Putyin: Az oroszok meg tudják különböztetni a hazafiakat az árulóktól

A Nyugat megpróbálja meggyengíteni Oroszországot, és ebben „nemzetárulók” segítik, akik „mentálisan” az országukon kívül vannak, az oroszok azonban meg tudják különböztetni a hazafiakat az árulóktól, és a nép „megtisztulása” tőlük segít az állam megerősödésében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai gazdasági videókonferencián.

Putyin a Rosszija 24 televízióban sugárzott beszédében azt hangoztatta, hogy az úgynevezett kollektív Nyugat „képmutató beszédei és jelenlegi cselekedetei” mögött „ellenséges geopolitikai célok” húzódnak meg, mert a Nyugatnak nincs szüksége erős Oroszországra. Emlékeztetett arra, hogy a nyugati országok „támogatták a szeparatizmust, a terrorizmust, bátorították a terroristákat és banditákat az Észak-Kaukázusban”.

Ez szerinte kísérlet volt Oroszország szétmorzsolására, területi integritásának megsértésére. „Akkor sem sikerült, most sem fog sikerülni” – szögezte le az államfő.

„Igen, persze, ismét megpróbálnak majd fogadni az úgynevezett ötödik hadoszlopra, a nemzetárulókra, azokra, akik itt, nálunk keresik meg a pénzt, de ott élnek. És nem is a szó földrajzi értelmében élnek ott, hanem a gondolataik, a rabszolgatudatuk szerint” – mondta Putyin.

De szerinte az orosz nép „mindig meg fogja tudni különböztetni az igazi hazafiakat a gazemberektől és az árulóktól, és egyszerűen kiköpi őket, mint a véletlenül bekapott muslincát”. Az elnök szerint a társadalom ilyen „természetes és szükséges öntisztulása” csak erősíti az országot.

Putyin azt mondta, hogy nem ítéli el azokat, „akiknek villájuk van Miamiban vagy a francia Riviérán, akik nem tudnak lemondani a libamájról, az osztrigáról vagy az úgynevezett nemi szabadságjogokról”. De sokan közülük „eredendően, mentálisan ott vannak”, és nem Oroszország oldalán, és ez szerintük egy „magasabb kasztba” tartozás jele.

„Az ilyen emberek az anyjukat is eladnák, csak hogy ennek a nagyon felső kasztnak az előszobájában ülhessenek” – mondta az elnök. De szerinte ennek a „felső kasztnak” ezekre az emberekre jobb esetben „fogyóeszközként” van szüksége ahhoz, hogy maximális kárt okozzon az orosz népnek.

Hozzátette, hogy az „úgynevezett kollektív Nyugat” és annak „ötödik hadoszlopa” megszokta, hogy mindenkit magából kiindulva ítél meg, és úgy gondolja, hogy mindent el lehet adni és meg lehet venni – ezért gondolják, hogy Oroszország „meginog és visszavonul”.

„De Oroszország soha nem lesz ilyen szánalmas és megalázott állapotban” – ígérte az elnök.

Putyin a náci Németországban elkövetett antiszemita pogromokhoz hasonlította az oroszokkal szembeni külföldi fellépést.

„A politikai korrektségről, a magántulajdon sérthetetlenségéről és a szólásszabadságról szóló tirádák egy csapásra lehullottak, még az olimpiai elveket is eltiporták, és nem restelltek az (orosz) paralimpikonokkal leszámolni (hazájuk vezetése helyett)” – mondta.

Nehezményezte, hogy sok nyugati országban embereket csak azért, mert Oroszországból származnak, zaklatnak, megtagadják tőlük az orvosi ellátást, kitiltják gyerekeiket az iskolából, a szüleiket megfosztják a munkától, betiltják az orosz zenét, kultúrát, irodalmat. Álláspontja szerint a Nyugat azzal, hogy megpróbálta „eltörölni” Oroszországot, „az illendőség minden álarcát letépte magáról, arcátlan módon kezdett viselkedni, és megmutatta valódi természetét”.

„Egyszerűen kikívánkozik az analógia azokkal az antiszemita pogromokkal, amelyeket a nácik követtek el Németországban az 1930-as években, majd később azzal, hogy Hitler számos európai országbeli csatlósával agressziót követett el hazánk ellen a második világháborúban” – mondta Putyin.

Értékelése szerint a Nyugat Moszkvával szembeni szankciós politikája az agresszió minden jegyét magán viseli.

„Az ilyen lépések, amelyeknek a célja gyakorlatilag embermilliók életének megkeserítése, magukon hordozzák a gazdasági, a politikai és az információs eszközökkel történő agresszió minden totális és leplezetlen jelét. A nyugati politikai elit még csak nem is rest erről nyíltan beszélni” – hangoztatta.

Londoni elemzők: az orosz bankrendszer a vártnál jobban állja a szankciók szorítását

Londoni pénzügyi elemzők szerint a jelentős, széles körű és időben meghozott szakpolitikai támogató intézkedéseknek köszönhetően a vártnál jobban viseli az orosz bankrendszer az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett súlyos nyugati szankciók szorítását, bár a bankoknak a továbbiakban növekvő hitelveszteségekkel kell számolniuk a reálgazdasági környezet romlása miatt.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics szerdán bemutatott tanulmánya szerint a legnagyobb orosz bankok tőketartaléka elégségesnek tűnik nagy veszteségek elviseléséhez is.

A ház szerint elképzelhető az a forgatókönyv, hogy a nem teljesítő kinnlevőség-állomány (NPL) az orosz bankrendszer teljes követelési portfóliójának 20 százalékára emelkedik a jelenlegi 8 százalékról, de ez is az orosz hazai össztermék (GDP) mindössze 1-2 százalékának megfelelő mértékű tőkepótlást tenne szükségessé.

Stoltenberg: a NATO nem telepít csapatokat, légi eszközöket Ukrajnába

A NATO-tagállamok egyetértettek abban, hogy a szervezet nem telepít csapatokat vagy légi eszközöket Ukrajnába, viszont katonai jelenlétének jelentős megerősítésére készül a szövetség keleti szárnyán – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Mint hangsúlyozta, a NATO-nak felelőssége, hogy az ukrajnai háború ne terjedjen tovább, az ország határain túlra.
„Pusztulást és szenvedést látunk Ukrajnában, de ez még súlyosbodhat, ha a NATO úgy avatkozik be, hogy a két ország közötti konfliktus kiterjedt háborúvá válik Oroszország és a szövetségesek között – jelentette ki. Hozzátette: ”a NATO nem tűr semmilyen támadást szövetségesei ellen, Moszkvának efelől nem lehet kétsége, több százezer katona áll készenlétben a szövetség határainak védelmére„.

Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy a katonai jelenlét megerősítése a szövetség keleti szárnyán nagy felkészültséget és jelentős beruházásokat igényel, amelyhez az is szükséges, hogy a tagországok GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi célokra fordítsák.

A védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy továbbra is jelentős pénzügyi támogatást, katonai és humanitárius segítségnyújtást kell biztosítani Ukrajna számára – hangsúlyozta.

”Mindannyian tisztelgünk az ukrán nép és az ukrán fegyveres erők bátorsága előtt. A NATO-szövetségesek és -partnerek évek óta támogatják Ukrajnát felszereléssel és kiképzéssel. Fontos katonai felszerelésekkel segítjük őket a szabadsághoz, önvédelemhez és demokráciához fűződő alapvető jogaik megvédésében„- hangoztatta.

A főtitkár ismételten felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a háborút, vonja ki csapatait a térségből, és kezdjen ”jóhiszemű„ diplomáciai tárgyalásokat. Azt is hozzátette, hogy Putyin elnök alábecsülte Ukrajna és a NATO erejét is, azonban a szövetségeseknek nem szabad ugyanebbe a hibába esniük Oroszországgal kapcsolatban.

Stoltenberg tájékoztatott, hogy a szövetséges államok vezetői a jövő héten rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, illetve azt is elmondta, hogy a szervezet júniusban másik csúcstalálkozót tervez a keleti szárny védelmi megerősítésével kapcsolatos tervekről.

Putyin: valódi fenyegetés volt, hogy Kijev atomfegyverhez akar jutni

Valódi volt a fenyegetés, hogy Ukrajna atomfegyverhez akar jutni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai gazdasági videókonferencián.

„Kijelentések hangzottak el a kijevi hatóságok részéről, miszerint saját nukleáris fegyvereket és hordozóeszközöket szándékoznak létrehozni. Ez valódi fenyegetés volt” – hangoztatta az elnök.

Putyin megismételte a korábban magas rangú orosz katonai vezetők által hangoztatott vádat, miszerint Ukrajnában biológiai fegyverek összetevőit állították elő.

„Több tucat laboratóriumból álló hálózat is működött Ukrajnában, ahol katonai és biológiai programokat, többek között koronavírus, lépfene, kolera, afrikai sertéspestis és más halálos betegségek mintáival végzett kísérleteket végeztek a Pentagon irányításával és pénzügyi támogatásával” – mondta.

Putyin szerint Ukrajna „az Egyesült Államok és számos nyugati ország bátorításával célzottan erőszakos forgatókönyvre, vérfürdőre és etnikai tisztogatásra készül a Donyec-medencében”.

„A Donyec-medence, majd a Krím elleni masszív offenzíva csak idő kérdése volt” – hangoztatta, hozzátéve hogy a háború már évek óta folyt és 14 ezer áldozattal járt Délkelet-Ukrajnában.

„Véres terrorcselekménynek” minősítette a Donyeck ellen kazettás töltetet hordozó Tocska-U harcászati rakétával hétfőn elkövetett, több, mint húsz emberéletet követelő ukrán támadást. A Nyugatot „erkölcsi leépüléssel” és „teljes elembertelenedéssel” vádolta meg, amiért nem vett tudomást a történtekről, a polgári célpontok elleni válogatás nélküli támadásokat pedig a Harmadik Birodalom végnapjaiban elkövetett „fasiszta” gaztettekhez hasonlította.

Putyin, miként a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háborút elindító beszédében, most is azt állította, hogy Oroszországnak nem áll szándékában megszállni Ukrajna területét. A támadás megindításáról szóló döntésről szólva hangsúlyozta, hogy megítélése szerint a helyzet diplomáciai úton történő megoldásának lehetőségei teljesen kimerültek, mégpedig nem Moszkva hibájából.

Hangot adott véleményének, hogy a hadművelet sikeres, és szigorúan a tervek szerint halad, az orosz fegyveres erők által alkalmazott taktika teljes mértékben igazolta magát és az orosz katonák mindent megtesznek a civil veszteségek elkerülése érdekében az ukrán városokban.

Első ízben osztotta meg a nyilvánossággal, hogy, mint mondta, a háború megkezdésekor Moszkva több csatornán felajánlotta a kijevi hatóságoknak, hogy ne kezdjenek katonai műveletekbe, hanem az értelmetlen vérontás elkerülése érdekében hajtsanak végre csapatkivonást a Donyec-medencéből, de nem járt eredménnyel.
Azt mondta, hogy a Nyugat gyenge és függésben élő Oroszországot akar, de ezt a célját most sem fogja elérni.

Zelenszkij légvédelmi rendszereket kér az Egyesült Államoktól

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök légvédelmi rendszereket kért az Egyesült Államoktól szerdán az amerikai kongresszushoz videóhívás révén intézett beszédében.

Megfogalmazása szerint ezt alternatív megoldásként kéri Ukrajna, hogy maga zárhassa le légterét az orosz rakétacsapások elől. Eddig Ukrajna nyugati szövetségeseitől követelte az ukrán légtér lezárását.
„Önök tudják, milyen védelmi rendszerekre van szükségünk. SZ-300-as és hasonló rendszerekre. Tudják, mennyi múlik a harcban a légtérhasználaton” – hangoztatta Zelenszkij. Emellett repülőgépeket is kért, amelyek – szavai szerint – segíthetnek a védekezésben „Ukrajnának, és egyben Európának is”.

Az Európa Tanács kizárta tagjai közül Oroszországot

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén a szervezet alapokmányának 8. cikke alapján indított eljárás keretében úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszünteti Oroszország tagságát a szervezetben.

A strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet tájékoztatása szerint Oroszország részvétele az Európa Tanács munkájában 26 éves tagság után szűnik meg. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése keddi rendkívüli ülésén javasolta Oroszország kizárást a szervezetből, megítélése szerint ugyanis egy másik tagország, Ukrajna megtámadásával Oroszország súlyos jogsértéseket követett el, és nem tesz eleget kötelezettségvállalásainak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden értesítette a szervezetet országa azon szándékáról, hogy kilép az Európa Tanácsból.

Podoljak: Ukrajna a helyzetére szabott semlegességet követel

Ukrajna a semlegesség speciális változatát követeli magának jogilag ellenőrzött és nem protokolláris biztonsági garanciákkal – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja.

„Megértjük partnereink arra irányuló törekvését, hogy kezdeményező felei legyenek a tárgyalási folyamatnak. Tőlük származnak a svéd vagy az osztrák típusú semlegességi modellekről szóló kijelentések.”

– fejtette ki a tisztségviselő az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

Podoljak hangsúlyozta, hogy Ukrajna „valódi, nem pusztán protokolláris biztonsági garanciákat” követel magának. „Ez pedig azt jelenti, hogy a garanciák aláírói nem állnak félre egy Ukrajna elleni támadás esetén, mint most, hanem aktívan részt vesznek Ukrajna oldalán a konfliktusban, és hivatalosan is biztosítják számunkra a szükséges mennyiségű fegyver azonnali szállítását” – tette hozzá.

Leszögezte: emellett Ukrajna többé nem akar függeni azoktól a bürokratikus eljárásoktól, amelyek vagy lehetővé teszik azt, vagy sem, hogy lezárják fölötte a légteret, megóvva az országot a rakétatámadásoktól.

„Közvetlen és szigorú garanciákra van szükségünk arra vonatkozóan, hogy a légteret mindenképpen lezárják” – emelte ki.

A tanácsadó hangsúlyozta, hogy Ukrajna soha nem volt „katonai állam”, amely megtámadta vagy megtámadni készült volna szomszédait, ellentétben az Oroszországi Föderációval. „Ezért Ukrajna erős szövetséges bázisra vágyik, világosan meghatározott biztonsági garanciákkal” – fűzte hozzá.

Orosz pénzügyminiszter: az amerikaiaktól függ az eurókötvény kuponjának kifizetése

Oroszország rendelkezik az államadóssággal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges pénzeszközökkel, de a kifizetések lehetősége az Egyesült Államoktól függ – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy Oroszországnak szerdán két eurókötvénye alapján összesen 117,2 millió dollár kamatot kell kifizetnie.

A Fitch nemzetközi hitelminősítő már korábban jelezte, hogy ha Oroszország esetleg rubelben akarná rendezni a kamatot, az csődeseménynek számít. Sziluanov elmondta: a pénzügyminisztérium március 13-án fizetési meghagyást küldött a kamat kifizetésére. Mint kifejtette, most az Egyesült Államoknak kell tisztáznia, hogy lehet-e fizetni orosz devizaszámlákról.

– mondta Sziluanov az RT Arabic-nek adott interjújában, amelyet a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség idézett.

Az orosz jegybank arany- és devizatartalékának mintegy felét (közel 300 milliárd dollárt) befagyasztották a Nyugat által az Ukrajna elleni orosz támadásra válaszul bevezetett szankciók miatt.

Ukrán miniszter: nem működnek a humanitárius folyosók

Nem lehet a humanitárius folyosókon keresztül kimenekíteni az embereket szerdán – állította Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az „ideiglenesen megszállt területek” reintegrációjáért felelős miniszter.

A politikus nyilatkozatát az ukrán elnöki hivatal Telegram-csatornáján tették közzé. Verescsuk tűzszünet-sértéssel vádolta az orosz erőket. Szavai szerint ez komoly veszélyt jelent az emberek mozgására a humanitárius folyosókon. Hangsúlyozta, hogy egyelőre humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását tervezik a hadműveleti területeken lévő vagy az orosz erők által ellenőrzött településekre.

Az ostromlott ukrán kikötővárosról, Mariupolról szólva a miniszter egyelőre „nyitott kérdésnek” nevezte, hogy ott szerdán megnyithatják-e a humanitárius folyosót. Megerősítette azt a korábbi ukrán bejelentést, hogy az orosz erők Mariupolban ellenőrzésük alatt tartanak egy kórházat, amelyet kedden foglaltak el. A személyzetet és a betegeket, mintegy 400 embert túszként tartják fogva – állította. A Reuters brit hírügynökség szerint ezt az értesülést nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

„A humanitárius folyosók megszervezésének kérdése ma Izjum és Mariupol számára továbbra is nyitott. Jelen körülmények között nem vagyunk képesek biztonságosan kimenekíteni az embereket” – mondta a miniszter.

Verescsuk kedd este arról számolt be, hogy az ukrán hatóságok szerdán nem ürítik ki a Kijev környéki városokat a megerősített kijárási tilalom elrendelése miatt, amely ukrajnai idő szerint március 15-én 20 órakor kezdődött, és március 17-én reggel 7 óráig tart.

Kirill Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője korábban azt közölte, hogy az ukrán hatóságok kedden mintegy 29 ezer embert menekítettek ki a háborús övezetből a humanitárius folyosókon keresztül.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője kedden azt közölte, hogy az orosz erők az előző éjszaka folyamán 36 721 embert evakuáltak Zsitomir, Luhanszk, Donyeck és Mariupol térségéből.
Mintegy 20 ezer civilnek sikerült eddig személygépkocsikkal elhagynia az ostromlott Mariupol kikötővárost – közölte szerdán Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.

Mariupol lakói az elmúlt két hétben nagyrészt fűtés, áram és folyóvíz nélkül maradtak a városban az orosz ágyúzás miatt – mondják ukrán tisztviselők. A hét eleji hivatalos ukrán becslések szerint legalább kétszázezren szorulnak sürgős evakuálásra.
Ukrajna fegyveres erői ellentámadásokat indítanak az orosz erők ellen „több hadműveleti területen” – írta szerdán a Twitter közösségi oldalon Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.

„Ez gyökeresen megváltoztatja a szemben álló felek helyzetét” – tette hozzá, anélkül, hogy részleteket közölt volna.
Irina Venediktova ukrán főállamügyész szerdán azt közölte, hogy az ukrajnai háború következtében eddig 103 gyerek veszítette életét. Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy az orosz erők több mint 400 oktatási intézmény ellen intéztek támadást, és közülük 59-et leromboltak. Az adatokat független forrásból nem lehetett ellenőrizni – jelezte a Reuters.

Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva szerdán azt mondta, hogy Ukrajnának a háború után még évekig dolgoznia kell az aknamentesítésen. Ehhez azonban – mint rámutatott – nincs elegendő számú ukrán szakember, Ukrajna külföldi segítségre van utalva. Ő maga – mint mondta – már európai uniós kollégáihoz fordult az ügyben. Ukrajna eddig több száz milliárd euróra becsüli háborús veszteségeit.

Stoltenberg: az orosz beavatkozás hosszantartó hatással lesz a biztonsági környezetre

Oroszország ukrajnai beavatkozásának hosszantartó hatása lesz a NATO-szövetséges országok biztonsági környezetére – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben a NATO-tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozására érkezve szerdán. Jens Stoltenberg közölte, a védelmi miniszteri tanácskozás célja annak áttekintése, hogy milyen rövid és hosszútávú válaszok adhatók az ukrajnai orosz agresszióra. Tájékoztatása szerint

A NATO már ezidáig is azonnali és hatékony válaszokat adott a megváltozott helyzetre. Katonai, anyagi és humanitárius segítséget biztosított Ukrajnának és megerősítette a szövetség keleti szárnyának védelmét – emelte ki a norvég politikus.

Közölte: a találkozóhoz videóhíváson keresztül csatlakozik Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. A főtitkár kiemelte: a NATO felelőssége annak megakadályozása, hogy a helyzet elmérgesedjen, és a konfliktus Ukrajna határain kívülre terjedjen. A kollektív védelem keretében a NATO-csapatok a legmagasabb védelmi készültségben vannak, körülbelül 40 ezer katona teljesít szolgálatot a szövetség keleti szárnyán, és legkevesebb százezer amerikai katona van jelen Európában – magyarázta Stoltenberg.

„Nem fejezi ki jobban a transzatlanti egységet más, mint az észak-amerikai haderő jelenléte és szolgálata Európában” – fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: ezekben a kritikus időkben Észak-Amerika és Európa együttműködése még fontosabb, mint valaha. A főtitkár arról is tájékoztatott, hogy a tagországok rendkívüli csúcstalálkozót tartanak március 24-én a NATO brüsszeli központjában.

A tagországok állam-, illetve kormányfői Oroszország ukrajnai beavatkozásával, az Ukrajnának nyújtott támogatással, valamint a NATO elrettentő és védelmi képességének további erősítésével foglalkoznak majd – közölte Stoltenberg. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter érkezésekor hangsúlyozta: a katonai szövetség egységes Ukrajna támogatásában. A NATO-szövetségesek továbbra is védelmi célú eszközöket küldenek Ukrajnának, és egységesen támogatják Kijevet – mondta. „Elítéljük Oroszország ok nélküli és indokolatlan invázióját, és támogatjuk Ukrajna védelmi képességét” – tette hozzá a az amerikai védelmi miniszer.

Lavrov: van remény a kompromisszumra

Nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán az orosz RBK tévécsatornának nyilatkozva.

Lavrov szerint Oroszország a jövőben is kész lesz a kapcsolattartásra az ukrán féllel, de látnia kell, hogy ez milyen „hozzáadott értéket” képvisel. Azt mondta, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem terjesztett elő új elképzeléseket kettőjük múlt csütörtöki, antalyai tárgyalásán. Lavrov sürgette, hogy az orosz és ukrán tárgyaló félnek adják meg lehetőséget arra, hogy nyugodt légkörben, a „hisztéria fokozása” nélkül dolgozzanak.

Ukrán belügyminisztérium: orosz tábornok halt meg a harcokban

A tengerparti Mariupol ostroma közben meghalt az orosz támadók egyik tábornoka, Oleg Mitjajev – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója kedd éjszaka a Telegram közösségi oldalon.

A tanácsadó egy fényképet is közölt, amelyen állítása szerint az elhunyt vezérőrnagy látható.
Mitjajev a negyedik orosz tábornok, akinek a halálát ukrán részről bejelentették. Orosz oldalról nem erősítették meg a hírt.
Egy orosz tábornok eleséséről mindazonáltal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is említést tett éjszakai üzenetében. Ő azonban nevet nem említett.

A február 24-én kezdődött orosz támadásokban szintén fontos célpontnak számító Harkiv régió vezetője, Oleh Szinehubov arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai városnál kedden visszaszorították a támadókat. A Telegramon Szinehubov azt írta, hogy az orosz erők előző álláspontjuknál is távolabbra kényszerültek visszahúzódni.

Az ukrán vezérkar szerdára virradóra arról adott hírt, hogy az Ukrajnába behatolt orosz egységek 40 százaléka már jelentős veszteségeket szenvedett vagy teljesen megsemmisült. Független forrásból erre vonatkozóan sem érkezett megerősítés.

Denisz Smihal miniszterelnök egy friss nyilatkozatában kijelentette, hogy a február 24-én kezdődött háború már eddig több száz milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnában. A gazdasági minisztérium számításai szerint csak az infrastruktúrában 119 milliárd dollárnyi kár keletkezett.

Washingtonban pedig kedden a Fehér Ház egy tisztségviselője arról tájékoztatott újságírókat, hogy Joe Biden elnök jelentős, 800 millió dolláros újabb amerikai támogatás bejelentésére készül Ukrajna számára. Zelenszkij szerdán videókapcsolaton keresztül felszólal az amerikai kongresszusban, és Biden a tervek szerint akkor jelenti be hivatalosan a segítséget, amely a biztonság megerősítését szolgálja.

Ukrajna EU-tagjelölti státusa és békefenntartók odaküldése mellett foglaltak állást a lengyel kormány képviselői Kijevben

Az Európai Unió tagjelölti státusának megadását sürgette Ukrajna számára Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedd éjjel Kijevben, Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes pedig nemzetközi békefenntartó misszió küldésére tett javaslatot.

A lengyel kormány két vezető képviselője Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfővel együtt, vonaton érkezett az ukrán fővárosba, első külföldi vezetőként február 24. óta, amikor Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A magas rangú látogatók már este találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel.
A megbeszélés után Morawiecki és Fiala arról biztosította az ukrán vezetést és népet, hogy az Európai Unió nem hagyja őket magukra. A lengyel kormányfő egyúttal felszólította az uniót, hogy ennek bizonyítékaként gyorsan adja meg Kijevnek a tagjelölti státust.

Kaczynski egyebek között arról beszélt, hogy nemzetközi békefenntartó missziót kellene küldeni Ukrajnába, „akár a NATO részéről, akár szélesebb keretekben”. Olyan erőről lehet szó, amely meg is tudja védeni magát a veszélyes területen – tette hozzá.
Zelenszkij a közép-európai vezetőket fogadva beszámolt arról, hogy az orosz erők Kijevet és az ország nyugati részét is egyre hevesebben támadják. Smihal miniszterelnök méltatta Morawieckiék bátorságát, hogy a háborús körülmények között is vállalták a kockázatos látogatást.

Az ukrán hatóságok korábbi közlése szerint Kijevben kedden négy ember halt meg orosz légicsapások, illetve tüzérségi tűz következtében. A fővárosban kijárási tilalom van érvényben.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője kedd este közölte, hogy a nap folyamán 29 ezer embert menekítettek ki az ostromlott ukrán városokból humanitárius folyosókon keresztül. Ebből nagyjából 20 ezren a régóta támadott kikötővárost, Mariupolt tudták elhagyni.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága este azt jelentette be, hogy az Ukrajnából külföldre menekültek száma már meghaladta a 3 milliót.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója megerősítette, hogy szerdán ismét tárgyalóasztalhoz ül a konfliktus megoldásán dolgozó orosz és az ukrán delegáció. Az ukrán illetékes korábbi nyilatkozatában úgy vélte, hogy miközben továbbra is alapvető nézeteltérések jellemzik a két felet, mutatkozik némi tér a kompromisszumra is. Ez utóbbit erősítette meg szerda hajnali nyilatkozatában Zelenszkij is, aki az Interfax hírügynökség jelentése szerint kijelentette, hogy a két fél álláspontja „realisztikusabb” lett.

Az ukrán fél szerint nehezen haladnak a tárgyalások az oroszokkal

Nagyon nehezen haladnak az ukrán-orosz tárgyalások – közölte kedd este Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó, aki videó-összeköttetés segítségével tárgyalt hétfőn és kedden az orosz féllel.

Az ukrán tárgyaló szerint „vannak alapvető nézeteltérések”, de „van helye bizonyos kompromisszumnak”.
A videó-összeköttetéssel folytatott tárgyalások előtt a küldöttségek személyesen is találkoztak a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban, de nem jutottak látható eredményre.

Mind az orosz, mind az ukrán tárgyalófél óvatos optimizmusának adott hangot, de nem árultak el részleteket a tárgyalásokról.
Podoljak közölte, hogy a tárgyalások szerdán folytatódnak.