Nagy István: az ukrán-orosz konfliktus komoly élelmiszerbiztonsági kérdéseket vet fel

Az ukrán-orosz konfliktus komoly élelmiszerbiztonsági kérdéseket és kockázatot vet fel – mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn Brüsszelben magyar újságíróknak, az EU-tagországok mezőgazdasági és halászattal foglalkozó minisztereinek tanácskozását követően.

A miniszter elmondta: a tanácshoz csatlakozott videóösszeköttetésen keresztül Roman Lescsenko ukrán mezőgazdasági miniszter is, aki megerősítette, hogy az ukrán gazdák nem tudják feladataikat ellátni a háború miatt. Mint mondta, a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az állattartó ágazatok hónapok óta problémákkal küzdenek Európa-szerte, ennek oka az input-költségek – az energia, a takarmányok vagy a műtrágya árának drasztikus emelkedése.

Nagy István emlékeztetett, hogy Magyarország már tavaly ősz óta többször fordult az Európai Bizottsághoz más tagállamokkal együtt, hogy a testület vezessen be rendkívüli intézkedéseket, elsősorban az állattartó ágazatok részére.

– tette hozzá.

A tárcavezető kiemelte: az Európai Bizottság a hétfői tanácskozáson több elemből álló uniós válságkezelési csomagot jelentett be a megnövekedett input költségek és az orosz-ukrán háború miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági ágazatok támogatására. A javaslat legfőbb eleme egy várhatóan 500 millió euró összegű rendkívüli támogatási csomag, amelyet a tagállamok a leginkább bajban lévő mezőgazdasági ágazatok támogatására fordíthatnak.

A csomag másik fontos eleme, hogy a bizottság az év végéig átmeneti jelleggel enyhít a szántóföldi kultúrák termesztéséhez előírt, bizonyos zöldítési követelményeken. Ez az intézkedés a termelés növekedését eredményezi majd, ami nagyban hozzájárulhat a háború miatti élelmezésbiztonsági kockázatok csökkentéséhez.

– tette hozzá.

Az agrárminiszter kitért az új közös agrárpolitikában (KAP) előirányzott stratégiai tervekre is. Mint mondta, volt értelme Visegrádon a V4+ agrárminiszteri találkozónak, mert az ott felvetett magyar kezdeményezés, hogy a stratégiai tervek elfogadásának mi a jelentősége, és milyen szabályok szerint alakuljon, a bizottság részéről meghallgatásra talált.

Hangsúlyozta: egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy a gazdáknak a megfelelő gazdasági döntések meghozatalához már a nyáron ismerniük kell a KAP stratégiai tervének bizonyos elemeit, ezért kiemelten fontos, hogy a terveket időben, legkésőbb július végére elfogadják. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságnak hozzá kell járulnia a klímaváltozás elleni harchoz, de ez nem veszélyeztetheti az élelmiszerellátást.

A háborús konfliktus új helyzetet teremtett ebben a tekintetben, hiszen Ukrajna a világ gabonatermelésének jelentős részét adja, valamint a napraforgótermesztés 40 százaléka ott zajlik. Ehhez a helyzethez alkalmazkodni kell, ezért az EU-nak is újra kell gondolni eddigi álláspontját a „Termőföldtől az asztalig” stratégia célértekeit, valamint a közös agrárpolitika zöld ambícióit illetően – hangoztatta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy hivatalos bizottsági tanulmány továbbra sincs az európai Zöld megállapodásról, viszont mértékadó szervezetek által készített tanulmányok az európai mezőgazdasági termelés 15-20 százalékos visszaesését jósolják a célértelek teljesítse esetén.

– húzta alá Nagy István.

 

 

Borrell: az EU kész további szankciók elfogadására Oroszországgal szemben

Az Európai Unió kész további szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben az ukrajnai inváziója miatt – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, a tagországok külügy- és védelmi minisztereinek közösen tartott tanácsülését követően hétfőn.

Josep Borrell a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a korlátozó intézkedések továbbra is fontos részét képezik annak az uniós megközelítésnek, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az ukrajnai háború megállítása érdekében, valamint, hogy elszigetelje Moszkvát és kikényszerítse a nemzetközi és humanitárius kötelezettségek betartását.

Kijelentette: ami Ukrajnában történik, amit az orosz hadsereg követ el az ukrán emberek ellen, az háborús bűnnek számít. Ez nem maradhat megválaszolatlanul.

– húzta alá.

A tanácsülésen elfogadott, a biztonságra és védelemre vonatkozó, stratégiai iránytűnek nevezett uniós cselekvési tervvel összefüggésben kiemelte, hogy a dokumentum elfogadása fordulópontot jelent az európai biztonság szempontjából.

– mondta.

– fogalmazott a főképviselő.

– mondta Borrell.

Bejelentette továbbá: a szakminiszterek politikai megállapodást kötöttek arról, hogy további 500 millió euróval finanszírozzák Ukrajna katonai képességeinek bővítését, s ezzel az EU összesen egymilliárd euróra emeli a vonatkozó, fegyvervásárlást lehetővé tevő támogatását Ukrajna számára.

Kiemelte továbbá: az ukrajnai háború rávilágított a függőségek fegyverként történő használatára. Arra, hogy az energiafüggőség fegyvert jelent az Európai Unióval szemben. Az Uniónak válaszolnia kell tudni erre a fenyegetésre – mondta a főképviselő, majd hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja az ukrán lakosságot is, ugyanis nem az infrastruktúrát rombolja le, hanem a városokat és a házakat, hogy a civilek elmeneküljenek.

– tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

 

 

Románia aknászhajót küldött a Fekete-tengerre

A román haditengerészet parancsnoksága hétfőn járőrözésre küldte a Fekete-tenger román felségvizeire a Viceamiral Constantin Balescu aknászhajót, miután a Tengeri Vízrajzi Intézet (DHM) pénteken aknaveszélyre adott ki figyelmeztetést a Fekete-tenger észak-nyugati térségére – közölte hétfőn a román védelmi minisztérium.

A DHM a (Földközi-tengert és Fekete-tengert magába foglaló) NAVAREA III térség hajózásának biztonsága felett őrködő spanyol haditengerészeti vízrajzi intézettől vette át a riasztást, amely az orosz Novorosszijszk NAVTEX-üzenetére hivatkozott.

A tárca közlése szerint a román haditengerészet az utóbbi években fejlesztette a víz alatti fenyegetések elleni harci képességeit, mind a műszaki felszerelés korszerűsítése, mind a tengerészek és búvárok ilyen irányú kiképzése révén. Egyelőre sem a járőröző aknászhajó, sem a – veszélyre figyelmeztetett – kereskedelmi hajók nem észleltek a konstancai kikötő térségében aknákat.

A román média beszámolói szerint az utóbbi hetekben jelentősen megnőtt a – Románia legfontosabb tengeri kapujának számító – konstancai kikötő forgalma, miután átvette az orosz hadihajók által fenyegetett odesszai kikötő áruforgalmának jelentős részét.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szombaton közölte, hogy az ukrán haditengerészet elaknásította Odessza, Ocsakiv, Csornomorszk és Pivdennyi kikötőjét. Az FSZB szerint a több mint 420 tengeri aknából néhány elszabadult a vihar miatt, és fenyegeti a fekete-tengeri hajózást.
Az ukrán fél az oroszokat vádolta a tengeri aknák elhelyezésével.

 

 

 

Az ukrán erők orosz veszteségekről és civil áldozatokról számoltak be

Az ukrán fegyveres erők több térségből számoltak be hétfőn az orosz csapatoknak okozott veszteségekről, közben polgári áldozatok hozzávetőleges számáról is érkeztek jelentések.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezred közölte, hogy egy nap alatt 17 orosz katonát öltek meg a harcokban, továbbá megsemmisítettek két orosz harckocsit és egy Raptor típusú hadihajót. Ezenfelül fegyvereket is zsákmányoltak, egyebek mellett RPG-30 és Fagot típusú páncéltörőket, valamint Kord típusú nagykaliberű golyószórót.

Denisz Prokopenko, az Azov parancsnoka az UNIAN hírügynökség szerint eközben arról is beszámolt, hogy Mariupolban naponta nő a civil áldozatok száma, és mostanra meghaladta a háromezret. Hozzátette, hogy az áldozatok pontos számát senki sem tudja, mert névtelen tömegsírokba temetik el őket.

– tette hozzá az ezredparancsnok.

Az ukrán vezérkar hétfőn a Facebookon azt állította, hogy az ukrán erők felrobbantottak egy Tor M1 típusú légvédelmi rakétarendszert. Azt nem közölték, hogy hol.

A kelet-ukrajnai hadműveleti-taktikai csoport hétfőn közölte, hogy vasárnap megsemmisítettek egy modern RB-341V típusú elektronikai zavaró állomást, amelyről fotót is közzétettek a Facebook-oldalukon. Az RB-341V (Lir-3) elektronikai zavaró állomás rendeltetése „mobiltelefon-hálózatok megfigyelése, az adattovábbítás lehallgatása, rögzítése, mobil adótornyok rendszerazonosítói, földrajzi helyzetének azonosítása, valamint az elfogott adatok továbbítása”. A elektronikai hadviselési rendszer Orlan-10 típusú drónnal, azaz pilóta nélküli repülőeszközzel van felszerelve.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Telegram üzenetküldő portálon arról számolt be, hogy a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében az ukrán erők felszabadítottak egy falut. A közlés eszerint az orosz katonák óvodába vették be magukat. A tanácsadó szerint az oroszok személyi veszteségeket szenvedtek el, az ukrán csapatok fegyvereket, felszereléseket és dokumentumokat foglaltak le.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester eközben hétfőn azt közölte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-i kezdete óta mostanáig 65 polgári személy vesztette életét az ukrán fővárosban és csaknem háromszázan sérültek meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai közszolgálati műsorszolgáltatóknak adott hétfői interjújában ultimátumnak nevezte az orosz javaslatokat, és leszögezte, hogy ezek elfogadhatatlanok Ukrajna számára.

– jelentette ki az elnök hangsúlyozva, hogy például Harkivot, Mariupolt vagy Kijevet feladni sem ő, sem az ott élők nem hajlandók. Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy a Kreml fő követelései Ukrajna semleges státusa, a Krím Oroszországhoz tartozásának és a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” függetlenségének elismerése. Ezekből kizárólag az ország semlegességbe hajlandó Kijev beleegyezni.

 

 

Olaszországban csökkentik az üzemanyagadót, felvásárlási határt vezetnek be a szupermarketekben

Negyvennapos kedvezmény bevezetéséről döntött az olasz kormány az üzemanyagárak megállítására, miközben egyes élelmiszerüzlet-láncok két üvegben szabták meg az egyszerre vásárolható étolaj mennyiségét.

A Corriere della Sera című napilap hétfőn emlékeztetett, hogy a Mario Draghi közgazdász vezette kormány néhány nappal ezelőtt bejelentette az üzemanyagárak csökkentését, amelynek bevezetése azonban késik.

A tervek szerint a benzinre és gázolajra kivetett adó mértékét literenként 25 centtel csökkentik. Az intézkedés negyven napig lesz érvényes. A hatályba lépéshez a rendelkezésnek meg kell jelennie a hivatalos közlönyben. A SkyTg24 hírtelevízió úgy értesült, hogy a késedelmet az intézkedés jogi megszövegezése okozza.

Az úgynevezett ökológiai átmenetért felelős Roberto Cingolani miniszter korábban „spekulációnak” nevezte az üzemanyagárak olaszországi emelkedését. A benzin a tavalyi év ugyanezen időszakához képest negyven százalékkal kerül többe, a gázolaj több mint ötvenegy százalékkal drágult. A Codacons fogyasztóvédelmi szervezet spekuláció címén feljelentést tett a római ügyészségen, amely vizsgálatot indított az üzemanyagárak emelkedésének tisztázására.

A literenkénti ár Olaszország egyes részein megközelítette a 2,60 eurót.

A kormány rendelkezései között szerepel a családi és a vállalati közüzemi számlák esetében biztosított, akár 24 hónapos részletfizetés bevezetése, valamint kétszáz eurós „üzemanyag-bónusz” biztosítása a magánvállalkozások dolgozóinak. Utóbbi intézkedéssel a fuvarozókat és halászokat kívánják segíteni.

Az olasz őstermelőket tömörítő Coldiretti szövetség tagjai hétfőn a délolasz Potenza városában vonultak utcára állatokkal és 130 traktorral. Megnövekedett kiadásaikat hangoztatva, emlékeztettek arra, hogy Olaszország az állateledelként használt kukorica ötven százalékát, a durumbúza harminc, a kenyérbúza hatvan százalékát importálja.

Massimiliano Giansanti, a Confagricoltura nevű agrárszövetség elnöke az Il Giornale napilapnak azt hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború felszínre hozta az agrárszektor problémáit. Európa élelmiszer-ellátásának hiányosságait a közös agrárpolitika tévedéseinek tulajdonította. Úgy vélte, az utóbbi években „bírált” pálmaolaj ismét átveszi majd az étolaj helyét.

Milánóban és Bolognában egyes nagyobb élelmiszerláncokban egyszerre csak két palack étolaj vásárlását engedélyezik. A szupermarketek üzemeltetői elmondták, hogy a termékből nincsen hiány, de így kívánnak határt szabni a pánikszerű felvásárlásnak.

 

 

További fegyverszállítmányokat tervez a német kormány

További fegyverszállítmányokkal is támogatja majd Németország Ukrajnát az Oroszországgal szembeni védekezésben – jelentették be hétfőn Berlinben.

Steffen Hebestreit kormányszóvivő tájékoztatóján kifejtette, hogy a német hadseregnek (Bundeswehr) nemigen vannak nélkülözhető fegyverei vagy egyéb felszerelése, ezért a kormány német gyártóktól vásárolt új fegyverekkel támogatja Ukrajnát.

Aláhúzta: a különböző fegyverrendszerek alkalmazásáról szóló viták közben nem szabad megfeledkezni arról, hogy Ukrajnában „orosz invázió zajlik, egy támadás, amely sérti az ország területi épségét és szuverenitását, egy rettenetes háború, amely sok halottal, sok sebesülttel és sok szenvedéssel jár”.

A tervezett támogatás pénzügyi vonatkozásairól Andrea Sasse, a külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a kormány tevékenysége illeszkedik az Európai Unió törekvéseihez.

– ismertette a szóvivő.

Steffen Hebestreit a szállítások ütemezéséről és a szállítmányok pontos tartalmáról szóló kérdésekre azt mondta, hogy kénytelen „elvontan” fogalmazni, és csak annyit tud elárulni, hogy az eddigi szállítmányokhoz igazodva állítják össze az újakat, és az átadás-átvétel lebonyolítása előtt biztosan nem közölnek részleteket.

Az adatokat nélkülöző tájékoztatás indoklásaként utalt Christine Lambrecht védelmi miniszter két vasárnapi – egy rádiós és egy televíziós – interjújára, amelyben a tárcavezető elmondta, hogy az első szállítmányok esetében az indulási időpontok és az útvonalak nyilvánosságra kerültek, amelynek következtében életveszélynek voltak kitéve a szállításban közreműködő emberek.

Ezt el kell kerülni, és gondoskodni kell arról, hogy a fegyverek „megérkezzenek oda, ahol sürgősen szükség van rájuk”. Ezért „nem beszélünk nyilvánosan a fegyverek számáról, sem arról, hogy mikor és milyen úton szállítják őket” – jelentette ki a védelmi miniszter az ARD országos köztelevízióban.

A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban arról is szólt, hogy az orosz erők a támadás mellett „természetesen felderítést is végeznek, figyelik, hogy milyen mozgások zajlanak”, ezért a kormány nem közöl részleteket, mert nem kívánja orosz „célponttá tenni a szállítmányokat”.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.

A kormány adatai szerint az első szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából állt. A második szállítmány sajtóértesülések alapján 2700 darab Strela típusú, vállról indítható szovjet légelhárító rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak.

A berlini vezetés a háború első napjaiban a fegyverszállítások mellett arról döntött, hogy engedélyezi Hollandiának 400 német gyártmányú páncéltörő fegyver továbbexportálását Ukrajnába, és hozzájárul, hogy Észtország átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

A szövetségi kormány azt is elhatározta, hogy felállít egy százmilliárd eurós (37 300 milliárd forint) pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordít védelemre.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű– haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz támadás fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

 

 

Folytatódtak az ukrán-orosz tárgyalások

Folytatódtak hétfőn az ukrán és az orosz küldöttségek közötti béketárgyalások – közölte David Arahamija, az ukrán elnök mögötti Nép Szolgája párt frakcióvezetője, a kijevi delegáció tagja.

Arahamija elmondta, hogy a hivatalos küldöttségek hétfőn délig másfél órán át tárgyaltak egymással, a nap további részében pedig munkacsoportokban folytatják az egyeztetéseket. A megbeszélések állásáról a politikus semmilyen részletet nem hozott nyilvánosságra. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az utóbbi időben a küldöttségek szakértői csoportok szintjén minden nap tartanak megbeszéléseket.

Közben az orosz erők által megszállt dél-ukrajnai Herszonban erővel zavarták szét a helyiek Ukrajna-barát tüntetését, a jelentések szerint többen megsérültek, számuk egyelőre nem ismert. A Moszt helyi hírportál szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy a több száz tüntető ellen tömegoszlató gránátokat vetettek be az orosz csapatok. Az Ukrajinszka Pravda saját forrásokra hivatkozva azt írta, hogy tüzet is nyitottak a demonstrálókra, a Moszt szerint a levegőbe lőttek.

Herszonban a város elfoglalása óta szinte mindennap tüntetnek a helyiek az orosz megszállás ellen.

A nyugat-ukrajnai Rivne megyében két rakétacsapást mértek hétfőn egy katonai lőtérre. Áldozatokról egyelőre nincs információ.

A dél-ukrajnai Odesszában hajókról nyitottak az orosz haditengerészet alakulatai tüzet a városra. A városi katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy több lakóházban károk keletkeztek, de áldozatok nincsenek.

Az Ukrajinszka Pravda a megyei katonai adminisztrációk vezetőinek közléseiből készített délelőtti összeállításában azt írta, hogy folyamatosak a harcok a főváros, Kijev környékén, a Zsitomirba vezető autópálya mentén. Bucsa térségében, az orosz erők által megszállt településeken humanitárius katasztrófa fenyeget. Hétfőre virradón folytatódtak a harcok Kijev megyében Bucsánál, Irinynél, Hosztomelnél és Brovarinál is. A megye északi részén fekvő Szlavutics település teljesen el van vágva a külvilágtól.

Az orosz erők a déli országrészben lévő Mikolajiv megyeszékhely környező falvait lőtték, az előzetes adatok szerint három könnyebb sérültje van a támadásoknak. Heves robbanásokról érkezett hír a szomszédos Herszon megyében, a mikolajivi régió közigazgatási határához közeli térségben.

Az északi Csernyihiv megyeszékhely környékét is változatlanul lövik az orosz erők. A nagyvárosban csaknem két hete nincs áram, vezetékes víz és fűtés, a gázszolgáltatás is szinte mindenhol megszakadt.

Az éjjel az orosz erők megint lőtték a kelet-ukrajnai Harkiv város lakónegyedeit. A megyében Izjum városánál folytatódtak a harcok. Zaporizzsja megyében a helyzet változatlan. Hétfőn az ukrán hatóságok egy buszkonvojt készülnek indítani a megyeszékhelyről Bergyanszkba azok számára, akiknek sikerült a városig magánautókon eljutniuk Mariupolból, őket szeretnék továbbszállítani Zaporizzsjába. Oleh Szinyehubov, a Harkiv megyei katonai adminisztráció vezetője nap közben arról adott hírt, hogy az ukrán fegyveres erők mobil egységei Csuhuiv város fölött lelőttek egy orosz vadászgépet.

Donyeck megyében Marjinka, Ocseretine és Avgyijivka térségében folytatódtak a tüzérségi támadások és légi csapások. Marjinkába folyamatosan próbálnak benyomulni az orosz erők, egyelőre sikertelenül. Luhanszk megyében az éjjel Novodruzseszk, Liszicsanszk és Rubizsne településeket lőtték az orosz csapatok. A kelet-ukrajnai megyében az elmúlt 24 órában csaknem húsz objektumban keletkeztek károk, köztük három, többlakásos épületben és még további kilenc lakóházban.

 

 

Újabb kijárási tilalom lép életbe Kijevben

Vitalij Klicsko kijevi polgármester bejelentette, hogy hétfő estétől szerda reggelig újabb kijárási tilalom lép életbe az ukrán fővárosban, minden üzlet zárva marad, és arra kérik az embereket, hogy ne menjenek ki az utcákra, illetve siessenek az óvóhelyekre, ha megszólalnak a szirénák.

Vasárnap éjszaka a Kijevre mért rakétacsapásokban legalább hat ember vesztette életét – jelentette az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítója. A támadások a Retroville bevásárlóközpontot érték a főváros északnyugati részén. A tízemeletes épület teljesen kiégett, az előtte lévő parkolóban hatalmas kráter keletkezett. A romok között még kutatnak esetleges túlélők után.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a mariupoli művészeti iskolát ért bombatámadást. Az épületbe mintegy 400 ember menekült a harcok elől, ők a romok alatt rekedtek, nem tudni biztosat a sorsuk felől – állította az ukrán elnök hétfő reggeli videoüzenetében. Hozzátette: azt viszont biztosan tudják, hogy „le fogják lőni azt a pilótát, akinek a repülőgépéről ledobták azt a bombát” az iskolára.

 

Bevásárlóközpontban sorban álló emberek mellé csapódott be egy löveg

 

Semmi sem maradt a kijevi Retroville bevásárlóközpontból

 

Az orosz katonai szóvivő manőverező robotrepülők bevetéséről és orosz előrenyomulásról számolt be

Manőverező robotrepülőgépek bevetéséről, ukrán páncélosok megsemmisítéséről és az orosz előrenyomulás folytatódásáról számolt be hétfő reggeli hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Közölte, hogy levegőből indított manőverező robotrepülőgépekkel csapást mértek zsoldosok és ukrán nacionalisták kiképzőközpontjára a nyugat-ukrajnai Rivne térségében fekvő Nova Lubomirka gyakorlótéren. Mint mondta, a támadásnak 80 halottja volt. A szóvivő szerint Ka-52-es és Mi-28N típusú helikopterek az éjszaka megsemmisítették az ukrán fegyveres erők 15 páncélozott harcjárművét.

A Szumiból jelentett ammóniaszivárgásról a tábornok azt mondta, hogy ez ukrán „nacionalistáknak” a Szumihimprom üzemében éjszaka elkövetett provokációja volt. Kijelentette, hogy a lakosokat nem fenyegeti veszély. Emlékeztetett arra, hogy az orosz védelmi tárca még pénteken figyelmeztetett a készülő provokációra, amelynek célja szerinte az volt, hogy alapot szolgáltasson Oroszország vegyi fegyverek bevetésével történő megvádolásához.

 

 

Morawiecki az orosz oligarchák vagyona befagyasztását kéri Svájctól

Az orosz oligarchák vagyona befagyasztását kérte Svájctól a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki, aki erről az Ignazio Cassis svájci elnökkel folytatott varsói megbeszélését követően számolt be hétfőn.

Menczer: a jövőben is küld Magyarország segélyszállítmányokat

Jelenleg az ígért ezer tonna ukrajnai segélyszállítmány ötödénél tartanak, így a jövőben is folyamatosan érkezik a segítség Magyarországról – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Menczer Tamás kifejtette: „az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre, 600 millió forint értékben és 1000 tonna mennyiségben állítunk össze segélyszállítmányt”.

Pénteken öt kamionnal mentünk át a határon, ez 70 tonnányi mennyiség volt 200 millió forint értékben – közölte.

Elmondta: a szállítmányban volt több mint 50 tonna tartós élelmiszer, 8 tonna tisztálkodási eszköz, 2 tonna babaápolási termék, továbbá egészségügyi eszközök. Az eddigi szállítmányokkal együtt az 1000 tonnának most nagyjából az ötödénél járnak, így a segélyszállítmányok a jövőben is folyamatosan érkezni fognak – mutatott rá.

Az államtitkár kitért arra: míg korábban a háború elől menekültek az emberek, most már a háborúból menekülőkkel találkoznak, vagyis a helyzet még súlyosabbá vált.

Arról is beszélt, hogy „azzal a váddal szembesültünk a politikai baloldalról, hogy a kormány nem csinál semmit, és a civilek dolgoznak”. Ezzel szemben a valóság az, hogy a hat nagy karitatív segélyszervezet 3 milliárd forintot kapott a kormánytól azért, hogy a feladatát végezni tudja, és „már ez is mutatja, hogy nem igaz, hogy a kormány nem támogatja ezt a munkát és nem csinál semmit” – jelentette ki.

 

Humanitárius tranzitpont nyílt a BOK csarnokban

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitpontot hétfőtől a kormány a karitatív szervezetekkel együttműködve az ukrajnai menekültek számára – jelentette be a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.

György István közölte, a Keleti és a Nyugati pályaudvaron ezt követőn csak információs pontok működnek, a háború elől menekülőket pedig buszokkal szállítják át a két pályaudvarról, illetve Kőbánya felső vasútállomásról a BOK csarnokba, ahol kulturált körülményeket alakítottak ki.

– tette hozzá.

Az államtitkár elmondta: az alapvető szükségletek kielégítésén túl telefontöltési lehetőség és internetkapcsolat áll az érkezők rendelkezésére, azoknak pedig, akik továbbutaznának, a MÁV nemzetközi pénztárt nyitott a csarnokban, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket, és ki is szállítják őket a pályaudvarokra vagy a Liszt Ferenc repülőtérre.

– fűzte hozzá.

Akik csak néhány napig akarnak Magyarországon maradni – folytatta –, azok számára a humanitárius szervezetek biztosítanak szállást, azoknak az elhelyezéséről pedig, akik tartósan maradnának, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gondoskodik, a megyei védelmi bizottságokkal együttműködve.

– ismertette György István.

– tette hozzá.

 

 

Fehér Ház: Biden nem látogat Ukrajnába

Az amerikai kormány vasárnap cáfolta azokat a találgatásokat, amelyek szerint Joe Biden amerikai elnök a következő napokban esedékes európai útja során Ukrajnába látogatna.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője a Twitteren közölte: Biden utazásának középpontjában az áll majd, hogy támogatást gyűjtsön a világban az ukrán nép javára és Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja ellen. Ukrajnai utazás nincs tervbe véve – írta.

Psaki később megerősítette, hogy Biden a brüsszeli találkozóit követően pénteken Lengyelországba látogat.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szintén azt mondta a CNN amerikai televíziónak, nincs tudomása arról, hogy megbeszéléseket folytatnának egy esetleges ukrajnai látogatásról.

Az amerikai kormány korábban figyelmeztetést adott ki állampolgárainak, hogy ne látogassanak Ukrajnába, mivel az „háborúban álló ország”.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden szerdán Európába utazik. Ez lesz a harmadik útja oda, mióta 2021 januárjában hivatalba lépett. Csütörtökön Brüsszelben a NATO, az Európai Unió és a legfejlettebb ipari országok alkotta G7-ek rendkívüli csúcstalálkozóján vesz részt.

– közölte Psaki. Hozzátette: az amerikai elnök megvitatja majd, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel és partnereivel együtt miképpen reagáljon arra a humanitárius és emberi jogi válságra, amelyet Oroszország Ukrajna elleni „indokolatlan és nem kiprovokált háborúja okozott”.

 

 

Szlovénia visszaküldi diplomatáit Kijevbe

Janez Jansa szlovén miniszterelnök néhány nappal meglepetésszerű kijevi útja után vasárnap bejelentette, hogy országának diplomatái visszatérnek az ukrán fővárosba.

Ukrajnának közvetlen diplomáciai támogatásra van szüksége, és Szlovénia diplomatái hamarosan visszatérnek Kijevbe – közölte Jansa a Twitter-oldalán.

– tette hozzá. Azt is írta, hogy a visszatérő diplomaták önként jelentkeznek a feladatra.

Szlovénia nagykövete és további nagykövetségi alkalmazottak, akik a háború kitörésekor sok más ország diplomatájával együtt elhagyták Kijevet, a szlovén televízió beszámolója szerint a héten visszatérnek a városba.

Jansa kedden utazott Kijevbe Mateusz Morawiecki lengyel és Petr Fiala cseh miniszterelnök kollégáival, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettessel együtt.

Találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel, és bizonyságot tettek Ukrajna iránti szolidaritásukról az orosz támadás nyomán – írta beszámolójában a dpa német hírügynökség.

 

 

A Brent ára több mint 3 dollárral nőtt

Több mint 3 dollárral drágult a kőolaj hétfő kora reggel, miután értesülések szerint az Európai Unió azt fontolgatja, hogy csatlakozik az Egyesült Államok által bevezetett orosz olajembargóhoz.

Áremelő hatása volt annak is, hogy jemeni siíta húszi felkelők szaúdi célpontokat támadtak a hétvégén, köztük a szaúdi Aramco olajcég dzsizáni létesítményét, ami felerősítette a biztonságos olajellátással kapcsolatos aggodalmakat.

Fél hétkor az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 3,47 dollár (3,22 százalék) emelkedéssel 111,40 dolláron állt.

„Az EU külügyminiszterei a tervek szerint hétfőn egyeztetnek az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagjáról” – közölték források a Reuters hírügynökséggel. Ez „sok új nevet” tartalmaz, ráadásul Brüsszelben az orosz olajembargóról is tárgyalnak.

A hírügynökség értesülései szerint a balti államok, köztük Litvánia is az olajimport betiltását szorgalmazzák. Németország azonban óva int az energiaárak emelkedése miatti elhamarkodott döntésektől.

A Reuters megjegyzi, hogy Németország az orosz olaj legnagyobb vásárlója is az EU-ban. Bulgária egyetlen olajfinomítója a LUKOIL-hoz tartozik, több mint 60 százalékban látja el az országot üzemanyaggal.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság március elején jelentett be embargót az orosz kőolajra. Az ezekbe az országokba irányuló szállítások az orosz olaj- és olajtermékexport kevesebb mint 14 százalékát teszik ki.

 

 

Világgazdaság – Közel 120 ezer díjmentes jegyet adott ki a MÁV péntekig a háború elől menekülőknek

Március 17-ig 119 ezer díjmentes szolidaritás-menetjegyet adott ki a MÁV-Start az Ukrajnából menekülőknek, a jegyek értéke eléri a nettó 152 millió forintot – írta a Világgazdaság hétfőn.

A lap érdeklődésére az állami vasúttársaság közölte, hogy az eddig kiadott menetjegyek csaknem fele szól valamelyik budapesti állomásra, a legtöbben a Nyugati és a Keleti pályaudvarig utaznak. A menekültek leginkább Ausztria, Németország, Lengyelország felé utaznak tovább.

A vasúttársaság négyóránként közlekedtet különvonatot Záhony és a Keleti pályaudvar között, a járműveket alapvetően a tartalékok
mozgósításával biztosítja, így az jellemzően nem befolyásolja a menetrend szerinti járatok meghatározott, előírt kapacitással való közlekedését – írta a lap.

 

 

Lakóházakat és egy bevásárlóközpontot ért tüzérségi támadás

A kijevi Podil városrészben lakóházakat és egy bevásárlóközpontot ért orosz tüzérségi támadás vasárnap este, az ukrán katasztrófavédelmi hatóság legfrissebb közlése szerint legalább négy ember meghalt.

Az ukrán főváros polgármestere korábban még csak egy halálos áldozatról számolt be.

– írta Vitalij Klicsko Telegram-oldalán.

 

– tette hozzá.

Klicsko szerint a bevásárlóközpont, illetve több parkoló autó is lángra kapott.

Az önhatalmúlag kikiáltott donyecki „népköztársaság” pedig arról számolt be, hogy az ukrán kormányerők Grad típusú sorozatvetőkből indított rakétákkal lőtték Donyeck városát.

A dél-ukrajnai Odessza kikötővárosa felett az ukrán védelmi erők fokozott orosz dróntevékenységet figyeltek meg. Makszim Marcsenko, a regionális ukrán katonai parancsnokság vezetője szerint az ukrán légvédelem tűz alá vett és le is lőtt több, pilóta nélküli repülőeszközt. Odesszát egyelőre nem érte támadás.

Juri Ignat, az ukrán légierő szóvivője szerint az orosz légierő a kezdeti komoly veszteségek hatására taktikát váltott, és újabban fokozottan támaszkodik megfigyelő drónokra a rakétacsapások hatásainak felmérésénél.

 

– ismertette.

Az északkeleti Szumi városának egyik vegyi üzemében eddig ismeretlen okból erősen mérgező ammónia szivárgott ki. Dmitro Sivickij, az ukrán regionális katonai parancsnok egyebek között Telegram-oldalán figyelmeztette az embereket, hogy a Szumihimprom nevű vegyüzem öt kilométeres körzetében élők lehetőleg a pincékben, vagy a földszinten tartózkodjanak mert a szúrós szagú gáz könnyebb a levegőnél. Hírügynökségek felidézték, hogy az orosz hadsereg a múlt héten azzal gyanúsította meg az ukrán kormányerőket, hogy idegen zászló alatt terveznek vegyitámadást civilek ellen.

Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy nem tudták független forrásból ellenőrizni az értesüléseket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőre virradóra közzétett videóüzenetében az orosz katonák téves elképzeléseit állította pellengérre.

 

– hangsúlyozta Zelenszkij, és azzal fenyegetett, hogy az ukrán hadsereg segítségével Isten ítélőszéke elé fognak kerülni.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vasárnap ismertette, hogy sikerült leváltani a csernobili nukleáris hulladéktárolókat üzemeltető személyzet felét ukrán szakemberekkel. Az atomerőmű február végén került orosz csapatok kezére, azóta nem váltották le a 211 fős műszaki stábot, amely szellemi és fizikai kimerültség miatt már nem tudta ellátni biztonságosan feladatát.

Rafael Grossi, a NAÜ igazgatója közleményében reményét fejezte ki, hogy a február vége óta szolgálatban lévő műszak másik felét is hamarosan lecserélhetik.

 

– hívta fel a figyelmet Grossi.

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter vasárnap jelentette be, hogy Párizs a Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéhez tartozó orosz oligarchák ellen hozott nyugati szankciók keretében mintegy 850 millió euró vagyont zárolt. A tárcavezető szerint ebből 539 millió euró ingatlan, 150 millió euró francia magánbankoknál vezetett bankszámlákon lévő pénz és két jacht, összesen szintén 150 millió euró értékben.

Le Maire közölte azt is, hogy Franciaország egy külön munkacsoportot hozott létre a szankciós listára került személyek vagyonának felkutatására és befagyasztására tekintettel arra, hogy az érintettek gyakran fedőcégekkel próbálják leplezni a bankszámlák, luxusingatlanok és jachtok tulajdonosi viszonyait.

Dmitrij Sevcov, a fehérorosz Vöröskereszt főtitkára vasárnap este az ONT televíziónak nyilatkozva a határőrségre hivatkozva közölte, hogy mintegy kétezer ukrán menekült érkezett Fehéroroszországba. Hozzátette, hogy közülük mindössze 288-an fordultak segítségért a segélyszervezethez.

Sevcov szerint az ukrán menekültek fogadására sátrakat húztak fel a határátkelőhelyeken. Mint mondta, a legtöbben Kijev térségéből érkeznek, sokan közülük gyalogosan, de volt olyan is, aki kerékpárral érkezett.

 

 

Verascsuk: Mariupolban az ukrán katonák nem fogják letenni a fegyvert

Az orosz csapatok által ostromlott Mariupolban az ukrán katonák nem fogják letenni a fegyvert és nem fogják elhagyni a várost – jelentette ki hétfőre virradóra Irina Verascsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

 

– hangsúlyozta az ukrán politikus az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva.

Verascsuk Mihail Mizincev orosz vezérezredes szombati felhívására reagált. A humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője közölte, hogy Mariupolnál hétfő reggel, közép-európai idő szerint nyolc órától humanitárius folyosó nyílik meg keleti és nyugati irányba, s az első két órában nyugati irányba, az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre kivétel nélkül minden ukrán fegyveres alakulat tagjai és velük együtt a külföldi zsoldosok is távozhatnak, ha leteszik a fegyvert.

 

 

Zelenszkij: tárgyalások nélkül nem vethetünk véget a háborúnak

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában ismételten kifejezte készségét a közvetlen egyeztetésekre Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

 

– jelentette ki Zelenszkij.

 

– mondta az ukrán elnök, aki mindemellett rendkívül fontosnak nevezte a tárgyalódelegációk eddigi egyeztetéseit. A konfliktusban közvetítői szerepet játszó Törökország vasárnap előrelépésekről számolt be az orosz-ukrán béketárgyalások kapcsán.

 

– emelte ki Zelenszkij. Mint mondta, a párbeszéd az egyetlen kiút a konfliktusból, és csak az vezethet el biztonsági garanciákhoz Ukrajna számára.

Ugyanakkor határozottan elutasított bizonyos engedményeket, így a többi között a kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki szeparatista régiók függetlenségének elismerését. Hangsúlyozta: a fegyvernyugvási egyezménynek tartalmaznia kell, hogy Ukrajna nem veszíti el szuverenitását és területi épségét.

Zelenszkij kiemelte azt is, hogy minden tárgyalási formátumot és lehetőséget meg kell ragadni a párbeszédre Putyinnal, mert – mint fogalmazott – „ha mindez kudarcot vall, akkor ez egy harmadik világháború”. Az ukrán elnök legutóbb szombaton sürgetett a közösségi médiában közzétett videóüzenetében közvetlen tárgyalást.

 

– mondta.

Irina Verascsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap esti videóüzenetében közölte, hogy a nap folyamán több mint 7295 civil tudta elhagyni a harci övezeteket a tervezett hétből mindössze négy működő humanitárius folyosón keresztül. Hozzátette, hogy az ukrán kormány hétfőn mintegy ötven buszt tervez Mariupolba küldeni a polgári lakosság kimenekítését szolgáló erőfeszítések támogatására.

 

 

Sikerekről számolt be az orosz katonai szóvivő

A befejezéséhez közeledik a Donbasz ukrán nacionalista zászlóaljnak az orosz hadsereg általi felszámolása, az orosz egységek a nap folyamán 12 kilométert nyomultak előre – jelentette ki vasárnap esti hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov szerint az orosz hadsereg elérte Nikolszke helység vonalát, és a donyecki „népköztársaság” egységeivel együtt három oldalról blokád alá vették Szolodke (Szladkoje) falut. Elmondása szerint a „nacionalisták” mintegy 60 fegyverest, két harckocsit, három páncélozott harcjárművet, hat tüzérségi ágyút és aknavetőt veszítettek el. Jelenleg, az orosz tájékoztatás szerint harcok folynak a Donbasz zászlóalj maradékával és az ukrán fegyveres erők 54. önálló gépesített dandárjának alegységeivel Szolodke, Novoukrajinka és Sahtarszke települések birtoklásáért.

A donyecki „népi milícia” erői az orosz hadijelentés értelmében folytatják az ukrán 53. gépesített dandár visszavonuló egységeinek üldözését, a támadást továbbfejlesztve Novomihajlivka irányába. Konasenkov szerint az ukrán veszteség itt 20 ember, egy harckocsi, egy páncélozott harcjármű és három terepjáró.

Bejelentette, hogy Novoszelivka II. irányában a donyecki egységek beékelődtek az ukrán 25. légideszant-dandár védelmi vonalába, és harcot folytatnak Kamianka és Novoszelivka II. települések elfoglalásáért.

A nap folyamán a tábornok szerint az orosz légierő 89 katonai létesítményt semmisített meg Ukrajnában, köztük négy parancsnoki hadállást, öt rakéta- és tüzérségi lőszerraktárt, valamint 65 haditechnika-összevonást. Az orosz légvédelem hét ukrán drónt lőttek le.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 214 drónt, 1483 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 150 rakéta-sorozatvetőt, 584 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1279 különleges katonai járművet veszítettek.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője közölte, hogy Mariupolnál hétfő reggel, közép-európai idő szerint nyolc órától humanitárius folyosó nyílik meg keleti és nyugati irányba. A tábornok szerint az ukrán „nacionalisták” a városban még mindig mintegy

 

Mizincev szerint az első két órában nyugati irányba, az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre kivétel nélkül minden ukrán fegyveres alakulat tagjai és velük együtt a külföldi zsoldosok is távozhatnak, ha leteszik a fegyvert. Ezt követően orosz és ukrán humanitárius szállítmányokat terveznek két irányból beengedni a városba. Az evakuációra kész civilek az orosz vagy az ukrán gépjármű-oszloppal távozhatnak majd saját belátásuk szerint.

A vezérezredes azzal vádolta meg az ukrán nacionalistákat, hogy „tömeges terrort” alkalmaznak a lakossággal szemben a még a kezükön maradt három mariupoli negyedben. Azt mondta, hogy a naponta megnyíló humanitárius folyosók ellenére az ukrán „neonácik” továbbra is több mint 4,5 millió civilt élő pajzsként tartanak fogva Kijevben, Harkivban, Csernyihivben, Szumiban és más körülvett városokban, köztük 6838 külföldi állampolgárt is 18 országból.

Beszámolója szerint az elmúlt 24 órában 16 434 embert, köztük 2389 gyermeket evakuáltak Oroszországba Ukrajna, valamint a donyecki és luhanszki „népköztársaság” veszélyeztetett területeiről a kijevi hatóságok közreműködése nélkül. A háború kezdete óta összesen 330 686 embert, köztük 68 983 gyermeket evakuáltak. Mizincev szerint az orosz hadsereg adatbázisa 2 716 436 olyan embert tart számom 2095 ukrajnai településről, aki Oroszországba kíván távozni.