Az oroszok több mint kétharmada támogatja a „különleges hadműveletet”

Az oroszokok 68 százaléka helyesnek tartja az orosz elnök döntését az ukrajnai „különleges hadművelet” elindításáról – derült ki az állami finanszírozású orosz Közvélemény Alapítvány (FOM) hétfőn közölt felméréséből.

A közvélemény-kutatást március 5-én és 6-án 53 oroszországi régióban, 1500 ember körében végezték el. Egy, a február 25-27. között elkészített, hasonló közvélemény-kutatásban 65 százalékos volt a támogatottság.

Oroszország céljaival kapcsolatban 62 százalék (korábban 60 százalék) az ország „határainak biztosítását”, 59 százalék (korábban 58 százalék), a donyecki és luhanszki „népköztársaság” lakosságának védelmét, 39 százalék (korábban 37 százalék) pedig Ukrajna NATO-csatlakozásának és a területén bázisok elhelyezésének megakadályozását nevezte meg támogatása magyarázataként. Mindkét felmérésben 20 százalék volt azok aránya, akik a Donyec-medence Oroszországhoz csatolását is célként jelölték meg.

Az új kutatásban válaszolók 16, az előzőben a 17 százalék gondolta úgy, hogy a harc az ukrajnai politikai rendszer megváltoztatásáért és az oroszbarát erők hatalomra juttatásáért folyik. Most 9, korábban 8 százalék vélekedett úgy, hogy a háború célja „az ukrán államiság felszámolása és Ukrajna területének Oroszországhoz csatolása”.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium hivatalos szóvivője a hétfő este ismertetett hadijelentésben azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők nagypontosságú fegyverekkel semmisítette meg a Fedorivkában, Vinarivkában és Antopilban található kommunikációs központot, valamint a kijevi Antonov repülőgyár területén található nagy lőszerraktárt. Arra figyelmeztetett, hogy a csapások célpontjai ezentúl ukrán hadiipari vállalatok lesznek, válaszul a Donyeck elleni rakétacsapásra és felszólította a cégek dolgozóit, hogy hagyják el a létesítményeket.

Hétfőn a donyecki „népi milícia” légvédelme a szakadár „népköztársaság” székvárosa fölött lelőtt egy kazettás robbanótöltetet hordozó Tocska-U típusú rakétát, amelynek darabjai így is 20 ember életét oltották ki, 36-at pedig megsebesítettek. Konasenkov a támadás elkövetésével az ukrán hadsereget vádolta meg. A tábornok azt mondta, hogy a rakétát az ukrán ellenőrzés alatt álló Krasznoarmijszkból indították, és az ilyen típusú fegyver bevetéséről a döntést minimum hadseregcsoport-parancsnoksági szinten kellett meghozni, az ukrán fegyveres erők kijevi vezetésének jóváhagyását követően.

A katonai szóvivő figyelmeztette a külföldi zsoldosokat is, hogy az ukrajnai tartózkodási helyük ismert és az orosz erők célba fogják őket venni, mint a vasárnap tűz alá vett javorivi katonai kiképzőközpontban, ahol 180 társuk veszett oda. Konasenkov azzal fenyegette meg őket, hogy nem lesz számukra kegyelem.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kreml sajtószolgálata szerint hétfőn tájékoztatta Naftali Bennett izraeli miniszterelnököt a Donyeck ellen elkövetett „barbár akcióról”. Putyin és Bennett az izraeli részről kezdeményezett telefonbeszélgetés során folytatta az eszmecserét a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az izraeli miniszterelnök tájékoztatta az orosz államfőt azokról a tárgyalásokról, amelyeket több ország vezetőjével folytatott az ukrajnai rendezésről.

Az orosz elnök az ukrajnai helyzetről a nap folyamán megbeszélést folytatott Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel is.

Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz tárgyalódelegáció vezetője hétfőn Telegram-bejegyzésben közölte, hogy Oroszország és Ukrajna képviselői napi rendszereséggel tárgyalnak egymással videokonferencia keretében, ami időt és költségeket takarít meg. A két küldöttség eddig három személyes tárgyalási forduló tartott Fehéroroszországban.

 

 

ENSZ-főtitkár: meg kell őrizni az atomlétesítmények biztonságát

Meg kell őrizni az atomlétesítmények biztonságát – hangsúlyozta hétfőn, az ukrajnai háború kapcsán António Guterres ENSZ-főtitkár, lehetségesnek nevezve egy esetleges atomháború perspektíváját is.

A világszervezet székhelyén újságíróknak nyilatkozva a főtitkár „hátborzongató fejleménynek” nevezte az orosz nukleáris erők készültségi szintjének emelését. Emiatt szerinte „a nukleáris konfliktus lehetősége – amely korábban elképzelhetetlen volt – visszatért a lehetőségek világába”.

Guterres az orosz hadsereget okolta a legtöbb polgári áldozat halála és az elpusztított polgári létesítmények nagy része miatt. De kijelentette, hogy továbbra is ellenzi az Ukrajna fölötti repülési tilalmi övezet létrehozásét, amely növelné a NATO-erők és Oroszország közötti nyílt konfrontáció kockázatát.

Az ENSZ-főtitkár sajnálatát fejezte ki a donyecki incidensről szóló sajtóértesülések kapcsán.

– szögezte le.

Előzőleg Gyenyisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője az orosz médiának nyilatkozva bejelentette, hogy legkevesebb húsz ember életét vesztette és 28 megsebesült Donyeck belvárosában egy lelőtt, Tocska-U típusú, orosz álláspont szerint ukrán rakéta szilánkjainak becsapódása következtében. Az ukránok ezt követően jelezték: a rakétát szerintük „csakis Oroszország” lőhette ki.

António Guterres figyelmeztetett arra, hogy az ukrajnai háború következtében „éhínségorkán” alakulhat ki számos országban.

– fogalmazott.

Majd hozzátette: „minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy elkerüljük az éhínségorkánt és a világélelmezés összeomlását”.

A főtitkár szerint az ukrán és az orosz mezőgazdasági termékek blokádja miatt a háború következményei várhatóan a legszegényebbeket sújtják majd a legkeményebben, és a politikai bizonytalanság és a zavargások csíráit hintik el az egész világon.

A politikus megjegyezte, hogy a gabonaárak máris meghaladták a 2012-es arab tavasz és a 2007-2008. évi éhséglázadások szintjét.

– közölte az ENSZ-főtitkár. Ismételten szorgalmazta az ukrajnai harcok mielőbbi beszüntetését.

Az ENSZ hétfőn válságcsoportot hozott létre az ukrajnai háborúnak a globális élelmiszer- és energiapiacra gyakorolt hatásai kezelésére. A főtitkár bejelentette, hogy az ENSZ további 40 millió dolláros segélyt nyújt a központi humanitárius segélyalapjából Ukrajnának.

 

 

Tajvan kiképzi a tartalékosokat

A tajvani hadsereg tartalékosainak százai vettek részt hétfőn kiképzésen, miután a sziget elnöke „egységre” szólított fel a Tajvanon felmerült aggodalmak miatt, amelyek szerint az Ukrajna elleni orosz támadás után Peking erővel venné vissza az ellenőrzést a sziget felett.

Tavaly a Peking és Tajpej közötti növekvő feszültségek miatt fokozták a tartalékosok kiképzését.

Hétfőn mintegy négyszáz tartalékos vett részt lőgyakorlaton. A március elején kezdődött kiképzésen a fővároshoz, Tajpejhez közeli egyik tengerparti szakasz védelmét gyakorolják.

Szombaton Caj Jing-ven elnök a tartalékosoknak mondott beszédében hangsúlyozta: a szigetnek egységesnek kell lennie, hogy garantálni tudja a saját védelmét.

– mondta a gyakorlóruhát és golyóálló mellényt viselő Caj asszony.

Hétfőn a tajvani nemzetvédelmi minisztérium szerint tizenhárom kínai katonai gép – közöttük tizenkét vadászgép – sértette meg a tajvani légvédelmi övezetet, s a hónap eleje óta ez volt a legmagasabb szám.

Hszi Csin-ping kínai elnök a Tajvant szuverén államnak, nem az „egy Kína részének” tekintő Caj Jing-ven 2016-ban történt megválasztása óta határozottabb álláspontot foglal el Tajpejjel szemben. Tavaly a kínai hadsereg repülőgépei rekordszámú esetben sértették meg Tajvan légterét.

 

 

Kreml: az orosz hadvezetés nem zárja ki az ukrán nagyvárosok teljes ellenőrzés alá vonását

Az orosz védelmi minisztérium nem zárja ki, hogy teljesen átvegye az ellenőrzést Ukrajna nagyobb, lakott települései felett – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn a sajtóval.

– hangsúlyozta Peszkov.

– állította a szóvivő, hozzátéve, hogy az orosz vezetésnek az ukrajnai „különleges hadműveletre” vonatkozó összes terve „az előre jóváhagyott időkereten belül, teljes egészében meg fog valósulni”.

Peszkov szerint Moszkvában „felfigyeltek rá”, hogy Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Josep Borrell az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a közelmúltban azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csalódott, amiért csapatai nem úgy nyomulnak előre a nagyvárosokban, köztük Kijevben, emiatt pedig megnövelte a támadott célpontok számát, hogy megpróbáljon kárt okozni az ország minden részében. Ezeket Peszkov provokatív kijelentéseknek nevezte, amelyek megpróbálnak ukrán városok polgári áldozatok sokaságát okozó ostromára sarkallni.

Hangot adott véleményének, miszerint a civilek élete iránti érzéketlenség és az indokolatlan csapások elrendelése éppen az amerikai vezetésre jellemző, amit szerinte a jugoszláviai, közel-keleti és afganisztáni példák sora támaszt alá. Az állította, hogy a Donyeck elleni hétfői rakétacsapást „a tengerentúli gazdái” sugalmazták az ukrán hadseregnek.

 

 

Peking félretájékoztatással vádolja Washingtont az állítólagos orosz segítségkérés kapcsán

Peking hétfőn félretájékoztatással vádolta meg az Egyesült Államokat, miután az amerikai sajtóban olyan értesülések jelentek meg, miszerint Moszkva katonai és gazdasági segítséget kérne Kínától az Ukrajna elleni háborúja okán ellene kirótt szankciók miatt.

– jelentette ki újságírók előtt Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője, akit más lapok mellett a The New York Times című lapban megjelent értesülésről kérdeztek.

Vasárnap jelentették amerikai lapok és a brit Financial Times, hogy Oroszország hadfelszerelést kért Kínától a február 24-én indult ukrajnai támadásait követően. A lapok meg nem nevezett amerikai tisztségviselőkre hivatkozva írtak az értesülésről. Az idézett illetékes ugyanakkor nem számolt be arról, hogy milyen jellegű fegyverzetről lett volna szó, illetve, mi volt Peking válasza a kérésre. Moszkva állítólag gazdasági támogatást is kért a nyugati szankciók ellensúlyozására.

Liu Peng-ju, Kína washingtoni nagykövetségének szóvivője a Reuters globális hírügynökségnek az értesülést firtató megkeresésére azzal válaszolt, hogy „sosem hallott erről”. Mint mondta, Peking fő törekvése, hogy a „valóban meghökkentő” ukrajnai feszült helyzet ne szabaduljon ki az ellenőrzés alól.

A lapértesülések egyébként pár órával azt megelőzően jelentek meg, hogy Rómában hétfőn amerikai-kínai megbeszélések kezdődtek Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Jang Csie-csi, a kínai Központi Külügyi Bizottság vezetője között. A megbeszélések témái – a Fehér Ház közlése szerint – az Egyesült Államok és Kína közötti verseny kezelésére tett erőfeszítések, valamint az Oroszország Ukrajna elleni háborújának regionális és globális biztonságra gyakorolt hatásai.

 

 

Zelenszkij szerdán az amerikai kongresszushoz intéz beszédet

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tervek szerint szerdán online kapcsolással felszólal az amerikai kongresszus előtt – jelentette hétfőn az AFP francia hírügynökség Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke és Chuck Schumer, a demokraták szenátusi többségi frakcióvezetője közlésére hivatkozva.

Az ukrán államfő a felszólalását várhatóan közép-európai idő szerint 14.00 órakor kezdi.

– idézte a francia hírügynökség Nancy Pelosi és Chuck Schumer közösen aláírt levelét, amelyet az amerikai kongresszus politikusaihoz intézett.

A francia hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a kongresszus több demokrata párti és republikánus képviselője sürgeti Joe Biden amerikai elnököt, hogy adjon erőteljesebb választ az Egyesült Államok nevében az Ukrajna elleni orosz támadásra.

Múlt szerdán az amerikai kongresszusban a politikusok – ritka egyetértésben elfogadták, hogy Washington 13,6 milliárd dollárnyi segéllyel támogassa Ukrajnát és az Egyesült Államok európai szövetségeseit. Az összeg többi között lehetővé teszi Ukrajnának, hogy megvédje elektromos hálózatait, küzdjön a kibertámadások ellen és védelmi fegyvereket szerezzen be. A segélycsomag tartalmaz 2.6 milliárd dolláros, humanitárius célokra fordítandó segítséget, és több mint egymilliárd dollárt a háború elől menekülők ellátására.

Az ukrán elnök egyébként már többször fordult videókapcsolat révén amerikai kongresszusi politikusokhoz.

 

 

Szüneteltetik az ukrán-orosz tárgyalásokat

Felfüggesztették keddig az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokat – közölte a Twitteren Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, aki maga is részt vesz a tárgyalásokon.

A tisztségviselő szavai szerint „technikai szünetet” tartanak – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Podoljak korábban azt közölte, hogy hétfőn újabb tárgyalási fordulót tartanak a felek, majd később számolt be a Twitteren, hogy a tárgyaló delegációknak az alcsoportokban „bizonyos definíciókat tisztázniuk kell”, és emiatt szünetet tartanak. Biztosított ugyanakkor afelől, hogy a tárgyalások folytatódnak. A hétfői tárgyalások kezdete előtt posztolt videóüzenetében Podoljak leszögezte, hogy az ukrán fél változatlanul békét, azonnali tűzszünetet és az összes orosz csapat kivonását követeli Ukrajnából.

– tette hozzá.

Podoljak azt is írta a Twiterren, hogy „nehéznek” tartja a kommunikációt az orosz féllel. Szavai szerint a felek hétfőn „már módosított álláspontokkal” kezdték el az online tartott megbeszélést.

Kijelentette: a két küldöttség közti nézeteltérések fő oka, hogy jelentősen különböző a két ország politikai rendszere.

– állította a tisztségviselő.

Közben az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat a Telegram üzenetküldő portálon arról adott hírt, hogy a kelet-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműnél az orosz katonák közvetlenül az 1-es számú energiablokk mellett

A robbantások idejére a nukleáris létesítmény személyzete elhagyta a munkaterületet.

Az Enerhoatom kiemelte: egyelőre nem tudni, hogy az atomerőmű területén a háttérsugárzás szintje megváltozott-e a robbantások után. A vállalat hangsúlyozta, hogy jelenleg a Roszatom orosz vállalat tizenegy képviselője van jelen a zaporizzsjai atomerőműben, ezért „nyilvánvaló, hogy az erőmű területén a lőszerrobbantásokat az ő közvetlen részvételükkel hajtják végre”.

– szögezte le az Enerhoatom.

 

 

Orosz védelmi tárca: sikerült erővel megnyitni a humanitárius folyosókat Mariupolnál

Sikerült likvidálni az ukrán erők Mariupol külvárosában lévő fő állásait, ami lehetővé tette a lakosság tömeges kimenekítésének megkezdését – jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője

A tábornok szerint az orosz különleges erők által támogatott donyecki „népi milícia” megsemmisítette a „nacionalisták” legtöbb lőállását a Mariupol peremén lévő lakónegyedekben, ami lehetővé tette, hogy közép-európai idő szerint 13 órától humanitárius folyosók nyíljanak meg a civilek számára, és megkezdődhessen „a neonácik által hosszú ideig túszul ejtett lakosság tömeges evakuálása”.

Mizincev szerint az orosz oldalon 200 autóbuszból négy gépkocsioszlopot állítottak össze, amelyből 50 már megérkezett Mariupolba, ahová 450 tonna humanitárius segélyt, egyebek között gyógyszert szállítottak.

 

 

 

Európa Tanács: Oroszország Ukrajna megtámadásával átlépte a szervezet alapokmányának vörös vonalait

 

Az ukrán határ jogellenes átlépésével Oroszország átlépte az Európa Tanács alapokmányában rögzített, kötelezettségeket meghatározó és egységet megkövetelő „vörös vonalat” is – jelentette ki Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke hétfőn.

Tiny Kox a parlamenti közgyűlés rendkívüli, kétnaposra tervezett ülésének megnyitóján emlékeztetett: az Európa Tanács 1949-ben elfogadott alapokmánya kötelezővé teszi a tagállamoknak, hogy őszintén és hatékonyan működjenek együtt a közös célok, köztük a nagyobb egység elérésének és a közös örökséget képező eszmék és elvek megőrzésének megvalósításában.

A politikus közölte, hogy az alapokmány súlyos megsértése esetén a dokumentum lehetővé teszi az egyik tagország képviseleti jogának függesztését, illetve a szervezet Miniszteri Bizottsága kérheti a tagország kilépését is. Ha a tagállam nem tesz eleget a kérésnek, a bizottság határozhat az érintett ország tagságának megszűntetéséről.

A PACE elnöke szolidaritásra szólított fel azokkal, akik áldozatává váltak a háborúnak, amelynek – mint mondta – soha nem szabadott volna elkezdődnie, de azonnal véget kell érnie.

– fogalmazott.

Kox köszönetet mondott a szervezet tagállamainak, hatóságainak és polgárainak, hogy „mérhetetlen szolidaritást mutattak és mutatnak” a menedéket keresők iránt. Szavai szerint a nemzetközi szolidaritásra szükség van, és szükség lesz rá az elkövetkezőkben is, mivel – mint fogalmazott – „a fegyveres agresszió humanitárius következményei jelentősek lesznek, és hosszú ideig fognak tartani”.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a hétfőn kezdődött rendkívüli ülésen megvitatja Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményeit. Számba veszi az Oroszországgal szemben meghozható lehetséges további intézkedéseket, miután a szervezet Miniszteri Bizottsága február 25-én felfüggesztette Oroszország képviseleti jogát, válaszul „a tagország kötelezettségeinek súlyos megsértésére”.

A soron kívüli plenáris ülés végén a közgyűlés véleményt fogad el a megtenni szükséges intézkedésekről, valamint Oroszország Európa Tanácsi tagságát illetően.

 

 

Megnyílt a humanitárius folyosó, elhagyhatják a lakosok Mariupolt

Az orosz erők beszüntették a Donyeck megyei Mariupolból kifelé vezető humanitárius folyosó blokádját, így az ott lakók elhagyhatják az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárost Bergyanszk-Zaporizzsja irányába – erősítette meg az UNIAN ukrán hírügynökség szerint Petro Andrjuscsenko, a település polgármestere.

Később a városvezetés azt közölte, hogy már több mint 160, magántulajdonban lévő személyautó el is hagyta Mariupolt és már Bergyanszk felé tart. Több mint 50 autó pedig már Bergyanszkba is ért, és folytatja útját Zaporizzsja felé, ahol elsősegélynyújtással és szállással várják a menekülteket. A polgármester ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy Mariupol vezetése továbbra sem tudja szavatolni az útvonal biztonságát.

Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy Mariupol az elmúlt napokban teljesen el volt zárva, sem a menekülők nem tudták elhagyni a várost, sem segélyszállítmányok nem érkezhettek oda. Az egyik, Mariupolba tartó segélykonvoj például vasárnap kénytelen volt visszafordulni Bergyanszkba. Hétfő reggel az ukrán rendőrség közölte, hogy egy konvoj segélyszállítmánnyal, és evakuációs buszok indultak el a városba.

Közben az ukrán fegyveres erők vezérkara saját értesülésre hivatkozva közölte, hogy megérkezett Oroszoroszágba négyszáz szíriai zsoldos, akit Ukrajna ellen készülnek bevetni.

– írta közleményében a kijevi vezérkar.

Az UNIAN arra emlékeztetett, hogy Oroszország 14 toborzóközpontot nyitott Szíriában, ahová Líbiából is érkeznek fegyveresek kiképzésre. Az ukrán hírszerzés korábban azt közölte, hogy információi szerint 300 és 600 dollár közötti havi fizetést ad Oroszország a külföldi zsoldosoknak

 

 

Morawiecki: Javoriv megtámadásával Oroszország Európa humanitárius erőfeszítését akarta meghiúsítani

 

Az ukrán-lengyel határ közelében fekvő Javoriv gyakorlótér elleni orosz légitámadás célja pánikkeltés volt a civil lakosság körében, valamint Európa humanitárius erőfeszítésének meghiúsítása – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfőn Varsóban.

Morawiecki Ingrida Simonyte litván kormányfőt fogadta Varsóban, megbeszélésükhöz online Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is csatlakozott a három országot összekötő, Lublini Háromszög elnevezésű fórum keretében.

A tárgyalást követő sajtóértekezleten Morawiecki hangsúlyozta: az ukrán Lviv várostól közel 40 kilométerre, az ukrán-lengyel határtól pedig mintegy 20 kilométerre fekvő Javoriv a háború elől menekülők útvonalán fekszik.

Az oroszok célja, hogy „meghiúsítsák azon humanitárius erőfeszítést, melynek segítségével Lengyelország, Litvánia, Európa ártatlan embereken, nőkön, gyermekeken akar segíteni” – jelentette ki a lengyel kormányfő.

A javorivi gyakorlóteret vasárnap reggel ért orosz légitámadásnak harmincöt halálos áldozata és 134 sebesültje van.

A háború kitörése óta az ukrán civil lakosságot ért orosz támadásokra utalva Morawiecki „Európa közepén elkövetett mészárlásról” beszélt.

Elmondta: Varsó tudatosítani próbálja minden európai partnerében, hogy a Moszkvával fenntartott viszonyban nem megújítható az úgynevezett „business as usual”, vagyis a kereskedelmi kapcsolatok már nem térnek vissza a szokásos kerékvágásba.

Szorgalmazta az orosz állami vagyon, valamint az orosz oligarchák vagyonának teljes körű külföldi befagyasztását, valamint azt, hogy ezen vagyonból alapot létesítsenek Ukrajna és az ukrán menekültek támogatására.

– emlékeztetett.

Felidézve, hogy az Európai Unió jelenleg végrehajtja a Moszkvával szemben kivetett harmadik szankciócsomagot, Morawiecki szót emelt a negyedik csomag kidolgozása mellett.

Közölte: uniós jóváhagyás esetén Lengyelország kész leállítani a lengyel-fehérorosz határon történő közúti teherforgalmat. Ezzel megakadályoznák, hogy a szankciók alá vett, illetve kettős felhasználású – vagyis katonai célokra is alkalmazható – termékeket Európából Oroszországba szállítsák.

– húzta alá Morawiecki.

A menekültek nyugat-európai befogadása kapcsán feltett újságírói kérdésre Morawiecki aláhúzta: az uniós államok készek erre, de az elmenekülők döntő többsége vissza akar térni Ukrajnába a háború után, ezért a szomszédos államokban akarnak maradni.

Egyúttal kiemelte: a menekültek befogadása, bár a lengyelek számára ez „szívügy”, a „szemünk láttára történő geopolitikai változással” is összefügg.

– hangsúlyozta.

– tette hozzá, sorolva Lengyelország mellett Finnországot, a három balti országot, Szlovákiát, Magyarországot és Romániát.

A Moszkvával szembeni szankciók bővítését szorgalmazta felszólalásában Ingrida Simonyte is. Annak kapcsán, hogy az orosz csapatok Fehéroroszország területéről is támadják Ukrajnát, a litván kormányfő aláhúzta: ez változtat a térséget érő biztonsági kockázatok értékelésén, minél hamarabb ki kell dolgozni a NATO integrált légvédelmének új koncepcióját.

Denisz Smihal a sajtóértekezleten megerősítette Kijev kérését az ukrajnai égbolt teljes lezárására. A NATO ilyen lépése, szerinte, ukránok ezreinek életét mentené meg.

 

 

Fegyvereket és további, Oroszország elleni szankciókat sürgetett az ukrán külügyminiszter

 

Fegyvereket kért hétfőn az ukrán külügyminiszter a nyugati államoktól, valamint újabb, Moszkva elleni szankciókat sürgetett.

Dmitro Kuleba Twitteren leszögezte: ha a Nyugat segíti az ukránok harcát, azzal elejét veheti a válság eszkalációjának.

– fogalmazott a mikroblogban a tárcavezető.

Ukrajna nem először kért a nyugati országoktól fegyvereket, egyebek között olyanokat, amelyekkel csökkenthető az orosz erőfölény az ukrán légtérben.

Mindeközben Olekszij Kuleba, Kijev régió kormányzója az ukrán televízióban bejelentette, hogy a főváros térségében immár ötödik, egymást követő napon zajlanak az evakuálások, és helyenként továbbra is robbanásokról érkeznek hírek.

Ugyancsak hétfőn az ukrán főügyészségi hivatal azt közölte, hogy az orosz támadás kezdete óta már 90 gyerek vesztette életét a harcokban, több mint százan pedig megsebesültek. A közlemény szerint a legtöbb áldozat a kijevi, harkivi, donyecki, csernihivi, szumi, herszoni, mikolajivi és zsitomiri térségben van.

– teszi hozzá a Reuters brit hírügynökség.

Hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel egyeztetett telefonon. A megbeszélés során Micotákisz leszögezte: „a szankciók segítenek nyomást gyakorolni Moszkvára annak érdekében, hogy hagyjon fel a harcokkal”.

Micotákisz emellett kormánya teljes támogatásáról biztosította Zelenszkijt, hozzátéve, hogy Görögország segélyszállítmányokat küld Ukrajnába, és menekülteket is kész befogadni.

A két politikus egyetértett a humanitárius folyosók létesítésének fontosságában, példaként pedig Mariupolt említették, ahol több százan élnek görög nemzetiségűek.

A telefonon történt egyeztetésről beszámolt a görög miniszterelnöki hivatal is, közölve, hogy megvitatták a Mariupolban élő, ukrán állampolgárságú görög kisebbség sorsát is.

Mariupolban mintegy 15 ezer, görög gyökerű ember él. A közösség egyik vezetője vasárnap nyílt levelet tett közzé, amelyben segítséget kért.
Görögök a XVIII. század óta élnek ebben a városban, ahol jelenleg is működik görög konzulátus.

 

 

Ismét megszakadt a csernobili atomerőmű áramellátása

 

Az orosz erők ismét megrongálták a csernobili atomerőművet és a közelében fekvő Szlavutics várost ellátó villamosvezetéket, nem sokkal azután, hogy ukrán szakemberek megjavították – közölte hétfőn az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat sajtószolgálata.

A közlemény szerint az Ukrenerho ukrán áramszolgáltató vállalat szakemberei vasárnap estére helyreállították és ismét feszültség alá helyezték a lezárt atomerőművet és Szlavuticsot tápláló nagyfeszültségű vezetéket. A munkálatokat azonban nem tudták befejezni, mert az orosz erők ismét megrongálták a vezetéket. „Emiatt a szerelőbrigádok kénytelenek megint visszamenni a veszélyzónába, és helyrehozni a károkat” – tájékoztatta az Ukrajinszka Pravda hírportált az Ukrenerho vállalat. Az áramszolgáltató cég hangsúlyozta, hogy a csernobili atomerőmű megbízható áramellátása kritikus fontosságú a nukleáris biztonság szempontjából. Emellett Szlavutics lakosainak áramellátása is az atomerőművet tápláló vezetéktől függ.

 

Lapid: Izraelben nem lehet megkerülni az Oroszországgal szembeni szankciókat

 

Jaír Lapid izraeli külügyminiszter pozsonyi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Izrael segítségével nem lehet megkerülni az Oroszországgal szemben meghozott szankciókat – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet hétfőn.

Lapid Pozsonyban találkozott szlovák kollégájával, Ivan Korcok külügyminiszterrel, és biztosította róla, hogy az izraeli külügyminisztérium, a jegybank (Bank of Israel) és más kormányzati szervek a Moszkva elleni szankciók érvényesítésén dolgoznak.
„Izrael nem fogja megkerülni az Egyesült Államok és a nyugati országok által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat” – hangsúlyozta Lapid, és az Ukrajna elleni orosz háború befejezésére szólított fel.
„Európa földje jó néhány háborút ismert, ezekből csakis szörnyű szenvedés származott. Az elmúlt években béke volt Európában, és ebből olyan jólét származott, amilyent az emberiség korábban nem ismert” – emlékeztetett az izraeli külügyminiszter.
„Izrael Szlovákiához hasonlóan elítéli az orosz inváziót Ukrajnában, és a harcok befejezésére szólít fel. Semmi sem indokolja Ukrajna területi függetlenségének megsértését, és a civilek elleni támadásokat” – emelte ki Lapid.
„Izrael minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse a közvetítői erőfeszítéseket a tűzszünet és a béke helyreállítása elérésére. Együttműködünk nagy szövetségesünkkel, az Egyesült Államokkal, és európai partnereinkkel, hogy megakadályozzuk a tragédia folytatódását” – nyilatkozta az izraeli politikus.
Lapid azt is hangsúlyozta, hogy Izrael révén nem lehet megkerülni a szankciókat.

 

Morawiecki: Javoriv megtámadásával Oroszország Európa humanitárius erőfeszítését akarta meghiúsítani

Az ukrán-lengyel határ közelében fekvő Javoriv gyakorlótér elleni orosz légitámadás célja pánikkeltés volt a civil lakosság körében, valamint Európa humanitárius erőfeszítésének meghiúsítása – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfőn Varsóban.

Morawiecki a lengyel-litván-ukrán kormányfői tárgyalást követő sajtóértekezleten hangsúlyozta:

Az oroszok célja, hogy „meghiúsítsák azon humanitárius erőfeszítést, melynek segítségével Lengyelország, Litvánia, Európa ártatlan embereken, nőkön, gyermekeken akar segíteni” – jelentette ki a lengyel kormányfő.
A javorivi gyakorlóteret vasárnap reggel ért orosz légitámadásnak harmincöt halálos áldozata és 134 sebesültje van.

 

Az amszterdami orosz ortodox egyházközség szakított a moszkvai patriarchátussal

Az amszterdami orosz ortodox egyházközség a hét végén bejelentette, hogy a továbbiakban nem kíván a moszkvai patriarchátus fennhatósága alá tartozni, és egyházi elbocsátást kért a hágai és hollandiai egyházmegye érsekétől – jelentette hétfőn az NlTimes című holland hírportál.

Az indoklás szerint az egyházközség a moszkvai patriarchátuson belül már nem volt képes „megnyugtató légkört” biztosítani a híveknek, ezért kérte, hogy másik egyházmegyébe kerülhessen. A döntést a plébánia „rendkívül fájdalmasnak és nehéznek” nevezte.
Az amszterdami egyházközség már korábban kifejezte egyet nem értését Kirill moszkvai pátriárkával, aki támogatásáról biztosította az orosz vezetést az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Emellett bírálta az orosz hatóságokat is, amiért a béke mellett szót emelő orosz papokat büntet meg.

 

A német autósok támogatást kaphatnak a tankoláshoz

 

Nagyszabású segélycsomagot tervez a német kormány az Ukrajna elleni orosz invázió miatt meglódult energiaárak hatásainak ellensúlyozására, az autósok támogatásáról napokon belül döntést hozhatnak egy hétfői lapértesülés szerint.

A pénzügyminisztérium elképzelése szerint az üzemanyagárak emelkedését egy átmeneti állami kedvezménnyel kellene ellensúlyozni, úgy, hogy a töltőállomás kasszájánál a kedvezmény értékével csökkentik a tankolásért kiállított számla végösszegét, és az állam pótolja a különbözetet az állomás üzemeltetőjének. A kedvezmény mértékéről és a rendszer bevezetéséről már a héten dönthetnek – írta a Bild című lap.

 

 

Donyeckben csapódtak be egy lelőtt ukrán rakéta szilánkjai

 

Legkevesebb húsz ember életét vesztette és kilenc megsebesült Donyeckben egy lelőtt, Tocska-U típusú ukrán rakéta szilánkjainak becsapódása következtében – jelentette be Gyenyisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője hétfőn a Rosszija 1 orosz tévécsatornán.

Pusilin szerint a halottak között gyerekek is vannak, a sebesültek közül többnek súlyos az állapota.
A tisztségviselő azt közölte, hogy a Donyeck városközpontja felett lelőtt rakéta Tocska-U kazettás típusú volt.

 

 

Az orosz katonai szóvivő szerint 3920 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg

 

Az orosz fegyveres erők Ukrajna katonai infrastruktúrájának 3920 létesítményét tették működésképtelenné a háború kezdete óta – közölte hétfőn Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Konasenkov szerint Ukrajna ezen felül 143 pilóta nélküli légi járművet, 1267 harckocsit és más páncélozott harcjárműt, 124 rakéta-sorozatvetőt, 457 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1028 speciális katonai járművet veszített.
Azt is mondta, hogy az orosz haderő egyetlen éjjel, hétfőre virradóra négy ukrán drónt, valamint 187 katonai objektumot, köztük 31 hadianyag-raktárt semmisített meg. A szóvivő szerint az orosz hadsereg egyes szakaszokon 11 kilométert nyomult előre.
Az orosz védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy a visszavonuló ukrán „nacionalisták” szabotázst hajtottak végre a donyecki „népköztársaság” területén található Avdijivka kokszgyárban. Az üzemben tűz ütött ki, amelynek maró, mérgező füstje a szomszédos településekre is átterjedt. A tűz oltását a harcok akadályozzák.

 

 

Csökken az európai gázár

 

Hétfő kora délelőtt folytatódott a gáz árának napok óta tartó csökkenése a holland gáztőzsdén. A TTF legközelebbi áprilisi határidős jegyzésében a kereskedés indítása után másfél órával, 9:30 órakor 115,6 eurón állt 1 megawattóra, ami csaknem 12 százalék csökkenés a pénteki záróértékhez képest. Március 7-én a gázár rekordszinten, 345 eurón is állt. Egy éve ilyenkor a gázár jóval alacsonyabb, 17,6 euró volt.
Reggel a Gazprom bejelentette, hogy a megrendelt mennyiségű gázt fennakadás nélkül szállítja Ukrajnán át az európai fogyasztóknak, napi 109,5 millió köbmétert, ami minimálisan kisebb a vasárnapi 109,6 millió köbméternél.

 

Ausztrália és Szerbia került az orosz teniszválogatott helyére

 

Az ukrajnai háború miatt kizárt orosz teniszválogatott helyére a Billie Jean King Kupában Ausztrália, míg a Davis Kupában Szerbia került.

A nemzetközi szövetség (ITF) – ahogy honlapján jelezte – március elsejével függesztette fel az oroszok, valamint az ukrajnai háborúban őket segítő fehéroroszok nemzetközi szereplését, és most döntött arról, hogy kik pótolhatják az oroszokat.
A női Billie Jean King Kupát (korábbi nevén Fed Kupát) az oroszok nyerték tavaly, és így automatikus résztvevői lettek volna az idei sorozat 12-es döntőjének. Helyükre Ausztrália – mint a 2021-es elődöntő legmagasabban jegyzett vesztese – került az idei, novemberi fináléba. Ugyanakkor a szlovák együttes, amely selejtezőt vívott volna az ausztrálokkal áprilisban, szintén továbbjutott.
A fehéroroszok a belgákkal selejteztek volna áprilisban, de így a belgák szintén bekerültek a 12-es finálé mezőnyébe.
A legjobb férfi válogatottakat felvonultató Davis Kupában az oroszok szintén címvédőként léptek volna pályára, és jutottak be alanyi jogon az idei 16-os döntőbe. Az ITF ebben a sorozatban is a legmagasabban jegyzett elődöntős vesztest, azaz Szerbiát juttatta tovább a fináléba, amelyet első körben (a nyolcaddöntővel) szeptember 14. és 18., majd november 23. és 27. között (negyeddöntővel, elődöntővel és döntővel) rendeznek. Szerbia játék nélküli továbblépésével lesz még egy csapat, amely döntőbe kerül, erről később határoznak, akárcsak a helyszínekről.
A fehéroroszok kizárásával Mexikó jutott tovább a világcsoport I-be, amelynek szeptemberben lesznek a küzdelmei.

 

 

Szijjártó: veszélyt jelent a fegyverszállítások engedélyezése

 

Az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások betiltása a biztonságot, „azok esetleges engedélyezése – ahogy a baloldal szorgalmazza – pedig a veszélyt jelenti” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter bejegyzésében kifejtette, „amióta háború zajlik Ukrajnában, itthon folyamatosan vita tárgya az, hogy milyen álláspontot képviseljünk Magyarország békéjének, biztonságának megőrzése érdekében”.
„A kormány világos döntéseket hozott: nem küldünk sem katonát, sem fegyvert, és nem engedjünk azt sem, hogy rajtunk keresztül szállítsanak halált okozó fegyvereket Ukrajnába” – fejtette ki.
A „baloldal ezzel ellentétes álláspontot képvisel: ők küldenének fegyvert, sőt akár katonákat is, a fegyverszállítmányok áthaladásának tilalmát pedig egyenesen árulásnak nevezték. ... Holott ez utóbbi veszélyességéről – ha korábban nem voltak vele tisztában – tegnap végérvényesen meggyőződhetett mindenki: az oroszok támadást intéztek egy Lengyelországtól alig húsz kilométerre fekvő támaszpont ellen, ahol szakértők szerint külföldről érkezett fegyverszállítmányokat tároltak” – közölte a külügyminiszter.

 

 

Ez történt az éjszaka