Orosz védelmi tárca: földalatti rakétaraktárakat romboltak le hiperszónikus rakétával Ivano-Frankivszk megyében

Az orosz hadsereg nagy földalatti rakéta- és lőszerraktárakat rombolt le a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében hiperszónikus rakétával – közölte szombaton az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint az orosz védelmi minisztérium.

A tárca közlése szerint az orosz erők katonai rádió és felderítési központokat romboltak le Odessza kikötőváros közelében tengerparti rakétarendszerekkel – írta az Interfax. A bejelentéseket a Reuters brit hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíteni.

Oroszország korábban még nem vetett be hiperszonikus rakétát, sem Ukrajnában, sem Szíriában. Első sikeres tesztje – 2018 – óta több hadgyakorlaton felvonultatták.

Moszkva szerint ez a fajta nagyon jó manőverezőképességű ballisztikus rakéta minden légvédelmi rendszerrel szemben ellenálló.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy szombatra virradó éjszaka az orosz erők 69 katonai létesítményt támadtak Ukrajnában, közöttük tizenkét katonai raktárt és 43, harci járművek számára fenntartott parkolót. Ezen kívül az orosz légierő légvédelmi egysége lelőtt tizenkét ukrán drónt.

Az ukrán hadsereg 38 órás kijárási tilalmat rendelt el a dél-ukrajnai Zaporizzsja városban, amely szombaton 14 órakor kezdődik és hétfő hajnalig tart. A megyeszékhely fontos tranzitállomássá vált, miután a becslések szerint mintegy 35 ezer ember menekült el Mariupol kikötővárosból délkelet felé.

Mariupolban az orosz és a szakadár erők az egyik legnagyobb európai acélüzem, az Azovstal ellenőrzéséért harcolnak – közölte Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a televízióban szombaton.

Andrij Szadovij lembergi (Lviv) polgármester azzal vádolta meg szombaton a nemzetközi segélyszervezeteket, hogy nem készültek fel megfelelően az Ukrajna elleni orosz támadásra.

„Egyetlen segélyszervezet sem készült fel, pedig fél éve mindenki csak egy esetleges orosz támadásról beszélt” – mondta Szadovij a Süddeutsche Zeitung című lapnak adott interjúban.

„Valószínűleg azért, mert a nyugati hírszerző ügynökségek azt mondták, hogy a háború valószínűleg két napig tart majd, és oroszok ellenállás nélkül elfoglalják Ukrajnát” – tette hozzá.

Lemberg a lengyel határtól 80 kilométerre fekszik. A háború február 24-i kezdete óta a város menekültek, diplomaták és újságírók tartózkodási helye lett.

„Az első tíz napban minden menekültet befogadtunk, aki itt akart maradni. Mostanra az összes szálloda, ifjúsági szállás és lakás megtelt” – mondta a polgármester a lapnak. Iskolákban, tornatermekben, kulturális és közösségi központokban is szállásoltak el embereket. A kétszázezer befogadott emberrel túlterheltek a város kapacitásai.

Zelenszkij komoly béketárgyalásokat sürgetett

Komoly béketárgyalásokat sürgetett szombat reggel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy Oroszország elkerülje a több nemzedékre kiható következményeket, miközben az orosz hadsereg azt állította, hogy több napi ostrom után behatolt Mariupol dél-ukrajnai kikötővárosba.

„Az Ukrajna békéjére és biztonságára vonatkozó tárgyalások az egyetlen esély Oroszország számára arra, hogy csökkentse a saját hibái miatt okozott károkat” – jelentette ki Zelenszkij az éjszaka egy kihalt utcán felvett, a Facebookon közzétett videofelvételen.

„Itt az ideje egyesülnünk. Itt az ideje tárgyalni. Itt az ideje helyreállítani Ukrajna területi épségét és igazságát” – mondta az államfő, aki szerint a tárgyalóasztalon vannak az ukrán javaslatok.
Ellenkező esetben Oroszország veszteségei akkorák lesznek, hogy több nemzedékre lesz szükség, míg talpra áll„- figyelmeztetett.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek pénteken a Krím bekebelezése évfordulója alkalmából a Luzsnyiki stadionban tartott beszéde kapcsán Zelenszkij megjegyezte: a stadion előtt álló százezer ember, az arénában lévő 95 ezerrel megfelel az Ukrajnába behatoló orosz katonák számának. ”És most képzeljenek el hozzá 14 ezer holttestet az stadionban, a több tízezer sebesült és megcsonkított ember mellett„ – mondta a videón az orosz veszteségekkel kapcsolatos ukrán becslésekre utalva.

Az ukrán főügyészség legfrissebb jelentése szerint száztizenkét gyermek halt meg Ukrajnában az orosz invázió kezdete óta.
Az orosz hadsereg pénteken azt állította, hogy sikerült behatolnia a donyecki szakadárokkal az oldalán Mariupol belvárosába. Mariupol bevétele jelentős fordulatot hozna a háborúban, mivel lehetővé tenné az összeköttetést a 2014-ben bekebelezett Krím és a Donyec-medencei szakadár területek között.

Olekszij Kuleba, az ukrán fővárosban dolgozó segélymunkások vezetője szombat hajnalban közölte, hogy legalább 50 ezer polgári személyt evakuáltak a harci övezetekből Kijevtől északra és északnyugatra. A hatóságok folytatják a mentési munkálatokat a leginkább veszélyeztetett területeken.

Olejszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó arról beszélt, hogy szombat reggel harcok voltak az ukrán és az orosz erők között a dél-ukrajnai Herson melletti Csernobajevkában lévő repülőtérnél.

A kelet-ukrajnai Luhanszk megyében szombat reggel 8 órától humanitárius folyosót nyitnak a civilek kimenekítésére és élelmiszerszállítmányok bejuttatására – közölte Szerhij Hajdaj, a megyei közigazgatási hivatal vezetője.

A donyecki szakadárok megkezdték a Donyecktől nyugatra, a frontvonalon fekvő Marjinka település ”felszabadítását„, ahonnan az ukrán erők Donyecket lövik – közölte az önhatalmúlag kikiáltott ”Donyecki Népköztársaság„ ”védelmi minisztériuma„.

Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság elnöke utasította a bizottságot, hogy a ”Donyecki Népköztársasággal„ és a ”Luhanszki Népköztársasággal„ együttműködve indítsanak nyomozást ”az ukrán nacionalisták által békés lakosok sérelmére elkövetett legújabb bűncselekmények„ ügyében, azonosítsák és vonják büntetőjogi felelősségre az elkövetőket – olvasható szombat reggel a nyomozó bizottság honlapján.

Az ukrán elnök lényegi párbeszédet sürget

Átfogó béketárgyalásokat sürgetett Oroszországgal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat hajnalban közzétett, legújabb videóüzenetében, melyben egyben arra figyelmeztetett, hogy Oroszországnak nemzedékekre lesz szüksége, hogy kiheverje a háborús veszteségeket.

Zelenszkij szerint országa mindig is békés megoldásokat kínált, lényegi és őszinte megbeszéléseket szeretne a békéről és a biztonságról, méghozzá azonnal.

„Azt akarom, hogy mindenki hallja, amit mondok, különösen Moszkvában. Itt az idő, hogy találkozzunk, ideje, hogy beszéljünk” – hangoztatta az ukrán elnök.

„Eljött az ideje, hogy Ukrajnának igazságot szolgáltassanak, és helyreálljon az ország területi épsége. Máskülönben Oroszország olyan veszteségeket lesz kénytelen elszenvedni, hogy nemzedékek kellenek majd ahhoz, hogy talpra álljon” – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij. A két fél hetek óta tárgyal a lehetséges fegyvernyugvásról, de egyelőre nem sikerült áttörést elérni.
Zelenszkij azzal vádolta meg az orosz hadsereget, hogy szándékosan elzárja a támadás alatt álló városokat a humanitárius segítségtől.

„Szándékosan csinálják. Ez háborús bűncselekmény, és felelni fognak érte. Ez 100 százalék” – szögezte le az ukrán elnök.
Oroszország február 24-én támadta meg Ukrajnát, miután elismerte a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” függetlenségét, s azok segítséget kértek Moszkvától. Vlagyimir Putyin orosz elnök többször azt hangoztatta, hogy a „különleges katonai művelet” célja Ukrajna demilitarizálása és „nácitlanítása”.

Fehér Ház: Biden figyelmeztette a kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha „tárgyi támogatást” nyújtanak Oroszországnak

Joe Biden amerikai elnök pénteki videóhívásuk alkalmával arra figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha „tárgyi támogatást” nyújtanak Oroszországnak az Ukrajna elleni invázió közben – áll a Fehér Ház közleményében.

A tájékoztatás nem részletezte, hogy pontosan milyen következményekkel járna, ha Peking a támogatásáról biztosítaná Moszkvát.

„Biden elnök részletesen ismertette azokat az erőfeszítéseinket, amelyeket az invázió megakadályozása érdekében, majd arra reagálva tettünk, a többi között szankciókat vetettünk ki Oroszországra” – áll a közleményben.
Azt írták, Biden jelezte, hogy továbbra is támogatja a válság diplomáciai megoldását.

A csaknem két órán át tartó tárgyalás „közvetlen, érdemi és minden részletre kiterjedő” volt, és legfőképpen az orosz-ukrán konfliktusra összpontosított – így jellemezte a két elnök közötti megbeszélést pénteken a Biden-adminisztráció név nélkül nyilatkozó tisztviselője. A politikus arra az újságírói kérdésre, hogy Biden megkérte-e a kínai elnököt, hogy tegyen lépéseket az orosz támadás megállítása érdekében, azt válaszolta: „az elnök nem fordult konkrét kérésekkel Kínához”.

Csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt hangoztatta: Kína kötelessége lenne, hogy érvényesítse befolyását Putyinra, valamint hogy betartassa a nemzetközi szabályokat, de úgy tűnik, Peking „ellentétes irányba halad”.

„Aggodalommal tölt el minket, hogy Kína azt fontolgatja: Ukrajnában felhasználható katonai felszerelésekkel segítik Oroszországot” – mondta a tárcavezető, hivatalosan is megerősítve azokat a korábbi, amerikai tisztségviselőktől származó információkat, amelyek szerint Kína hajlandó katonai felszereléssel támogatni Oroszországot.

Moszkva tagadja, hogy katonai segítséget kért Kínától, a kínai külügyminisztérium pedig „dezinformációnak” nevezte az erről szóló híreket.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője pénteken közölte: az amerikai kormány továbbra is aggódik amiatt, hogy Kína katonai segítséget nyújthat Oroszországnak.

Kínai hírügynökségi jelentések szerint a pénteki tárgyalásukon Hszi Csin-ping azt mondta Bidennek, hogy „az ukrajnai válság egy olyan helyzet, amelyet nem akarunk látni”. A kínai elnök emellett megerősítette, hogy támogatja az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásokat. Az amerikai sajtó arra hívta fel a figyelmet, hogy – a kínai jelentések szerint – Hszi Csin-ping ezúttal sem ítélte el Oroszországot az Ukrajna elleni invázió miatt.

A kínai külügyminisztérium közleménye szerint mindenkinek támogatnia kell az Oroszország és Ukrajna közötti párbeszédet és tárgyalásokat, ugyanis ezek „hozhatnak eredményeket és vezethetnek el a békéhez”. A kínai külügyi tárca szerint az Egyesült Államoknak és a NATO-nak is párbeszédet kell folytatnia Oroszországgal.

Az orosz hadsereg kész lenne kiengedni a „nacionalistákat” Mariupolból

Az orosz fegyveres erők készek lennének humanitárius folyosón kiengedni a „nacionalistákat” Mariupolból, garantálva az életüket, ha leteszik a fegyvert, de Kijev visszautasította az ajánlatot – jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője Moszkvában pénteken késő este.

Mizincev szerint az orosz fél hivatalosan két napja fordult a kijevi hatóságokhoz azzal a javaslattal, hogy a város megmentése érdekében humanitárius folyosón kész bármilyen irányban elengedni „az összes banditát”, aki leteszi a fegyvert, de „kategorikus elutasítás” érkezett magas rangú ukrán tisztviselőktől. A tábornok azzal vádolta meg a „nacionalistákat”, hogy felrobbantottak egy óvodát, két iskolát, egy szülészetet és egy színházat.

Kifogásolta, hogy Kijev pontosan tudja, hogy lehetetlen segíteni a Mariupolban blokád alá vett nacionalistákon, akik több mint 200 ezer civilt használnak emberi pajzsként, ezért azt akarja, hogy minél több emberáldozat essen, akiknek pusztulásáért az orosz hadsereget lehet majd hibáztatni. Azt mondta, hogy Mariupolból 24 óra alatt mintegy 14 ezer, összesen pedig csaknem 57 ezer embert menekítettek ki.

Mizincev szerint a nap folyamán 14 397 embert evakuáltak Oroszországba Ukrajna veszélyes területeiről, az ukrán fél részvétele nélkül. Azt mondta, a háború kezdete óta 297 858 embert, köztük 63 465 gyermeket menekítettek ki a Donyec-medence Moszkva által függetlennek elismert „népköztársaságaiból” és Ukrajnából.

A tábornok azt állította, hogy Harkivban „nacionalisták” tűz alá vettek egy humanitárius segélyszállítópontot, Szeverodonyeckben pedig külföldi zsoldosokkal együtt civileket lőttek le.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője arra figyelmeztetett, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) aláaknázta a dnyiprói 2. városi kórház egyik épületét, miután evakuálta onnan a személyzetet és a betegeket. A tábornok szerint a készülő detonációt az orosz légierő bombázásaként fogják beállítani.