Az oroszok nem lehetnek ott a müncheni multisport Eb-n sem

Oroszország és az ukrajnai háborúban őt támogató Fehéroroszország versenyzői sem vehetnek részt nyáron a németországi multisport Európa-bajnokságon.

Kitiltásukról a kontinentális eseménysorozat sajtószolgálata adott hírt Libor Varhaníknak, az Eb igazgatótanácsi elnökének bejelentésére hivatkozva.

A kilenc olimpiai sportág versenyeit összefogó rendezvénynek München ad otthont augusztus 11. és 21. között.

Az első ilyet 2018-ban tartották, két helyszínen: Glasgow a vízi sportoknak, a kerékpározásnak, a golfnak, a ritmikus gimnasztikának, az evezésnek és a triatlonnak adott otthont, az atlétika pedig Berlinben zajlott. Az összesített éremtáblázat élén Oroszország végzett 31 arannyal, 19 ezüsttel és 16 bronzzal.

Ukrán hírszerzés: több mint harminc, sérült szíriai zsoldos tért haza

Nemrég több mint harminc, sérült szíriai zsoldos érkezett Oroszországból a szíriai orosz Hmejmim légitámaszpontra, olyanok, akik az ukrajnai harcokban sebesültek meg – állította a kijevi védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága csütörtökön a Telegram üzenetküldő portálon közzétett jelentésében.

Az ukrán katonai hírszerzés szerint a sérültek látványa elkedvetlenítette Szíriában az ukrajnai háborúban orosz oldalon részt venni készülő szíriai zsoldosokat, többen visszavonták jelentkezésüket, de feljegyeztek olyan eseteket is, amelyekben a korábbi jelentkezők állítólag megcsonkították magukat, hogy mégse kelljen harcba menniük. A jelentésben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál és az UNIAN ukrán hírügynökség is idézett – azt írták: a zsoldosok egy része úgy tekint az ukrajnai „kalandra”, amelyhez előbb Oroszországba, illetve Fehéroroszországba kell utazniuk, mint dezertálási lehetőségre, mert Ukrajnába jutva azután illegális bevándorlóként az Európai Unióba akar eljutni.

Az ukrán hírszerzés semmivel nem támasztotta alá ezt az állítólagos értesülését.

A beszámoló szerint a szíriai Hmejmim támaszpont parancsnoksága azt az utasítást kapta, hogy megközelítőleg napi 300 zsoldost verbuváljon. Például március 15-én 150-et küldtek Oroszországba, hogy részt vegyenek az ukrajnai háborúban – állítja az ukrán hírszerzés.

– írta a hírszerzés.

Kijev értesülése szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök állítólag negyvenezer fegyverest ígért Oroszországnak. Ezenfelül a hírszerzés olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint a közeljövőben fegyvereket, katonai felszereléseket és egyéb erőforrásokat is terveznek szállítani Szíriából Oroszországba és Fehéroroszországba az Ukrajna elleni támadásokban részt vevő orosz erők számára.

Az ukrán védelmi miniszter szerint országának több katonai támogatásra van szüksége

Ukrajnának több katonai támogatásra van szüksége, az Európai Uniónak pedig további, rendkívül erős, a gazdaságot megbénító szankciókkal kell sújtania Oroszországot – jelentette ki az ukrán védelmi miniszter az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának ülésén csütörtökön.

Olekszij Reznyikov, az EP szakbizottságának üléséhez videón keresztül kapcsolódva elmondott beszédében hangsúlyozta: olyan robusztus megszorító intézkedésekre van szükség Oroszországgal szemben, amelyek arra kényszerítik Moszkvát, hogy „megállítsa az Ukrajna elleni agressziót”.

A miniszter ismételten ukrajnai repüléstilalmi zóna bevezetését szorgalmazta, és sürgette az uniós országokat, hogy bürokratikus akadályok nélkül szállítsanak fegyvereket országának. Reznyikov kérdéssel fordult az EP-képviselőkhöz: vajon a helyzet elmérgesedésére van-e szükség ahhoz, hogy az Unió határozottabban lépjen fel Oroszországgal szemben és Ukrajna megsegítésére? – fogalmazott. Közölte továbbá: Ukrajna készen áll arra, hogy mihamarabb fogadja és felhasználja az Európai Unió felajánlotta pénzügyi segítséget.

Az EP tájékoztatása szerint a képviselők elkötelezték magukat amellett, hogy felszólítják az uniós kormányokat: „tegyenek többet Ukrajna megsegítésére az orosz agresszióval szemben”. Leszögezték, támogatni fogják a további szankciós csomagokat, hogy Oroszország illetékesei tárgyalóasztalhoz kényszerüljenek.

Podolyak (az ukrán elnök tanácsadója): Zelenszkij és Putyin találkozójára a következő hetekben kerülhet sor, amikor a békeszerződés lezárul.

Iohannis: Románia és Spanyolország is az európai energetikai hálózatok fejlesztését szorgalmazza

Románia és Spanyolország egyetért abban, hogy fejleszteni kell az európai energetikai hálózatokat, össze kell kapcsolni a tagországok gázrendszereit, növelni kell a termelést és a raktározási kapacitásokat – mondta Klaus Iohannis román államfő csütörtökön, miután Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel tárgyalt Bukarestben.

Közös sajtótájékoztatójukon kifejtette: Románia kész rendelkezésre bocsátani saját energetikai infrastruktúráját az Európai Unió energia-ellátásának diverzifikálása érdekében, ugyanakkor olyan intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek enyhítik a magas energiaárak miatt a fogyasztókra nehezedő terhet – ebben a kérdésben Románia és Spanyolország hasonló álláspontot fog képviselni az Európai Tanács jövő heti ülésén.
Iohannis ugyanakkor úgy vélekedett: az Európai Uniónak olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek Ukrajna és Moldova energetikai biztonságának megteremtéséhez is hozzájárulnak.

Pedro Sanchez és Klaus Iohannis (Photo by Andrei PUNGOVSCHI / AFP)

A román elnök a NATO júniusban esedékes madridi csúcstalálkozójáról szólva úgy értékelte: az Ukrajna elleni orosz háború közepette a védelmi szövetségnek a kialakult helyzethez kell igazítania új stratégiai koncepcióját, amelynek tekintettel kell lennie a Fekete-tenger térségének biztonsági igényeire. A NATO-nak – minél hamarabb létre kell hoznia romániai harccsoportját, erősítenie kell védelmi és elrettentő képességeit a keleti szárny déli részén is, ebben a kérdésben Madrid támogatására is számítanak – mutatott rá Iohannis.

Sánchez szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nemcsak az ukrán ellenállás erejét illetően számolta el magát, hanem a NATO és az Európai Uniós tagországainak egységes fellépése is meglepte.

– jelentette ki a spanyol miniszterelnök.

Rámutatott: a demokratikus országok egységesek abban, hogy elítélik az Ukrajna elleni orosz támadást, Putyinnak és az orosz oligarcháknak pedig tudniuk kell, hogy a szankciók csak szigorodni fognak, ha nem vetnek véget a háborúnak. Sánchez elismeréssel szólt a román nép szolidaritási megnyilvánulásairól, ugyanakkor közölte: Spanyolország otthont ad Moldovába érkezett ezer ukrajnai menekültnek.

Párizs szerint Oroszország csak színleli a tárgyalást

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter azzal vádolta meg csütörtökön Oroszországot, hogy csak színleli a tárgyalást a tűzszünetről Ukrajnában, miközben továbbra is „a fegyvereket beszélteti”.

– mondta a francia diplomácia vezetője a Le Parisien című napilapban megjelent interjúban.

Moszkva szerdán azt közölte, hogy nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra. Az orosz fél azt kérte, hogy Ukrajna nyilvánítsa magát semleges országnak, ezt viszont Kijev elutasította. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor korábban kijelentette, hogy Ukrajna a NATO „nyitott ajtók” politikája ellenére sem lesz az észak-atlanti szövetség tagja.

– vélekedett Jean-Yves Le Drian. A tárcavezető Moszkva „maximalista követelésére” hívta fel a figyelmet. Szerinte Oroszország „az ukrán kapitulációt” szeretné, és a városok ostrom alá vételével a háború súlyosbodását tűzte ki célul.

Jean-Yves Le Drian (Photo by Daniel Pier / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

„Ez hosszú távú durva drámai folyamat” – hangsúlyozta a francia külügyminiszter, aki szerint Ukrajna „felelősségteljesen és nyitottan” áll a tárgyalásokhoz.
Elmondta az is, hogy „a nyugatiak eltökéltek a szankciók további szigorításában egészen addig, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök számára úgy tűnik, a konfliktus folytatásáért fizetett ár olyan magas, hogy jobban megéri neki egy tűzszünet és valódi tárgyalások megkezdése”.

– jelentette ki a külügyminiszter.

Csehország és Litvánia támogatja Ukrajna felvételét az Európai Unióba

Csehország és Litvánia közös álláspontot képvisel az ukrajnai orosz támadás ügyében. Egy demokratikus ország indokolatlan megtámadása, a civilek gyilkolása nem maradhat visszhang nélkül – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter csütörtökön Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszterrel, aki rövid látogatást tett Csehországban.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón mindkét tárcavezető egybehangzóan leszögezte: országaik támogatják Ukrajna felvételét az Európai Unióba.
„Az orosz és a fehérorosz rendszer megtámadta a demokráciát, a szabad jogállam alapjait” – mondta Lipavsky újságíróknak.

Csehország és Litvánia azon államok közé tartozik, amelyek a legnagyobb konkrét segítséget nyújtják Ukrajnának.

– mutatott rá Landsbergis.

Gabrielius Landsbergis és Jan Lipavsky (Photo by Michal Cizek / AFP)

A litván külügyminiszter szerint most arra lenne szükség, hogy a többi állam is növelje az Ukrajnának nyújtott támogatásokat. „Oroszországot el kell szigetelni, s ebbéli igyekezetünkben nem szabad lankadnunk” – hangsúlyozta Landsbergis. Bírálóan szólt arról, hogy egyes államok még a mai napig sem mondták meg egyértelműen, hogy kinek az oldalán állnak. Bár újságírók kérdezték, konkrét államokat nem volt hajlandó megnevezni.

Csehország és Litvánia támogatja Ukrajna európai uniós tagságát. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy még azok az államok is, amelyek ebben a kérdésben tartózkodóbbak, támogassák Ukrajna európai ambícióit” – jelentette ki Lipavsky. Landsbergis szerint szakértői csoportot kellene felállítani, amely Ukrajnának segítene az uniós csatlakozásban.

Putyin nem fog reagálni Biden minősítésére

Vlagyimir Putyin orosz elnök bölcs és művelt nemzetközi szereplő, ezért nem reagál Joe Biden amerikai elnök róla tett megengedhetetlen kijelentéseire – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

„Elnökünk nagyon bölcs, előrelátó és művelt nemzetközi szereplő és az Oroszországi Föderáció vezetője” – hangoztatta a szóvivő, amikor arról kérdezték, miért nem reagált Putyin arra, hogy Biden „háborús bűnösnek” nevezte őt.

– hangsúlyozta Peszkov.

A szóvivő szerint olyan állam vezetőjének, amely sok évig világszerte bombázta az embereket, amely Hirosimában és Nagaszakiban értelmetlenül dobott le atombombát a már legyőzött Japánra, „egyáltalán nincs joga ilyen szavakat mondani”.
„Ez a mi mély meggyőződésünk” – tette hozzá.

Biden újságírói kérdésre válaszolva szerdán azt mondta, hogy Putyint „háborús bűnösnek” tartja. Szinte napra pontosan egy évvel korábban, 2021. március 17-én az amerikai elnök igenlő választ adott arra a kérdésre, hogy „gyilkosnak” tartja-e az orosz államfőt.
Az orosz elnök szerint amerikai hivatali partnere utóbb felhívta őt és tisztázták a dolgot. Putyin azt mondta, hogy kielégítette a Biden által adott magyarázat.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő bejelentette, hogy az orosz külügyminisztérium külön rovatot indít a honlapján az amerikai és a brit háborús bűncselekmények bemutatására.
Zaharova és a Kreml szóvivője egyaránt elfogultsággal és dezinformációval vádolta meg a nyugati sajtót a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett háborúval kapcsolatban. Mindketten felhívták a figyelmet arra, hogy a La Stampa című olasz lap a címlapfotóját, amelyen a Donyeck belvárosa elleni hétfői ukrán rakétacsapás áldozatai, valamint gyászolók és mentők láthatók, azzal a képaláírással látta el, hogy „Kijevet az utolsó ostrom fenyegeti”. Peszkov „szörnyű hamisítványt”, Zaharova „cinizmust” emlegetett.

A külügyi szóvivő egyébként szerdai sajtóértekezletén azt mondta, hogy a háborúnak nem célja az ukrán államiság megsemmisítése. Arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállítások nem hozzák el a békét, hanem destabilizáló tényezővé válnak és veszélyes következményekkel járhatnak.
Megerősítette, hogy videókonferencia-formátumban folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások. Mint mondta, ezek katonai, politikai és humanitárius síkon folynak.

Kifejezte reményét, hogy Kijev felismeri: elkerülhetetlen feladat békésen megoldani Ukrajna demilitarizálását és „nácitlanítását”, valamint az ország semleges státusának biztosítását.

– fogalmazott a külügyi szóvivő.

A Maia Sandu moldovai elnök által megfogalmazott követeléssel kapcsolatban, hogy Moszkva vonja ki a csapatait a Dnyeszter folyó bal partjáról, Zaharova emlékeztetett rá, hogy az orosz „korlátozott létszámú kontingens” a Dnyeszter-menti fegyveres konfliktus békés rendezésének elveiről szóló, 1992. július 21-én aláírt egyezmény értelmében, békefenntartói minőségben tartózkodik a területen. Emellett pedig három évtizede őrzi a szovjet korszak óta a régióban maradt, 20 ezer tonnányi készletet tartalmazó lőszerraktárakat.

Az orosz diplomata rámutatott, hogy az orosz csapatkivonás a Dnyeszter-menti konfliktusról szóló megállapodástól függ, amelynek elérése nem utolsósorban Chisinaun múlik.

Szentkirályi Alexandra: A mai napot – ahogy a tegnapit is –, itt fogjuk tölteni a határ mellett Orbán Viktor miniszterelnök úrral

Román lap: Moldova nem képes több ukrán menekültet befogadni

Moldova nem képes már több, a háború elől menekülő ukrán állampolgárt befogadni és ellátni, miután a 2,6 millió lakosú országban napok óta több mint százezer menekült tartózkodik – közölte csütörtökön a román G4Media.ro hírportál Dumitru Udreának, a chisinaui kormány főtitkárának egyik rádióinterjúját idézve.

Udrea a – román közszolgálati rádió által a moldovai fővárosban alapított – Radio Chisinau-nak elmondta: a háború kezdete óta 340 ezer ukrán állampolgár érkezett Moldovába, akik közül 103 ezren maradtak az országban, a menekültek csaknem fele pedig kiskorú.

Az ukrajnai szülők eddig 650 gyermek számára kérvényezték a felvételt a moldovai iskolákba és óvodákba. A moldovai hatóságok azt remélik: a tanulók egy része számára lehetővé tudják tenni, hogy online bekapcsolódhassanak az Ukrajna nyugati részén működő iskolák tanóráiba – magyarázta a chisinaui kormány főtitkára.

Udrea szerint a chisinaui kormány pénzügyi támogatásban fogja részesíteni az ukrán menekülteket befogadó családokat, amint megérkezik az országba a nemzetközi közösség által megígért segítség, addig azonban csak a segélylerakatokat felkeresve juthatnak hozzá az adományozóktól összegyűjtött élelmiszerhez és más létszükségleti cikkekhez.

A tisztségviselő elmondta, hogy az ENSZ menekültügyi szolgálatának legutóbbi felmérése szerint Moldova mintegy 25 ezer menekült befogadására képes. Az országban jelenleg 96, hatóságilag engedélyezett befogadóközpont is működik, közülük 42 a fővárosban.

Mivel az ország négyszer annyi menekült ellátásáról gondoskodik, mint amennyire elvileg képes lenne, a moldovai hatóságok Románia és más európai uniós országok felé irányítják az ukrajnai menekülteket, közvetlenül az ukrán-moldovai határátkelőktől vagy légi úton – mondta a kormányfőtitkár.

Szerdán Klaus Iohannis román államfő Chisinauba látogatott, hogy arról biztosítsa a moldovai vezetőket: mindenben és mindenkor számíthatnak Románia támogatására. Maia Sandu moldovai elnökkel közös sajtóértekezletén Iohannis azt ígérte: Románia annyi ukrajnai menekültet fogad be, ahány érkezik.

– mondta Iohannis. Hozzátette: nem akar senkit arra bátorítani, hogy elhagyja otthonát, de akik a háborús fenyegetés elől menekülnek, azokat Románia befogadja.

NEXTA: 53 ember halt meg az elmúlt 24 órában bombázásokban Csernyihivben

NEXTA: Csata a cukorért

Hivatalos adatokra hivatkozva közölték, hogy a múlt hét vége óta a cukor ára 12,8%-kal emelkedett Oroszországban. Az emberek – tartva a még nagyobb áremelkedéstől – tömegesen kezdték vásárolni.

Soltész Miklós államtitkár: felkészülten várjuk a menekülteket a magyar-ukrán határon

Felkészülten várjuk a következő napokban az Ukrajnából várhatóan nagyobb létszámban elinduló menekülteket a magyar-ukrán határ mentén lévő segítségpontokon – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Soltész Miklós Barabáson és Beregsurányban tett látogatását követően az MTI tudósítójának elmondta, a határon szolgáló rendvédelmisek és a segélyszervezetek munkatársainak tapasztalatai szerint az elmúlt napokban viszonylagos nyugalom volt a térségben, de a szomszédos országból érkező hírek szerint a következő napokban tömegek indulhatnak el Kárpátaljáról Magyarországra.

Az államtitkár megerősítette, az elmúlt napokban a menekülteket segítők pihentek, „szusszantak” egy kicsit, de ami továbbra is fontos, a segélyszervezetek rendezetten tudják fogadni és egyre több felszerelés segítségével tudják kiszolgálni az Ukrajnából érkezőket.

Soltész Miklós arról is beszámolt, hogy a segítségpontok megteltek az ország minden részéből elindított adományokkal. Ezért arra kérik a segíteni akarókat, hogy az Aranyosapátiban kialakított központi raktárba juttassák el az elsősorban tartós élelmiszerből álló felajánlásaikat, amelyeket tartalékolnak vagy szükség szerint a segítségpontokra és Kárpátaljára szállítanak ki.

A Karitatív Tanács szervezetei számára létrehozott biatorbágyi gyűjtőponton elsősorban a nagy cégek felajánlásait várják reggel nyolctól este nyolcig – tette hozzá az államtitkár.

A beregsurányi segítségpontot csütörtökön felkereste Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete is, aki a tapasztalatairól szólva az újságíróknak elmondta, az érkezők ellátása olajozottan zajlik a segítségponton, a szeretetszolgálat munkatársai meleg ruhákkal, meleg étellel, szendvicsekkel és információkkal várják a menekülteket, a gyermekes családok számára babakocsikat és babahordozókat tudnak biztosítani.

– fogalmazott a köztársasági elnök felesége, megjegyezve, ezért nagyon fontos, hogy a Magyarországra érkezők számára pozitív legyen az első benyomás, valamint oldani tudják bennük a szakemberek a félelmet és a feszültséget.

Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete (j) szendvicseket készít az önkéntesekkel az orosz-ukrán háború elõl Ukrajnából menekülõ emberek fogadására kialakított beregsurányi segítségponton 2022. március 17-én.MTI/Balázs Attila

Elmondta, a magyarokban nagy a segítőkészség és ez a mostani háborús konfliktusban sincs másképp. Már a háború első napjaiban összefogtak a környező települések közösségei a menekülőkért, ez az összefogás pedig a karitatív szervezetek megjelenésével és segítségével mára nagyüzemben működik – jegyezte meg.
Az első perctől érezhető volt az összefogás és a segíteni akarás, amit jól bizonyít, hogy még most is folyamatosan érkeznek az ország másik végéből segíteni akaró emberek – mondta Herczegh Anita.

Szabján Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vészhelyzetkezelési munkacsoportjának vezetője arról beszélt, a menekültek számára az ellátás mellett lelki elsősegélynyújtást is igénybe vehetnek a beregsurányi segítségponton, erre pedig a tapasztalatok szerint egyre nagyobb szükség van. Sajnos egyre több traumatizált menekülttel találkoznak, őket pszichológusok segítik, de vannak olyan szakemberek is, akik speciálisan képzettek, például a gyerekekkel történő foglalkozásban – tette hozzá.

Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete és Szabján Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vészhelyzet-kezelési munkacsoportjának vezetõje beszélget az orosz-ukrán háború elõl Ukrajnából menekülõ emberek fogadására kialakított beregsurányi segítségponton 2022. március 17-én.MTI/Balázs Attila

London Sky Sabre légvédelmi rendszert ad Varsónak

Az Egyesült Királyság újgenerációs, közepes hatótávolságú Sky Sabre légvédelmi rakétarendszert ad Lengyelországnak, és száz katonával bővíti ottani kontingensét – jelentette be csütörtökön Ben Wallace brit védelmi miniszter a lengyel hivatali partnerével közösen tartott varsói sajtóértekezleten.

Az ukrajnai helyzetről és a NATO keleti szárnyának védelméről folytatott tárgyalásokról szólva Wallace aláhúzta: az európaiak kötelessége segíteni Ukrajnának és lakóinak. Kilátásba helyezte az ukrajnai háború következményeivel szembesülő Lengyelország további támogatását.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „leginkább a nemzetközi választól tart, és ezt valóban meg is kapta” – utalt a brit miniszter a Moszkvára kirótt büntetőintézkedésekre, valamint a lengyelországi brit kontingens megerősítésére. Wallace közölte azt is, hogy a Sky Sabre rendszert a jövőben Lengyelországgal együttműködve fogják fejleszteni.

– fűzte hozzá Wallace.

Ben Wallace (Photo by Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

Az Egyesült Királyság legutóbb február elején növelte meg lengyelországi kontingensét a királyi tengerészgyalogság 350 katonájával. A megerősítés az Ukrajna határainál akkor tapasztalt, az orosz támadást megelőző orosz csapatösszevonás miatt történt.

A brit katonák a 2016 óta Lengyelországban állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljban szolgálnak. Tavaly év végétől a brit hadsereg száz műszaki szakértője is segít a határőrizeti létesítmények megerősítésében a lengyel-fehérorosz határon, ahol a tavaly őszi hónapokhoz képest kisebb mértékben ugyan, de napi rendszerességgel folytatódnak a közel-keleti és afrikai illegális bevándorlóknak a fehérorosz hatóságok támogatta erőszakos határátlépési próbálkozásai.

NEXTA: Bassár el-Aszad szíriai elnök megígérte, hogy 40 000 szíriai harcost bocsát Oroszország segítségére

Menczer: Magyarország segít a bajban lévőknek

Magyarország segít a bajban lévőknek, az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtják végre – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára a Facebook-oldalára csütörtökön feltöltött videóban.

Menczer Tamás kifejtette: 600 millió forint értékben szállítanak tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket és kisbabák ellátásához szükséges termékeket Kárpátaljára, Ukrajnába.

Közölte: ez akkora mennyiség, hogy egyszerre nem lehet leszállítani; péntek hajnalban indulnak el másodszor a kamionok, hajnali öt órakor öt jármű indul majd el a határ felé a termékekkel.

Európa Tanács: a menekülők könnyen embercsempészek áldozataivá válhatnak

Az Európa Tanács emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó szakértői csoportja (GRETA) arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus elől menekülők könnyen az embercsempészek kizsákmányolásának áldozataivá válhatnak.

A strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szakértői csoportja csütörtökön közzétett közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború elől menekülő emberek fizikailag és lelkileg is legyengültek, nem ismerik új környezetüket, ezért különösen veszélyezteti őket az embercsempészek és más bűnözők kizsákmányolása.

A szakértők közölték: a menekülőket – akiknek 90 százaléka nő és gyermek – embercsempészek keresik meg már Ukrajnában, vagy a menekülthullám frontországaiban. A kizsákmányolásnak legkitettebbek a felnőtt kísérő nélküli gyermekek, akik egyedül, vagy csoportosan keltek útnak az ukrajnai árvaházak és nevelőotthonok sietős evakuálását követően.

Közleményében az ET-csoport kijelentette: az ukrajnai menekülteket befogadó országoknak sürgős lépéseket kell tenniük a határátkelőhelyek és a befogadó létesítmények közötti információcsere megerősítéséért, pontos nyilvántartást kell vezetniük a menekültekről, valamint biztosítaniuk kell számukra a szükséges dokumentumokat a tartózkodási engedélyekhez és alapvető szolgáltatásokhoz hozzáférés szavatolása érdekében. A tagállami hatóságoknak biztosítaniuk kell a pszichológiai és anyagi támogatást is, valamint azt, hogy a menekültek által beszélt nyelven adjanak tájékoztatást a jogaikról – írták.

A szakértő csoport végezetül mély aggodalmát fejezte ki az ukrajnai emberkereskedelem elleni küzdelem területén dolgozó civil szervezetek munkatársainak biztonsága, valamint az áldozatok helyzete miatt, ugyanis – mint írták –, több millió, belső menekült vált kiszolgáltatottá a Krím, valamint a Donyeck és Luhanszk régiók 2014-es orosz annektálását követően. A februárban kezdődött orosz katonai támadás tovább súlyosbítja a belső menekültek helyzetét, és a korábbinál nagyobb kockázatot jelent, éppen mert az emberkereskedelem áldozataivá válhatnak – tették hozzá.

Otthagyta a Bolsojt egy orosz balerina a háború ellen tiltakozva

Otthagyta a moszkvai Bolsoj balett-társulatát Olga Szmirnova orosz prímabalerina, miután tiltakozását fejezte ki az Ukrajna ellen indított orosz támadás ellen.

A balerina ezentúl Amszterdamban táncol, szerdán találkozott is a Holland Nemzeti Balett társulatával.
Szmirnova, akinek nagyapja ukrán, március elején szólalt fel az Ukrajna ellen indított orosz háború ellen a Telegram közösségi médiumon.

– írta a balerina. Hozzátette: azt várta, hogy az országok békés eszközökkel oldják meg a konfliktusaikat.

– fogalmazott a táncművész.

Olga Smirnova (Photo by VALERY HACHE / AFP)

A holland balett szóvivője szerint Szmirnova már korábban is kifejezte, hogy szívesen dolgozna együtt az amszterdami balett-társulattal.
„Olga Szmirnova kivételes táncművész. Egészen különleges, hogy itt, Hollandiában fog táncolni” – méltatta az orosz művészt Ted Brandsen, a Holland Nemzeti Balett igazgatója.
A balerina április 3-án lép először színpadra Amszterdamban, Alekszandr Glazunov romantikus lovagmeséjében, a Rajmonda című orosz balettben.

A szentpétervári Mariinszkij Opera és Balett Nagyszínház szólistája, a brazil származású Viktor Caixeta szintén elhagyta Oroszországot, és Amszterdamba szerződött.

NEXTA: Az ukrán védelmi miniszter szerint a Kreml „korunk igazi Hitlerje ” és Putyin háborús bűnös

Oleksiy Reznikov azt is mondta, hogy orosz csapatok népirtást követnek el az ukránok ellen Mariupolban, és Oroszország célja Ukrajna elpusztítása.

Scholz német kancellár: A NATO nem kíván katonailag beavatkozni az ukrajnai eseményekbe

A kancellár Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése előtt tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy országa kiáll „a bátor ukránok mellett” és pénzügyi és humanitárius támogatás mellett katonai felszerelésekkel is segíti, hogy „megvédhessék hazájukat az orosz agresszióval szemben”.
Hozzátette, hogy „megrendít bennünket a sok orosz fiatal sorsa is, akiket vezetőik értelmetlen háborúba küldenek, saját szomszédjaik ellen”.

– mondta Olaf Scholz, kiemelve: mindent meg kell tenni azért, hogy a lehető leghamarabb elhallgassanak a fegyverek.
Ugyanakkor – fűzte hozzá a német kancellár – „azt is világosan és egyértelműen ki kell mondani, hogy a NATO nem lép be katonailag ebbe a háborúba”.

„Ez Putyin elnök háborúja” – jelentette ki Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy az orosz elnöknek meg kell állítania a háborút, vissza kell vonnia csapatait és vissza kell térnie a diplomáciához.

Jens Stoltenberg és Olaf Scholz (Photo by HANNIBAL HANSCHKE / POOL / AFP)

A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát, hogy élhessen az ENSZ Alapokmányában rögzített önvédelmi jogával, ugyanakkor felelősséget visel azért, hogy ne mélyüljön még tovább a konfliktus, mert csak „még veszélyesebbé válna, még több szenvedéssel, halállal és rombolással járna” – tette hozzá Jens Stoltenberg.

A NATO főtitkára egyben kifejezte nagyrabecsülését a szövetség keleti tagállamainak védelmét, valamint az Ukrajna és az ukrajnai menekültek támogatását szolgáló német erőfeszítések iránt, és az európai biztonságpolitika korszakfordító fejleményeként jellemezte a berlini vezetés azon vállalását, hogy ezentúl minden évben a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát meghaladó összegű közpénzt fordít védelemre, és ötödik generációs harci repülőgépekkel – amerikai F35-ösökkel – erősíti meg légierejét.

Ukrán hatóságok: emelkedett a csernyihivi csapások áldozatainak száma

Az észak-ukrajnai Csernyihivben 53-ra emelkedett azoknak a száma, akik az orosz erők támadásai következtében vesztették életüket szerdán – közölte csütörtökön Vjacseszlav Hausz regionális kormányzó.

Kijev keleti részén egy elfogott rakéta darabjai csapódtak be magas lakóépületbe szerda éjszaka, a hatóságok szerint legalább egy ember meghalt és három megsebesült.

Katasztrofális állapotokról számolt be egy lapinterjúban az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol alpolgármestere. A napok óta orosz ostrom alatt álló kikötővárosban a legnagyobb gondot az összeomlott ivóvíz-szolgáltatás okozza. Az emberek radiátorcsövekből, pocsolyákból próbálnak ivóvízhez jutni – mondta el Szerhij Orlov a Forbes Ukraine című kijevi magazinnak az ukrán sajtó csütörtöki jelentése szerint. Orlov elmondása szerint Mariupol épületeinek 80–90 százalékát érte bombatalálat. Az alpolgármester azzal vádolta az orosz erőket, hogy kifejezetten a polgári lakosságot veszik célba.

Az ukrán hatóságok közlése szerint az elmúlt két napban 6500 személyautó távozott Mariupolból, annak ellenére, hogy a város környékén nem volt tűzszünet. Még nagyon sokan rekedtek azonban a harcok dúlta városban. Szerda este óvóhelyül szolgáló színházépületet ért bombatámadás a helyi ukrán hatóságok szerint. Az ott tartózkodó több száz ember sorsa bizonytalan, mert az óvóhely bejáratát elzárta a törmelék.

Az ukrán vezérkar csütörtök reggeli tájékoztatása szerint az orosz hadihajók továbbra is gátolják a hajóforgalmat a Fekete-tenger északnyugati részén. Múlt szombaton jelentették be az ukrán vízi közlekedési hatóságok, hogy a háború kezdete óta 94 külföldi hajó rekedt ukrán kikötők környékén. Az orosz fél szerint a blokádra „az aknák magas kockázata” miatt van szükség.

Borrell: Oroszország ET-tagságának megszűnése az orosz állampolgárok jogainak csorbulását jelenti

Aggodalomra ad okot, és az orosz állampolgárok jogainak újabb korlátozását jelenti, hogy ukrajnai katonai műveletei miatt Oroszország tagsága az Európa Tanácsban március 16-án megszűnt – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön.

Közleményében Josep Borrell aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „Oroszország magatartásának következményeként” az orosz állampolgárok a továbbiakban nem részesülhetnek az Emberi Jogok Európai Egyezménye által biztosított védelemben, és nem vihetik az emberi jogok megsértésének eseteit az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé.

– fogalmazott.

MTI/EPA/Pool/Yves Hermann

A főképviselő hangsúlyozta: az Európai Unió a továbbiakban is támogatásáról biztosítja az emberi jogok védelmezőit, a szabad médiát és a demokratikus, független civil társadalmat Oroszországban.

– tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén határozott arról, hogy azonnali hatállyal megszünteti Oroszország tagságát a szervezetben. Oroszország részvétele az Európa Tanács munkájában 26 éves tagság után szűnt meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el az orosz szóhasználatban „különleges katonai műveletnek” nevezett háború megindítását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is, támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről.

Zelenszkij a Bundestagban: új fal emelkedik Európában

Európa közepén a szabad országok és a rabságban élők térségét felosztó fal emelkedik, amelynek ledöntéséhez Ukrajnának több segítség kell Németországtól – jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán államfő csütörtökön a német szövetségi parlamentben (Bundestag).

Az ukrán elnök videón közvetített beszédében kiemelte, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás megelőzését szolgáló lépések elmaradása mind-mind megalapozták az Európát megosztó falat.

Úgy vélekedett, hogy elmaradtak a többi között a preventív, megelőző szankciók Oroszország ellen, vagy éppen Ukrajna felvétele a NATO-ba, és azt mondta, hogy mivel mindig csak a gazdaság volt fontos, sok német cég a büntetőintézkedések helyett kiváló kapcsolatokat ápolt a szerinte Európát csak kihasználó Oroszországgal. Megépülhetett az Oroszországot Németországgal Ukrajna elkerülésével összekapcsoló Északi Áramlat földgázvezeték második vezetékpárja, az Északi Áramlat 2 is, amelyről bebizonyosodott, hogy valójában „cement az új falban” – állította Volodomir Zelenszkij.

Németország mindezzel hozzájárult Ukrajna elszigeteléséhez és kiszolgáltatásához Oroszországnak, és minden egyes, Ukrajnára vetett orosz bomba tovább emeli a falat – tette hozzá.

Felidézte Ronald Reagan 1987-es nyugat-berlini beszédét – amelyben az amerikai elnök felszólította Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt a várost, és képletesen egész Európát megosztó berlini fal ledöntésére –, és a kormány padsorában helyet foglaló Olaf Scholz kancellárnak címezve azt mondta:

Volodomir Zelenszkij a felálló képviselők tapsával fogadott rövid beszédében az orosz invázióról a többi között elmondta, hogy nyolcvan évvel a második világháború után szerinte ismét olyan agresszió zajlik Európában, amelynek célja egy nép eltörlése a föld színéről. Ezért katonák mellett civileket is támadnak, lakóházakat, kórházakat, iskolákat és templomokat ágyúznak, bombáznak, rakétáznak, és „sok ezer felnőtt mellett már 108 gyereket is meggyilkoltak” – tette hozzá.
Az ukrán nép viszont hajthatatlan: szabadon, és nem másik ország rabságában akar élni, ezért „Ukrajna az Európai Unió tagja lesz” – jelentette ki Volodomir Zelenszkij.

BRFK: 3329 menekültet fogadtak szerdán a fővárosi pályaudvarokon

 

Az ukrajnai háború elől menekülők közül szerdán 3329 ember, köztük 971 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) csütörtökön a police.hu oldalon.

A rendőrségi honlapon azt írták: a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 59 ember, köztük 37 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.

 

MTI/Balogh Zoltán

 

A BRFK és a Készenléti Rendőrség a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Ellátásukért, szállításukért, elszállásolásukért a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a katasztrófavédelem, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Polgármester: ezernél is többen voltak a lebombázott mariupoli színházban