ÉLŐ KÖZVETÍTÉS A HÁBORÚRÓL
888.hu
2022.03.15. 11:00
Putyin: az EU nem vett tudomást a Donyeck elleni rakétacsapásról
Nehezményezte a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetése során Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy az EU vezetése nem vett tudomást a Donyeck ellen intézett ukrán rakétacsapásról – közölte kedden a Kreml sajtószolgálata.
A két vezető a tájékoztatás szerint megvitatta a Moszkva által „a Donyec-medencei köztársaságok védelmét célzó orosz különleges hadműveletnek„ nevezett ukrajnai háborúval kapcsolatban kialakult helyzetet, beleértve a humanitárius szempontokat, így a civilek evakuálását is.
Az orosz elnök külön felhívta a figyelmet arra, hogy az EU vezetése a fejlemények nyilvános értékelésekor figyelmen kívül hagyta az ukrán hadsereg tegnapi bűnös és embertelen akcióját – a Donyeck központjában lévő lakónegyedre kazettás robbanótöltettel mért rakétacsapást, amely számos civil áldozatot követelt”
– állt a moszkvai közleményben.
Putyin ismertette az orosz-ukrán tárgyalásokra vonatkozó álláspontját, „amelyek célja megállapodások kidolgozása, az ismert orosz követelések figyelembevételével„. Az orosz elnök hangot adott álláspontjának, miszerint Kijev „nem tanúsít komoly hozzáállást a kölcsönösen elfogadható megoldások kereséséhez”.
Az ukránok visszautasítják, hogy rakétát indítottak volna Fehéroroszország irányába
„Az ukrán hadsereg nem indított Tocska-U rakétát Fehéroroszország irányába„ – közölte Olekszij Danyilovra, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárára hivatkozva kedden az RNBO sajtószolgálata.
Tiszta ostobaság Lukasenka azon kijelentése, hogy az országát állítólag ukrán területről kilőtt Tocska-U rakétával támadták volna”
– idézte a sajtószolgálat Danyilovot.
Oroszország kilép az Európa Tanácsból
Ezt Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóházának alelnöke közölte kedden.
Kiemelte, hogy Oroszország saját akaratából, megfontolt döntés eredményeként lép ki az Európa Tanácsból, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erről szóló levelét pedig már átadták a szervezet főtitkárának.
Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke közölte, hogy Oroszország fel fogja mondani az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Zelenszkij: egyértelmű, hogy Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy Ukrajna a NATO „nyitott ajtók” politikája ellenére sem lesz az észak-atlanti szövetség tagja. Az államfő az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint ezt kedden a Nagy-Britannia vezette Egyesített Expedíciós Erők országainak vezetőihez intézett beszédében mondta.
Egyértelmű, hogy Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak. Ezt értjük, hisz értelmes emberek vagyunk. Évek óta hallunk az állítólagos nyitott ajtókról, de azt is hallottuk, hogy nem léphetünk be (a NATO-ba). Ez igaz, és örülök, hogy az ukrán emberek is kezdik megérteni, ezért magunkra támaszkodunk, illetve partnereinkre, akik segítenek bennünket
– jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most nem a NATO-szerződés 5. cikkelyének alkalmazását kéri, hanem csak a légtér lezárását, amivel véget lehetne vetni az orosz légicsapásoknak.
Moszkva szankciókat hirdetett Biden és Blinken ellen
Az orosz diplomáciai tárca honlapján közzétett 13 fős „feketelistán„ szerepel még Lloyd Austin védelmi miniszter, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője, Daleep Singh helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó, Samantha Power, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) igazgatója, Hunter Biden, az amerikai elnök fia, Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter és volt demokrata párti elnökjelölt, Adewale Adeyemo, a pénzügyminiszter első helyettese és Reta Jo Lewis, az amerikai Export-Import Bank elnöke és igazgatótanácsának elnöke.
Lukasenka: Fehéroroszország nem hagyja belerángatni magát az ukrajnai konfliktusba
A kijevi kormány pénteken azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Fehéroroszország elleni „színlelt ukrán” légitámadásokkal akar szoros szövetségesének ürügyet fabrikálni a háborúba való belépéshez. Minszk eddig az orosz erőknek a területén történő átengedése révén érintett az ukrajnai konfliktusban.
Lukasenka közölte: az ukrán Tocska-U típusú rakétát az ukrán határ közelében, a Pripjaty folyó térségében lőtték le.
Figyelmeztettem önöket, hogy ne próbáljanak meg belerángatni bennünket ebbe a hadműveletbe, ebbe a háborúba. Ennek tanújele, hogy pontosan két nappal ezelőtt, éjszaka Fehéroroszország területére Tocska-U rakétát lőttek ki, amelyet az oroszokkal együtt sikeresen elfogtunk és megsemmisítettünk a Pripjaty folyó felett„
– mondta az állambiztonsági szervek vezetőivel találkozva kedden Lukasenka a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint.
Oroszország akár vegyi fegyvert is bevethet Ukrajnában
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a NATO-tagországok védelmi minisztereinek szerdára tervezett rendkívüli tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján hangoztatta: vegyi fegyverek használata teljes mértékben elfogadhatatlan, és szembemegy a nemzetközi kötelezettségekkel.
„A NATO a vegyi fegyverek mellőzésére szólítja fel Oroszországot” – fűzte hozzá.
A főtitkár hangsúlyozta: a szövetség hónapok óta hallgatja „Oroszország hazugságait„.
Moszkva azt állította, hogy nem áll szándékában megtámadni Ukrajnát, mégis megtette. Azt állította, hogy kivonja csapatait a térségből, még többet szállított oda. Azt állította, hogy megvédi a civileket, azonban az orosz hadsereg civileket gyilkol. Most abszurd állításokat tesz az ukrajnai biológiai laboratóriumokról és vegyi fegyverekről, ami szintén csak egy újabb hazugság”
– mondta Stoltenberg.
Kijevben 35 órás kijárási tilalmat rendelnek el a harcok fokozódása miatt
Kijárási tilalmat rendelnek el az ukrán fővárosban, Kijevben kedd este 8 órától csütörtök reggel 7 óráig, miután a városon kívül állomásozó orosz erők több lakóházat is eltaláltak – jelentette be Vitalij Klicsko polgármester.
A legutóbbi támadásban két ember meghalt – mondta. Hozzátette: tilos a városban külön engedély nélkül közlekedni, kivéve, ha valaki az óvóhelyre tart. „A főváros Ukrajna szíve, és meg fogjuk védeni. Kijevet, amely jelenleg Európa szabadságának és biztonságának szimbóluma és előretolt támaszpontja, nem fogjuk feladni” – hangoztatta a polgármester.
Az EU újabb gazdasági szankciókat fogadott el, és további orosz oligarchákat szankcionál
Az Európai Unió az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul újabb gazdasági szankciókat fogadott el Oroszország ellen, újabb oligarchákat terjesztette ki a megszorító intézkedések hatályát, és megállapodott, hogy megtagadja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
Közölték: az Európai Unió Oroszország elleni korlátozó intézkedéseinek negyedik csomagja tovább növeli a Kremlre nehezedő gazdasági nyomást, és ellehetetleníti az ukrajnai orosz invázió finanszírozását.
A szankciós csomag teljes tilalmat rendel el minden pénzügyi tranzakcióra orosz állami tulajdonú vállalatokkal a legkülönbözőbb ágazatokban.
A jelenleg érvényes uniós védintézkedések hatálya alá tartozó acéltermékekre vonatkozó uniós importtilalom lép érvénybe, ami mintegy 3,3 milliárd euró összegű exportbevétel-kiesést jelent majd Oroszország számára. A megnövekedett importkvótákat kompenzáció céljából más unión kívüli országok között osztják szét – közölték.
Az intézkedés tiltja az új beruházásokat az orosz energiaágazatban, korlátozott kivételt csak a polgári célú nukleáris energia és bizonyos más energiatermékek élveznek. Tilalmat vezet be a luxuscikkek, köztük a luxusautók és ékszerek exportjára is.
A szankciós csomag kibővítette a megszorító intézkedések alá vont emberek és szervezetek listáját is. A szankciók Kremlhez közel álló oligarchákat és az üzleti elitet érintik, valamint olyan, a katonai és védelmi területeken tevékenykedő vállalatokra vonatkoznak, amelyek logisztikával és anyagiakkal támogatják az Ukrajna elleni orosz inváziót. Az EU arról is megállapodott, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) többi tagjával együtt megszünteti Oroszország úgynevezett legnagyobb kedvezményben részesített nemzet státusát, ami azt jelenti, hogy megtagadja az orosz termékektől és szolgáltatásoktól a legkedvezőbb elbánást az uniós piacokon – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa.
Szakadárok: az ukrán hadsereg miatt háromszáz bányász nem tud felszínre jönni
Mintegy háromszáz bányász nem tud a felszínre jönni a szakadár „Donyecki Népköztársaságban” lévő egyik bányából az ukrán fegyveres erők támadása miatt – közölte a terület szén-és energiaügyi minisztériuma kedden. A Szkocsinszki bánya fő szellőzőventilátorát a belövések miatt áramtalanították. Kétszázkilencvennégy ember van a föld alatt, akiket fel akarnak hozni a bánya mélyéből – írták a helyi vállalat közleményében.
Az esetnek egyelőre nincsenek halálos áldozatai. A szakadár terület hatóságai segítséget kértek az orosz védelmi minisztériumtól, hogy védjék meg a „népköztársaságot” az ukrán fegyveres erők rakétatámadásaitól. Eduard Baszurin, a helyi népi milícia helyettes vezetője a Rosszija-24 orosz tévécsatornán azt mondta, hogy erőik nem elegendőek ahhoz, hogy nagy magasságban megsemmisítsék a támadó rakétákat. Hétfőn a terület hatóságai arról számoltak be, hogy az ukrán fegyveres erők által indított Tocska-U típusú rakéta szilánkjai hullottak a városközpontra. Denisz Pusilin, a szakadár terület vezetője szerint a rakéta kazettás töltetet hordozott. Olekszandr Opriscsenko, a terület megbízott egészségügyi minisztere azt mondta, hogy 18 ember a helyszínen meghalt, kettő a kórházban halt bele súlyos sérüléseibe, és összesen 35 embert vittek kórházba a lehulló rakétaszilánkok miatt.
Ukrán tisztviselők szerint több mint kétezer civil halt meg Mariupolban
Több mint kétezer civil halt meg eddig a megszállt dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban – közölték kedden kora reggel a helyi hatóságok. Az ukrajnai orosz invázió február 24-ei kezdete óta 2357 ember halt meg – közölte a mariupoli városi tanács.
A mintegy négyszázezer lakosú települést napok óta ostromolják az orosz csapatok, és már elvágták az ország többi részétől. Az ukrán hatóságok az Azovi-tenger partján fekvő város elleni súlyos légitámadásokról számoltak be. Oroszország azt állítja, hogy csak a katonai célpontokat támadja. Mariupolt sokan az ukrán ellenállás szimbólumának tekintik.
A kelet-ukrajnai Donyec-medence térségében 2014-ben kitört háború kezdete óta a város az oroszbarát szeparatisták többszöri támadását is visszaverte. A mariupoli polgármester tanácsadója, Petro Andriuscsenko embertelennek nevezte a városban kialakult helyzetet. „Nincs élelem, nincs víz, nincs áram, nincs fűtés” – mondta. Hozzátette: attól tart, hogy még sok haláleset lesz. Úgy vélekedett, hogy a támadások fokozódó intenzitásával a halálos áldozatok száma elérheti a húszezret is. Az áldozatok számát nem lehet független forrásból ellenőrizni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az oroszok már három napja nem engednek be száztonnányi élelmiszert, vizet és gyógyszert Mariupolba.
Erős robbanások hallatszottak Kijev központjában reggel
Legalább három erős robbanást hallottak kedd reggel az AFP francia hírügynökség újságírói az ukrán főváros, Kijev központjában, de eredetüket nem lehetett azonnal tudni. A beszámoló szerint a távolban felszálló füstoszlopot lehetett látni, de nem tudtak a helyszínre menni, mert az ukrán fővárosban helyi idő szerint reggel hétig éjszakai kijárási tilalom van érvényben.
Az ilyen detonációkat néha légvédelmi fegyverek okozzák. Egyelőre nem volt hivatalos nyilatkozat a történtekről. A harcok az elmúlt napokban felerősödtek Kijev körül, a várost szinte teljesen bekerítették az Ukrajnába február 24-én betörő orosz erők. Kijev hárommillió lakosának több mint fele elhagyta a várost az orosz offenzíva kezdete óta. Hétfőn több halálos áldozatról és sebesültről érkezett jelentés a főváros különböző részein történt lövöldözések után. Napok óta heves harcok folynak az orosz és az ukrán erők között Kijev északnyugati külvárosában.
Japán újabb szankciókat jelentett be orosz állampolgárok ellen
Japán kedden bejelentette, hogy Oroszország ukrajnai háborúja miatt szankciókkal sújtott 17 orosz állampolgárt: az orosz parlament 11 tagját, Viktor Vekszelberg milliárdost és Jurij Kovalcsuk bankvezető családjának öt tagját. A japán pénzügyminisztérium most bejelentett döntésével 61-re nő azoknak az oroszoknak a száma, akiknek vagyonát a szigetországban hozzáférhetetlenné tették. Macuno Hirokazu, a japán kormány főtitkára azt is megerősítette, hogy Tokió mindenben tartja magát a legfejlettebb iparú országok alkotta G7 csoportban az ukrajnai háború ügyében született megállapodásokhoz.
A csoport tagjai (Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió) összehangolt lépéseket kívánnak tenni a nemzetközi békeerőfeszítések részeként annak érdekében, hogy Oroszország hagyjon fel a támadásokkal. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására.
Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
Zelenszkij benyújtotta a törvénytervezetet a hadiállapot meghosszabbításáról
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök benyújtotta a parlamentnek hétfőn azt a törvénytervezetet, amelynek révén az országban egy hónappal meghosszabbíthatják a jelenleg március 24-ig érvényes hadiállapotot, amelyet február 24-én, az Ukrajna ellen indított orosz támadás napján hirdettek ki – közölte honlapján az államfő. Zelenszkij azt is bejelentette, hogy kedden folytatódnak a tárgyalások az orosz és az ukrán delegáció között.
Hangoztatta: az ukrán fél célja továbbra is az, hogy a háború „tisztességes békemegállapodással” véget érjen. Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője hétfő este arról számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint, hogy a háború kezdete óta csaknem 150 ezer civilt tudtak biztonságos helyre vinni az orosz támadás vagy ellenőrzés alatt álló területekről. A kimenekítés összesen 26 úgynevezett humanitárius folyóson zajlott sikeresen, elsősorban Kijev, Szumi, Harkiv és Zaporizzsja térségében, továbbá a Moszkva-barát szakadár területekről, Donyeckből és Luhanszkból. Timosenko megerősítette, hogy a hevesen ostromolt Mariupol kikötővárost is el tudta hagyni több mint 160, magántulajdonban lévő személyautó.
Irina Verescsuk kormányfőhelyettes korábban emiatt elégedetlenségének adott hangot, közölve, hogy ez mindössze 600–700 embernek adott lehetőséget az elmenekülésre, miközben 300 ezren laknak a városban. Verescsuk azt is jelezte, hogy az orosz tüzérségi tűz miatt ismét nem tudtak élelmiszert és gyógyszereket bejuttatni az ostromgyűrű mögé. Az ukrán hadvezetés hétfő este arról számolt be, hogy az orosz erők veszteségeket szenvedtek Mariupolnál, és hátrébb vonultak.
A kikötőváros vezetése kedd hajnalban közölte, hogy az orosz támadás kezdete, február 24. óta 2357 civil halt meg a városban. Független forrásból ezt az adatot nem erősítették meg. Verescsuk az UNIAN ukrán hírügynökségnek azt mondta, hogy hétfőn tíz tervezett humanitárius folyosóból csak hétnél volt ténylegesen lehetőség arra, hogy civileket menekítsenek ki.
A nap folyamán ezeken 4000 ember távozott a háborús területről, ennek valamivel több mint a fele Kijevből. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bejelentette, hogy az ukrán hatóságok arról tájékoztatták: helyreállt a külső áramellátás az üzemen kívüli csernobili atomerőműnél. Az ellátás előző nap szakadt meg, az ukrán hatóságok az orosz erőket vádolták a nagyfeszültségű vezeték megrongálásával. Az erőműnél az áramszünet veszélyezteti a nukleáris hulladékot tároló létesítmény hűtőrendszerét is.
A Fox News amerikai hírtelevízió hétfőn bejelentette, hogy egyik tudósítója, Benjamin Hall Kijev körzetében megsebesült és kórházba került. A brit újságíró megsebesülésének körülményeiről és állapotáról egyelőre nem közöltek további információkat. Az egyik orosz televízió élő híradását hétfő este egy háborúellenes tiltakozó zavarta meg. Sajtóértesülések szerint egy újságírónőről van szó, akit az incidenst követően azonnal őrizetbe vettek.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
