniké szerint a szövetséges országok több ezer páncéltörő fegyvert, több száz légvédelmi rakétát, köztük Javelin típusú páncéltörő és légvédelmi rakétákat, több ezer kézifegyvert, valamint az azokhoz való lőszerkészletet küldenek Ukrajnába. A szövetségesek emellett több millió euró értékű pénzügyi és humanitárius segélyt is nyújtanak az ország rászorulóinak, és egészségügyi felszerelést az ukrán haderő számára. Közölték: egyes országok humanitárius segélyt ajánlottak fel, vagy azt, hogy megnyitják határaikat az ukrán menekültek előtt.

A NATO közleménye Jens Stoltenberg főtitkárt idézte, aki hangsúlyozta: az önvédelem az ENSZ alapokmányában rögzített joga minden országnak.

– tette hozzá a NATO-főtitkár.

 

 

Putyin különleges szolgálati módba léptette az orosz elrettentő erőket

Különleges szolgálati mód bevezetését rendelte el az orosz hadsereg elrettentő erőinél Vlagyimir Putyin orosz elnök, a Nyugat részéről elhangzott agresszív kijelentésekre hivatkozva.

– mondta az orosz elnök a Kremlben a Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével folytatott megbeszélésén.

Putyin „barátságtalan lépésnek” nevezte, hogy nyugati országok gazdasági téren is „barátságtalan lépéseket” tesznek Oroszországgal szemben és „illegitimnek” nevezte a szankciókat.

Az orosz elnök a háború megindításának csütörtök hajnali bejelentésekor arra figyelmeztetett, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai „különleges hadműveletbe”. A vasárnapi döntést orosz médiában hírelemzők figyelmeztetésként értelmezték, amely a szankciók mellett egyebek között arra reagált, hogy Németország, amely korábban történelmi okokból tartózkodott ettől a lépéstől, bejelentette, hogy fegyvert szállít Ukrajnának, Liz Truss brit külügyminiszter pedig a támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki külföldieket bíztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy elkezdett tömegesen az 1980-as ENSZ-egyezmény által tiltott foszforlövedékeket bevetni Kijev külvárosaiban, az orosz hadsereg egységei által elfoglalt gosztomeli repülőtér közelében. A szóvivő azt mondta, hogy a luhanszki „népköztársaság” erői az orosz hadsereg tűztámogatásával 56 kilométert nyomultak előre.

Azt állította, hogy a luhanszki régióban lévő Szeverodonyeckben nacionalista „záróalakulatok” az ukrán fegyveres erők négy tisztjét ölték, hogy megállítsák a visszavonulást. Mint mondta, a Jobboldali Szektor rohamosztagai terrorizálják a civileket Mariupolban, valamint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeznek el a lakott területeken.

 

ENSZ: Már 368 ezren menekültek el a harcok elől Ukrajnában

Már mintegy 368 ezer ember menekült el a harcok elől Ukrajnában az orosz invázió három nappal ezelőtti kezdete óta, a menekülők több mint fele Lengyelországba ment – jelentette vasárnap az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és a lengyel hatóságok, hozzátéve, hogy a menekültek száma folyamatosan nő.

Ez az adat a különböző országok hatóságai által megadott adatok összesítése – írta az ENSZ-szervezet a közleményében.

– közölte újságírókkal Tomasz Praga, a határőrség parancsnoka.

A vonattal, gépkocsival vagy gyalog érkező menekülteket már Lengyelországban élő hozzátartozóik vagy a lengyel hatóságok kijelölt tisztségviselői fogadják.

– jegyezte meg az AFP.

A UNHCR vasárnap hajnali jelentése szerint 160 ezren Ukrajnán belül kerestek menedéket, ami nem jelenti azt, hogy később ne próbálnának meg külföldre menni. Az ENSZ-szervezet közölte: attól tart, hogy akár ötmillióra is duzzadhat az ukrajnai menekültek száma

 

 

További európai országok és Kanada is lezárta légterét az orosz légijáratok előtt

További európai országok és Kanada is lezárta vasárnap légterét az orosz kereskedelmi légijáratok előtt az Ukrajna elleni orosz támadás miatt – jelentették hírügynökségek hivatalos közlések alapján.

Moldova, Lengyelország, Csehország, Bulgária, Észtország, Ausztria, Dánia, Írország, Izland, Svédország, Finnország, Románia és Németország után Belgium, Luxemburg, Franciaország, Olaszország és Kanada is bejelentette vasárnap, hogy a légterébe nem léphetnek be orosz gépek.

Az Air France francia légitársaság közölte azt is, hogy ideiglenesen nem indít járatokat Moszkvába és Szentpétervárra „a térségben kialakult helyzet miatt”.

Ebből következően az Air France a Kínába, Dél-Koreába és Japánba indítandó járatait is kénytelen ideiglenesen üzemeltetni, de „tanulmányozza”, hogy a Távol-Keletre indítandó gépeket milyen kerülőutakon közlekedtethetné.

Oroszország és Kanada között nincs közvetlen légijárat, de szokásosan több orosz járat átrepül a kanadai légtéren más országokba tartva – jegyezte meg a Reuters brit hírügynökség.

Moszkva válaszul eddig a brit, a lett, a litván, az észt, a szlovák, a bolgár, a lengyel és a cseh kereskedelmi gépeknek tiltotta meg, hogy belépjenek az orosz légtérbe.

 

Minszk: az ukrán küldöttség elindult Gomelbe

Ukrán delegáció indult Gomelbe Oroszország képviselőivel tárgyalni – jelentette ki Jurij Voszkreszenszkij, a fehérorosz Demokratikus Erők Kerekasztala vezetője vasárnap a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

Úgy értesültem, hogy (Volodimir) Zelenszkij (ukrán) elnök felhívta (Aljakszandr) Lukasenka (fehérorosz) elnököt. Lukasenka meggyőzte Zelenszkijt arról, hogy mentse meg Ukrajna állami szuverenitását és ukrán delegáció most útnak indul Gomel felé” – írta Voszkreszenkij a Belpresszcentr telegram-csatornáján.

Natalja Ejszmont fehérorosz elnöki szóvivő a BelTA hírügynökségnek megerősítette, hogy Lukasenka beszélt telefonon Zelenszkijjel, és egyebek között arról biztosította, hogy egyetlen fehérorosz katona sem harcol Ukrajnában. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a fehérorosz elnök felhívta Putyint és arra kérte, hogy ne hívja vissza az országába érkezett orosz tárgyaló delegációt.

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője közölte, hogy Ukrajna megerősítette tárgyalási szándékát és hogy a felek Gomelben fognak találkozni.
Megígérte, hogy Oroszország szavatolja az ukrán küldöttség útvonalának biztonságát. Megyinszkij szerint az orosz delegáció, amely elindult Minszkből Gomelbe, bármelyik napszakban kész a tárgyalásra, mint mondta: az ukrán katonák és polgári lakosok életének megmentése érdekében.

Andrej Rudenko, orosz külügyminiszter-helyettes vasárnap Minszkben újságíróknak azt mondta: Oroszország arról szándékozik tárgyalni, hogy „Ukrajnába miként jöhet el a béke és mit kell tenni annak érdekében, hogy ne ismétlődhessenek meg az olyan a dolgok, amilyeneknek 2014-ben (az ukrajnai erőszakos hatalomátvétel idején) tanúi voltunk”.

Rudenko emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna demilitarizálását és „nácitlanítását” tűzte ki követelményként, „ami bizonyos lépéseket követel meg ukrán kollégáink részéről”. Kifejezte reményét, hogy az ukrán fél „racionálisan” viszonyul majd az orosz „javaslatokhoz”.

Az orosz delegáció tagja még Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes és Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a gomeli tárgyalásokba történt beleegyezését megelőzően, vasárnap délelőtt még Varsót, Pozsonyt, Budapestet, Isztambult vagy Bakut javasolta alternatív helyszínként. Fehéroroszországtól vonakodott, mert onnan, mint mondta, rakétával lövik Ukrajnát.

Kijev később azt közölte, hogy a találkozó az ukrán-fehérorosz határon lesz, a Pripjaty folyónál. Az ukrán elnöki hivatal szerint Lukasenka megígérte, hogy a tárgyalások alatt az összes Fehéroroszországba telepített repülőgép, helikopter és rakéta a földön marad.

Vasárnap, az ukrán beleegyezést megelőzően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Oroszország ezúttal a tárgyalások idejére nem fogja leállítani az offenzívát, ahogy pénteken tette, az ukrán tárgyalási javaslat utáni kapcsolatfelvétel reményében.

 

Görögország és Portugália is segíti katonai felszereléssel Ukrajnát

Görögország és Portugália is bejelentette vasárnap, hogy hadianyaggal, hadfelszereléssel, humanitárius segéllyel segíti Ukrajnát az orosz hadsereg támadásával szemben. Athén ezenfelül hivatalosan tiltakozott Moszkvánál amiatt, hogy orosz katonai csapásokban életét vesztette az ukrajnai görög kisebbség több tagja.

– jelentette be vasárnap Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök hivatala. A szállítmány tartalmát pontosabban nem közölték – jegyezte meg az AFP francia hírügynökség.

– tette hozzá a hivatal.

E bejelentést megelőzően a görög külügyminisztérium követelte Oroszországtól, hogy hagyjon fel az ukrajnai civileket érő légitámadásokkal és mindenféle más támadással, miután az előző nap légicsapásban életét vesztette az ottani görög kisebbség legkevesebb tíz tagja. A tiltakozás jegyében a külügyminisztériumba kérették az athéni orosz nagykövetet. A minisztérium a közleményében szigorúan elítélte a civilek elleni támadásokat, és felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot.

Az athéni orosz nagykövetség kifejezte „mély sajnálkozását” a kisebbségi görögök halála miatt.

Az Ukrajnában, a Fekete-tenger partja mentén élő több mint százezer fős görög kisebbség tíz tagja szombaton halt meg orosz légicsapásokban, Athén ezt „elfogadhatatlan bűncselekménynek” nevezte. Hatan Szartana faluban vesztették életüket, továbbá hatan megsebesültek, köztük egy gyerek a görög külügyminisztérium szerint.

Görögország pénteken zárta be kijevi nagykövetségét, de megerősítette a déli Mariupolban lévő konzulátusát. A városban a XVIII. század óta élnek görögök.

Ukrajna kérésére Portugália is küld hadfelszerelést, „golyóálló mellényeket, sisakokat, éjjellátó készülékeket, kézigránátokat, különböző kaliberű lőszereket és G3 típusú géppisztolyokat” – közölte a portugál védelmi minisztérium vasárnapra virradóan.

– írta közleményében Joao Cravinho védelmi miniszter.

Augusto Santos Silva külügyminiszter pedig közölte vasárnap a CNN Portugal című tévéadónak nyilatkozva, hogy országa „teljesen nyitott több ezer ukrán menekült fogadására”.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint vasárnapig 17 uniós ország jelezte, hogy küld hadfelszerelést, illetve humanitárius segélyt Ukrajnának.

 

 

Az ukrán elnöki iroda megerősítette, hogy ukrán küldöttség készül tárgyalni az orosz féllel

Az ukrán elnöki iroda megerősítette vasárnap, hogy ukrán tárgyalóküldöttség fog találkozni az orosz féllel, a megbeszélést a fehérorosz határnál, Pripjaty folyó térségében tartják.

Az elnöki iroda a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő vasárnapi telefonos megbeszélése során állapodtak meg ebben.

– tájékoztatott Zelenszkij hivatala. Hozzátette: Lukasenka vállalta a felelősséget azért, hogy az ukrán delegáció útja, tárgyalásai és visszatérése során a fehérorosz területen állomásozó összes repülőgép, helikopter és rakéta a földön marad.

Az elnöki iroda további részleteket nem közölt, azt sem árulta el, hogy kik az ukrán delegáció tagjai.

 

 

KMKSZ-alelnök: Magyarország baráti gesztusai javítják a kárpátaljai magyarság helyzetét

Az Ökumenikus Segélyszervezet ma átadott segélyszállítmánya nem csak a humanitárius katasztrófa elkerülésében játszik rendkívül fontos szerepet, hanem javítja a kárpátaljai magyarság helyzetét is – jelentette ki Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke az MTI-nek vasárnap.

A KMKSZ alelnöke elmondta, hogy személyesen is megköszönte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek a magyar kormány politikai és humanitárius támogatását, azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az egyre súlyosabbá váló humanitárius helyzet enyhítésére tesz.

Barta József az MTI tudósítójának hangsúlyozta: egyrészt fontosak az élelmiszer- és üzemanyag-szállítmányok, amelyek komoly segítséget jelentenek a lakosság, a megyében elhelyezett huszonötezer menekült ellátásában, illetve a mentőszolgálat, rendvédelmi szervek működése szempontjából. Másrészt pedig az ukránok is megtapasztalják, hogy „Magyarország, a magyar nép nem ellenség, hanem barát, jó szomszéd” – fogalmazott Barta József.

A KMKSZ alelnöke rámutatott, hogy „nemcsak az a barát, aki fegyvert ad, hanem az is, aki ilyenkor azt adja, amire a legnagyobb szükségük van a kárpátaljaiaknak, nekünk, akik itt maradtunk, hogy kitartsunk ebben a nehéz időben”.

– szögezte le Barta József.

A KMKSZ alelnöke elmondta: Viktor Mikita kormányzó ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a destruktív nézetek terjesztői ne kapjanak teret.

– figyelmeztetett Barta József.

 

 

Brit külügyminiszter: London támogatja Zelenszkij felhívását nemzetközi alakulat létrehozására

Liz Truss brit külügyminiszter szerint London támogatja azt a felhívást, amelyben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök külföldieket biztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.

Truss a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: az emberek egyéni döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e ilyen alakulathoz.

Hozzátette: az ukránok nemcsak hazájuk, hanem egész Európa szabadságáért és demokráciájáért harcolnak, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök e szabadság és demokrácia ellen intézett kihívást.

– mondta a brit külügyminiszter.

Liz Truss igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a brit kormány azt is támogatná-e, ha brit állampolgárok indulnának Ukrajnába, hogy segítséget nyújtsanak az Oroszország elleni harchoz.

Brit médiabeszámolók szerint Zelenszkij vasárnap közölte, hogy Ukrajna önkéntesekből álló alakulatot hoz létre olyan külföldiek számára, akik készek csatlakozni az ukrán hadsereghez az orosz invázió elleni harcban.

Ben Wallace brit védelmi miniszter előző nap a BBC televíziónak nyilatkozva megerősítette azt a korábban is többször elhangzott brit kormányzati álláspontot, hogy Nagy-Britannia nem küld katonákat Ukrajnába az orosz hadsereg ellen.

Wallace kijelentette, hogy a közvetlen brit katonai részvétel az orosz invázió elleni ukrajnai harcokban egész Európára kiterjedő háborút jelentene.

A brit kormány más magas beosztású tagjai is

James Cleverly, a brit külügyminisztérium európai és észak-amerikai ügyekért felelős államtitkára a BBC televíziónak nyilatkozva a minap kijelentette: Ukrajna Nagy-Britannia jó barátja, de nem tagja a NATO-nak, vagyis nem terjed ki rá a szövetség kollektív védelmi garanciája.

Vagyim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete a vasárnapi BBC-műsorban úgy fogalmazott: külföldi állampolgárok „elsöprő számban” követelik, hogy harcolhassanak Ukrajnáért az orosz invázió ellen.

Liz Truss – aki Prisztajko után nyilatkozott a műsorban – kijelentette: a brit kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy védelmi jellegű fegyverzettel támogassa Ukrajnát, emellett az eddigieknél is sokkal súlyosabb szankciókat kezdeményez Oroszország ellen annak érdekében, hogy elvághassa „Putyin háborús gépezetét” finanszírozási forrásaitól.

A brit külügyminiszter kijelentette: a tárca már összeállított egy listát az orosz oligarchákról, és a brit kormány néhány hetenkénti időközökre osztva új és még újabb szankciókkal veszi célba ezeknek a Kreml-közeli embereknek a magánrepülőgépeit, ingatlanvagyonát és a birtokukban lévő egyéb értékeszközöket.

Arra a kérdésre, hogy London háborús bűnösnek tekinti-e Vlagyimir Putyint, Liz Truss úgy fogalmazott: a nemzetközi büntető törvényszék már jelezte, hogy figyeli, mi történik Ukrajnában, és „ha én magas beosztású orosz illetékes lennék, vagy éppen személyesen az orosz elnök, akkor nagyon meggondolnám a további lépéseimet”.

 

Indiai, kameruni és belorusz állampolgárok is érkeztek a beregi ideiglenes gyűjtőhelyekre

Indiai, kameruni és belorusz állampolgárok is érkeztek Ukrajnából az elmúlt napokban a Vásárosnaményban és Tarpán kialakított ideiglenes gyűjtőhelyekre – tudta meg a helyszínen az MTI tudósítója vasárnap.

Az elmúlt éjszaka csaknem hetven menekülő érkezett a vásárosnaményi gyűjtőpontra. Filep Sándor, a település polgármestere elmondta, minden érkezőt elláttak, nagy részükért hozzátartozók jöttek, akik közül többen Csehországból, Lengyelországból vagy Romániából vezettek el autóval idáig.
Indiai és belorusz állampolgárok is érkeztek, egyesek több mint 1500 kilométert utaztak Vásárosnaményig – emelte ki a városvezető, hozzátéve, hogy a menekülőknek többségében rendben voltak a hivatalos papírjaik, vízumaik, csak néhány esetben kellett intézkednie ügyükben a hatóságnak.

A polgármester elmondta, hogy rengeteg felajánlás érkezett az elmúlt napokban a lakosságtól, többen szállást ajánlottak a menekülőknek a városban, de a szálláshelyeken is helyeztek el embereket.

Vasárnap délelőtt mindössze egy munkácsi asszony várta a fiát a Vásárosnamény egyik külső településrészén kialakított gyűjtőhelyen. Az MTI tudósítójának azt mondta, egyedül élt házában és a háború első hírére ügy döntött, átjön rokonaihoz Magyarországra, mert attól félt, hogy oda is „beesik a háború”. „Korábban már dolgoztam Magyarországon, most is ezt akarom tenni, a fiamékhoz fogok költözni” – tette hozzá az asszony.
Elmondta, hogy a gyűjtőhelyen kapott ételt és italt, és felajánlották neki a továbbszállítás lehetőségét is, de ő úgy döntött, megvárja a fiát.

Tarpán már többen várakoztak a művelődési házban, egy kameruni férfi fejét hátrahajtva aludt az egyik széken. Ő tegnap érkezett, valamilyen dokumentumra vár, amely a továbbutazásához szükséges – mondta Szécsi Szabolcs, a község polgármestere az MTI-nek. A település vezetőjének tájékoztatása szerint a szombaton megnyitott gyűjtőponton aznap éjszaka több mint harminc menekülő nyilvántartásba vételét, koronavírus-tesztelését végezték el.

„Érkeztek ukrán, kameruni és orosz állampolgárok, családok gyerekekkel, ikerpárok, elláttuk őket, megnyugtató volt számukra, hogy meleg teával, vacsorával, pihenőhellyel fogadtuk őket, a gyerekeket játszósarokkal vártuk” – számolt be tapasztalatairól Szécsi Szabolcs.
Hozzátette, a menekülők többsége fáradt volt, többen tizenöt órát álltak sorba, mire át tudtak jönni a beregsurányi magyar-ukrán határátkelőhelyen, ahonnan buszokkal szállították őket Tarpára.

Tarpán jelenleg kétszáz-háromszáz menekülő van elhelyezve magánházaknál vagy panziókban, köztük több mint kétszáz itt tanuló kárpátaljai gyermek és hozzátartozóik elhelyezését és ellátását is megoldották.

 

 

 

Kreml: közvetítést ajánlott fel az izraeli miniszterelnök

Közvetítést ajánlott fel az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokhoz Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Naftali Bennett izraeli miniszterelnök – közölte vasárnap a Kreml sajtószolgálata.

A közlemény szerint Putyin azt mondta Bennettnek, hogy – az izraeli közvetítési ajánlatig – Kijev nem élt Moszkvának azzal a javaslatával, hogy kezdődjenek tárgyalások a fehéroroszországi Gomelben.
Az orosz elnök emellett tájékoztatta az izraeli kormányfőt a háború – a Kreml szóhasználata szerint „a Donyec-medence védelmében indított különleges hadművelet” – menetéről.

Putyin azt is közölte, hogy az orosz tárgyalóküldöttség Gomelben van és kész a megbeszélésekre Kijev képviselőivel, akik „következetlenségről tanúbizonyságot téve” mindeddig „nem éltek ezzel a lehetőséggel”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap korábban azt mondta, hogy az ukrán fél választotta ki Gomelt a tárgyalások helyszínéül. Az orosz küldöttséget Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó vezeti. Hozzátette, hogy Oroszország ezúttal a tárgyalások idejére nem fogja felfüggeszteni a hadműveletet Ukrajnában, ahogy ezt korában tette.

Volodimir Zelenszkij ezzel szemben vasárnap reggel még azt közölte, hogy minden, Fehéroroszországon kívüli város megfelelne a megbeszélések helyszínéül, olyan országban ahonnan nem lövik Ukrajnát. Varsót, Pozsonyt, Budapestet, Isztambult és Bakut nevezte meg lehetséges helyszínként.
Zelenszkij pénteken fordult Bennetthez azzal a kéréssel, hogy Izrael közvetítsen Oroszország és Ukrajna között a tűzszüneti tárgyalásokon.

 

 

Zelenszkij szerint az orosz invázió „a népirtás jeleit hordozza magán”

A népirtás jeleit hordozza magán az Ukrajna ellen csütörtökön elindított orosz invázió, amely miatt meg kell fosztani Oroszországot vétójogától az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy vasárnapi videoüzenetében.

Később az államfő a Twitteren bejelentette, hogy Ukrajna az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságához hivatalos keresetet nyújtott be Oroszországgal szemben. „Követeljük, hogy Oroszországot vonják felelősségre azért, mert az agresszió igazolása érdekében eltorzította a népirtás fogalmát. Arra kérjük a bíróságot, hogy haladéktalanul kötelezze az Oroszországi Föderációt a harci cselekmények beszüntetésére és a jövő hétre tűzzön ki tárgyalást” – hangsúlyozta Zelenszkij a Twitter-bejegyzésében.

Az elnök a videoüzenetében terrorcselekménynek nevezte Oroszország Ukrajna elleni fellépését. Emlékeztetett: Oroszország hazudott, amikor azt mondta, hogy az ukrán polgári lakosságnak nem esik bántódása.

Zelenszkij vasárnap telefonon beszélt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, a megbeszélésről részleteket az elnöki iroda nem hozott nyilvánosságra. Az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint nagy a valószínűsége annak, hogy Fehéroroszország Oroszország oldalán megtámadja Ukrajnát.
Közben Anna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes vasárnap a Facebookon azt közölte, hogy az orosz invázió kezdete óta az orosz fegyveres erők mintegy 4300 katonát, 150 harckocsit és több mint 700, egyéb páncélozott harcjárművet veszítettek az ukrajnai harcokban.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka videofelvételt tett közzé a Facebookon arról, hogyan robbantanak fel Bajraktar török gyártású harci drón – azaz pilóta nélküli repülőgép – segítségével egy orosz katonai járműkonvojt a Krím- félszigettel határos dél-ukrajnai Herszon megyében.
Oleh Szinyehubov, a kelet ukrajnai Harkiv megye kormányzója arról adott hírt a Facebookon, hogy a megyeszékhelyt, Harkiv városát százszázalékosan az ukrán fegyveres erők ellenőrzik, jelenleg zajlik a település „megtisztítása a megszállóktól”. Szavai szerint az ellenség teljesen demoralizált, Harkiv városában a haditechnikát az út közepén hátrahagyva 5-10 fős csoportokban adják meg magukat az ukrán katonáknak. Közölte ugyanakkor azt is, hogy a megye területén több irányban még heves harcok zajlanak.

 

 

MÁV: szolidaritási jeggyel, díjmentesen utazhatnak az Ukrajnából érkezők

Az ukrajnai helyzet miatt állampolgárságtól függetlenül díjmentes, úgynevezett szolidaritási jeggyel utazhatnak tovább Záhonyból azok, akik egyértelműen Ukrajnából érkeztek és más magyarországi állomásra tartanak – közölte a MÁV vasárnap az MTI-vel.

Azt írták: a MÁV-Start hosszabb szerelvényekkel közlekedteti a személyszállító vonatokat Záhony-Csap határátmenetben, a megnövekedett utasforgalom kiszolgálása érdekében több kocsival járnak és tartalékjárműveket is irányítottak az állomásra.

Szombat éjféltől azok, akik Ukrajnából érkeztek, díjmentes „szolidaritási jeggyel” utazhatnak tovább bármely magyarországi állomásra, és Magyarországon keresztül más külföldi célállomás felé a magyar határállomásig, a nemzetközi vonatokra is érvényes a díjmentesség.
A „szolidaritási jegy” csak másodosztályon vehető igénybe, mellé a feláras vonatokon a gyorsvonati pótjegyet nem kell megvásárolni. A jegy a helybiztosítással közlekedő vonatokon elsődlegesen a többletkocsikban szabadon maradó ülőhelyeken használható fel. A „szolidaritási jegy” kizárólag Záhony állomáson vagy az onnan induló vonatokon váltható meg – írták.

A MÁV közölte azt is, hogy a vasúti személyforgalom folyamatos Záhony és Csap, illetve Munkács között. Záhonyból menetrend szerint naponta nyolc vonat, Ukrajna felől pedig kilenc vonat közlekedik a kishatárforgalomban, a távolsági nemzetközi vonatok a kijevi hálókocsikat nem továbbítják.
Azt írták, az ukrán határállomásról egyre nagyobb tömegek szeretnének Magyarország felé utazni, ezért a legtöbb vonat 6 kocsival közlekedik, további tartalékkocsik is rendelkezésre állnak a záhonyi állomáson. Az éjszakai órákban, szombat este 18 órától vasárnap reggel 8 óráig vasúton csaknem 1500 ember érkezett Záhonyba.

Záhony állomáson és a budapesti fejpályaudvarokon a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Vöröskereszt önkéntesei az érkezőknek ellátást biztosítanak, segítenek az ügyintézésben és a tolmácsolásban.

A MÁV a záhonyi állomáson egy 14 kocsis szerelvényt is a menekültek részére bocsátott, vasárnap délelőtt 450-en tartózkodtak rajta. Ezen kívül – közölték – a vasútállomás minden alkalmas helyiségét megnyitották a menekültek számára, mintegy hatszázan várakoznak a területen, de számuk folyamatosan változik, mert közúton és vasúton egyaránt érkeznek és indulnak tovább az emberek.

A MÁV éjszakára is nyitva tartotta a várótermeket Debrecen, Mátészalka, Nyíregyháza és Vásárosnamény állomáson.

A vasúttársaság azt javasolja az utazóknak, hogy indulás előtt feltétlenül figyeljék a MÁV honlapját, a Mávinform Facebook-oldalát, illetve a Konzuli Szolgálat weboldalát. A vasúttársaság a hatóságokkal közösen mindent megtesz annak érdekében, hogy a vasúti határállomásra érkező menekültek várakozását, továbbutazását segítse – olvasható a közleményben.

 

 

 

Folyamatosan nyitva vannak a magyar-ukrán határátkelőhelyek

Az átengedés folyamatos, rövidesen külön úgynevezett Segítségpontok is nyílnak, ahol a háború elől Magyarországra menekülők további segítséget kaphatnak – közölte a kormányszóvivő vasárnap.

Szentkirályi Alexandra a közösségi oldalán azt írta, Magyarország nem akar belekeveredni ebbe a háborús konfliktusba, de minden segítséget megad az arra rászorulóknak, „hiszen mindenki a hazáját, az otthonát hagyja maga mögött ezekben a nehéz napokban”.

Közölte: a gyorsabb átjutás érdekében már mind az öt magyar-ukrán határátkelőhely szünet nélkül működik.
„Miközben az Ukrajnával közös lengyel, szlovák és román határszakaszokon a belépésre akár 20-24 órát is várni kell, addig a magyar határátkelőhelyeken a reggeli adatok szerint maximum egy óra a várakozási idő” – jegyezte meg.

Hozzátette: a határátkelőhelyek közelében a karitatív szervezetekkel külön „Segítségpontokat” alakítanak ki, ezek kijelölése már zajlik és rövidesen megkezdik működésüket.

Itt nemcsak élelmiszerrel és információkkal látják el a segítséget kérőket, de a kormányhivatalok munkatársai is jelen lesznek, akik közigazgatási és szükség esetén oltással kapcsolatos ügyekben is segítenek. A segítséget kérőket igény esetén a rendőrség, illetve egyházi/karitatív önkéntesek busszal szállítják ide.
„Mindenkinek segítenie kell a háború áldozatait. Mi, magyarok első helyen Kárpátalját és az ott élő magyarokat akarjuk segíteni” – tette hozzá Szentkirályi Alexandra.

 

 

Már több mint 30 millió forint érkezett a Híd Kárpátaljáért segélyprogramba

Eddig több mint 30 millió forint támogatás érkezett a kormány által indított Híd Kárpátaljáért elnevezésű segélyprogramba – jelentette be a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap Záhonyban.

Soltész Miklós a záhonyi határállomáson tartott rögtönzött sajtótájékoztatón felidézte: első lépésként létrehozták a 1357-es segélyvonalat, illetve az ahhoz kapcsolódó számlaszámot, amelyre már több mint 30 millió forint támogatás érkezett.

A felajánlásokat a karitatív szervezetekhez juttatják el.

A pénzadományok mellett elsősorban olyan szálláshelyek felajánlását várják, ahol ellátást is tudnak biztosítani családok és kisebb közösségek számára – tette hozzá.

Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a Híd Kárpátaljáért program sok ezer embernek nyújt támogatást, illetve köszönetet mondott a határ menti önkormányzatoknak és a rendvédelmi szervezeteknek az Ukrajnából menekülők hatékony támogatásáért.

 

 

Németország is lezárja légterét az orosz gépek előtt

Németország is lezárja légterét az orosz gépek előtt az Ukrajna elleni orosz támadás miatt – jelentették be vasárnap Berlinben.

A szövetségi közlekedési minisztérium közleménye szerint vasárnap 15 órától repülési tilalmat rendelnek el a német légtérben az orosz repülőgépek és légijármű-üzemeltetők számára, egyelőre három hónapig. A humanitárius segélyrepülések mentesülnek a tilalom alól.

A tárca vezetője, Volker Wissing a döntést indokolva kiemelte, hogy több mint 75 év béke után ismét háború dúl Európában. Ez a háború Vlagyimir Putyin orosz elnök műve, aki „háborús uszítóként és agresszorként vonul be az emberiség történelmébe” – húzta alá a miniszter.

Vlagyimir Putyin támadása Ukrajna ellen semmivel sem igazolható, és sérti a nemzetközi jogot, a német szövetségi kormány pedig kiáll Ukrajna mellett, és mindent megtesz azért, hogy segítsen az agresszió miatt szenvedő embereknek – tette hozzá a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa.

 

 

Románia lőszert, katonai felszerelést és gyógyszert küld Ukrajnának

Románia lőszert, katonai felszereléseket, üzemanyagot, élelmiszert, vizet és gyógyszert küld Ukrajnának, a katonai és civil kórházai pedig készen állnak az ukrán sebesültek fogadására – jelentette be vasárnap a bukaresti kormány szóvivője.

Dan Carbunaru elmondta: az első – gyógyszereket és egészségügyi felszereléseket tartalmazó – szállítmány már megérkezett Ukrajnába, a mostani, mintegy hárommillió euró értékű segélycsomagról vasárnapi ülésén döntött az ukrajnai háborús helyzet miatt Bukarestben felállított egyesített munkacsoport.
A román védelmi minisztérium közlése szerint Románia logisztikai segítségként küld Ukrajnának lőszert, kétezer védősisakot és kétezer golyóálló mellényt, amelyre a február 24-én kezdődött orosz támadás elhárításához van szükség. A bukaresti védelmi tárca is megerősítette: Románia mind a 11 katonai kórháza készen áll arra, hogy ellátásban részesítse az ukrán sebesült katonákat.

Vasárnap délben Nicolae Ciuca miniszterelnök jelenlétében megnyitották a bukaresti katonakórház véradó-központját: itt minden nap 8 és 14 óra között jelentkezhetnek azok az önkéntes véradók, akik a sebesültek ellátása érdekében akarnak vért adni.

A kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kezdete óta szombat éjfélig mintegy 47 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába, és csaknem 23 ezren már elhagyták az országot.

Eddig 102 ukrán állampolgár kért menedéket Romániában, őket a – menedékjogért folyamodott migránsoknak elhelyezést biztosító – bevándorlási hivatal befogadó központjaiba irányították, amelyekben jelenleg a férőhelyek csaknem 58 százaléka foglalt.
Mivel a határátkelőkön – főleg a bukovinai Szeretvásáron – jelentős torlódás alakult ki és megnőtt a várakozási idő, a román fél megállapodott az ukrán határrendészettel, hogy a román mentősök segítenek az időseknek, gyerekeknek és várandós nőknek gyorsabban átjutni a határon.

A katasztrófavédelem (IGSU) Szeretvásáron és a máramarosszigeti határátkelő közelében is 30 sátorból álló mobil menekülttábort üzemelt be, egy harmadikat pedig a Duna-delta térségében, az isacceai határátkelőnél készülnek felállítani. Szeretvásárra pedig 16 mikrobuszt küldött az erdélyi megyékből, hogy segítsék a háború elől menekülő ukrán állampolgárok szállítását.

A kormányszóvivő elmondta: a bukaresti kormány által szombaton beüzemelt segélyvonalon az első néhány órában több mint 1200 felajánlás érkezett a román állampolgárok és önkéntes szervezetek részéről, akik, illetve amelyek élelmiszerrel, gyógyszerrel, szállással vagy szállítással készek segíteni a háború elől menekülő ukrán állampolgárokat.

 

 

Százmilliárd eurós haderőfejlesztést indít a német kormány

Százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre a német szövetségi kormány az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezentúl minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordít erre a célra – jelentette be Olaf Scholz kancellár vasárnap a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A német kormányfő aláhúzta, hogy az Ukrajna elleni orosz háború korszakforduló az európai történelemben, és ebben az új korszakban „sokkal többen kell befektetnünk országunk biztonságába, hogy megvédjük szabadságunkat és demokráciánkat”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök – aki Ukrajna lerohanásával „kiírta magát a nemzetközi közösségből” – fel akar építeni egy „orosz birodalmat”. Ezért az a fő kérdés, hogy milyen katonai képességekkel rendelkezik, „és milyen képességek szükségesek, hogy ellensúlyozzuk ezt a fenyegetést” – mondta.
Arról is szólt, hogy az új korszak új energiapolitikát is igényel, ezért a többi között gyorsan fel kell építeni két új terminált, amely cseppfolyósított földgáz (LNG), később pedig egy környezetbarát energiahordozó, a zöldhidrogén fogadására is alkalmas lesz.

 

 

A kelet-ukrajnai Donyeckben több mint 130 ezren maradtak víz nélkül

A szakadárok által ellenőrzött kelet-ukrajnai Donyeck város egyes kerületeinek vízellátása korlátozott, a település több mint 130 ezer lakosa víz nélkül maradt – számolt be vasárnap közleményében a helyi rendkívüli helyzetek minisztériuma a Telegram-csatornáján.

A tájékoztatás szerint három víztározóban van ugyan elegendő víz, de Donyeck öt területén átmenetileg korlátozták a vízellátást.

A tárca hozzátette, hogy a szakembereknek sikerült helyreállítaniuk a vízszolgáltatást az egyik, korábban az ukrán hadsereg ágyúzásában megsérült tározóból. A donyecki szűrőüzemben továbbra sincs áram, feladatát egy másik szűrőüzem végzi.

A térségbeli helyzet a donyeck-medencei elválasztóvonalnál február 17-re vált rendkívül feszültté. A donyecki és a luhanszki „népköztársaságok” az elmúlt hónapok legintenzívebb ukrán ágyúzásáról számoltak be. A tüzérségi csapások civil áldozatokkal jártak, és számos civil infrastrukturális létesítményt megrongáltak, emiatt különösen a donyecki szűrőüzem és számos vízellátó létesítmény működése leállt.

 

 

Ukrajnában tanuló és ott élő külföldiek érkeznek Záhonyba

Ukrajnában tanuló és ott élő külföldiek, többek között marokkóiak, elefántcsontpartiak és nigériaiak érkeztek vasárnap délelőtt Záhonyba, egyebek mellett egyenesen Harkivból és Ivano-Frankivszkból.

Az emberek az MTI tudósítójának arról számoltak be, hogy 24 órát utaztak étlen-szomjan több átszállással Ukrajna belsejéből, amíg elértek a magyar határra.
A harkivi egyetemen repülőmérnökként tanuló marokkói diákok elmondták, hogy nagyon nehezen lehet elindulni az ostromlott városból, ahonnan naponta csak egy-két vonat indul nyugat felé. Arról számoltak be, hogy az utolsó pillanatokban hagyták el a várost, már hallották a robbanásokat, lövéseket és az utolsó éjszakát a metróban, óvóhelyen töltötték.

Most Budapestre indulnak és segítséget kérnek a marokkói nagykövetségtől annak érdekében, hogy haza tudjanak repülni – mondták.

Egy nigériai férfi ukrán feleségével és kisgyermekével érkezett Harkivból Záhonyba. Ő arról számolt be, hogy a távolból már látta a közeledő orosz tankokat és lövések zaja verte fel az éjszaka csendjét. A helyzete annál is inkább bonyolult, mert ő nigériai, miközben a felesége ukrán állampolgár, így nem tudja, hogy melyik országban fogadják be őket ideiglenesen.

A menekültekkel tömött záhonyi állomáson egyébként sátrakat állítottak fel segélyszervezetek, a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Református Szeretetszolgálat, étellel és itallal látják el az embereket.

Aki nem tud tovább indulni, az ideiglenes szállást kaphat a záhonyi művelődési házban, ahol tábori ágyakat, matracokat állítottak fel. A helyszínen van a mentőszolgálat rohamkocsija is, a mentőszolgálat munkatársai kérésre elvégzik a menekülők Covid-szűrését.

Záhonyba megérkeztek a Terrorelhárítási Központ munkatársai is.

 

 

 

Az idegenrendészeti főigazgatóság eddig tíz menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta tíz menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált – tájékoztatta a főigazgatóság vasárnap reggel az MTI-t.

„A Magyarország területére belépők meghatározó többsége határon túli magyar állampolgár volt vagy rendelkezett a jogszerű magyarországi tartózkodás feltételeivel, így nem volt indoka az elismerés iránti kérelem benyújtásának” – írták.

A közlemény szerint a menedékeskénti elismerés iránti kérelem benyújtására személyesen van lehetőség a kialakított gyűjtőpontok bármelyikén a nap 24 órájában, vagy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság bármely ügyfélszolgálati irodáján ügyfélfogadási időben.

A kérelmezőket regisztrációjukat követően „lebiztosított” szálláshelyen helyezik el, ahol gondoskodnak teljes körű ellátásukról – közölték.

 

 

Heves harcok Ukrajnában, robbanások olajlétesítményeknél

Heves harcokról érkeztek jelentések vasárnapra virradóra Ukrajnából, az ukrán kormányerőket több térségben is „minden oldalról” támadták.

Az ukrán hadsereg közleménye szerint az orosz támadás a kormányerők „eltökélt ellenállásába” ütközött.

Legfrissebb sajtóértesülések szerint találat ért egy nukleárishulladék-tárolót az ukrán fővárosban, Kijevben. A Kanal 24 televízió szerint a Radon Union nevű vállalat lerakatát több orosz gránát találta el. Az első mérések alapján „a védelmi övezeten kívüli civil lakosság nincs veszélyben”. A történteket hírügynökségek ugyanakkor nem tudták független forrásból ellenőrizni.
Az 1960-ban alapított Radon Union vállalat fő profilja a különböző eredetű nukleáris hulladékok kezelése.

A helyszíni beszámolók szerint a kelet-ukrajnai Harkivnál visszaverték a támadókat. A városban a harcok következtében felrobbant egy gázvezeték vasárnapra virradóra. Az UNIAN helyi hírügynökség jelentése szerint orosz csapatok robbantották fel a vezetéket, bár ezt nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Kijev egyik elővárosában rakétatalálat ért egy olajfinomítót, amely ennek következtében lángra kapott. A Kyiv Independent című hírportál a Kijevtől délnyugatra fekvő Vaszilkiv polgármesterére hivatkozva arról számolt be, hogy a települést és a helyi repülőteret ballisztikus rakétákkal lőtték.
„Az ellenség mindent meg akar semmisíteni a környéken” – mondta Natalia Balasinovics polgármester. Az interneten megjelent felvételeken az éjszakai eget megvilágító hatalmas lángnyelveket lehetett látni.

A déli Herszon megyében heves harcok árán az orosz csapatoknak sikerült előretörniük. Szintén nehéz összecsapásokról érkeztek jelentések Kijev külterületeiről és Luhanszk megyéből.

Szombat este a délkelet-ukrajnai Luhanszk megye szakadárok uralta térségében felrobbant egy üzemanyagraktár. Kétszáz tonna dízelolaj lobbant lángra. A luhanszki népköztársaság tájékoztatása szerint a Rovenki településen történt robbanást az ukrán kormányerők rövid hatótávolságú ballisztikus rakétájának (Tocska-U) becsapódása okozta. A szeparatisták szerint vannak áldozatok. Az egyik helyi hírcsatorna Telegram-oldalán felvételt tettek közzé az éjszakát megvilágító, lángoló raktárról.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb becslése szerint már csaknem 300 ezren menekülhettek el a harcok elől. 160 ezren Ukrajnán belül kerestek menedéket biztonságosabb térségekben, míg hozzávetőleg 116 ezren hagyhatták el eddig az országot főleg Románia, Lengyelország, illetve Moldova irányába.

A világszervezet attól tart, hogy akár ötmillióra is duzzadhat az ukrajnai menekültek száma.

 

 

Morawiecki attól tart, hogy Oroszország következő célpontja az Európai Unió keleti országai lesznek

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az európai védelmi kiadások megduplázásért emelt szót az Ouest-France francia regionális lap internetes oldalán szombat este megjelent interjúban, miután meglátása szerint az Ukrajna ellen indított orosz támadás következő célpontja a balti államok, Lengyelország, Finnország vagy az Európai Unió más keleti államai lehetnek.

„Látni kell, hogy Vlagyimir Putyin (orosz elnök) tovább akarja fejleszteni agresszív politikáját, az inváziót. Georgiában kezdte, most Ukrajna van soron, a következő célpont a balti államok, Lengyelország, Finnország vagy az (Európai Unió) keleti oldalának más országai lehetnek” – hangsúlyozta a lapnak a lengyel miniszterelnök. „Egyértelműen az orosz birodalmat akarja helyreállítani és ez mindannyiunknak aggodalomra kell, hogy okot adjon, hiszen látjuk, hogy mit tesz egész Európában” – tette hozzá.

Mateusz Morawiecki ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy a jelenlegi konfliktus harmadik világháborúhoz vezet.
„A Nyugat anyagi előnye jól látható, azon pénz ellenére is, amelyet Putyin a gáznak és az olajnak köszönhetően begyűjtött. Megerősítette a hadseregét, de a mi válaszunk még erősebb lehet. A NATO a világon valaha létezett legerősebb katonai szövetség, meg kell növelni jelentősen a védelmi kiadásokat, és szolidárisnak kell maradnunk” – fogalmazott.

A lengyel miniszterelnök úgy látja, hogy „a nemzetközi rend és béke időszaka véget ér. Ezt tudatosítanunk kell”. Véleménye szerint az orosz hadművelet „teszt a Nyugat számára”, és „meghatározza majd a jövőnket, nem évekre, hanem évtizedekre”.

Mateusz Morawiecki „példa nélküli és elsöprő szankciókat” szorgalmaz Oroszországgal szemben, valamint tárgyalásokat az orosz gáztól történő függetlenedésről. „Az orosz gáz és olaj felvásárlásával jelenleg mi finanszírozzuk Oroszország agressziós politikáját” – hívta fel a figyelmet.

A lengyel miniszterelnök azt is jelezte, hogy hazája kész bármennyi ukrán menekültet befogadni.
„Mindenkit, akinek szüksége van rá, befogadunk. Látjuk, hogy nő a félelem az ukrán társadalomban. Felkészültünk arra, hogy tízezrek, százezrek, milliók fognak érkezni” – mondta.

 

 

Washington további 350 millió dollár értékben ad fegyvereket Ukrajnának a védelemre

Az amerikai kormány további 350 millió dollár értékben ad azonnali támogatást Ukrajnának a védelemre – jelentette be szombaton kiadott közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az amerikai hadikészletekből kiutalt támogatás segítséget nyújt majd az ukrán hadseregnek a harckocsik és légi célok elhárításában.
Ukrajna korábban Javelin páncéltörő és Stinger légvédelmi rakétákat kért.

„Ez újabb jele annak, hogy az Egyesült Államok az ukrán nép oldalán áll, miközben az szuverén, bátor és büszke nemzetét védelmezi” – fogalmazott Blinken. Hozzátette, hogy az újabb segéllyel már több mint egymilliárd dollárra nőtt tavaly óta az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás.
Az újabb segélyeket Joe Biden amerikai elnök engedélyezte.

Az amerikai védelmi tárca közlése szerint a hadisegély egyebek között páncéltörő eszközöket, kézifegyvereket, testpáncélokat, gyalogság elleni harceszközöket és különböző lőszereket foglal magában.

Az amerikai diplomácia vezetője szombaton a Twitteren az orosz néphez fordult, kifejtve, hogy „az oroszok nem érdemlik meg” a szomszédos ukránok elleni háborút. „Az orosz néphez: megérdemlitek, hogy biztonságban és méltósággal éljetek, mint bárki más a világban” – írta a mikroblogban Blinken. Majd leszögezte: „senki ne próbálja meg ezt veszélyeztetni. Nem érdemeltek fölösleges háborút a szomszédjaitokkal, a barátaitokkal és családokkal Ukrajnában”. Hozzátette még, hogy az ukránok is megérdemlik, hogy „olyan békességben élhessenek mint ti (az oroszok)”.

Szombaton egyébként a német szövetségi kormány is úgy döntött, hogy a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva, mégis küld fegyvereket az orosz támadások ellen küzdő ukrán hadseregnek.

Olaf Scholz kancellár szombat este a Twitteren közölte, hogy 1000 páncéltörő fegyvert és 500 Stinger légvédelmi rakétát szállítanak Ukrajnába. A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

A holland kormány egyébként szombaton közölte, hogy kétszáz Stinger rakétát is ad Ukrajnának.

 

A nyugati országok kizárnak egyes orosz bankokat a SWIFT-rendszerből

Több nyugati ország és az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy egyes orosz bankokat kizárnak a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból – jelentette be szombaton az intézkedés egyik kezdeményezőjeként a brit kormány.

A londoni miniszterelnöki hivatal szombat éjjeli tájékoztatása szerint Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és az Európai Bizottság közös közleményben ítélte el az Ukrajna ellen indított orosz háborút, amely a kommüniké szerint a második világháború óta kialakult alapvető nemzetközi szabályok és normák elleni támadás.
A közleményt jegyző országok a dokumentum szerint biztosítani fogják, hogy ez a háború Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiai léptékű kudarcával végződjék.

A kommüniké öt pontból álló cselekvési programot is tartalmaz, azzal a kifejezett céllal, hogy ezek az intézkedések még inkább elszigeteljék Oroszországot a nemzetközi pénzügyi rendszertől.

• A program első pontja rögzíti a kötelezettségvállalást annak elérésére, hogy egyes – egyelőre meg nem nevezett – orosz bankok kikerüljenek a SWIFT-ből.
  Ez a lépés lekapcsolja az érintett orosz bankokat a nemzetközi pénzügyi rendszerről, és így károsítja azt a képességüket, hogy globális szinten tevékenykedhessenek – fogalmaz a nyugati hatalmak közös közleménye.
• A második pont szerint a kommüniké aláírói korlátozó intézkedések érvénybe léptetésével veszik elejét annak, hogy az orosz jegybank a szankciók hatásainak gyengítésére használhassa fel nemzetközi tartalékait.
• A közös közlemény harmadik pontja fellépést helyez kilátásba mindazon személyek és intézmények ellen, akik vagy amelyek lehetővé teszik az ukrajnai háborút és az orosz kormány káros tevékenységét.
  A tervezett intézkedések egyebek mellett korlátoznák az úgynevezett „aranyútlevelek” kiadását – vagyis a kezdeményező országok állampolgárságának megadását – a Kremlhez kötődő vagyonos oroszoknak, akik ezekkel az útlevelekkel hozzáférhetnének a kommünikét kiadó országok pénzügyi rendszereihez.
• A negyedik pont olyan transzatlanti munkacsoport életre hívásáról intézkedik, amelynek feladata a pénzügyi szankciók hatékony érvényesítése, a szankciókkal sújtott egyének és vállalatok vagyoneszközeinek azonosítása és befagyasztása.
• Az ötödik pont alapján a közlemény aláírói mindemellett erősítik együttműködésüket az álinformációk terjesztése és a hibrid hadviselés egyéb módjai ellen.

Boris Johnson brit miniszterelnök nem sokkal a közös közlemény ismertetése előtt telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Downing Street beszámolója szerint a két vezető megállapította, hogy Vlagyimir Putyin az általa korábban számítottnál nagyobb ukrajnai ellenállásba ütközik.

Johnson és Zelenszkij egyetértett abban is, hogy a nemzetközi közösségnek diplomáciailag és pénzügyileg teljesen el kell szigetelnie Oroszországot.
A brit kormányfő és az ukrán elnök kifejezést adott aggodalmának a Fehéroroszország által játszott, Putyin erőszakcselekményeit elősegítő szerep miatt.