Elemző: rég nem látott uniós egység van, de a miniszterelnökök között viták várhatók

 

Az ukrajnai háború elítélésében a NATO és az EU is rég nem látott egységet alkotott – mondta az Alapjogokért Központ elemzője az M1 aktuális csatornán kedd este, ahol azonban azt is jelezte, hogy az Európai Tanácsban komoly viták várhatók a miniszterelnökök között.

Szikra Levente szerint az orosz gáz és kőolaj beszerzésére vonatkozó szankciók jobban fájnának Európának, mint Oroszországnak. Magyarország is azt az álláspontot képviseli, hogy erre nem kell kiterjeszteni a szankciókat. Németországnak és több más tagállamnak is nagy szüksége van az orosz gázra, amelyet nem lehet egyik napról a másikra kiváltani – emelte ki.

Ezt szorgalmazta Magyarország mellett több európai és Európán kívüli ország is, felajánlva közreműködését a béketárgyalásokhoz – jelezte.
Az elemző azt mondta: a magyar kormány egyértelműen olyan politikát folytat, hogy Magyarországot távol tartsa a háborútól. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt és baloldali politikusok azonban olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek „fegyverszállításról, adott esetben katonák odaküldéséről szólnak” – tette hozzá, meggondolatlannak, „a nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó és külföldi érdekeket figyelembe vevő” kijelentésnek nevezve szavaikat.
Szikra Levente az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes Bécsben tett nyilatkozatáról – amelyben közlése szerint a szocialista politikus lényegében elismerte, hogy a kormány helyesen cselekszik a háborús helyzetben – azt mondta: a magyar emberek többségének álláspontját fogalmazta meg.

 

Kijevi polgármester: soha nem adjuk meg magunkat

 

A legrosszabb esetben meghalunk, de soha nem adjuk meg magunkat – jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester Strasbourgban, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ülésén kedden. Klicsko az önkormányzati kongresszus tanácskozásához videokapcsolaton keresztül kapcsolódva elmondott beszédében kijelentette: az oroszok soha nem lépnek be Kijevbe. „Soha nem adjuk meg magunkat” – szögezte le Klicsko.
„Minden épületet, minden utcát, a város minden szegletét megerősítettük. Harcolni fogunk, hogy megvédjük városunkat és jövőnket. Nem borulunk le Oroszország előtt” – fogalmazott.

„Fegyverekre van szükségünk, a földgolyó egyik legerősebb hadseregével harcolunk” – tette hozzá Klicsko.

 

Megint csapódtak be lövedékek Kijevben, áldozatok

Orosz tüzérségi támadás érte Kijev Obolony kerületét kedden, az előzetes információk szerint egy ember életét vesztette, három megsérült – jelentette a Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra és a főváros vezetésére hivatkozva. Kijev megyében Brovari települést lőtte az orosz tüzérség, találat ért egy gyárépületet, de az ukrán főügyészi hivatal közlése alapján személyi sérülés nem történt.
A keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyei Pavlohrad városban az orosz erők rakétája megsemmisített egy vasútállomást, 15 tehervagon kisiklott, egy ember meghalt – közölte a régió katonai adminisztrációjának vezetője.
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, a megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője ukrán televíziók egy időben közvetített műsorában arról beszélt, hogy donyecki szakadárok Mariupol közelében elfogtak egy evakuáló konvojt az ukrán katasztrófavédelem munkatársaival együtt. „A konvoj Manhus településnél áll, minden erőnkkel igyekszünk kiszabadítani” – hangsúlyozta Verescsuk.

 

Verescsuk szavai szerint több mint százezren szeretnék elhagyni Mariupolt, de az evakuációs folyosók továbbra sem járhatók autóbuszokkal. „Ami van, azon csakis személyautókkal vagy gyalogosan menekülhetnek ki a városból az emberek” -– állította. „Képzeljék el, tíz-húsz kilométert, vagy még hosszabb utat kellene gyalog megtenniük a kikötővárosból menekülőknek, hogy autóbuszokkal a biztonságosabb Zaporizzsjába szállíthassák őket” – fűzte hozzá.
A mariupoli városi tanács közben arról adott hírt, hogy az ukrán erők lelőttek egy orosz bombázó repülőgépet a térségben. Az ukrán légierő pedig két orosz katonai repülőgép és egy drón megsemmisítéséről számolt be Harkiv megye légterében.
Az ukrán külügyminisztérium a honlapján megjelentetett közleményében azt írta, hogy az orosz csapatok által megszállt dél-ukrajnai Herszon városában humanitárius katasztrófa fenyeget: a blokád miatt a város kritikus élelmiszer- és gyógyszerhiányban szenved. A tárca szerint különösen az újszülöttek és a súlyosan beteg emberek vannak életveszélyben. Ezen felül a megyeszékhelyen rekedt száz külföldi egyetemista, akik zömében afrikai országokból érkeztek Ukrajnába tanulni.

Moldova a feszültség elmérgesedésének jelei után kutat a szakadár Dnyeszter-melléken

 

Moldova a feszültség elmérgesedésének jelei után kutat az oroszbarát, szakadár Dnyeszter-melléken a szomszédos Ukrajna orosz inváziója miatt – közölte kedden Nicu Popescu moldovai külügyminiszter.

„Eddig a helyzet nyugodt. Nem láttuk eszkaláció jeleit” – mondta a tárcavezető az Európai Parlamentben.
„Tekintettel a régió korábbi történéseire, kormányként nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget, és fontolóra kell vennünk a fejlemények alakulásának számos forgatókönyvét, ideértve a negatív forgatókönyveket is” – tette hozzá.
A moldovai szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaság” alig 40 kilométerre van a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosától. Maia Sandu moldovai elnök ismételt tiltakozása ellenére továbbra is orosz csapatok állomásoznak ott „békefenntartói” minőségben a Dnyeszter-menti fegyveres konfliktus békés rendezésének elveiről szóló, 1992. július 21-én aláírt egyezmény értelmében. A kijevi vezetés attól tart, hogy a Dnyeszter-melléken új frontot nyithatnak további nyomást gyakorolva Odesszára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt ábrázoló falfestmény egy varsói ház oldalán

Berlin továbbra is elutasítja a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra

 

Németország továbbra is elutasítja az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett büntetőintézkedések kiterjesztését az energiaszektorra – tette világossá Olaf Scholz kancellár kedden.

A kormányfő a berlini hivatalában az Európai Parlament (EP) elnökével, Roberta Metsolával tartott tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy elfogadható kompromisszumnak tartaná-e a csütörtökön kezdődő uniós csúcson az energiaembargóról folytatandó vitában az orosz szén-, és olajimport leállítását, kijelentette, hogy a német álláspont változatlan. Az energiaembargót elutasító álláspontot foglal el „sok-sok más tagország is, amelyek nagyon függenek az orosz szén-, földgáz- és olajimporttól, még Németországnál is erősebben”, és „senkit nem szabad magára hagyni” – tette hozzá Olaf Scholz.
Roberta Metsola kiemelte: az EP kezdettől azt vallja, hogy az EU-nak függetlenné kell válnia Oroszországtól, mert „a barátainktól kell energiát vásárolni, és nem az ellenségeinktől”, de tekintettel kell lenni a tagországok helyzetére, így azokéra is, amelyek gázellátása egyelőre száz százalékban az orosz szállításoktól függ.

 

Katasztrófavédelem: egészségügyi segítség indul Moldovába

Magyar szervezéssel uniós egészségügyi segítség indul Moldovába – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kedden az MTI-vel. A közleményben azt írták:

Az eszközöket Magyarország még aznap felajánlotta, Moldova pedig hétfőn elfogadta. A katasztrófavédelem budapesti raktárbázisáról kedden 16 órakor indult el egy kamion és egy kisteherautó az összesen 266 millió forint értékű, 34 raklapnyi segélyszállítmánnyal – jelezték.

Hozzátették: a segélyszállítmány a nagylaki határátkelőhelyen át, Románián keresztül jut célba.
A rescEU projektet az Európai Bizottság kezdeményezte, annak eredményeként európai uniós finanszírozásból közös stratégiai mentési célú készlet jött létre.

 

Varga Judit: rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség

 

Az uniós szolidaritás jegyében Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását kéri az Európai Bizottságtól – jelentette ki az igazságügyi miniszter Brüsszelben, az uniós tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülését követően kedden.

Varga Judit magyar újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden levélben tájékoztatta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a magyar kormány döntéséről, mely szerint Magyarország kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását.
Az igazságügyi miniszter azt mondta:

Kijelentette: nem engedhető meg, hogy a háborúnak a frontországokra gyakorolt hatásait ne vegye figyelembe az Európai Bizottság. Ezért az uniós alap forrásainak lehívását lehetővé tevő magyar program minél előbbi elfogadására van szükség – emelte ki Varga Judit.
Szükség van továbbá az alap felhasználásának rugalmasságára is, ugyanis az uniós pénznek lehetővé kell tennie a menekültek befogadására történő felhasználását is – tette hozzá Varga Judit.

 

Hollandiában eddig 392 millió euró orosz vagyont fagyasztottak be

 

Sigrid Kaag holland pénzügyminiszter a parlamentnek küldött levelében arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy holland pénzintézetek eddig összesen 392 millió euró értékben fagyasztottak be a Kremlhez közelálló, 188 szankcionált orosz személy vagyonából – jelentette az NlTimes hírportál kedden.

Múlt szerdán a holland alsóház képviselői számon kérték a pénzügyminisztertől, hogy a holland pénzintézetek addig miért csak 6 millió euró értékű vagyont fagyasztottak be. Múlt pénteken a Holland Nemzeti Bank (DNB) elnöke azt jelentette be, hogy további 200 millió euró értékű orosz vagyont fagyasztottak be.
Sigrid Kaag kedden közölte, hogy az összeg azért emelkedett, mert a DNB felhívta a pénzintézetek figyelmét a szankciók helyes alkalmazására.
„Gazdasági bűncselekménynek minősül a szankcionált személyekhez köthető vagyon befagyasztásának elmulasztása” – szögezte le levelében a pénzügyminiszter.
Az összeg a bankok, a vagyonkezelő irodák, a nyugdíjalapok és a befektetési vállalkozások által befagyasztott vagyonokat tartalmazza.
A Het Financieele Dagblad című holland gazdasági napilap tavalyi számításai szerint 2020-ban az orosz cégek mintegy 90 milliárd eurót fektettek be Hollandiában. Ebből 35 milliárd euró az EU szankciós listáján szereplő személyekhez kötődik: ez 862 személyt és 73 vállalatot jelent.

Guterres: ideje véget vetni ennek az abszurd háborúnak

Ideje véget vetni az Ukrajnában zajló abszurd háborúnak, mert a konfliktus sehova sem vezet, az ukránok pedig a földi poklot élik át – jelentette ki kedden António Guterres ENSZ-főtitkár.

- szögezte le a portugál politikus újságírók előtt New Yorkban.

”Ha Mariupol el is esik, Ukrajnát nem lehet városról városra, utcáról utcára, házról házra elfoglalni. Ezt a háborút nem lehet megnyerni. Előbb vagy utóbb a harcmezőről a békeasztalhoz kell áthelyeződnie„ – hangoztatta az ENSZ főtitkár. Az Azovi-tenger partján fekvő város tanácsa kedden úgy fogalmazott, hogy az orosz haderő ”halott föld hamvaiba„ bombázza a várost.

”Véget kell vetni ennek az abszurd háborúnak„ – nyomatékosította az ENSZ főtitkára.

Oroszország február 24-én támadta meg Ukrajnát. Vlagyimir Putyin elnök ”különleges katonai művelet„ végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, miután Moszkva elismerte a kelet-ukrajnai szakadár ”népköztársaságok„ függetlenségét, és azok segítséget kértek tőle. Az orosz elnök azt állítja, hogy nem célja Ukrajna megszállása, de demilitarizálni és ”nácitlanítani„ szeretné a szomszédos országot.

Az ENSZ szerint a harcok miatt már 10 millió ember volt kénytelen elhagyni otthonát Ukrajnában. Kijev és a Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy válogatás nélkül tüzel polgári célpontokra is, amit a moszkvai vezetés visszautasít.

 

Orbán Viktor: a rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek; Magyarország a lehető leghamarabb és ténylegesen hozzá kíván jutni a neki járó uniós forrásokhoz

Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a magyar kormány döntéséről, mely szerint Magyarország kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden, rendelkezésre bocsátva egyben a levél teljes szövegét is.

 

---

Podoljak: Ukrajna nem enged területi kérdésekben Oroszországnak

Naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben – mondta el Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja a BBC Ukrajinának adott, kedden közzétett interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.

A tisztségviselő kifejtette, hogy a megbeszélések online zajlanak és több szakértői csoportot is bevontak a tárgyalási folyamatba.

– magyarázta Podoljak.

Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök pontosan kijelölte, mely kérdésekben nem hajlandó Kijev engedni, ez pedig az ukrán államiság alapja, azaz az ország szuverenitása és területi egysége.

– fogalmazott a tisztségviselő.

Az orosz féllel kapcsolatosan úgy vélekedett, hogy „nagyon nehezen tudják megtörni azokat a sztereotípiákat, amelyekben nyolc évig éltek”, és még mindig nem ismerik el hogy tévedtek, rosszul mérték fel saját forrásaikat és Ukrajna védekezési képességeit. Ugyanakkor Podoljak szerint a teljes körű háború kezdete óta eltelt időszak, az ukránok kitartó ellenállása az oroszokat „a valóság megfelelőbb felfogásához” vezette, ami „többé-kevésbé lehetővé teszi a párbeszéd folytatását” velük.

Az Ukrajinszka Pravda a megyei katonai adminisztrációk vezetői által közölt információkból készített reggeli összeállításában arról számolt be, hogy keddre virradó éjszaka harcok, tüzérségi támadások és légicsapások főként Kijev környékén, Szumi, Donyeck és Herszon megyékben voltak.
Cirkálórakéta csapódott be a Kijev megyében lévő Oszikove faluban, amelynek következtében magánházakban keletkeztek károk, áldozatokról azonban eddig nem érkezett jelentés. Magában a fővárosban, Kijevben nyugodtan telt az éjszaka.

Északkeleten, Szumi város peremvidékein folytak harcok. Kelet-Ukrajnában, a Donyeck megyei Avgyijivkában az orosz légicsapások következtében öten haltak meg és húszan szenvedtek sérüléseket. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városát változatlanul ostromolják az orosz erők a levegőből és a tenger felől egyaránt, a szárazföldi csapatok pedig rakéta-sorozatvetőkkel lövik a várost. A mariupoli városi tanács kedden közölte, hogy két, nagyerejű bombát dobtak az orosz erők a városra. A településen nincs áram- víz- és gázszolgáltatás. A légicsapások szinte egész Mariupolt romba döntötték, tömegével halnak meg civilek, a helyiek ivóvíz és élelem nélkül ülnek a pincékben. Humanitárius segítséget az ukrán hatóságok képtelenek bejuttatni a városba, sem kimenekíteni az embereket, mert az orosz fél nem nyit zöld folyosót – írta közleményében a mariupoli tanács.

Az ukrán rendőrség délben kiadott közleménye szerint az elmúlt 24 órában az orosz erők tizenegy, Donyeck megyei településre mértek csapást – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség. Károk keletkeztek magánházakban, iskolában, óvodában, és egy templomban, vannak civil halottak és sérültek is, számuk viszont egyelőre nem ismert.

Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicja megye katonai adminisztrációjának vezetője közben kedden azt közölte a Facebookon, hogy az ukrán légvédelem kilőtt egy Iszkander típusú orosz rakétát a régió fölött.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 15 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 101 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, három hadihajót, 520 harckocsit és 1577 egyéb páncélost.

 

---

 

Szeretném elmondani Zelenszkij elnöknek, hogy Olaszország Ukrajna oldalán áll ebben a folyamatban. Olaszország Ukrajnát EU-tagként szeretné látni – mondta Mario Draghi olasz miniszterelnök.

 

 

---

 

Mariupol ma

 

 

---

 

A baloldal és Brüsszel egyre felelőtlenebb nyilatkozatokat tesz

A kormánypártok szerint a magyar baloldal és most már Brüsszel is napról napra felelőtlenebb nyilatkozatokat és javaslatokat tesz az ukrajnai háborús helyzettel kapcsolatban.

Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője keddi, MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában arra hivatkozott: a baloldal nyilatkozataiból kiderül, hogy katonát és fegyvert küldenének Ukrajnába, belesodornák Magyarországot a háborúba.

A videón táblákon mutatták fel ellenzéki politikusok e témában tett nyilatkozatait, amelyeket Nacsa Lőrinc úgy értékelt: ilyen mondatokból háború idején egy is sok. Mégis – folytatta – a baloldal és „most már vele egybehangzóan Brüsszel is”, napról napra felelőtlenebbnél felelőtlenebb nyilatkozatokat, javaslatokat tesz.

Azt mondta, a baloldalra nem lehet számítani, ha Magyarország biztonsága a tét. „A baloldal nem békét, hanem háborút hozna” – jelentette ki.

A kormánypárti politikus ezért arra szólította fel Gyurcsány Ferencet, a DK elnökét, hogy „fogja vissza az embereit, ne engedje, hogy élezzék az így is nehéz helyzetet”.

A kormányoldalnak Magyarország biztonsága az első, ezért nem fogjuk engedni, hogy bárki belesodorjon bennünket ebbe a háborúba – szögezte le Nacsa Lőrinc.

 

---

 

Csehország kiterjesztené a szankciókat az energiaszektorra

Csehország kiterjesztené az energiaszektorra az Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborúja miatt sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket – mondta a visegrádi négyekhez (V4) tartozó ország külügyminisztere egy keddi német interjúban.

Jan Lipavsky az ARD országos közszolgálati televíziónak elmondta, hogy a prágai vezetés álláspontja szerint Oroszországot teljesen ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, és az energiaágazatban kell elrendelni további kereskedelmi korlátozásokat.

 

Az Európai Unió tagországainak mindezt együtt kell megtenniük – húzta alá a Kalózpárt politikusa, hozzátéve: nehéz döntés az orosz energiaszektor szankcionálása, mert „sok állam sok energiát kap Oroszországból”, ezért beszélni kell a következményekről. Ugyanakkor „mindannyiunknak fel kell ismernünk, hogy véget kell vetnünk a Putyin-rendszernek, amelybe milliárdokat fektetünk”, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök szerinte a háború finanszírozására használja a pénzt.

A cseh külügyminiszter kifejtette, hogy az orosz költségvetés bevételeinek 80 százalékát a kőolaj-, és földgázszállításokért kapott pénz teszi ki, és azokat az összegeket, amelyeket az EU-tagállamok, például Németország az energiahordozókért átutal Oroszországnak,

 

A V4-es ország diplomáciájának vezetője hozzátette: biztosítani kell, hogy a háború a lehető leghamarabb véget érjen, és ehhez „meg kell állítanunk a pénz áramlását”.

Arra a felvetésre, hogy a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint az energiaszektort érintő szankciók sokkal jobban sújtanák az EU-t, mint Oroszországot, Lipavsky azt mondta, hogy „Oroszország szeret fenyegetődzni, ijesztgetni, Oroszország hazudik, sajtókampányokat és dezinformációs kampányokat folytat”, és a szóvivő kijelentése is „csak egy ilyen trükk”.

Hozzátette: úgy véli, hogy egy „európai megoldás” révén, „közös erőfeszítéssel” és a terhek megosztásával lehetne kezelni az orosz energiaszektorra kivetendő korlátozások gazdasági következményeit.

– vélekedett a cseh külügyminiszter.

Szólt a többi között a cseh, a lengyel és a szlovén kormányfő minapi kijevi látogatásáról is, amellyel kapcsolatban kiemelte: „történelmünk megtanított minket arra, hogy az ember a bajban ismeri meg az igazi barátait”.

 

---

 

Az ukrán menekültek zsidó telepekre költöztetése ellen emelt szót a palesztin miniszterelnök

A Palesztin Hatóság miniszterelnöke óva intette az izraeli vezetést, hogy az Izraelbe érkező ukrán menekülteket a ciszjordániai zsidó telepekre költöztesse – jelentette kedden az as-Sark al-Avszat című, londoni székhelyű pánarab napilap.

Mohammed Stajje a palesztin kabinet ülésén tett felszólalásában azt vetette Izrael szemére, hogy „kihasználja az ukrajnai háborút” azért, hogy a menekültek személyében új telepeseket toborozzon, egyúttal azzal vádolta meg a nemzetközi közösséget, hogy „kettős mércét alkalmaz” a palesztinokkal és az ukrajnai helyzettel kapcsolatban.

 

Az elmúlt hetekben az izraeli hatóságok több, a harcok elől elmenekült ukrán családot szállítottak a ciszjordániai zsidó telepere, köztük a Nablusztól délre eső Jichárra ahonnan többször támadtak palesztinokra és rongáltak meg palesztin tulajdonokat – emlékeztetett a lap.

Joszi Dagan, a ciszjordániai telepekért felelős regionális tanács vezetője nemrég azt mondta, a „megnyitják szívüket és kapuikat az ukrajnai zsidók előtt”.

– fogalmazott Stajje.

A miniszterelnök mindazonáltal üdvözölte az Egyesült Államok külügyminisztériumának a kétállami megoldáshoz nyújtott elvi támogatását, valamint a palesztinoknak nyújtandó újabb segélyekről szóló döntését, ám hangsúlyozta: a szavakat tetteknek kell követniük.

Beszéde további részében a kormányfő kitért a március 26-án tartandó palesztin helyhatósági választásokra, amelyeket a demokrácia fontos részének nevezett.

 

---

 

Katasztrófavédelem: csaknem 7 ezer embert helyezett el az OKF

Csaknem hétezer, az ukrajnai háború elől menekülő embert helyezett el eddig az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) – tájékoztatta az OKF kedden az MTI-t.

A szervezet a szomszédban dúló háború kezdete óta részt vesz az Ukrajnából menekülő emberek utazásának, elhelyezésének és ellátásának megszervezésében – tartalmazza a közlemény.
Rögzítik a Magyarországon áthaladó nemzetközi segélyszállítmányok útdíjmentességét is. A háború kezdete óta csaknem 1500 segélyszállítmány kapott útdíjmentességet – tették hozzá.

Azt írták, a katasztrófavédelem a fővárosi és a megyei védelmi bizottságokkal együttműködve eddig összesen 6865 ember, köztük 3695 gyermek és 2115 nő elhelyezéséről gondoskodott.

Tizenegy megye (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna) összesen 170 befogadóhelyén kaptak biztonságos elhelyezést az otthonukat elhagyni kényszerülők – ismertették.

Emlékeztettek arra is, hogy Magyarország a központi raktárában tárolt rescEU-készletből lélegeztetőgépeket és azok tartozékait küldte korábban Ukrajnának.
Hétfőn a katasztrófavédelem a Magyarország által az EU Polgári Védelmi Mechanizmusán keresztül felajánlott gyógyszereket és egészségügyi eszközöket tartalmazó szállítmányt adott át az ukrán állam képviselői részére – olvasható az OKF közleményében.

 

---

 

Fővárosi kormányhivatal: az első napon több mint ezer menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton az első napon, hétfőn 1006 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak; az éjszakát 98-an töltötték a létesítményben, számukra fekhelyet biztosítottak – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint a mintegy 4400 négyzetméter alapterületű csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők.

Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.

Hozzátették, a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.

A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – olvasható a kommünikében.

 

---

 

NEXTA: Több mint 800 millió euró értékben befagyasztották Olaszországban az orosz oligarchák vagyonát

 

 

A holland pénzügyminiszter pedig közölte, hogy közel 400 millió euró értékű orosz vagyont zároltak az országban.

 

---

 

Szörnyű felvételek az éjszakai ágyúzás következményeiről

 

---

 

Vallási vezetők Kirill pátriárka közbenjárását kérik az ukrajnai háború befejezéséért

Zsidó, muzulmán, keresztény és drúz vallási vezetők szólították fel Kirill pátriárkát, hogy kérje meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háború befejezésére – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál kedden.

Magas rangú, Izraelben élő vallási vezetők hétfőn Jeruzsálemben az orosz ortodox egyház vezetőjéhez, Kirill pátriárkához fordultak, közös levelükben arra kérték, hogy az ukrajnai háború békés lezárására sürgesse Oroszország elnökét.

A zsidó, muzulmán, keresztény és drúz vallási személyiségek a nyílt levelet a jeruzsálemi orosz ortodox Szentháromság-székesegyház külső falára ragasztották, és ebben kérték közbenjárásra a pátriárkát, arra buzdítva őt, hogy kérje meg Vlagyimir Putyint, „tegyen azonnal lépéseket a konfliktus enyhítésére és a békés megoldás keresésére.”

– áll a vallási vezetők levelében.
Eredetileg közvetlenül a helyi orosz ortodox egyház tisztségviselőinek akarták átadni levelüket, de azt mondták nekik, hogy a székesegyház papjai imádkoznak, és ezt nem tudják átvenni.

Az egyik szervező a The Times of Israelnek elmondta, hogy kérésük kifüggesztésével megpróbálták felidézni Luther Márton tettét, aki 1517-ben a wittenbergi vártemplom ajtajára szögezte ki 95 tételét, mellyel megindította a reformációt.

Jonathan Neril rabbi, a Vallásközi Fenntartható Fejlődés Központja alapítója és igazgatója kezdeményezte a közös fellépést. „Fontosnak tartottam, hogy a Szentföldön a vallási vezetők olyan nyilvános rendezvényt tartsanak, amely megerősíti a béke fontosságát, és nyilvánosan felszólítja az orosz ortodox egyházat képviselő Kirill pátriárkát, hogy beszéljen Putyin elnökkel a béke érdekében” – mondta Neril a The Times of Israelnek.
„A szentföldi vallási vezetők erkölcsi tekintéllyel rendelkeznek. Fontos, hogy ne legyenek csendben, fontos, hogy megszólaljanak, és meg is szólaltak” – tette hozzá.

A 75 éves Kirill pátriárka Putyin közeli szövetségese, aki osztja vízióját egy erős Oroszországról, amely megvédi a hagyományos keresztény értékeket a látszólag erkölcstelen Nyugattól. Az ukrán-orosz háborúval kapcsolatos nyilvános nyilatkozatai összhangban álltak Moszkva hivatalos retorikájával.

A The Times of Israel idézte David Rosen rabbit, az egyik jelentős amerikai zsidó ernyőszervezet (American Jewish Committee) vallások közötti ügyeinek nemzetközi igazgatóját is. „Elsősorban azért gyűltünk össze, hogy szolidaritásunkat fejezzük ki a szenvedőkkel, azokkal, akik elvesztették szeretteiket, a hajléktalanná vált menekültek millióival, akik az Ukrajnában zajló tragikus események áldozatai” – nyilatkozta Rosen rabbi.

– nyilatkozott meg Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi latin pátriárka is.

– tette hozzá a római katolikus egyház szentföldi vezetője.

Szintén a békére szólított fel Haszan Abu Galion muszlim sejk Rahatból, valamint Jákov Szalame drúz sejk is.

A levelet 150 szentföldi és más országbeli vallási vezető írta alá, köztük Arije Stern jeruzsálemi főrabbi, Hszin Tao dharmamester és Mustafa Ceric Bosznia-Hercegovina-i nagymufti.

 

---

 

A balti országok azt tervezik, hogy megtiltják az orosz hajók belépését kikötőikbe

 

---

 

Harkiv külvárosa jelenleg így néz ki

 

---

 

Tüzek keletkeztek a lezárt csernobili atomerőmű közelében

Több tűz ütött ki a lezárt csernobili atomerőmű körüli, szintén lezárt területen – közölte hétfő este az ukrán parlament az Európai Űrügynökség műholdas adataira hivatkozva.

Az összesen hét, különálló lángfészek több mint 2 négyzetkilométeres területet borított el – közölte az ukrán törvényhozás. Az atomreaktor körüli terület – a valaha volt legsúlyosabb polgári nukleáris baleset helyszíne – a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll.

A tüzek valószínűleg az orosz hadsereg támadása következtében, nevezetesen a tüzérségi belövések vagy gyújtogatás miatt keletkeztek – derült ki az ukrán tájékoztatásból.

A beszámoló valóságtartalmát független forrásból nem lehetett ellenőrizni.

A dpa német hírügynökség a jelentésében emlékeztetett arra, hogy a területen korábban már többször is volt erdő- és futótűz a múltban. Az atomerőmű romjai körül 2020 tavaszán nagyobb tüzek törtek ki. Akkoriban a hatóságok arról biztosították a lakosságot, hogy a tüzek nem jelentenek veszélyt.

 

---

 

Szijjártó: egyre súlyosabbak a háborús cselekmények Ukrajnában, a kormány segít Beregszászon

Egyre súlyosabbak a háborús cselekmények Ukrajnában; a kormány 66 millió forinttal segíti Beregszászt – írta a külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter kiemelte, a növekvő intenzitású bombázások és városostromok miatt továbbra is egyre többen kényszerülnek otthonaik elhagyására, így egyre több a belső menekült is, akik az ország nyugati felében keresnek biztonságot.

Közülük sokan mentek, mennek Kárpátaljára, ezért a megye segítségre szorul annak érdekében, hogy el tudjanak látni mindenkit – fűzte hozzá.

– fogalmazott Szijjártó Péter.

A külügyminiszter hangsúlyozta, Magyarország nem szállít fegyvereket a háborúba, de minden humanitárius segítséget megad a nehéz helyzetbe került emberek életének megkönnyítése érdekében.

 

---

 

Telefonon egyeztetett a szaúdi és az orosz külügyminiszter

Az orosz-ukrán konfliktus békés megoldását sürgette Feiszal bin Farhán Ál Szaúd szaúdi külügyminiszter helyi idő szerint hétfőn, orosz hivatali parterével, Szergej Lavrovval folytatott telefonos egyeztetésén – jelentette az Arabnews című szaúdi hírportál.

A szaúdi tárcavezető egyúttal felajánlotta Rijád közvetítői szerepét, amelyet korábban Mohamed bin Szalmán, szaúdi trónörökös is kilátásba helyezett.

A trónörökös március 3-án telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Vlagyimir Putyin orosz államfővel, a megbeszéléseken pedig hangsúlyozta: a királyság minden tőle telhetőt megtesz a rendezés érdekében.

A szaúdi hatóságok a múlt héten, a trónörökös és Zelenszkij egyeztetését követően bejelentették, hogy humanitárius okokból meghosszabbítják a királyság területén tartózkodó ukrán állampolgárok vízumát.

 

---

 

 

Novák Katalin: szervezett a menekültek ellátása a határon

Rendkívül jól, szervezetten folyik a menekültek ellátása a magyar-ukrán határ menti településeken – számolt be a magyar-ukrán határra látogató Novák Katalin a tapasztalatairól a közmédiának kedden Beregsurányban.

A megválasztott köztársasági elnök azt mondta, ezt bizonyítják a helyben segítőkkel, a nemzetközi szervezetek munkatársaival és a menekültekkel folytatott beszélgetései is.

- tette hozzá.
Elmondta: a példátlan összefogást mutatja, hogy településvezetők, a segélyszervezetek és a kormányhivatal munkatársai mellett sok jószándékú ember is jelen van. Ők mind azt keresik, hogy miként tudnának hasznossá válni.

Azt tapasztalta – folytatta Novák Katalin -, hogy azok a menekülők, akik kilátástalan helyzetből indultak, itt egy kicsit megnyugvást találnak.
Minden menekülttel folytatott beszélgetésből az derül ki, hogy nagyon hálásak a magyar embereknek – fűzte hozzá.
Ugyanakkor – folytatta -, vannak nemzetközi segítők is, akik szintén azt mondták el, hogy Magyarország helytállása példás, és ők is csak gratulálni tudnak a magyar embereknek.

Hangsúlyozta: igyekszik bátorítani a helyben segítőket arra, hogy tartsanak ki, amíg szükség van a munkájukra, hiszen nem tudható, meddig tart a háború.

– fogalmazott Novák Katalin, hozzáfűzve: ennek érdekében mindent meg fognak tenni, mert az ország vezetőinek az a dolga, hogy garantálják a biztonságot és arra bátorítsanak mindenkit, hogy erejükhöz mérten minden segítséget megadjanak azoknak, akik erre rászorulnak.

 

---

 

Fél évig nem sakkozhat FIDE-versenyeken az orosz Karjakin

Szeptemberig nem indulhat a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) versenyein az orosz Szergej Karjakin, aki nyílt levélben támogatta országa Ukrajna elleni háborúját.

 

 

A 32 esztendős nemzetközi nagymester a fél évre szóló eltiltás miatt nem lehet ott a világbajnok-jelöltek június-júliusi, madridi tornáján sem, amelynek győztese kihívhatja a regnáló világbajnok norvég Magnus Carlsent.

Karjakin február 27-én tette közzé nyílt levelét, amelyben leszögezte, támogatja Oroszország ukrajnai különleges hadműveletét. Másnap az amúgy az orosz Arkagyij Dvorkovics irányította FIDE elítélte az orosz versenyzőt nyilvános politikai állásfoglalása miatt, és fegyelmi eljárást indított a sakkozó ellen.

– nyilatkozta Karjakin a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Az Ukrajnában született, és eleinte ukrán színekben versenyző, 2009 óta viszont orosz állampolgár Karjakin jelenleg 18. a FIDE világranglistáján. 2016-ban megnyerte a világbajnok-jelöltek viadalát, a vb-döntőben azonban kikapott a már akkor is címvédő Carlsentől. Karjakin az orosz csapattal olimpiát és vb-t is nyert, de nem csupán a hagyományos sakkban kiváló: gyorssakkban és villámsakkban – utóbbiban kétszer – is volt már egyéni világbajnok.

 

---

 

Orosz Külügyminisztérium: A Nyugat nem tudja majd térdre kényszeríteni Oroszországot

 

 

---

 

Ferenc pápa telefonon beszélt Zelenszkij ukrán elnökkel

 

Ferenc pápa azt mondta, mindent megtesz a háború befejezése érdekében – számolt be az egyházfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetéséről Ukrajna szentszéki nagykövete a közösségi oldalán kedden.

A Vatikánnál akkreditált nagykövet, Andrij Jurash a Twitter-fiókján közölte, hogy Ferenc pápa felhívta az ukrán elnököt.

A diplomata „sokat ígérőnek” nevezte a beszélgetést, amelynek során Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ferenc pápa a leginkább várt vendég Ukrajnában.

Az ukrán elnök kedden délelőtt húszperces beszédet mondott a római parlamentben videó-összeköttetésben. Ebben a többi között Mariupol városáról is szólt, s mint fogalmazott, „olyan, mintha Genovát rombolták le volna teljesen”.

 

---

 

BRFK: csaknem 2000 menekültet fogadtak hétfőn Budapesten

 

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a társszervek hétfőn 1953 menekültet fogadtak a fővárosban – közölte a BRFK kedden a rendőrség honlapján.

A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokban kialakított humanitárius tranzintpontra. A fővárosba érkező menekülők között 683 gyermek is volt – tudatták.
Arról is beszámolnak, hogy a fővárosi és vidéki szálláshelyeken 35 ember, köztük 23 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A BRFK a Készenléti Rendőrséggel, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának hallgatóival Kőbánya felső vasútállomáson fogadja az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A helyszíni kommunikáció elősegítése érdekében a BRFK 31 ukrán tolmáccsal kötött megbízási szerződést, és saját állományából is biztosít tolmácsot.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

 

---

 

Az éjszakai ágyúzás után Harkovban

 

 

---

 

Kijev nem jelentett be új megállapodást Oroszországgal a civilek kimenekítésére szolgáló folyosókról

 

Kijev kedden közölte, hogy az ostromlott városokból a civilek kimenekítésére tett erőfeszítései a dél-ukrajnai Mariupol városára összpontosulnak, de nem jelentett be új megállapodást Oroszországgal a csapdába esett lakosok biztonságos átkelésének lehetővé tételéről.

„A Mariupolból történő evakuálásra összpontosítunk” – mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.
A politikus felsorolt néhány helyet, ahonnan buszokkal próbálják meg evakuálni a civileket, de Mariupol nem volt köztük.

 

 

Arról sem tett említést, hogy új megállapodásokat kötöttek volna Oroszországgal a civilek evakuálására szolgáló „humanitárius folyosók” létrehozásáról.

Ezzel egy időben a Boriszpil nemzetközi repülőtérhez közeli ukrajnai Boriszpil város polgármestere kedden azt tanácsolta a civileknek, hogy ha tehetik, hagyják el a várost a közeli harcok miatt.

 

 

Boriszpil az ukrán főváros egyik nemzetközi légikikötője.

Volodimir Boriszenko polgármester egy videófelvételen közölte, hogy a kijevi régióban, ahol Boriszpil is található, harcok folynak.

– tette hozzá.

 

 

---

 

Orosz diplomata: Washingtonnak be kell fejezne Kijev felfegyverzését

 

Washingtonnak fel kellene hagynia Oroszország fenyegetésével és be kell fejeznie Kijev felfegyverzését az orosz-amerikai kapcsolatok fenntartása érdekében – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak kedden Moszkvában.

Rjabkov szerint az Egyesült Államoknak a kapcsolatok fennmaradása érdekében „le kell állnia a kijevi rezsim fegyverekkel való telepumpálásával, abba kellene hagynia az Oroszországgal szembeni fenyegetőzést”.

Emlékeztetett rá, hogy a moszkvai amerikai nagykövetnek szerdán jegyzéket adtak át, amely arra figyelmeztetett, hogy a kapcsolatok a megszakítás határán állnak. Hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok jövője attól függ, hogy Washington milyen irányvonal mellett dönt.
Hozzátette: az amerikai lépések nem befolyásolják Moszkva eltökéltségét abban, hogy tovább haladjon céljai felé az ukrajnai orosz „különleges hadművelet”, valamint abban sem, hogy alkalmazkodjon az ellene bevezetett amerikai és európai szankciókhoz. A diplomata szerint nem valószínű, hogy Washington „pozitív hatást” fog gyakorolni Kijevre, ami kilátásba helyezhetné az amerikai-orosz kapcsolatok normalizálását.

 

 

Rjabkov szerint Oroszország „nem tűrheti el”, hogy az Egyesült Államok biológiai fegyverek komponenseinek kifejlesztésére alkalmas laboratóriumokat működtessen Ukrajna területén, ami a biológiai és vegyi fegyverekről szóló egyezmény megsértése miatti aggodalmakra adhat okot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz fél évek óta törekszik a bakteriológiai (biológiai) és vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és tárolásának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (BWC) megerősítésére. Kifejezte reményét, hogy ez a szándéka támogatásra lel az idei felülvizsgálati konferencián. Azzal vádolta meg az amerikaiakat, hogy 2001 óta akadályozzák ezt a folyamatot.

Megismételte Moszkva álláspontját, mely szerint Oroszország nem rendelkezik sem vegyi, sem biológiai fegyverekkel, és „rosszindulatú gyanúsításnak” minősítette Joe Biden amerikai elnöknek azt az állítását, hogy az orosz fél fontolóra vette ilyen eszközök ukrajnai bevetésének lehetőségét. A miniszterhelyettes kijelentette, hogy éppen az Egyesült Államok az, amely még nem semmisítette meg a vegyifegyver-készleteit.

Rjabkov elmondta, hogy Oroszország és a NATO között jelenleg nincsenek kapcsolatok. A viszony alakulását a szövetségtől tette függővé.
„Óvjuk az észak-atlanti szövetségeseket az elhamarkodott lépésektől, amelyek további eszkalációhoz vezethetnek” – tette hozzá.

 

 

---

 

Novák Katalin: már 750 millió forintot gyűjtöttek a magyar emberek az ukrajnai menekülteknek

 

Jó kezekben van és eljut a rászorulókhoz az a 750 millió forint, amit eddig a magyar emberek gyűjtöttek az ukrajnai menekültek megsegítésére – jelentette ki a magyar-ukrán határon tett látogatása alkalmával a közmédiának Novák Katalin kedden.

„Mondhatom azt, hogy a segítség megérkezik, a segítség jó helyre érkezik, hiszen az a több mint 750 millió forint, amit a magyar emberek felajánlottak, a legjobb kezekben van, és eljut azokhoz, akiknek erre most igazán szükségük van” – fogalmazott a megválasztott köztársasági elnök, aki köszönetet mondott a magyar embereknek és a karitatív szervezeteknek, egyházaknak a menekültek megsegítésért.

Novák Katalin találkozott a határ mentén működő Karitatív Tanácsban résztvevő karitatív szervezetek vezetőivel. Hangsúlyozta: az ország vezetőinek az a dolga, hogy személyesen is tájékozódjanak arról, hogy miben tudnak segíteni ott, ahol baj van, és most a határ mentén alakult ki nehéz helyzet.
Személyesen azt tapasztalja – folytatta -, hogy egész Magyarország megmozdult, és mindenki segíteni szeretne. Ugyanis, a szomszédunkban egy olyan háború dúl, ami magyarokat is érint, hiszen Kárpátalján magyar emberek élnek.

– fűzte hozzá.

 

---

Orbán Viktor felkereste a humanitárius tranzitpontot

 

Orbán Viktor miniszterelnök kedd reggel ellátogatott a budapesti BOK csarnokban létesített humanitárius tranzitpontra, amelyet a kormány a karitatív szervezetekkel együttműködve nyitott meg hétfőn az ukrajnai menekültek számára – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

 

 

---

 

Az ENSZ Közgyűlése szerdán az ukrán válságról tárgyal

 

Az ukrán válságról tárgyal az ENSZ Közgyűlése szerdán, hogy megállapodjon egy újabb határozatról az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúról.

A DPA német hírügynökség keddi jelentése szerint az Oroszország ukrajnai háborújának humanitárius következményeiről szóló határozattervezetet várhatóan széles körben jóváhagyja majd az ENSZ legnagyobb, 193 tagot számláló testülete. Valószínű, de nem teljesen biztos, hogy a szavazás is megtörténhet szerdán – közölték diplomaták.
Az említett források szerint a cél az, hogy legalább 141 igen szavazatot érjenek el, ahogyan az egy korábbi, Oroszország háborúját elítélő határozat esetében is történt, amelyet a hónap elején fogadott el a közgyűlés.
A tervezetben, amelynek szövegébe betekintést nyert a DPA, egyebek mellett az Ukrajna elleni oroszországi ellenségeskedések azonnali beszüntetését követelik, különös tekintettel a civilek és a polgári infrastruktúra elleni minden támadásra. Emellett felszólítják Moszkvát, hogy azonnal vonja ki fegyveres erőit Ukrajnából.
A hírügynökség hozzáteszi, hogy Dél-Afrikának van egy konkurens határozattervezete, amely nem tesz említést az orosz agresszióról, ám egyelőre nem világos, hogy ezt a szöveget is szavazásra bocsátják-e.

 

---

 

Japán miniszterelnök: elfogadhatatlan Moszkva döntése a japán-orosz béketárgyalások megszakításáról

 

Elfogadhatatlannak nevezte kedden Kisida Fumio japán miniszterelnök a Kreml bejelentését, mely szerint Oroszország nem kívánja folytatni a Japánnal kötendő békeszerződésről szóló tárgyalásokat.

„Oroszország magatartása megalapozatlan és teljesen elfogadhatatlan” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy Tokió hivatalosan tiltakozását fejezi ki a moszkvai bejelentés miatt.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hétfőn jelentette be a tárgyalások megszakítását a Tokió által az ukrajnai helyzet miatt bevezetett szankciók miatt. Moszkva emellett leállítja a japán állampolgárok vízummentes beutazását a Kuril-szigetekre és kilép a Japánnal a szigetek déli vonulatán kialakítandó közös gazdasági tevékenységről folytatott párbeszédből is. Blokkolja továbbá Japán partneri státusát a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésben folytatott ágazati párbeszédben.
Japán több szankciócsomagot is bevezetett Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt. Az exportkorlátozások mintegy 300 fajta áru és technológia szállítását tiltják, közöttük a félvezetőkét, valamint a tengeri és repülésbiztonsági, a távközlési berendezésekét, a katonai rendeltetésű termékekét, beleértve a fegyvereket, a szoftvereket és az olajfinomító berendezéseket.
A korlátozások 49 orosz vállalatra és szervezetre érvényesek. A japán kormány ezenkívül személyes szankciókat vetett ki az orosz vezetők, köztük Vlagyimir Putyin elnök, valamint orosz üzletemberek ellen.

A háborút követően a Kuril-szigetek egésze a Szovjetunió ellenőrzése alá került, de Japán azóta is vitatja Iturup, Kunasir, Sikotan sziget és a Habomai szigetcsoport hovatartozását.

 

---

Bombariadó miatt megszakadt az ukrán mezőgazdasági miniszterrel folytatott virtuális uniós találkozó

 

Egy ukrajnai bombariadó miatt hirtelen félbeszakították az uniós mezőgazdasági miniszterek és ukrán kollégájuk, Roman Lescsenko közötti videós találkozót hétfőn.

Lescsenko távolról vett részt az uniós miniszterek brüsszeli találkozóján, ám a konferencia közben a miniszter meg nem nevezett tartózkodási helyén megszólaltak a veszélyt jelző szirénák – közölte Julien Denormandie francia mezőgazdasági miniszter.
Ukrajna mezőgazdaságát, amely fontos búza- és kukoricatermelő, valamint a világ vezető napraforgóolaj-exportőre, súlyosan érintette az orosz támadás. Az egyeztetésen Lescsenko élelmiszersegélyre és az ukrán mezőgazdaság támogatására szólította fel az uniós partnereket.
A megbeszélésen Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa azzal vádolta meg Oroszországot, hogy szándékosan tönkreteszi az ukrajnai élelmiszertermelést.
A cél az volt, hogy az embereket az éhhalálba kergessék – mondta a lengyel politikus hétfő este Brüsszelben. „Ez Oroszország birodalmi politikájának része – nyilvánvalóan a hódítás egyik módszere. A kiéheztetésnek ezt az eszközét szándékosan alkalmazzák” – tette hozzá.
A biztos úgy vélekedett, hogy az oroszok szándékosan rombolják a gabonatermelés feltételeit és gabonakészleteket. Kiemelte, hogy az ukrán gazdáknak most sürgősen szükségük van üzemanyagra a tavaszi vetéshez.

 

---

 

Biden: Putyin vegyi és biológiai fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában

 

„Egyértelmű, hogy Oroszország vegyi és biológiai fegyverek bevetését fontolgatja Ukrajnában” – jelentette ki hétfő este Joe Biden amerikai elnök, aki arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés „súlyos” nyugati választ vonna maga után.

 

 

---

 

Az S&P Global hitelminősítő nem ad többé adósbesorolást orosz vállalatoknak

 

Az S&P Global Ratings hitelminősítő intézet hétfőn bejelentette, hogy április 15-ig felszámolja minden üzleti kapcsolatát oroszországi ügyfeleivel, és nem nyújt számukra többé adósbesorolást. A hitelminősítő társaság lépése hetekkel követi anyavállalata, az S&P Global Inc. pénzügyi információ szolgáltató és adatelemző cég bejelentését, miszerint felfüggeszti oroszországi üzleti kapcsolatait, és csatlakozik az Oroszországgal szembeni, szigorodó gazdasági szankciók keretében az országból kivonuló vállalatok sorához.

– közölte az S&P Global Ratings.

A nyugati szankciók egyebek között befagyasztották az orosz központi bank 640 milliárd dolláros vagyonának nagy részét, több bankot kizártak a SWIFT globális fizetési rendszerből, a rubel árfolyama pedig ezt követően szabadesésnek indult.
A Moody's és a Fitch hitelminősítők szintén felfüggesztették kereskedelmi tevékenységüket Oroszországban már a hónap elején.