Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS A HÁBORÚRÓL

888.hu

2022.03.12. 11:30

Az orosz hadsereg további katonai célpontokat semmisített meg

Az orosz hadsereg 79 katonai célpontot semmisített meg szombaton Ukrajnában – közölte Igor Konasenkov, a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője.

Egyebek között hat lőszer- és üzemanyagraktárt, illetve egy Mi-24-es harci helikoptert és három drónt semmisítettek meg. A közlést független forrásból nem lehetett megerősíteni. Konasenkov szerint az orosz hadsereg összesen 3593 katonai célpontot semmisített meg Ukrajnában a harcok február 24-i kezdete óta. Oroszország saját bevallása szerint nem támad civil célpontokat.

Az ENSZ ezzel szemben úgy értesült, hogy az orosz csapatok többször megsértették a nemzetközi jogot, egyebek között azzal, hogy kazettás bombákat vetettek be, még lakott területeken is. A világszervezet 26 támadásról tud, amelyet az orosz hadsereg követett el ukrajnai egészségügyi létesítmények ellen. Ezekben összesen tizenkét ember vesztette életét.

Ukrán hírszerzés: az oroszok rálőttek a menekülő civilekre Peremohában

Az ukrán hírszerzés azzal vádolta meg az orosz csapatokat szombaton, hogy tűz alá vettek egy nőket és gyerekeket szállító konvojt, amely a Kijev régióban található Peremohából igyekezett kimenekíteni a civileket. A hírszerzés szerint a támadásban heten meghaltak, köztük egy gyermek. A sebesültek számát nem tudni. A támadást követően az orosz csapatok visszafordították a járműveket Peremohába, ahonnan azóta sem távozhattak a civilek – közölte a hírszerzés.
A hírszerzés hangsúlyozta, hogy az evakuálási kísérletre egy humanitárius folyosón került sor.
A Reuters hírügynökség aláhúzta, hogy nem tudta független forrásból megerősíteni az értesülést, és egyelőre az orosz fél sem reagált.

Zelenszkij: 1300 ukrán katona halt meg a harcokban

Mintegy ezerháromszáz ukrán katona vesztette életét a harcokban az orosz támadás kezdete, február 24. óta – mondta el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a külföldi sajtó számára tartott szombati tájékoztatóján. Az ukrán fél eddig csak az elesett orosz katonák számát közölte.

Zelenszkij szerint az orosz csapatok több mint 12 ezer főt vesztettek.

A háború áldozatainak számát független forrásból nem lehet megerősíteni.
Az ukrán elnök legutóbb a háború második napján árulta el, hogy hány ukrán katona esett el: számuk akkor szerinte 137 volt.
Oroszország március 2-án azt közölte, hogy hadseregének mintegy 500 katonája halt meg a harcokban. A donyecki szakadárok 200 embert vesztettek.
Moszkva március elején azt állította, hogy az ukrán erők embervesztesége 2870 fő.
Zelenszkij kijelentette: Kijev csak akkor lesz az oroszoké,„ha porig rombolják, lakosait megölik, s ezzel együtt kitörlik a térség történelmi emlékezetét”.

Az ukrán vezető Jeruzsálemet ajánlotta a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatandó esetleges tárgyalások egyik lehetséges helyszínének. Jelezte: a jelenlegi helyzetben nem tartja jó helyszínnek sem Ukrajnát, sem Oroszországot, sem Fehéroroszországot.
„Ezek nem olyan helyek, ahol megegyezhetünk a háború befejezéséről” – jegyezte meg.
Zelenszkij és Putyin is tárgyalt Naftali Bennett izraeli kormányfővel, aki személyesen is felkereste az orosz elnököt Moszkvában.

Zelenszkij az oroszokat az Iszlám Állam terroristáihoz hasonlította

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Oroszországot vádolta meg Melitopol város polgármesterének elrablásával, és ezt az „ISIS terroristáinak” akciójához hasonlította.

Szijjártó: Tízezer vérvételi zsákot küld Magyarország Ukrajnának

Ljubov Nepop Ukrajna budapesti nagykövete és Vargha Tamás államtitkár tegnap közösen indították útjára azt a tízezer vérvételhez szükséges speciális zsákot, amelyek akár harmincezer sebesült ellátására is elegek lehetnek – írta közösségi oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

 

Evakuációs vonat Poltavából Lvivbe

 

Kovács Zoltán: egy emberként segít Magyarország a menekülteken

Egy emberként segít Magyarország, a magyar civilek és a megfelelő szervezetek abban, hogy az ukrán-orosz háborúból érkező menekülteket el tudják látni és gondjukat tudják viselni – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a barabási segítségponton.

Kovács Zoltán a helyben tevékenykedő Ökumenikus Segélyszervezet képviselőivel, a kormányhivatal, a honvédség és a rendőrség helyi és országos tisztségviselőivel közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, „sajnálattal, de ki kell mondani”, hogy a méreteit, az ellátott emberek számát, a jellegét és összetettségét tekintve a rendszerváltoztatás óta a legnagyobb humanitárius segélynyújtó akció zajlik jelenleg Magyarországon.
Az államtitkár nemzetközi értelemben is mértékadónak nevezte azt, ami itt történik, közlése szerint az elmúlt több mint két hétben közvetlenül a magyar-ukrán határszakaszon közel 180 ezren érkeztek Magyarországra, teljes számuk azonban a Romániából érkezőkkel együtt már a 360 ezret is meghaladja.

 

Szumi városában is tovább folytatódik az evakuáció

 

Varga Mihály: zavarmentes a be- és kiléptetés a magyar-ukrán határátkelőhelyeken

Biztonságos, emberséges beléptetés a menekülteknek és soron kívüli kiléptetés a segélyszállítmányoknak – ez jellemzi a magyar-ukrán határátkelőhelyeket – jelentette ki a pénzügyminiszter szombaton Záhonyban, miután látogatást tett a záhonyi határátkelőhelyen. Varga Mihály elmondta, hogy Ukrajnából február 24. óta több mint 200 ezer menekült kelt át a két ország közös határszakaszán. A háborús helyzet ellenére a beléptetés nyugalomban és szervezetten zajlik, a cél pedig az, hogy az érkezőket minél humánusabban és gyorsabban be tudják léptetni Magyarországra – tette hozzá.
Hangsúlyozta, a magyar-ukrán határállomásokon keresztül eddig több mint 1500 segélyszállítmány haladt át Ukrajnába, ezeket a pénzügyőrök soron kívül, gyorsan léptetik ki Magyarországról annak érdekében, hogy minél hamarabb célba érjenek.

Ukrán tisztségviselő: az orosz erők álnépszavazást terveznek Herszon elszakadásáért

Az orosz megszálló erők „álnépszavazást” tartanának Herszon kikötővárosában, hogy újabb szakadár régió jöjjön létre Ukrajna területén – állította Szerhij Hlan a városi tanács elnökhelyettese szombaton.

Macron és Scholz azonnali tűzszünetre szólította fel Putyint

Azonnali tűzszünetre és a konfliktus diplomáciai megoldásának keresésére szólította fel Vlagyimir Putyint Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök az orosz elnökkel szombaton folytatott 75 perces telefonbeszélgetésben.

A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint Putyin részletesen tájékoztatta partnereit az orosz és ukrán illetékesek között az elmúlt napokban lezajlott tárgyalásokról. A három vezető politikus megállapodott arról, hogy folytatják a kapcsolattartást az ukrajnai háború ügyében.
A közlemény szerint a hármas beszélgetés előtt a német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt telefonon.

Szijjártó: a héten 3077 embernek segített Magyarország hazajutni hét országba

Ezen a héten is maximális fordulatszámon pörgött a munka annak érdekében, hogy valamennyi Magyarországra menekült külföldi állampolgár mielőbb visszajusson hazájába, a héten 3077 embernek segített Magyarország hazajutni hét országba – jelezte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a közösségi oldalán.

Indiai befektetéseket vár olaj- és gáziparába Oroszország

Oroszország beruházásainak bővítésére biztatja Indiát a szankciókkal sújtott olaj- és gázipari ágazatában, és jelezte szándékát arra, hogy kiterjesszék az orosz vállalatok értékesítési hálózatát Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságában.

Oroszország gazdasága a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta a legsúlyosabb válsággal nézhet szembe, mivel a Nyugat súlyos szankciókat vezet be Moszkva ukrajnai inváziója miatt. Egyes nyugati szövetségesek pedig arra ösztönözték Indiát, hogy ítélje el Oroszország ukrajnai akcióit, miután Újdelhi tartózkodott az ENSZ-ben Moszkva – mint régi fegyverszállítója – elleni szavazáson.
„Oroszország Indiába irányuló olaj- és kőolajtermék szállításainak exportértéke megközelítette az egymilliárd dollárt, és egyértelmű lehetőségek állnak rendelkezésre ennek a növelésére” – mondta Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes az indiai orosz nagykövetség pénteken késő este kiadott közleménye szerint.

Ukrán külügy: civileknek otthont adó mecsetet bombáztak Mariupolban

Nyolcvan civilnek, köztük törököknek menedéket nyújtó mecsetet bombázott az orosz légierő az ostrom alatt álló délkelet-ukrajnai Mariupolban, ahol több ezer civil rekedt – közölte szombaton az ukrán külügyminisztérium.

A közlemény esetleges áldozatokról nem számolt be. Ukrajna ankarai nagykövetsége korábban arról adott hírt, hogy a Mariupolban rekedt civilek között 86 török állampolgár, köztük 34 gyermek is van. Az Orvosok határok nélkül (MSF) nevű nem kormányzati szervezet szerint a stratégiai fontosságú város pusztító ostrom alatt áll. A pincékben meghúzódó lakosok víz, gáz, áram és kommunikáció nélkül maradtak. A városban élelem után kutató kétségbeesett embereket lehet látni – közölte az MSF.

A szemben álló felek újabb kísérletet tesznek egy evakuálási folyosó létrehozására, hogy a civilek elhagyhassák a várost a mintegy 200 km-re északnyugatra fekvő Zaporizzsja irányába – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Az ukránok szerint az orosz hadsereg elzárja az evakuációs útvonalat, megakadályozva a kimenekítést. Az orosz hadsereg folytatja előrenyomulását és Kijev bekerítését. Szombat reggel légicsapások érték a fővárostól mintegy 40 kilométerre délre fekvő Vaszilkiv városát.

Nyolc orosz rakéta csapódott be a helyi repülőtéren, amely teljesen megsemmisült – közölte Natalija Balassinovics polgármester a Facebook-fiókján. Egy olajraktárat is eltaláltak, amely kigyulladt – írta.

Conte nem tartja igazságosnak az orosz sportolók kizárását

Antonio Conte, a londoni Tottenham futballcsapatának vezetőedzője úgy véli, igazságtalan az oroszok kitiltása a nemzetközi sportéletből. Az olasz szakember a Press Association hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, véleménye szerint a politika nem érintheti a futballt és általában a sportot.

„Nagyon szomorú, hogy ez a súlyos helyzet hatással van a futballra és az egész sportvilágra, és együttérzek az orosz sportolókkal, akiket felfüggesztenek a versenyekről. Szerintem ez igazságtalan” – jelentette ki Conte. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) február 28-án azt javasolta a nemzetközi sportági szövetségeknek, hogy az Ukrajna ellen viselt háborúja miatt akadályozzák meg Oroszország és az inváziót támogató Fehéroroszország sportolóinak nemzetközi versenyeken való részvételét.

A Dnyeszteren túli területen élelmiszer-értékesítési korlátozásokat vezettek be

A moldovai szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaság” hatóságai a szomszédos Ukrajnában kialakult válság nyomán megnőtt kereslet miatt szombaton ideiglenes korlátozásokat vezettek be bizonyos élelmiszerfajták értékesítésére. A városokban hirdetmények jelentek meg az üzletek bejáratain arról, hogy gabonaféléket, lisztet, napraforgóolajat, cukrot és sót árulnak kis mennyiségben.

Bár a világ országai által el nem ismert „köztársaság” kormánya biztosítékokat adott arra vonatkozóan, hogy a hazai és importált élelmiszerek több mint elegendőek, az elmúlt napokban egyes településeken megnőtt a kereslet. A médiajelentések miatt a megrémült emberek felvásároltak minden élelmiszert, amelynek fő beszállítója Ukrajna. Hasonló kép volt megfigyelhető Moldovában is, ahol a szomszédos ország válsága miatt az emberek szintén elkezdtek alapvető szükségleti cikkeket, valamint benzint és gázolajat vásárolni, amelyek ára meredeken emelkedett.

A moldovai gazdasági minisztérium arra szólította fel a lakosságot, hogy ne vásároljon sót, amely eltűnt a polcokról. A vásárlókat egyben biztosították arról, hogy nem lehet gond a termék hazai kínálatával, mivel nemcsak Ukrajna, hanem más országok is szállítanak belőle. A tárca ugyanakkor elismerte, hogy a mesterséges pánik és a kereslet változásaihoz való lassú alkalmazkodás okozott néhány átmeneti ellátási zavart.

Baerbock: légi úton szállítanák el a moldovai ukrán menekülteket

Berlin nemzetközi partnerekkel működik együtt egy légihíd létrehozásán a Moldovába érkezett ukrán menekültek elszállítására – jelentette be Annalena Baerbock német külügyminiszter szombaton.

Moldovai kollégájával, Nicu Popescuval Chisinauban folytatott megbeszélése után Baerbock elmondta, hogy a német kormány első lépésként 2500 ukrán menekültet szállítana Moldovából közvetlenül Németországba. A kezdeményezések között szerepel a Románián keresztül közlekedő buszokkal kialakítandó „zöld folyosó”, valamint a közvetlenül a moldovai fővárosból, Chisinauból vagy a szomszédos országokon keresztül induló repülőjáratok.

Az EU 5 millió euró (1,85 milliárd forint) gyorssegélyt nyújtott Moldovának, a német kormány pedig további 3 millió eurót (1,11 milliárd forint) adott – mondta Baerbock. Ezek a források kiegészítik a fejlesztési minisztérium által erre az évre már előirányzott 37 millió eurós gazdasági támogatást. A német Szövetségi Műszaki Segélyszervezet többek között tábori ágyakat, hálózsákokat, sátrakat, fűtőberendezéseket és élelmiszert szállított.

Popescu szerint Moldova összesen mintegy háromszázezer embert fogadott be Ukrajnából, akik közül több mint százezren még mindig az országban tartózkodnak.

Több mint egy tucatnyi humanitárius folyosót terveznek a civilek kimenekítésére

Több mint egy tucatnyi humanitárius folyosót terveznek szombaton a civilek kimenekítésére a harcok sújtotta ukrajnai városokból – derült ki Kijevből származó információk szerint.

A délkelet-ukrajnai Zaporizzsjából ismét elindult egy konvoj segélyszállítmányokkal és autóbuszokkal az ostromlott Mariupol kikötővárosba – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Ez már az ötödik kísérlet az Azovi-tengeren fekvő város elérésére. Eddig a megbeszélt humanitárius folyosók kialakítása nem valósult meg, a kudarcért mindkét fél a másikat hibáztatja. Az oroszbarát szakadárok közölték, hogy péntek reggel óta 217 civilt hoztak biztonságos területre Mariupolból.

Verescsuk arról is beszámolt, hogy több, az ukrán fővárostól, Kijevtől északnyugatra fekvő helyen, köztük Hosztomel, Makariv és Borodjanka településeknél is léteznek folyosók a menekülők számára. Emellett az ország északkeleti részén, többek között Szumi városából is történtek újabb evakuálási kísérletek.

A Roszkoszmosz a vállalatai elleni szankciók feloldását kéri

Az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője szombaton írásban fordult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) projektben részt vevő partnerekhez, hogy oldják fel az állami vállalat vállalkozásai ellen elrendelt szankciókat, amelyek szerinte törvénytelenek.

Dmitrij Rogozin azt írta a Telegram közösségi oldalon, hogy a Roszkoszmosz űrtevékenységgel foglalkozó állami vállalat írásbeli felhívást küld a Nemzetközi Űrállomás partnereinek, így a Kanadai Űrügynökségnek (CSA), az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnak (NASA) és az Európai Űrügynökségnek (ESA), amelyben azt követeli, oldják fel az ellene bevezetett jogellenes szankciókat.

Az állami vállalat vezetője szerint a Roszkoszmosz többszöri felszólítása ellenére a külföldi partnerek soha nem adtak magyarázatot a szankciók okaira és tartalmára. A Roszkoszmosz vezetője emlékeztetett arra, hogy az ISS orosz és amerikai szegmensei összekapcsolódnak. Például az orosz szegmenst a Moszkva melletti (szankciókkal sújtott) irányítóközpontból vezérlik, amely fenntartja az állomás pályáját és megkettőzi az amerikai szegmens létfenntartó rendszereit. A Szojuz MSZ orosz emberes űrhajó volt 2010 és 2019 között az egyetlen eszköz, amely az űrhajósokat szállította az ISS-re, míg a Progressz MSZ teherűrhajók rakományt, élelmiszert és üzemanyagot vittek fedélzetükön.

Mindkét űrhajó típust Szojuz-2.1a hordozórakétákkal indítják, amelyeket a szintén szankciókkal sújtott Progressz rakéta- és űrközpontban gyártanak. „Jelenleg a Szojuz űrhajók és a Progressz teherűrhajók jelentik a tartalékot a külföldi legénységek és rakományok ISS-re juttatásához és a Földre való visszatéréséhez. Így március 30-án Mark Vande Hei, a NASA űrhajósa a tervek szerint a Szojuz MSZ-19 űrhajóssal landol, Anton Skaplerov és Pjotr Dubrov orosz kozmonautával együtt” – közölte Rogozin.

A Roszkoszmosz vezérigazgatója egy amerikai csillagászok által készített térképet is közzétett arról, hogy hova térhet vissza a Földre, szárazföldön vagy vízen az ISS. Hozzátette: úgy látszik, hogy az 500 tonna összsúlyú ISS megsemmisítése a legkisebb veszélyt Oroszország számára jelenti. Más országok népeinek azonban el kellene gondolkodniuk az általuk kezdeményezett, a Roszkoszmosz elleni szankciókon, a Nyugat által „mániákusan tönkretett nemzetközi űrkutatási együttműködés árán” – tette hozzá.

Korábban Rogozin a Liberális Demokrata Párt (LDPR) képviselőivel tartott találkozón az Állami Dumában azt mondta, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben az ISS-en végzett munka nem hatékony. Hozzátette azt is, hogy hatalmas pénzeszközökre lenne szükség ahhoz, hogy az állomás működését 2030-ig meghosszabbítsák, különben „az állomás összeomlik”. Február 24-én a Roszkoszmosz vezetője azt is mondta, hogy az amerikai-orosz űrkutatási együttműködés megszűnése azzal fenyeget, hogy az ISS ellenőrizetlenül leválik pályáról, és az Egyesült Államok, Kanada, India vagy Kína kezébe kerül.

 

BRFK: mintegy négyezer menekültet fogadtak pénteken a fővárosi pályaudvarokon

Az ukrajnai háború elől pénteken 3936 ember, köztük 1170 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szombaton a police.hu oldalon. Azt írták, hogy a legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek.

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 51 ember, köztük 30 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá. Emlékeztettek: a BRFK és a Készenléti Rendőrség munkatársai a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.

Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Sok ukrán városban légiriadó volt szombat reggel

Számos ukrán városban megszólaltak a légvédelmi szirénák szombaton kora reggel, arra figyelmeztetve a lakosságot, hogy vonuljon biztonságos helyre az esetleges orosz támadás elől – jelentette a helyi média.

A beszámolók szerint légiriadó volt Kijevben, a nyugati Lvivben (Lemberg), Odesszában, Harkivban és Szumiban is. Műholdfelvételek alapján az amerikai hírszerzés már előző nap arról számolt be, hogy a Kijev környékére vezényelt orosz erőket átcsoportosították, és szétszóródott a térségben veszteglő, 64 kilométer hosszú katonai konvoj, ami egy készülő támadásra utalhat.

Szumi körzeti irányításának egyik vezetője, Dmitro Sivickij a Telegram közösségi oldalon azt jelezte, hogy a városból szombaton civilek kimenekítését tervezik, több humanitárius folyosón. Az evakuálások az előző napokban felemás sikerrel zajlottak, az orosz és az ukrán fél egymást vádolta azzal, hogy egyes folyosókon akadályozzák a szabad mozgást.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére