Kijev szerint kedvező a tárgyalások eredménye, Moszkva elégedetlen

Az ukrán fél szerint sikerült „bizonyos kedvező eredményeket elérni a Fehéroroszországban tartott ukrán-orosz tárgyalások harmadik fordulóján hétfőn, miközben az orosz küldöttség szerint a tárgyalások „a várakozások alatt maradtak”.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, az ukrán küldöttség tagja a Twitteren közölte, hogy „elértek bizonyos eredményeket a humanitárius folyosók logisztikájával kapcsolatosan”, és olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a tűzszünet. „Folytatódni fog az intenzív párbeszéd” – tette hozzá.
Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője a lengyel határ mellett fekvő Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban tartott tárgyalásról úgy fogalmazott: „alatta maradt a várakozásoknak”. Sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy „legközelebb jelentősebb haladást sikerül elérni”.

Teherautó hajtott a dublini orosz nagykövetség kapujának

 

Teherautó hajtott hétfőn a dublini orosz nagykövetség kapujának, és áttörte azt – közölte az RTÉ ír közszolgálati televízió.

A sofőrt, aki feltehetőleg így kívánt tiltakozni a háború ellen, őrizetbe vették. A férfi teherautóját hátramenetbe kapcsolva törte át a kaput, majd a háború állítólagos áldozatairól készült fényképeket kezdett osztogatni.
Az orosz nagykövetség a történteket „békés diplomáciai képviselet ellen irányuló bűncselekménynek” nyilvánította. Állítása szerint mindez a helyi rendőrség szeme láttára és tétlensége mellett zajlott.
A nagykövetség előtt napok óta tüntetések zajlanak az ukrajnai orosz hadművelet ellen. Jurij Filatov nagykövet a diplomaták és családtagjaik élete elleni fenyegetésekről számolt be. Mint mondta, az orosz gyerekeket kiközösítik az ír iskolákban.

Scholz: az EU nem nélkülözheti az orosz energiahordozókat

 

Az Európai Unió nem nélkülözheti az Oroszországból származó energiahordozókat – közölte Olaf Scholz német kancellár hétfőn, elutasítva azokat a követeléseket, amelyek szerint az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat ki kell terjeszteni az energiaszektorra.

A kancellár kiemelte: Németország üdvözli, hogy a nemzetközi közösség „mélyreható és célzott szankciókkal” válaszol az „ukrajnai orosz invázióra”.
Az orosz pénzintézetek, a moszkvai központi bank és több mint 500 magánszemély elleni büntetőintézkedések és az Oroszországba irányuló export korlátozása egyértelmű üzenet, „egyenes beszéd”, és minden szankciót úgy terveztek, hogy „érzékenyen és tartósan” sújtsa Oroszországot.
Azonban „Európa szándékosan kivonta az Oroszországból származó energiaszállítmányokat a szankciók alól”, mert nélkülük nem biztosítható a hőtermeléshez, a közlekedéshez, az áramellátáshoz és az ipari termeléshez szükséges energia. Az orosz importból származó energiahordozók „alapvető fontosságúak” a közszolgáltatások és „polgáraink mindennapi élete szempontjából” – húzta alá Olaf Scholz a kancellári hivatal által kiadott közlemény szerint.

 

Morawiecki: a kelet-közép-európai országok vállalják a humanitárius segítségnyújtás legnagyobb terhét

 

„Lengyelország és más kelet-közép-európai országok a humanitárius segítségnyújtás legnagyobb terhét vállalják az ukrajnai háború idején” – hangsúlyozta a Facebook közösségi oldalán hétfőn közzétett videóüzenetében Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A felvételen Morawiecki arra szólította fel az Európai Unió (EU) vezetőit és lakóit, hogy segítsenek az Ukrajnából menekülőkön, és állítsák le a háborút.
Aláhúzta: Európa az ukrajnai háború miatt a második világháború óta legnagyobb menekültválsággal szembesül. Kiemelte a rendszerszintű megoldások szükségességét, amelyeket – mint hangsúlyozta – Lengyelország már foganatosít.
Felidézte: a lengyel kormány hétfőn jóváhagyta az ukrajnai menekültek befogadásáról szóló, az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodása és munkavállalása rendezését célzó különleges törvény tervezetét.
„A Vlagyimir Putyin (orosz elnök) elől menekülők száma” növekedni fog – mondta. „Lengyelország és Kelet-Közép-Európa más országai ma a humanitárius segítségnyújtás legnagyobb terhét vállalják” – fogalmazott.
Ukrajna ma „nemcsak önmagáért, hanem egész Európa nevében, a mi szabadságunkért, a mi jövőnkért harcol” – hangoztatta. Az EU összes vezetőjét és lakosát felszólítva kijelentette: „Ez közös ügyünk, közös felelősségünk”, az európai közösségnek együttesen kell segítséget nyújtania a háborús menekülteknek.
„Lengyelország és az Ukrajnával határos többi ország már megtették ezt a lépést” – fűzte hozzá.

 

Putyin: az EU-nak nyomást kell gyakorolnia Kijevre

 

Nyomást kell gyakorolnia Kijevre az Európai Uniónak a humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn telefonon tárgyalt az Európai Tanács (ET) elnökével, Charles Michellel.

A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fegyveres erők már többször is fegyvernyugvást hirdettek annak érdekében, hogy a polgári lakosságot humanitárius folyosókon át kimenekítsék az ostromlott ukrán városokból. Az orosz elnök szerint az evakuálást az orosz erők által ostromgyűrűbe vett városokból „az ukrán nacionalista zászlóaljak” akadályozzák, amelyek, mint mondta, erőszakot alkalmaznak a civilekkel szemben, és provokációkat követnek el.
A Kreml szerint Putyin „felhívta az Európai Uniót, hogy ténylegesen járuljon hozzá az emberek életének megmentéséhez, gyakoroljon nyomást a kijevi hatóságokra, és vegye rá őket a humanitárius jog tiszteletben tartására”.

Uniós biztos: az EU több mint tízezer kórházi helyet biztosít a menekültek számára

 

Az Európai Unió több mint tízezer kórházi férőhelyet biztosít tagállamaiban a sürgős orvosi ellátásra szoruló ukrajnai menekültek számára – közölte hétfői lengyelországi sajtóértekezletén Sztella Kiriakídisz az Unió egészségügyi biztosa.

Az Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszterrel az ukrán határ közelében, Mlyny faluban kialakított befogadóközpontnál tartott közös sajtóértekezleten Kiriakídisz közölte: létrejön a határon átlépő, sürgős orvosi ellátásra szoruló menekültek biztonságos és gyors szállítását lehetővé tevő európai rendszer.

Niedzielski a sajtóértekezleten megerősítette: az ukrajnai menekültek száma már meghaladta az 1 milliót. Lengyelország mindegyiküket befogadja – hangsúlyozta, egyúttal nagyon nehéznek minősítette a helyzetet.
Utalt az Ukrajnából elmenekült, súlyos betegségekben szenvedő emberekre, valamint a lengyelországi befogadóközpontokban jelentkező, a hosszú úton kimerült, illetve útközben sérülést, balesetet szenvedett menekültekre, akik között számos gyermek is van.
Lengyelország nyitott a menekültek megsegítésére, de a helyzet „erőpróbát jelent az egész EU számára” – húzta alá Niedzielski.
A miniszter az ukrajnai háború kitörésekor bejelentette: Lengyelország 120 kórházban 7 ezer férőhelyet biztosít az orvosi ellátásra rászoruló ukrajnai menekültek számára.
Niedzielski és Kiriakídisz hétfőn a Mlyny befogadóközpontban működő orvosi elsősegélyhelyre, valamint a dél-lengyelországi Rzeszów egyik, ukrajnai betegeket ápoló kórházba látogatott.

 

CNN: egy kelet-európai repülőtéren titokban folynak nemzetközi erőfeszítések fegyverszállításra Ukrajnának

 

Titokban tartott kelet-európai repülőtéren jelenleg is gyors ütemben folyik az az Ukrajnába irányuló, több ország közös erőfeszítésével zajló fegyverszállítási művelet, amelyet Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is meglátogatott a múlt héten az ukrán határ közelében – jelentette a CNN az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) magas rangú tisztségviselőjére hivatkozva hétfőn.

A baloldali-liberális amerikai hírtelevízió online is közzétett tudósítása szerint Milley tábornok a meg nem nevezett repülőtéren katonákkal és az őket kiszolgáló személyzettel is találkozott, valamint megszemlélte a fegyverszállítási műveletet – mondta el a Pentagon tisztségviselője a hírtelevíziónak még pénteken.

A CNN hangsúlyozta, hogy a repülőtér pontos elhelyezkedése továbbra is titkos, az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok, többek között páncéltörő rakéták biztonságának megóvása érdekében.

 

A Gazprom a hosszú távú szerződések teljesítését ígérte

A Gazprom eleget tesz a külföldi fogyasztók gázszállítási igényeinek, és biztosítani kívánja a hosszú távú szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítését – áll a holding hétfőn kiadott közleményében.

„A Gazprom maradéktalanul teljesíti a külföldi fogyasztók minden bejelentett gázszállítási igényét. Az ukrán folyosót 100 százalékban a tranzitszerződés részeként használjuk” – közölte az orosz gázipari vállalat.
A Gazprom a Jamal-Európa gázvezetéken keresztül a Németországba irányuló gázszivattyúzási kapacitást is folyamatosan leköti.
A TASZSZ hírügynökség azt írta, a gázipari vállalat lehetségesnek tartja, hogy gáz ára a hétfői történelmi rekord után tovább emelkedik majd, de ezért nem magát tartja felelősnek.

A Sberbank rendben folytatja üzleti tevékenységét Svájcban

A Sberbank rendben folytatja üzleti tevékenységét Svájcban – ismertette a pénzintézet szóvivője a Keystone-SDA svájci hírügynökségnek nyilatkozva.A vállalati illetékes nyilatkozatáról csütörtökön számolt be a swissinfo.ch svájci hírportál. Mint mondta, a Sberbank zürichi székhelyű leányvállalata nem képezi részét az uniós és amerikai szankciós listára került Sberbank Europe Groupnak. Felidézte azt is, hogy Oroszország „ukrajnai katonai művelete” nyomán Washington és Brüsszel újabb büntetőintézkedésekkel sújtott több orosz magánszemélyt, vállalatot és pénzintézetet. Ugyanakkor a Sberbank nem volt azon hét orosz pénzintézet között, amelyeket kizártak a nemzetközi pénzátutalásokhoz kapcsolódó SWIFT kommunikációs rendszerből.

 

Az Európa Tanács a szabadságjogok biztosítására szólította fel az orosz hatóságokat

 

Az orosz hatóságoknak véget kell vetniük a szabadságjogok, köztük a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága példátlan elnyomásának Oroszországban – jelentette ki Dunja Mijatovic, a 47 tagot számláló Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa hétfőn.

Közleményében Mijatovic emlékeztetett arra, hogy a 12 napja tartó háború kezdete óta több mint 13 ezer embert állítottak elő több tucat orosz városban, mert gyakorolták törvényes jogukat a békés tiltakozáshoz. Emellett több mint ötezer további személyt, köztük újságírókat és emberijog-védőket vettek őrizetbe, amiért nemtetszésüket fejezték ki a háborúval kapcsolatban. Tucatnyi független és külföldi médiumot pedig cenzúráztak, betiltottak, letiltottak, vagy arra kényszerítettek, hogy töröljenek minden olyan információt, mely nem a hivatalos forrásokból származik.

Blinken további amerikai csapatok telepítését ígérte a balti államokba

 

További amerikai csapatok telepítését ígérte a balti államokba Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn, miután Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszterrel tárgyalt Vilniusban. Az amerikai diplomácia vezetője hétfőn villámlátogatást tesz a három balti államban.
Bejelentette, hogy további 400 amerikai katona érkezik Litvániába a következő napokban. A balti országban jelenleg 500 amerikai katona állomásozik.
Oroszország Ukrajnában kezdett hadműveletei óta Washington mintegy hétezer katonát küldött Európába, ennek a kontingensnek egy részét irányítja át a balti NATO-tagállamba.
Blinken egyben az Egyesült Államok szolidaritásáról biztosította a másik két balti NATO-tagállamot, Észtországot és Lettországot is. Úgy fogalmazott, hogy Washington „szent kötelességének” tartja az észak-atlanti szervezet alapokmányának 5. cikkét, amely kimondja, hogy ha valamelyik tagállamot támadás éri, azt a NATO egésze elleni támadásnak tekintik.
Landsbergis az ukrán háborús helyzetről szólva kijelentette: „Nem hagyhatjuk, hogy ukrán városokból újabb Srebrenica, Groznij vagy Aleppó váljék. Folytatni kell Ukrajna támogatását”.
A litván politikai pártok egyébként a nap folyamán egyetértésre jutottak a védelmi kiadások kormány által javasolt növelésében. Az elképzelések szerint az idén a védelmi célú kiadások meghaladnák a GDP 2,5 százalékát – közölte Ingrida Simonyte litván miniszterelnök a hétfői sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy a többletforrásokat a változó biztonságpolitikai helyzet tette szükségessé.
Litvánia eredetileg 1,2 milliárd eurót, vagyis a GDP 2,05 százalékának megfelelő összeget tervezett az idén elkülöníteni védelmi kiadásokra.
Blinken Vilniusból Rigába utazott tovább, ahol Edgars Rinkevics lett külügyi tárcavezetővel tárgyalt.
„A legutóbbi fejlemények tükrében nagyon üdvözölnénk állandó amerikai alakulat jelenlétét Lettországban” – jelentette ki Rinkevics az amerikai külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón.
„Nincsenek többé illúzióink Vlagyimir Putyin elnök Oroszországáról, nincs jó okunk feltételezni, hogy Oroszország változtat a politikáján” – tette hozzá a lett külügyminiszter.

Az IHF is kizárta az oroszokat és a fehéroroszokat

 

Az ukrajnai háború miatt a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) minden versenysorozatából kizárta az orosz és a fehérorosz csapatokat.

Az IHF honlapjának hétfői tájékoztatása szerint a tiltás a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlásának megfelelően a két ország játékvezetőire, tisztségviselőire és az egyéb hivatalos személyekre is vonatkozik az IHF eseményein.
Ennek következtében az orosz válogatott idén nyáron nem vehet részt a női junior (U20-as) és ifjúsági (U18-as) világbajnokságon, valamint a férfi strandkézilabda-világbajnokságon, amelyre már kijutott.
Az európai szövetség (EHF) a múlt héten zárta ki az orosz és fehérorosz klubcsapatokat az európai kupasorozatokból, a válogatottakat pedig az idén novemberi női Európa-bajnokság, valamint a jövő januári férfi világbajnokság selejtezősorozatából.

 

Ukrajna több megyéjében folynak a harcok, nem halad a civilek evakuálása

 

Ukrajna több megyéjében folytak hétfőn harcok, az ukrán fél szerint az orosz tüzérségi tűz miatt több nagyvárosból lehetetlen a civilek evakuálása, közben Fehéroroszországban megkezdődött az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulója. Hétfő délután a két küldöttség tárgyalóasztalhoz ült a fehéroroszországi Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban – közölte Telegram-csatornáján a minszki orosz nagykövetség, valamint a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.

A tárgyalások előtt Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője elmondta, hogy három kérdéskörről lesz szó:

Közben az ukrán külügyminisztérium hétfő délután azt közölte: az orosz tüzérségi tűz miatt lehetetlen a civilek evakuálása Kijevből, Mariupolból, Szumiból, Harkivból, Volnovahából és Mikolajivból. A közlemény szerint a tüzérségi támadás megakadályozza az ukránok és külföldiek menetoszlopának kijutását, valamint a gyógyszerek és az élelmiszerszállítmányok bejuttatását. A tárca felszólította a külföldi vezetőket, bírják rá Moszkvát a tűzszünet betartására a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében.

Az ukrán erők visszafoglaltak egy települést az északkelet-ukrajnai Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa közelében – közölte hétfőn Olekszij Aresztovics, az ukrán elnök tanácsadója. A Harkiv megyei Csuhujiv településen kialakult helyzetről – ahol a háború kezdete óta folynak a harcok – további részletek nem ismeretesek.

 

Johnson: Putyin elszámította magát

Az ukrajnai háború kezdete óta eltelt tizenkét napban egyértelművé vált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elszámította magát – mondta hétfőn Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a nap folyamán Justin Trudeau kanadai és Mark Rutte holland kormányfővel tárgyalt Londonban a további szankcióintézkedésekről.
A tárgyalások után, a Downing Streeten tartott közös sajtóértekezleten a brit miniszterelnök kijelentette:

A sajtótájékoztatón mindhárom miniszterelnök hangsúlyozta, hogy drámaian csökkenteni kell Európa függését az orosz energia-szállításoktól.
Johnson és Rutte ugyanakkor egyaránt kiemelte, hogy ez nyilvánvalóan nem elérhető egyik napról a másikra.
A holland miniszterelnök úgy fogalmazott: biztosítani kell, hogy az orosz energia-szállításokat érintő szankciók ne teremtsenek kezelhetetlen energiaellátási válságot Európában, beleértve Ukrajnát.

Jagr az ukrán menekülteknek szervez gyűjtést

Jaromir Jagr, minden idők legjobb cseh jégkorongozója az ukrán menekültek megsegítésére úgy döntött, hogy a tulajdonában lévő Kladno nem otthon, hanem a prágai O2 Arénában rendezi meg kedden a Sparta Praha elleni bajnoki mérkőzését.

Az 50 évesen is aktív sztár együttese eredetileg az 5250 befogadására alkalmas chomutovi Rocknet Arénában fogadja ellenfeleit – saját csarnokát felújítják -, azonban most a közel 18 ezer férőhelyes O2 lesz az összecsapás helyszíne, hogy így minél többen tudjanak adakozni a másfél hete kirobban ukrajnai háború menekültjeinek.

A kétszeres Stanley Kupa-győztes, olimpiai és világbajnok Jagr közösségi oldalán jelezte: nagyon reméli, telt ház lesz kedden, és köszönetet mondott mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy ilyen gyorsan sikerült az O2 Arénát – amely egyébként a Sparta Praha otthona – lefoglalni.

Jagr egész pályafutása alatt a 68-as mezszámban játszik, így emlékezve a szovjet vezetéssel eltiport 1968-as prágai tavaszra.

 

Debreceni segítség ukrajnai kórházaknak

Jelentős mértékű egészségügyi adománnyal, elsősorban műtétekhez szükséges egyszer használatos eszközökkel segíti ukrajnai kórházak működését a Debreceni Egyetem (DE) klinikai központja és az intézményt fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány – közölte az egyetem sajtóirodája hétfőn az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint az adománnyal a debreceniek elsősorban az ukrajnai Ternopili Nemzeti Egyetem és a 2. számú Ternopil Városi Önkormányzati Kórház idegsebészeti ellátásának biztosítását segítik.

A szállítmányt az alapítvány és az egyetem képviselői hétfőn Záhonyban adták át az ungvári magyar főkonzulátus munkatársainak, akik közreműködtek az adomány továbbszállításában – írták.

 

Adományokat juttat el Kárpátaljára a KDNP országgyűlési képviselőcsoportja

Tartós élelmiszert, gyógyszereket, tisztálkodási és babaápolási szereket tartalmazó adománycsomagokat juttat el Kárpátaljára a KDNP országgyűlési képviselőcsoportja, a kezdeményezésről hétfőn tartottak sajtótájékoztatót a kisebbik kormánypárt képviselői Kisvárdán.

Simicskó István KDNP-frakcióvezető, Újbuda országgyűlési képviselője, Budapest 2-es választókerületének Fidesz-KDNP-s képviselőjelöltje az eseményen elmondta, az elmúlt napokban komolyan megmozdult az ország, a háború kezdete óta nagyon sok felajánlás érkezett a helyi gyűjtőpontra, a Kárpátalja Házba, ezzel párhuzamosan a KDNP frakciója is gyűjtést indított.
Elsősorban tartós élelmiszereket, gyógyszereket és állateledelt hoztak a felajánlók, ezzel segítve az Ukrajnából Magyarországra menekülők helyzetét – fogalmazott a frakcióvezető.

Hozzátette, a remények szerint a katonai konfliktus mielőbb lezárul, azonban a politikai és diplomáciai konfliktus valószínűleg sokáig el fog húzódni, ezért ilyen típusú segélyezésre még tartósan szüksége lehet az ukrán népnek és a kárpátaljai magyaroknak is. Simicskó István elmondta, a segélyszállítmányokat 24 órán belül viszik tovább a rászorulókhoz Kárpátaljára.

Juhász Hajnalka, a KDNP alelnöke, országgyűlési képviselője arról beszélt, „nagyon nagy szíve van a magyaroknak”, mindenki igyekezett szolidaritást vállalni a menekülők iránt. Elmondta, hétfőn főleg láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszerek érkeztek a gyűjtőpontra, ahol önkéntesek válogatják szét a gyógyszereket.

Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese szerint csodálatos dolog látni, hogy Magyarországon az emberek odaadják azt, amiről úgy gondolják, szükséges lehet a kárpátaljai magyaroknak, valamint az összes Ukrajnából menekülőnek.

Seszták Miklós kormánybiztos, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3-es számú választókerületének Fidesz-KDNP-s képviselőjelöltje hangsúlyozta, mindenkit, aki a háború elől menekül, „befogadjuk, ellátjuk és szükség esetén segítséget nyújtunk” a továbbutazáshoz is.

A Kárpátalja Házban mindenki teszi a dolgát, szerveznek, telefonálnak, segítenek az ügyintézésben, vagy „van, aki csak éppen megölel valakit” – tette hozzá a képviselő.

 

Több mint ötvenezer menekült érkezett Németországba Ukrajnából

Meghaladta az ötvenezret a háború miatt Ukrajnából Németországba menekült emberek száma a szövetségi kormány hétfői adatai szerint.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a hazájuk elleni orosz támadás megindulása óta 50 294 ember menekült Ukrajnából Németországba. A menekültek száma így majdnem megduplázódott az előző adathoz, a szombaton közölt 27 491-hez képest. Az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint az ukrajnai menekültek száma továbbra is meredeken emelkedhet, és akár a 225 ezret is elérheti Németországban.

Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter arra számít, hogy a menekültek közül sokan hosszabb ideig Németországban maradnak. A német társadalomnak és az egész országnak „nagylelkűnek kell maradnia” ezekben a nehéz időkben – emelte ki a szociáldemokrata politikus (SPD) hírportálokon idézett nyilatkozatában, hozzátéve, hogy az érkezők azonnali ellátása mellett a beilleszkedésüket, integrációjukat is támogatni kell.

Az orosz agresszió elől menekülők ügye hosszabb ideig fogja foglalkoztatni Németországot – fejtette ki a miniszter, a feladatok közé sorolva a munkavállalás lehetőségének és a szociális szolgáltatások, juttatások elérhetőségének biztosítását. Kiemelte, hogy kulcsfontosságú a gyermekgondozás és a nyelvtanulás.

A hét végén a német kormány több más tagja is a menekültek befogadása mellett foglalt állást. Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban kiemelte, hogy Németország állampolgárságtól függetlenül mindenkit befogad az orosz támadás miatt Ukrajnából elmenekülő emberek közül. „Életeket akarunk menteni, az útlevéltől függetlenül” – mondta a miniszter a Bild am Sonntag című lapnak.

Az SPD-s politikus hozzátette, hogy európai uniós szinten a legfontosabb a menekültek ellátása és elosztása a tagországok között. Így kerülhető el, hogy túlterhelődjék bármely tagország menekültügyi rendszere – mondta a miniszter, hozzátéve: „remélem, hogy ez a szolidaritás a közös menekültügyi rendszer felé tett következő lépések során is segíteni fog minket”.
Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszter egy szombati interjúban elmondta, hogy a kormány tervei szerint Németország a sebesültek és a betegek ellátásában is részt vállal.

Az SPD-s politikus a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús stratégiája Ukrajna egészségügyi infrastruktúrájának szétrombolására is irányul, ezért az egészségügyi tárca a belügyminisztériummal és a védelmi minisztériummal együttműködve szervezi a háborús sebesültek és az Ukrajnában már nem kezelhető betegek, köztük daganatos megbetegedéssel küzdő, vagy dialízisre szoruló betegek ellátását.

 

Von der Leyen: az EU további szankciókon dolgozik Oroszország ellen

Tekintettel az ukrajnai helyzet alakulására és „Moszkva felelőtlenségére az ukrajnai polgári lakossággal szemben”, az Európai Unió további szankciókon dolgozik – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn délelőtt Brüsszelben, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel folytatott tanácskozása előtt tartott sajtótájékoztatójukon.

Az elnök elmondta: három kemény szankciócsomag van már érvényben Oroszországgal szemben, „arra kell koncentrálni, hogy ne maradjanak kiskapuk, és a szankciók hatása maximális legyen”. Mint mondta, „a hatályos büntetőintézkedések valóban harapósak, már tapasztalni lehet az orosz gazdaság (...) zavarait”.

Von der Leyen bejelentette: a brüsszeli bizottság kedden javaslatot fog előterjeszteni azzal kapcsolatban, hogyan szabadulhat meg az EU az orosz gáztól, olajtól és széntől való függőségtől. A javaslat szorgalmazni fogja az energiaellátás diverzifikálását, a megújuló energiaforrásokba történő beruházást és a jobb energiahatékonyság megteremtését.

Mario Draghi sajtónyilatkozatában felszólította az Európai Unió tagországait, hogy lehető leggyorsabban hajtsák végre az Oroszországgal szemben kiszabott szankciókat. Reményét fejezte ki, hogy minden tagállam kormánya olyan gyorsan intézkedik a szankciók végrehajtására vonatkozóan, mint az olasz vezetés. Szombaton például az olasz kormány közölte, hogy a helyi hatóságok 143 millió euró értékben villákat és jachtokat foglaltak le a szankciós listán jegyzett öt orosz magas rangú tisztviselőtől.

„Azt látjuk, hogy némely tagállamok, köztük Franciaország, Németország és Olaszország hatékonyan, gyorsan bonyolítják le a szankciós intézkedéseket, míg más tagországok kevésbé” – emelte ki Draghi. Azt is hangsúlyozta, hogy az uniós egység elengedhetetlen ahhoz, hogy kezelni lehessen a válságnak az EU-ra gyakorolt összes következményét, beleértve az ukrán menekülthullámot és az energiabiztonságot. Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban elmondta: Olaszországnak nincs fenntartása ez ellen, de a folyamat hosszú, és összefügg a strukturális reformintézkedésekkel.

Draghi úgy vélte: az ukrán-orosz konfliktus megoldását szorgalmazó diplomáciai erőfeszítések nem jártak eddig eredménnyel, és Oroszország addig fogja folytatni a háborút, míg egész Ukrajna meg nem adja magát, és oroszbarát kormány kerül hatalomra Kijevben.

 

Fidesz-KDNP: nem engedjük, hogy a baloldal belerángassa Magyarországot a háborúba

Nem engedjük, hogy a baloldal belerángassa Magyarországot az ukrajnai a háborúba – jelentette ki a kormánypártok nevében Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője hétfőn az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában.

A politikus leszögezte azt is: a magyarok békéje és biztonsága érdekében nem engedik, hogy Magyarországon keresztül bárki is fegyvert szállítson Ukrajnába.

Nacsa Lőrinc kijelentette: nem telik el úgy nap, hogy a baloldal ne öntene olajat a tűzre a felelőtlen mondataival. Hozzátette: Márki-Zay Péter szerint hazugság azt állítani, hogy egy Magyarországon keresztül Ukrajnába küldött fegyverszállítmány veszélyeztetné Magyarországot és a kárpátaljai magyarokat.

„Miközben a nemzetközi sajtóból, az orosz nyilatkozatokból és a katonai szakértőktől is pontosan tudjuk, hogy ezek a fegyverszállítmányok igenis célpontok lehetnek, támadások célpontjai” – mutatott rá, hozzátéve, hogy emiatt elképesztőnek és felelőtlennek tartja a baloldal nyilatkozatait.

Nacsa Lőrinc szerint a baloldalon mindennap élezik az így is nehéz helyzetet, háborúba sodornák Magyarországot és mit sem törődnek a magyarok biztonságával.

 

Moszkva jóváhagyta az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listáját

Az Európai Unió minden tagországa, így Magyarország is felkerült az orosz kormány által hétfőn jóváhagyott, Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listájára.

A dokumentum értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országok listáján szereplő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat.

Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia.

 

Lavrov és Kuleba találkozik csütörtökön Antalyában

A tervek szerint találkozik majd egymással Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a törökországi Antalyában – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn Moszkvában.

Zaharova elmondta, hogy a találkozóról Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi telefonos megbeszélése során született megállapodás.

Lavrov és Kuleba különtalálkozójára egy antalyai diplomáciai fórum biztosít lehetőséget csütörtökön.

 

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége is csatlakozott a segítségnyújtáshoz

Gyűjtésekkel és pénzadományokkal támogatja az ukrajnai menekülteket segítő szervezeteket a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ).

A több mint 90 civil szervezetet tömörítő szövetség az MTI-vel hétfőn azt közölte: a menekülteket segítő állami és egyházi intézményeket, valamint a humanitárius civil szervezetek munkáját támogatják.

Kiemelték, az ukrajnai háború megfosztja a biztonságérzettől és a stabilitástól a szövetséghez tartozó szervezeteket és az azok által képviselt családokat.

A közleményben idézték Márton Zsuzsannát, a KCSSZ elnökét, aki szerint „szolidaritást kell vállalnunk mindazokkal a nemzettársainkkal és a velük együtt élő ukrán emberekkel, akik nélkülözni kényszerülnek az alapvető emberi jogokat és el kell szenvedjék a politikai hatalmak döntéseinek a következményeit”.

 

Kormányszóvivő: példaértékű a menekültek segítése

Példaértékűnek nevezte a háború elől menekülők segítését, ellátását a kormányszóvivő hétfőn Aranyosapátiban, ahol a határtérségben felállított segítségpontok végiglátogatása után megtekintette a térség legnagyobb, az adományok elhelyezésére kialakított 5000 négyzetméteres raktárát.

Szentkirályi Alexandra azt mondta, a segítségpontok már megteltek adományokkal, ezért az aranyosapáti raktárba szállítják a beérkező segélyeket. A raktár logisztikai központként is működik, ahonnan a segítségpontok kérésére és igényei szerint állítják össze és viszik a helyszínre azt, amire az adott segítségponton éppen szükség van – fűzte hozzá.
Nehéz a helyzet, de felemelő élmény látni, ahogy a magyarok egy emberként mozdultak meg, és segítik a háború elől menekülőket – utalt a kormányszóvivő az önkormányzatok, a civil és karitatív szervezetek, illetve a kormány együttműködésére, amit az MTI érdeklődésére példaszerűnek nevezett.

Sokan nagyon rémülten érkeznek Magyarországra, ami az első biztos pont számukra, és az első sokk után itt fogják fel, mi történt velük, kiket hagytak otthon. Ezek a meggyötört emberek hálásak minden segítségért, jó szóért – összegezte az elmúlt napokban a határ mentén tapasztaltakat Szentkirályi Alexandra.

Kitért arra is, hogy a határ ukrajnai oldalán Asztélyon is járt, ahol az Ökumenikus Segélyszervezet működtet segítségpontot. A határátlépéshez sokszor 10-12 órát is várakozók ellátását, segítését már ott megkezdik a segélyszervezet munkatársai, miközben felmérik azt is, mire van a menekülőknek szükségük, hogy a magyar oldalon is fel tudjanak készülni a fogadásukra.

Vannak olyanok, akik csak néhány órát szeretnének pihenni, amíg a rokonok megérkeznek értük, de olyanok is jönnek, akik nem tudják, hová menjenek, mit csináljanak. Őket a katasztrófavédelem munkatársai viszik el a szálláshelyre, ahol meleg ételt és tisztálkodási lehetőséget is biztosítanak számukra – érzékeltette az összetett helyzetet a kormányszóvivő.

Szentkirályi Alexandra az MTI-nek Aranyosapátiban elmondta: eddig 167 000 menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra. „Nem tudjuk”, mit tartogatnak a következő napok, az érkezők száma várhatóan nem fog csökkenni, de „fel vagyunk készülve” valamennyi menekült fogadására – tette hozzá.

 

Zelenszkij katonai repülőgépeket és az orosz olajipar bojkottját kéri a nemzetközi közösségtől

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonai repülőgépeket és további büntetőintézkedéseket, például az orosz olajipar és az Oroszországgal folytatott kereskedelem bojkottját kérte hétfőn a nemzetközi közösségtől Oroszország ukrajnai offenzívája miatt.

„Ha folytatódik Ukrajna orosz inváziója, és Oroszország nem adja fel Ukrajna elleni terveit, akkor új szankciócsomagra van szükség... a béke érdekében” – jelentette ki videoüzenetében.

Növelni kell az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást – mondta, és javaslatokat tett arra, hogy hogyan: az orosz olajipar vagy az egész orosz export bojkottjával, az Oroszországnak történő eladások felfüggesztésével.

„Ha nem hajlandók alkalmazkodni a civilizáció szabályaihoz, akkor ne tudjanak beszerezni sem árukat, sem szolgáltatásokat a civilizált világból, lakjanak jól a háborúval” – mondta Oroszországra utalva.

Az eddigi nyugati szankciók is már olyan mértékben szigetelték el Oroszországot, amilyet ilyen nagy gazdasági hatalom még soha nem tapasztalt meg – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.

 

A katasztrófavédelem már csaknem háromezer Ukrajnából érkezett ember elhelyezéséről gondoskodott

Hetvenhárom helyszínen már csaknem háromezer Ukrajnából érkezett embert helyezett el a katasztrófavédelem – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-vel.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a katasztrófavédelem az orosz-ukrán háború első napja óta folyamatosan dolgozik az Ukrajnából menekülő emberek utazásának, elhelyezésének és ellátásának megszervezésén.

A tájékoztatás szerint a katasztrófavédelem kilenc megyében – Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Nógrád, Komárom-Esztergom, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg – valamint Budapesten is operatív törzset hozott létre a feladatok koordinálására. Az operatív törzsek szervezik a befogadóhelyek kiválasztását és felkészítését.

Eddig összesen 2871 olyan ember, köztük 1606 gyermek elhelyezéséről gondoskodott a szervezet, akinek a háború elől menekülve nem volt hová mennie – írták.

Hozzátették: a katasztrófavédelem kidolgozott tervekkel rendelkezik a különböző veszélyhelyzetek kezelésére, naprakész adatbázist vezetnek a katasztrófahelyzetekben igénybe vehető erőkről, eszközökről, ingatlanokról.

A szervezet előkészíti a befogadóhelyeket a háború elől menekülők fogadására, koordinálják az utazásukat és elszállásolásukat, továbbá regisztrálják és ellátják a menekülteket. A pályaudvarokon várakozó menekültek számára melegedőbuszokat szerveznek és folyamatosan együttműködnek a karitatív szervezetekkel – jelezték.

A közleményben kitértek arra is, hogy 110 ember, köztük 78 gyermek egészségügyi ellátáshoz jutásáról is gondoskodtak.
Megjegyezték: a katasztrófavédelem mellett sokan önkormányzati, karitatív és humanitárius szervezetek segítségével jutnak biztonságos helyre, és fontos szempont, hogy a családok együtt maradjanak.

 

Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy megpróbálja manipulálni a világ vezetőit

Oroszország megpróbálja manipulálni Emmanuel Macron francia elnököt és más nyugati vezetőket azzal, hogy azt követeli, az Ukrajnába vezető humanitárius folyosók Oroszországon vagy Fehéroroszországon keresztül vezessenek – mondta egy magas rangú ukrán tisztviselő hétfőn.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes közölte: Ukrajna felszólítja Oroszországot, hétfő reggeltől járuljon hozzá a tűzszünethez, hogy az ukránok inkább a nyugat-ukrajnai Lviv felé menekülhessenek. Ukrajna hétfőn kora reggel kapta meg Oroszország javaslatát, miután Macron beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – mondta Verescsuk egy televíziós tájékoztatón.

„Remélem, hogy Emmanuel Macron francia elnök megérti, hogy az Oroszországi Föderáció manipulálja és kihasználja a nevét és őszinte segítő szándékát” – fogalmazott az ukrán politikus. Ukrajna azzal vádolja az orosz erőket, hogy humanitárius folyosóként kijelölt területeket lőnek, akadályozzák az emberek menekülését a támadás alatt álló városokból.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán fővárosból, Kijevből és a keleti Harkivból, Szumiból, valamint Mariupolból kivezető humanitárius folyosókat nyitnak. Moszkva Ukrajnát okolja a humanitárius folyosók eddigi kudarcáért, és tagadja, hogy civileket céloznának meg.

A két fél hétfőn harmadik béketárgyalási fordulóra készül meg nem nevezett helyszínen. Ukrajna nem számít áttörésre a találkozón.

Az ukrán hatóságok szerint mintegy kétszázezer ember ragadt Mariupolban, a legtöbben a föld alá húzódtak, hogy megmeneküljenek az orosz erők több mint hat napja tartó ostromától. A településen megszűnt az élelmiszer-utánpótlás, valamint a víz-, az áram- és fűtésszolgáltatás – írta anyagában a Reuters hírügynökség.

 

Ciuca: Romániának az orosz csapok elzárása esetén sem kell nélkülöznie a gázt

Kétségtelen, hogy az ukrajnai háború következményeit a román gazdaság is megérzi, de Romániának akkor sem kell nélkülöznie a gázt, ha Oroszország elzárja a csapot – idézte Nicolae Ciuca román kormányfő kijelentését a Digi24 hírtelevízió internetes oldala hétfőn.

A miniszterelnököt, egy vasárnap este közvetített interjú során egyebek mellett arról kérdezték: hogyan érintené Romániát, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntene, hogy leállítja az Európába irányuló gázexportot. Ciuca kifejtette: Románia gázszükséglete mintegy 20 százalékát fedezi orosz importból, amelyet a még idén megnyitandó, bolgár-görög interkonnektoron keresztül érkező gázmennyiséggel lehetne pótolni.

Elmondta: a görög kormányfővel Bukarestben találkozott, bolgár kollégájával telefonon egyeztetett és az a célkitűzésük, hogy júniusban megnyitják a görög-bolgár határon átvezető gázvezetéket, amelyen októbertől kezdődően, de legkésőbb az év vége felé elindulhat a gázszállítás. Szerinte ezzel megteremtődik a lehetőség arra, hogy Románia az Égei-tengeri Alexandrúpoli görög kikötővárosban működő terminálon keresztül kapjon amerikai cseppfolyósított földgázt. Hozzátette: a Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián áthaladó, úgynevezett BRUA gázvezetéken keresztül más európai országok is hozzáférnek majd ehhez az energiaforráshoz.

Ciuca elmondta: a bukaresti kormánypártok kötelezettséget vállaltak arra, hogy egy-két hónapon belül véglegesítik az offshore-kitermelésekre vonatkozó jogszabályt, oly módon, hogy mind a befektetők, mind a román állam számára kedvező feltételeket szabjanak a fekete-tengeri gáztartalékok kitermelésére.

A Fekete-tenger kontinentális talapzata alatt több mint egy évtizede felfedezett román Neptun Deep gázmezőből becslések szerint évente 10 milliárd köbméternyi földgázt lehetne kitermelni, miközben Románia éves gázfogyasztása mintegy 12 milliárd köbméter. Az osztrák OMV Petrom és az amerikai ExxonMobil által koncesszióba vett lelőhelyről azonban nem kezdték el a kitermelést, mert a befektetők úgy értékelik, a román offshore-törvény nem biztosít számukra „barátságos” feltételeket. Az ExxonMobil ezért úgy döntött, megválik a gázmezőben birtokolt 50 százalékos érdekeltségétől, amelyet a Romgaz román állami vállalat vesz át. Az 1,06 milliárd dollár értékű tranzakció 2022 első negyedévében zárulhat le.

 

Teherán: az Oroszország elleni szankciók nem lehetnek hatással a megállapodásra

Iráni tisztségviselők bírálták hétfőn, hogy Oroszország új követelésével „megzavarja” az iráni atomprogramról szóló nemzetközi tárgyalásokat, pedig annak nem szabad hatással lennie rájuk – jelentette a Tasnim félhivatalos iráni hírügynökség. Moszkva új igénye előtt minden fél úgy ítélte meg, hogy a hónapok óta tartó tárgyalások már csak egy lépésre vannak a sikertől – emlékeztettek nyugati hírügynökségek.

Oroszország szombaton közölte, hogy az ukrajnai háború miatt rá kivetett nyugati büntetőintézkedések megakasztották az iráni atomprogramról szóló megállapodás (JCPOA) felélesztésére irányuló bécsi tárgyalásokat, és figyelmeztette a megállapodásban részes nyugati hatalmakat, hogy a biztonságról folytatott egyeztetéseken az orosz nemzeti érdekeket is figyelembe kell venni, az Oroszország elleni szankciók nem árthatnak az orosz-iráni kereskedelmi, befektetési és katonai-műszaki együttműködésnek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erről írásbeli garanciát követelt az Egyesült Államoktól legalább külügyminiszteri szinten.

Az új megállapodás megkötésének késleltetésével, ezáltal Irán olajpiaci hozzáférésének késleltetésével Oroszország azt akarja elérni, hogy nőjön a kőolaj ára, ezáltal saját energiaipari bevétele – írta a Tasnim, de nem közölte, hogy ezt a megállapítást kitől idézi.

Az iráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette: az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedések nem lehetnek hatással a tárgyalásokra.

Ali Samhani, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője pedig azt írta a Twitteren: az iráni tárgyalóküldöttség most elemzi az új orosz követelést, és a helyzet gyors megoldása érdekében „kreatív” kezdeményezésekkel akar előállni.
Később szintén a teheráni külügyminisztérium szóvivője teheráni sajtótájékoztatóján azt mondta: ha az új iráni kezdeményezések közül Washington valamelyiket elfogadja, akkor nem kerül távolabb a megállapodás. Teherán azonban közben „diplomáciai csatornákon” várja az orosz követelés kifejtését – tette hozzá a szóvivő.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap azt mondta: az Oroszország elleni szankcióknak semmi közük az iráni atomalkuhoz.

A Reuters szerint azóta, hogy a konzervatív Ebrahim Raiszi az iráni elnök, Teherán intenzívebb kapcsolatokat akar kiépíteni Moszkvával, és utóbbi ezt látja veszélyben a szankcióktól.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bécsi székhelyén tavaly áprilisban kezdődtek meg az iráni atomprogramról szóló 2015-ös hathatalmi megállapodás megmentését célzó tárgyalások. Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben abban állapodott meg, hogy Irán nukleáris tevékenységének korlátozása fejében fokozatosan enyhítik, feloldják a Teherán ellen bevezetett büntetőintézkedéseket. Az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Erre válaszul Irán is felhagyott azzal, hogy tartsa magát az atomalkuban rögzített kötelezettségeihez.

 

Mariupolba egyelőre nem érkezett humanitárius segélyszállítmány

Az orosz blokád alatt álló dél-ukrajnai Mariupolba egyelőre nem érkezett meg az a humanitárius segélyt szállító konvoj, amely jelenleg a Zaporizzsjai terület egyik városában tartózkodik, és a tűzszünet megerősítése után indul útnak a város felé – közölte a Donyecki területi katonai közigazgatás információs tevékenységért felelős osztályának vezetője, Tetyana Ignatcsenko.

Szavait az Interfax-Ukrajna hírügynökség idézte. Hozzátette: veszélyes az éjszakai vezetés. Több sofőr egyáltalán nem hajlandó továbbhajtani – sürgősen pótolják őket, és amint a fegyvernyugvást megerősítik, a konvoj elindul Mariupolba„ – írta Ignatcsenko hétfőn a Facebookon.

Egyúttal kijelentette, hogy Oroszország hamis híreket próbál terjeszteni az ukrajnai háborúról saját lakossága körében.
”Egy ismerősöm levelet kapott a külvárosi testvérétől, hogy az azoviak (az ukrán ultranacionalista zászlóalj emberei) állítólag aláaknázták az iskolákat„ – hangsúlyozta Ignatcsenko. Hozzátette, hogy nincs logikus magyarázata annak, hogy az oroszok miért hisznek az ilyen információkban. ”De tény az, hogy Oroszország minden eszközzel megpróbál majd béketeremtőnek látszani„ – összegezte véleményét Ignatcsenko.

Az orosz erők azt ígérték, hogy hétfőn biztonságos folyosót nyitnak, az Azovi-tenger partján fekvő városnál. Az orosz védelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy Mariupol nyugati részén a Moszkva-barát ukrajnai szakadárok hajtottak végre offenzívát.

 

Katonai akció egy ukrajnai erdőben:

 

Kína a béketárgyalások folytatását sürgeti

Vang Ji kínai külügyminiszter a kínai parlament éves ülésszakához kapcsolódóan hétfőn Pekingben tartott sajtótájékoztatóján elmondta:

 

Miközben Kína mind ez idáig elutasította az „invázió” megjelölést az orosz hadsereg Ukrajnában folytatott katonai hadműveleteit illetően, Vang a széles körű humanitárius válság elkerülésére szólított. A kínai külügyi tárca vezetője közölte: a kínai Vöröskereszt humanitárius segélyt fog nyújtani Ukrajnának.
Vang Kína és Oroszország kapcsolatát „sziklaszilárdnak”, Oroszországot pedig Kína legfontosabb stratégiai partnerének nevezte. Elmondta: a két ország kapcsolata az egyik legfontosabb kétoldalú kapcsolat a világon, és az együttműködésük jövője rendkívüli kilátásokkal kecsegtet.

 

 

Macron cáfolja, hogy humanitárius folyosók megnyitását kérte az ukrán városok körül

 

A francia elnöki hivatal tagadta hétfőn, hogy Emmanuel Macron államfő humanitárius folyosók megnyitását kérte Vlagyimir Putyin orosz államfőtől az ukrán városoknál.

„Az elnök a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, a civil lakosság védelmét és a segítség eljuttatását kérte, ahogy azt minden alkalommal megteszi” – jelezte az Elysée-palota. „A nemzetközi jog tiszteletben tartása a bombázások és az offenzíva leállítását jelenti. Azaz, mi nem kértünk folyosókat Oroszország irányába” – tette hozzá a francia elnöki forrás.

 

 

Újabb rekord magasságba ugrott az európai gázár

 

 

A TTF legközelebbi áprilisi határidős jegyzésében a kereskedés első órájának a végén 274 eurón jegyeztek 1 megawattórát, ami 40,7 százalékos áremelkedés a nyitószinthez képest. Egy éve ilyenkor még csak 16,7 eurón állt a gázár.
Az Ukrajna elleni orosz háború mellett a gáz árát erősíti, hogy a héten hidegebbre fordul az időjárás Európában, jelentősen visszaesett a szélenergia-termelés és bizonytalanná vált az orosz LNG- és olajexport.

 

 

Lemondott a Bolsoj vezető karmestere az „elviselhetetlen nyomás” miatt

 

Bejelentette azonnali hatályú lemondását a moszkvai Nagyszínház (Bolsoj) vezető karmesteri és a toulouse-i operaház zeneigazgatói posztjáról Tugan Szohijev orosz karmester arra hivatkozva, hogy „elviselhetetlen nyomás” nehezedik rá annak érdekében, hogy foglaljon állást egyik vagy másik fél mellett az ukrajnai háború ügyében.

Vasárnapi közleményében hangsúlyozta, hogy nemcsak a háborús konfliktusban álló felek, hanem kulturális hagyományok, „két zenei család” között is választania kellene.

– írta.

Az oszét származású 44 éves karmester, akit a fiatal nemzedék egyik legnagyobb tehetségének tartanak, az ukrajnai háború megnevezése nélkül hangoztatta, hogy mindig is ellenezte a fegyveres konfliktusokat és zenei pályafutásának 20 éve alatt mindig is az áldozatokkal érzett együtt. Szerinte ennél többet nem várhatnak el tőle. Mint írta, „nem bírja látni, hogy kollégáit és más művészeket fenyegetések érnek, tiszteletlenül bánnak velük és az eltörlés kultúrájának áldozatává válnak”.

 

 

Moszkva: Oroszország humanitárius folyosókat nyit meg hétfőn

 

Az orosz hadsereg hétfőn moszkvai idő szerint 10 órától (magyar idő szerint 8 órától) tűzszünetet tart és humanitárius folyosókat nyit meg több ukrán városban, köztük a fővárosban, Kijevben – idézte az Interfax orosz hírügynökség a moszkvai védelmi minisztériumot.

 

Emmanuel Macron francia elnök személyes kérésére, az ezekben a városokban kialakult helyzetre való tekintettel alakítják ki.

Az ukrajnai humanitárius segítségnyújtásért felelős tárcaközi koordinációs központ közölte: az orosz fél értesítette az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Nemzetközi Vöröskereszt illetékes szerveit is az ukrajnai humanitárius folyosók megnyitásáról.
A tájékoztatás szerint az evakuálás ellenőrzését biztosítani fogják, egyebek között orosz drónok segítségével.

 

 

 

Orosz magánszemélyek havi 5 ezer dollárig utalhatnak külföldre

 

Az orosz jegybank havi legfeljebb 5 ezer dollárban korlátozta magánszemélyek banki átutalását külföldre más személyeknek, köztük házastársaknak és közeli hozzátartozóknak.

 

 

Az osztrák OMV leállította oroszországi befektetéseit

 

Az osztrák OMV olajtársaság leállította oroszországi befektetéseit és azt is fontolgatja, hogy kilép a Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmezőfejlesztési projektből.

Az OMV erről szóló közleményében az áll, hogy a döntés értelmében a jövőben nem fektetnek be Oroszországba és hogy Oroszországot már nem tekintik az OMV kutatási és termelési portfóliója egyik kulcsfontosságú régiójának.
Emellett megkezdik a Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmező fejlesztési projekt 24,99 százalékos részesedésének stratégiai felülvizsgálatát. „Ez minden lehetőséget magában foglal, beleértve a kilépési lehetőségeket is” – áll a közleményben.

A Juzsno-Russzkoje olaj- és gázmező az egyik legnagyobb Oroszországban. A kitermelési licenc a Szevernyeftyegazprom tulajdona. Ebben a cégben 40 százalékos részesedéssel rendelkezik a Gazprom, és jelentős tulajdonhányada van a német Wintershall Dea GmbH és az osztrák OMV Exploration and Production GmbH cégeknek.

Az Ukrajna elleni orosz háború során a gázipari Gazprom és az olajipari Rosznyefty elveszítette stratégiai partnereit. A brit BP, a Rosznyefty második legnagyobb részvényese megszüntette az együttműködést, a Gazprom legrégebbi partnere, a British Shell pedig a BP-t és az Equinort követően kivonul minden oroszországi olaj- és gázprojektből.

 

 

Az ukrán vezetés szerint a következő napok döntő ütközetét Kijevért fogják vívni

 

Az ukrán hadsereg hétfő hajnalban kiadott helyzetértékelése szerint az orosz erők Kijev ostromára készülnek, ezzel egyidejűleg teljes ellenőrzés alá akarják vonni Irpiny és Bucsa településeket az ukrán főváros közelében, és próbálják elérni Kijev keleti külvárosait.

Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója vasárnap este arról beszélt egy élő televíziós műsorban, hogy a Kijev felé vezető utakon nagy számban gyülekeznek az orosz erők és harci járművek. A tanácsadó szerint az ukrán vezetés abból indul ki, hogy a következő napok döntő ütközetét Kijevért fogják vívni – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram-csatornáján azt írta, hogy harcok folynak Kijev közelében, és a főváros igyekszik felkészülni a védekezésre. Elmondása szerint több ellenőrzőpontra ellátogatott a város határában, és azt tapasztalta, hogy az ukrán biztonsági erők elszántak mindenféle támadás visszaverésére.

Ukrán tisztségviselők közlése szerint az orosz erők országszerte több tüzérségi és rakétatámadást hajtottak végre vasárnap. A Kijevtől északra fekvő Csernyihiv város lakónegyedeire nagy erejű bombákat dobtak. Este heves tüzérségi támadás érte a déli Mikolajiv és a keleti Harkiv városokat.

 

 

Zelenszkij bírálta, hogy a Nyugat szó nélkül hagyja a hadiüzemek orosz fenyegetését

 

Bírálta a nyugati országok vezetőit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért szó nélkül hagyták Oroszország arra vonatkozó bejelentését, hogy hadiüzemeket fog támadni.

„Egyetlen vezetőt sem hallottam, aki reagált volna erre” – mondta vasárnap késő este közzétett videóüzenetében Zelenszkij.
„Az (orosz) agresszornak ez az arcátlansága egyértelmű jelzés kell, hogy legyen a Nyugatnak arra nézve, hogy az Oroszországra kivetett szankciók nem elégségesek” – tette hozzá.
Kiemelte: az ukrajnai hadiüzemekben több ezren dolgoznak, ezek a létesítmények városokban működnek, és több százezer ember él a közelükben.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap azt közölte, hogy az orosz haderő nagy pontosságú fegyverekkel csapást készül mérni ukrajnai hadiüzemekre. Emiatt arra figyelmeztették ezeknek a katonai ipari létesítményeknek az alkalmazottjait, hogy hagyják el az üzemek területét.
Az ukrán elnök szorgalmazta, hogy hozzanak létre „bíróságot”, ahol felelősségre vonnák azokat, akik ilyesféle bűncselekményeket követnek el. Zelenszkij felhívta a figyelmet arra, hogy „a megszállók” a jelek szerint úgy érzik, büntetlenül cselekedhetnek, ha így előre bejelenthetik „tervezett kegyetlenkedéseiket”.

 

 

Franciaország jódtablettákat küldött Ukrajnának

 

Franciaország különböző egészségügyi termékeket, köztük jódtablettákat küldött Ukrajnának az orosz hadsereggel szembeni harcok során esetlegesen bekövetkező nukleáris baleset okozta vészhelyzet esetére – jelezte vasárnap a francia külügyminiszter. Jean-Yves Le Drian azt is kijelentette: hisz Ukrajna végső győzelmében az orosz invázióval szemben.

„Igen, küldtünk egészségügyi termékeket, s az is van benne” – mondta Jean-Yves Le Drian a France 5 köztelevízióban azon kérdésre, hogy Franciaország tényleg küldött-e jódtablettákat Ukrajnának.
Délután Franciaország ukrajnai nagykövete, Etienne de Poncins a BFM hírtévében közölte: 2,5 millió adag jódkészítmény érkezik Ukrajnába Franciaországból nukleáris vészhelyzet esetére.
A külügyminiszter megerősítette: vasárnap délután Emmanuel Macron francia államfő ismét beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel „a nukleáris védelem szavatolása” érdekében.
A csaknem kétórás megbeszélésen a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint Emmanuel Macron a zaporizzsjai nukleáris erőműnél péntekre virradóra történt bombázást követően „súlyos aggodalmának” adott hangot az ukrajnai atomerőművek biztonsága miatt. Az orosz elnök kijelentette, hogy

– olvasható a francia elnöki közleményben, amely szerint Putyin beleegyezett abba, hogy „a NAÜ, Ukrajna és Oroszország között párbeszéd kezdődjön az erőművek biztosításáról”. Hétfőn a NAÜ Kormányzótanácsa javaslatokat szeretne tenni ennek érdekében.

 

 

A Netflix és a TikTok is felfüggesztette oroszországi működését

 

Felfüggesztette oroszországi működését a Netflix amerikai streaming-szolgáltató – közölte a vállalat egyik szóvivője vasárnap.

 

Ugyancsak vasárnap jelentette be a TikTok kínai videómegosztó szolgáltató, hogy felhasználói Oroszországból nem tudnak ezentúl új tartalmakat közzétenni, illetve nem tudják a más országokból megosztott videókat megtekinteni.
Közleményében a vállalat azt írta: azért kényszerültek ezt a döntést hozni, mert Oroszországban pénteken törvényt fogadtak el az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztésének szankcionálására. A TikTok jelenleg vizsgálja, hogy milyen következményei lehetnek az új orosz jogszabálynak. Egyúttal hozzátették, hogy a felfüggesztés az üzenetküldési szolgáltatást nem érinti.
Hilary McQuaide, a TikTok szóvivője azt mondta, alkalmazottjaik biztonsága kiemelten fontos a vállalatnak, és nem szeretnék kitenni komoly büntetés veszélyének sem az orosz munkatársaikat, sem a felhasználóikat.
Oroszországban sok tüntető, aki utcára vonult tiltakozásul az ukrajnai háború ellen, különböző közösségi oldalakon buzdított a megmozdulásokon való részvételre.

Pénteken az orosz parlament mindkét háza egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amely büntetőjogi felelősségre vonást ír elő az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése és az Oroszország elleni szankciók sürgetése esetén. Az orosz fegyveres erőkre vonatkozó hamis hírek terjesztéséért 1,5 millió rubelig terjedő (jelenlegi árfolyamon több mint 4,7 millió forintos) pénzbírság vagy három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.