Kreml: hétfőn online folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások

Hétfőn online folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap a TASZSZ hírügynökségnek.

Peszkov szombaton azt mondta, hogy az Ukrajnával videokapcsolaton keresztül folytatott megbeszéléseken az orosz delegációt, ugyanúgy, mint a fehéroroszországi személyes találkozókon, Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti.
A Kreml sajtószolgálatának szombati beszámolója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emmanuel Macron francia államfővel és Olaf Scholz német kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során elmondta, hogy „az orosz és ukrán képviselők között az elmúlt napokban videóformátumban tárgyalássorozat” zajlott le.

Ungvár polgármestere: a város nem képes több menekültet befogadni

Bohdan Andrijiv, Ungvár polgármestere hivatalos Facebook-oldalán közölte, hogy Kárpátalja megyeszékhelye képtelen több menekültet elszállásolni és ellátni, ezért a környező kistérségek vezetőinek közreműködését kérte a Kárpátok hágóin túlról érkező menekültáradat befogadásában.

Ungvár polgármestere üzenetében elmondta, hogy a város minden lehetséges segítséget megad a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerülő embereknek, de a 115 ezres városban a menekültek száma meghaladta a 30 ezret, közülük ötezer személyt teljes egészében az önkormányzat lát el.

Ungvár lehetőségei kimerültek, ezért „kérem a kistérségek vezetőit, segítsenek a menekültek ideiglenes elszállásolásában, vagy abban, hogy eljussanak a határra, ha el akarják hagyni az országot” – mondta a városvezető, aláhúzva, hogy mind Szlovákia, mind pedig Magyarország befogadja a háború elől menekülő ukrán állampolgárokat.
Ungvár polgármestere felszólította a lakosságot, hogy takarítsák ki a tömbházak pincéit és légiriadó esetén ott keressenek menedéket. Legutóbb március 12-én, szombat hajnalban budapesti idő szerint 4 óra 30 perckor szólaltak meg a légvédelmi szirénák Kárpátalja több településén, majd két óra elteltével lefújták a riadót.

Zsoldosok és nyugati fegyverek megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Mintegy 180 külföldi zsoldos és egy nagy nyugati fegyverszállítmány megsemmisítéséről számolt be a Lviv megyei jarovivi katonai létesítmény elleni vasárnapi orosz légicsapással kapcsolatban Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A vezérőrnagy leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők folytatni fogják az Ukrajnába érkező zsoldosok megsemmisítését.
A luhanszki „népi milícia” vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy az előrenyomulása során Popaszna városban, a vasút közelében a visszavonuló ukrán erők által „tömegesen” agyonlőtt polgári lakosok holttestére bukkant. Az áldozatok számát egyelőre nem közölték, csak annyit, hogy az incidensnek lehetnek túlélői.

Németország már az idén felhagyhat az orosz szén és kőolaj felhasználásával

Németország az Ukrajna elleni orosz invázió miatt igyekszik minél hamarabb felhagyni az orosz energiahordozók felhasználásával – mondta egy hétvégi lapinterjúban a szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter, aki szerint ha minden jól alakul, országa már őszre függetlenné válhat az orosz széntől, és az év végére csaknem teljesen megszűnhet a függősége az orosz kőolajtól. Robert Habeck a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy

Habeck kijelentette: le kell válni az orosz energiaimporttól, majd általában véve a fosszilis tüzelőanyagokról. Ezért a kormány „minden nap, tényleg minden nap, és nem egyszer éjjel is” dolgozik azon, hogy csökkenjen a függőség az orosz olajtól, széntől és földgáztól.
Ez a függőség „naponta, sőt, óránként” csökken, és „ha sikerrel járunk, akkor ősszel függetlenek leszünk az orosz széntől, az év végére pedig szinte teljesen függetlenek leszünk az Oroszországból származó olajtól” – mondta a miniszter.
A Zöldek politikusa hozzátette, hogy a földgáz esetében „bonyolultabb a helyzet”, mert Németországban nincs kiépítve a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjához szükséges infrastruktúra, de ezen is „teljes erővel” dolgoznak. Kifejtette, hogy egy LNG-terminál kiépítése a tervezéssel, engedélyeztetéssel és az építkezéssel általában öt évig tart, ha nem jönnek közbe nehézségek, de az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt hirtelen megváltozott helyzetben máris vannak befektetők, akik „készen állnak arra, hogy kockázatot vállaljanak, és azonnal belevágjanak” a beruházásba.
Robert Habeck megerősítette, hogy

Mint mondta, az embargó nem csupán „kis egyéni kényelmi áldozattal” járna, hanem ellátási gondokat okozna a következő télen, és gazdasági visszaeséshez és magas inflációhoz vezetne.

Amerikai republikánus szenátor bírálja az EU Budapest és Varsó elleni jogállami intézkedéseit

Marco Rubio floridai szenátor a Twitteren bírálta az Európai Unió Magyarország és Lengyelország elleni jogállami intézkedéseit az ukrajnai háború közepette.

„Lengyelország milliónyi, Magyarország több százezernyi menekültet fogad be, akik totalitárius háborús bűnös elől menekülnek” – fogalmazott Twitter-bejegyzésében a befolyásos republikánus politikus.
A mikroblogban Rubio emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió éppen akkor tartja megfelelőnek a pillanatot anyagi források visszatartására a jogállami feltételekre hivatkozva, amikor ez a két ország ukrán menekültek millióit fogadja be. Mint fogalmazott: „az EU valamiért azt gondolja, most van itt a legmegfelelőbb ideje annak, hogy pénzügyi büntetést szabjon ki rájuk, mert nem felelnek meg az ő definíciójuk szerinti 'demokráciának'”.
A floridai szenátor a bejegyzéséhez csatolta a BBC brit médiaszolgáltató februári tudósítását arról, hogy az EU Bírósága elutasította a jogállamisági mechanizmus ellen Lengyelország és Magyarország által benyújtott keresetet.

Zelenszkij: Eddig közel 125 ezer embert menekítettek ki biztonságos folyosókon

Eddig közel 125 ezer embert menekítettek ki biztonságos folyosókon, és elindult egy humanitárius konvoj az ostromlott dél-ukrajnai kikötőváros, Mariupol felé is, ahol 400 ezer lakos rekedt – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő vasárnap egy videófelvételen.

Zelenszkij: Eddig közel 125 ezer embert menekítettek ki biztonságos folyosókon

Eddig közel 125 ezer embert menekítettek ki biztonságos folyosókon, és elindult egy humanitárius konvoj az ostromlott dél-ukrajnai kikötőváros, Mariupol felé is, ahol 400 ezer lakos rekedt – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő vasárnap egy videófelvételen.

888.hu

Több mint 2100 mariupoli lakos vesztette életét az offenzíva kezdete óta

Több mint 2100 mariupoli lakos vesztette életét az orosz offenzíva kezdete óta – közölte vasárnap a dél-ukrajnai kikötőváros polgármesteri hivatala.

„A megszállók cinikusan és szándékosan lakóépületeket, sűrűn lakott övezeteket támadnak, gyermekkórházakat és városi infrastruktúrákat rombolnak le. (.) A mai napig (vasárnapig) 2187 mariupoli lakos halt meg az orosz támadásokban” – közölte Telegram-csatornáján a polgármesteri hivatal.
A hivatal közleménye szerint a 400 ezer lakosú város utolsó élelmiszer- és víztartalékait éli fel, nincs áram-, és vízszolgáltatás és fűtés, szinte teljesen leállt a mobilszolgáltatás.

Az EU elítéli a polgármesterek elrablását

Az Európai Unió a lehető leghatározottabban elítéli, hogy az orosz csapatok elrabolták Melitopol és Dnyiprorudne polgármesterét, amely újabb támadást jelent Ukrajna demokratikus intézményei ellen – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap. Josep Borrell a Twitteren közzétett üzenetében aláhúzta: a polgármesterek elrablása kísérlet arra, hogy Oroszország illegitim alternatív kormányzati struktúrákat hozzon létre egy szuverén ország területén.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében szintén elítélte a két polgármester elrablását, valamint a „civilek válogatás nélküli orosz ágyúzását” Ukrajnában.

Az ukrán külügyminisztérium vasárnap közölte, hogy az orosz csapatok elhurcolták Jevhen Matvejevet, a dél-ukrajnai Dnyiprorudne város polgármesterét.
Matvejev a második ukrán polgármester, akit az elmúlt három napban elfogtak az orosz csapatok. A szintén dél-ukrajnai, Dnyiprorudnétől mintegy 80 kilométerre fekvő, az orosz erők által elfoglalt Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot pénteken fogták el orosz katonák arra hivatkozva, hogy szélsőségeseket támogat és nem hajlandó együttműködni az orosz hadsereggel. Helyére azóta Kreml-barát ukrajnai képviselőt neveztek ki.

A Lviv melletti támadás kiemeli a fegyverszállítás kockázatait

A Lviv közelében történt rakétatámadások kiemelik a magyar kormány azon korábbi döntésének jelentőségét, amely szerint nem engedi halált okozó fegyverek átszállítását Magyarország területén Ukrajna felé – mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, a Facebookon.

A Lviv melletti támadás kiemeli a fegyverszállítás kockázatait

A Lviv közelében történt rakétatámadások kiemelik a magyar kormány azon korábbi döntésének jelentőségét, amely szerint nem engedi halált okozó fegyverek átszállítását Magyarország területén Ukrajna felé – mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Facebookon.

888.hu

Pénzbeli támogatást nyújt a brit kormány az ukrán menekülteket befogadó családoknak

Jelentős pénzbeli támogatást nyújt a brit kormány azoknak a családoknak, amelyek ukrajnai menekülteket fogadnak be – közölte vasárnap Michael Gove lakásügyi miniszter. Gove a BBC televíziónak nyilatkozva elmondta: a kormányban felmerült az az elképzelés is, hogy a szankciókkal sújtott orosz oligarchák lefoglalt nagy-britanniai otthonaikban helyeznék el az ukrajnai háború elől menekülőket, de e megoldás előtt jogi szempontból „meglehetősen magasan van a léc”, és a lehetőség egyébként is lezárul, amikor a szankciók érvényüket vesztik.
A miniszter elmondta: ehelyett hétfőtől Homes for Ukraine néven új befogadási rendszer indul, amelynek alapján az ukrajnai menekültek nagy-britanniai támogatókat kereshetnek az erre kialakított kormányzati honlapon.
A programhoz csatlakozó nagy-britanniai lakosok saját otthonukban vagy más lakóingatlanukban lakbér nélküli lakhatást biztosíthatnak az általuk kiválasztott és megnevezett menekülteknek – egyéneknek vagy családoknak – legalább hat hónapig terjedő időszakra.
A befogadó családok és a menekülők a honlapon vehetik fel egymással a kapcsolatot, és megállapodás esetén az ukrajnai vízumkérők a kérelem benyújtásához e befogadókat nevezhetik meg támogatóként.
Michael Gove a vasárnapi BBC-műsorban elmondta: a kormány az ukrajnai menekülteket befogadó brit családoknak havonta 350 font támogatást folyósít. Azoknak a településeknek az önkormányzatai, amelyek menekülőket fogadnak be, menekültenként 10 500 font költségvetési támogatásban részesülnek.

A Kreml nem utasítja el egy Putyin-Zelenszkij-találkozó lehetőségét

Moszkva sosem utasította el Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának lehetőségét, ám előre szeretné tudni, hogy mi szerepel majd a napirendjén, és hogy milyen eredmény várható tőle – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva.

Peszkov Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter nyilatkozatára reagált, aki azt állította, hogy Putyin a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott telefonbeszélgetések során azt mondta, hogy nem ellenzi a Zelenszkijjel történő találkozót.
„Többször elmondtuk, hogy senki sem zárta ki a Vlagyimir Putyin és a Zelenszkij elnök közötti találkozó lehetőségét. De meg kell értenünk, hogy mi legyen ennek a találkozónak az eredménye, és hogy mit fognak megvitatni rajta” – mondta a szóvivő arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon az orosz fél valóban kifejezte-e készségét egy feltételekhez nem kötött találkozóra.
„Ennek érdekében dolgoznak küldöttségek, amelyek közül a miénket (Vlagyimir) Megyinszkij (elnöki tanácsadó) vezeti. Még korai lenne az eredményekről beszélni” – tette hozzá.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója vasárnapi tévényilatkozatban úgy vélekedett, hogy a csúcstalálkozó, ha nem is két-három nap múlva, de már a belátható jövőben megtörténhet és Kijev mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb tető alá hozzák. Arról is szólt hogy keresik a megfelelő tárgyalási helyszínt. Korábban Zelenszkij Jeruzsálemet említette ebben a lehetséges minőségben.

Horvát védelmi miniszter: légibomba maradványaira bukkantak a Zágrábban lezuhant drónon

A szovjet gyártmányú repülőgépeken használt légibomba maradványait találták meg annak a drónnak a roncsai között, amely lezuhant Zágrábban – közölte Mario Banozic védelmi miniszter vasárnap.

A tárcavezető kiemelte: robbanószerkezet nyomaira, légibomba darabjaira bukkantak annak a csütörtök este lezuhant pilóta nélküli repülőgépnek a roncsai között, amelyet a becsapódás helyszínén, háromméteres kráterből emeltek ki. Banozic szerint nem felderítő repülőgépről van szó.
„Az elemzés után meg tudjuk mondani, mi volt a küldetése. A bombát repülőgépeken használják” – mondta a miniszter.
Hozzátette:

Jelezte: a becsapódás helyszíne jelenleg biztonságos, a roncsokat eltakarították.
Újságírói kérdésre válaszolva megerősítette: a bomba felrobbant, de még nem tudják mikor, a becsapódás előtt vagy utána.
Találtak egy sérült feketedobozt is, amelyből várhatóan kinyerhetik a repülési adatokat. „Ezt összehasonlítjuk azokkal a vizsgálatokkal, amelyet közösen végzünk a NATO-tagállamokkal és a radarképek alapján rekonstruálhatjuk, pontosan honnét érkezett a drón” – húzta alá Banozic.
A pilóta nélküli repülőgép csütörtökön este 23 óra után néhány perccel, egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a Jarun tó térségében. A területet még az éjjel lezárták. Az eset kapcsán személyi sérülés nem történt, károk a környéken parkoló gépkocsikban keletkeztek.

Harmincöt halottja a Lviv melletti támaszpont elleni orosz légitámadásnak

Harmincöt halottja és 134 sebesültje van a nyugat-ukrajnai Lvivtől nem messze lévő Javoriv katonai támaszpont elleni vasárnapi reggeli orosz légitámadásnak – közölte a régió kormányzója. Az első hírek kilenc halottról és 57 sebesültről szóltak.

Lengyel elnök: Putyin politikailag már elvesztette a háborút

A lengyel államfő szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök politikailag már elvesztette az ukrajnai háborút, és katonailag sem áll nyerésre. Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: az ukrajnai orosz invázió a második világháború óta nem látott méretű hadművelet, és az orosz haderő elsöprő túlerőben van, jelenleg mégsem képes győzelmet aratni.

Arra a kérdésre, hogy Putyin elszánhatja-e magát vegyi fegyverek bevetésére, ahogy attól egyes nyugati szakértők tartanak, Duda azt mondta: az orosz elnök „bármit bevethet”, mert nagyon nehéz helyzetbe került.

Arra a felvetésre, hogy tömegpusztító fegyverek bevetése esetén a NATO-nak be kellene-e avatkoznia, a lengyel elnök kitérően azt mondta: mindenki reméli, hogy Putyin semmiféle ilyen fegyvert nem használ, ha azonban ez mégis bekövetkezik, az fordulatot jelentene, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkodnia a további teendőkön.

Felborult egy ukrán menekülteket szállító busz Olaszországban

Felborult egy ukrajnai menekülteket szállító autóbusz vasárnap hajnalban egy olaszországi autópályán, a balesetben a busz egy utasa életét vesztette, többen megsebesültek. A baleset az A14-es autópályán történt Forlí mellett, Emilia-Romagna tartományban.

A busz az Adriai-tenger partján fekvő Pescara városba szállított mintegy 50 menekültet, amikor lesodródott az útról, felborult és egy mezőn állt meg. Az utasokat egyelőre egy közeli rendőrlaktanyában helyezték el, később tovább viszik őket úticéljuk felé.

A háború kezdete óta mintegy 25 ezer ukrán menekült érkezett Olaszországba, ahol az Ukrajnán kívüli egyik legnagyobb, 240 ezer fős ukrán közösség él.

A konfliktus tárgyalásos rendezését kérte Oroszországtól a romániai látogatáson lévő izraeli külügyminiszter

Semmi sem igazolja az Ukrajna elleni orosz inváziót, ezért azt kérik Oroszországtól, vessen véget a konfliktusnak, és üljön tárgyalóasztalhoz – jelentette ki az izraeli külügyminiszter vasárnap Bukarestben, román kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Jaír Lapid rámutatott: Izrael mindent megtesz a békés rendezésért, együttműködik szövetségeseivel, az Egyesült Államokkal és az európai partnereivel, hogy megpróbáljanak mielőbb véget vetnie a tragédiának. Az izraeli diplomácia vezetője köszönetet mondott a román kormánynak azért, hogy segített az odesszai zsidó származású gyermekek kimenekítésében, rákos gyerekek izraeli gyógykezelésre küldésében. Úgy értékelte: több ezer menekült életét mentette meg a – mind békeidőben, mind pedig háborús helyzetben kiváló – román-izraeli együttműködés. A román külügyminiszter szerint Bukarest több mint háromezer izraeli állampolgár és több mint 1200 zsidó származású ukrán állampolgár evakuálásában segédkezett és 12 menekültekkel teli repülőt indított Izraelbe az Ukrajnát ért törvénytelen orosz agresszió kezdete óta.

Bogdan Aurescu megállapította: az Ukrajna elleni orosz agresszió által okozott válság nemcsak a térség, vagy Európa problémája, hanem globális kihatásai vannak. A román diplomácia vezetője tájékoztatta izraeli partnerét arról, hogy a román-ukrán-moldovai hármashatár közelében lévő Suceaván az Európai Unió támogatásával logisztikai központot alakítanak ki az Ukrajnának szánt segélyek összegyűjtése és célba juttatása érdekében és felkérte Izraelt is: támogassa ezt a közös segélyezést.

A román-izraeli kétoldalú kapcsolatokról szólva Aurescu elmondta, hogy idén harmadik alkalommal szerveznek közös kormányülést. A román fél főleg a mezőgazdaság, vízgazdálkodás, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság terén lát lehetőséget a gazdasági együttműködés javítására. Megerősítette: Románia továbbra is elkötelezett az antiszemitizmus és idegengyűlölet megfékezésében, tavaly ennek érdekében a bukaresti kormány a zsidóellenesség leküzdését célzó, az emlékezéspolitikát támogató stratégiát fogadott el.

A román külügyminszer köszönetet mondott a koronavírus-járvány idején kapott izraeli segítéségért. Jaír Lapid izraeli külügyminiszter Nicolae Ciuca miniszterelnökkel is találkozik romániai látogatása alkalmából és felkeresi a szeretvásári ukrán-román határátkelőt, ahol menekültek tízezrei érkeztek Romániába a háború kezdete óta.

Többen meghaltak a tengerparti Mikolajiv elleni orosz támadásban

Kilenc ember életét vesztette vasárnap a Fekete-tenger parti Mikolajiv ukrán város elleni orosz légitámadásban – közölte az odesszai régió kormányzója. Az ukrán hadsereg közlése szerint egyre intenzívebbek a Kijev környéki harcok. Oroszország egy hozzá hű polgármestert nevezett ki Melitopol városban, amelynek a legális elöljáróját korábban foglyul ejtették.

Az orosz szárazföldi erők már a napokban több települést el akartak foglalni Mikolajiv környékén. Az orosz balti flotta egyik tengerészgyalogos dandárjának taktikai csoportjából érkezett oda erősítés. Kijev környékén Irpinyben és Makarivban folynak heves harcok. Korábban mintegy 20 ezer lakost evakuáltak Irpinyből, Buhából, Hosztomelből és Vorzelből. A szintén déli Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot pénteken rabolták el orosz katonák arra hivatkozva, hogy szélsőségeseket támogat. Helyette nevezték most ki Galina Danilcsenko Kreml-barát ukrajnai képviselőt. Danilcsenko felszólította a város lakosait, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez, ne tüntessenek az orosz megszállás ellen.

Az orosz csapatok elhurcolták a dél-ukrajnai Dnyiprorudne város polgármesterét – közölte vasárnap a Zaporizzsjai régió katonai vezetője, Olekszandr Sztaruh. A 20 ezer lakosú város a Dnyeper (Dnyipro) folyó partján fekszik. Az ankarai külügyminisztérium közlése szerint Törökország felszólította Oroszországot, hogy tegye lehetővé a török állampolgárok elmenekülését a szintén déli és ostromlott Mariupolból.

Csaknem 3700 ukrán katonai objektum megsemmisítéséről számolt be az orosz hadijelentés

Az orosz fegyveres erők Ukrajna katonai infrastruktúrájának 3687 létesítményét tették működésképtelenné a háború kezdete óta – közölte vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Emellett 99 repülőgép, 128 pilóta nélküli légijármű, 1194 harckocsi és más páncélozott harcjármű, 121 rakéta-sorozatvető, 443 tüzérségi ágyú és aknavető, valamint 991 speciális katonai jármű megsemmisítéséről számolt be. Azt mondta, hogy az orosz hadsereg egy nap néhol 14 kilométert nyomult előre, és több települést elfoglalt.

Konasenkov azt mondta, hogy az orosz erők „felszabadították” Nyikolszkoje települést, ahol az ukrán radikálisokból álló Ajdar zászlóalj tagjai tüzérségi állásokat hoztak létre egy kolostor területén, és legalább 300 embert, köztük szerzeteseket, túszként tartottak fogva. Orosz tájékoztatás szerint az ukrán erők tankkal és rakéta-sorozatvetővel lőttek egy kórházat Volnovahában, aminek következtében legkevesebb hat ember életét vesztette. A volnovahai incidens ügyében az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.

Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese közölte, hogy a körülzárt, békeidőben több mint 400 ezres Mariupolból 63 embert, köztük 15 gyereket sikerült kimenekíteni. A városban, mint mondta, 14 lőállást számoltak föl. Egy nappal korábban az orosz védelmi tárca 188 civil, köztük 26 gyerek kimenekítéséről számolt be.

Baszurin vasárnap azt is állította, hogy az ostromgyűrő bezárulása előtt Maruipolból Zaporizzsja megyébe szökött át a az ukrán radikális nacionalista Jobboldali Szektor szervezet 50 fegyverese. Forrásként olyan ukrán katonákat nevezett meg, akik letették a fegyvert a városban, valamin zaporizzsjai lakosokat.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy a Oroszország az elmúlt két nap alatt több mint 330 tonna humanitárius segélyt szállított „a Donyec-medence és Ukrajna lakosságának”. A tárca szerint naponta állítanak össze segélyszállítmányokat Belgorod és Rosztov megyében, valamint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Kijev megye borodjanszki járásának lakosságához több mint 40 tonnányi humanitárius segélyt juttatott el.

Stoltenberg: Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezheti

Előfordulhat, hogy Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi Ukrajnában – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak.

A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség szervezetének főtitkára nyomatékosan figyelmeztette Oroszországot, hogy ne merje támadni Ukrajnát tömegpusztító fegyverekkel. Mint mondta, Moszkva „abszurd állításokat” tett vegyi és biológiai fegyverek előállítására szolgáló ukrajnai laboratóriumokról, és „most, hogy ezek a hamis állítások elhangzottak, ébernek kell lennünk, mert lehetséges, hogy a hazugságok leple alatt éppen Oroszország tervezhet műveleteket vegyi fegyverekkel”.

Rámutatott, háborús bűncselekmény lenne, ha Oroszország vegyi fegyvereket is bevetne Ukrajna ellen. Hozzátette, hogy a Kreml „hamis ürügyeket talál ki, hogy megpróbálja igazolni a megmagyarázhatatlant”.

Jens Stoltenberg ismét felszólította a moszkvai vezetést, hogy állítsa le az ukrajnai inváziót. Mint mondta, üzenete Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „világos: vessen véget ennek a háborúnak, vonja vissza összes csapatát és kötelezze el magát a diplomácia mellett”.
Hozzátette, hogy az eddiginél is durvább erőszaktól tart. „Ukrajna népe bátran és elszántan ellenáll az inváziónak, de a következő napok valószínűleg még nagyobb megpróbáltatásokat hoznak” – mondta.

A NATO főtitkára ismét kizárta a szövetség beavatkozását az ukrajnai háborúba. A NATO védelmi szövetség, nem keresi a bajt, nem akar összecsapni Oroszországgal. Ezért egy NATO-által felügyelt ukrajnai repüléstilalmi övezetről sem lehet szó, mert az az orosz inváziós erők megtámadását, „közvetlen konfrontációt” jelentene.

Ugyanakkor – fejtette ki Jens Stoltenberg – a szövetség megerősíti katonai jelenlétét a keleti szárnyán, és történetében először aktiválta az úgynevezett reagáló erejét (NRF, a szövetség többnemzetiségű gyorsreagálású hadereje), aminek révén 130 repülőgépet és több mint 200 hajót helyeztek magas készültségbe. Mindezt „tovább folytatjuk, hogy megvédjük szövetségeseinket” – jelentette ki a NATO főtitkára.

Sok áldozata van a Javoriv támaszpont elleni orosz légitámadásnak

Legkevesebb kilenc halálos és 57 sebesült áldozata van a nyugat-ulrajnai Lvivtől nem messze lévő Javoriv katonai támaszpont elleni vasárnapi reggeli orosz légitámadásnak – közölték az ukrán hatóságok. Ez volt eddig a legnyugatibb célpont Oroszország Ukrajna elleni háborújában.

A lengyel határtól mindössze 30 kilométerre van a támaszpont, amely gyakorlótér, nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ, és NATO-kiképzők gyakran jártak ott. A hírügynökségek szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy külföldi kiképzők voltak-e ott a támadás idején is. Az ukrán védelmi minisztérium vizsgálja a körülményeket és a károkat. Makszim Kozickij kormányzó azt mondta: az orosz harci gépek körülbelül 30 rakétát lőttek ki a támaszpontra, amelyek közül többet elfogott az ukrán légvédelem.

Csehország az EU segítségét kéri a menekültek elszállásolásához

Csehország az Európai Unióhoz fordult, hogy segítsen az ukrajnai menekültek elszállásolásának biztosításában, miután a cseh állam lehetőségei rövidesen kimerülnek – jelentette vasárnap a CTK hírügynökség. Vít Rakusan belügyminiszter a hírügynökségnek azt mondta, hogy Csehország lakókonténereket kér Brüsszeltől mintegy 50 ezer személy elszállásolására. Egy-egy konténeres lakóegységben kétezer embert lehet elszállásolni megfelelő komforttal, kielégítő feltételek mellett.

„Az állam lehetőségei kimerültek, lassan abba az állapotba jutunk, hogy már csak egyszerű tetőt tudunk biztosítani a menekültek feje fölé” – mondta Rakusan a CT24 közszolgálati hírtelevízióban szombaton este. A miniszter szerint eddig több mint 200 ezer menekült érkezett Csehországba Ukrajnából, döntően nők és gyermekek, akiket megfelelő módon el is tudtak helyezni.

A tárcavezető már korábban jelezte: a cseh állam 250 ezer menekültnek képes komfortos ellátást biztosítani, azon felül már problémák jelentkeznek. Csehország ezt a felső határt legkésőbb két-három héten belül biztosan eléri, állítják a hatóságok. A menekülteket azután már csak különféle táborokban, sátrakban, tehát szükséghelyeken tudják elhelyezni.

A konténeres lakóház-központok nagy előnye, hogy felépíthetők a települések szélén és rákapcsolhatók a helyi vízvezeték és csatorna-rendszerre. „A konténeres házakat semmiképpen sem az erdőkben vagy más elszigetelt helyeken állítanánk fel” – jegyezte meg Vít Rakusan.

Az eddigi több mint 200 ezer menekültből mintegy 133 ezren már nyilvántartásba is vetették magukat a segélyközpontokban. A menekültek mintegy 30 százaléka Prágában telepedett le, és a cseh főváros ezzel gyakorlatilag megtelt menekültekkel. Hasonló a helyzet Dél-Csehországban és Dél-Morvaországban is. A kormány határozata alapján a menekültek anyagi segélyt is kapnak, igénybe vehetik az orvosi ellátást és engedély nélkül azonnal munkát vállalhatnak.

Orosz légitámadás ért egy katonai támaszpontot Lviv közelében

Orosz légitámadás ért egy katonai gyakorlóteret vasárnapra virradóan a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) város közelében; ez eddig a legnyugatibb célpont Oroszország Ukrajna elleni háborújában – közölték a helyi hatóságok, megerősítve korábbi sajtójelentéseket.

A Javoriv gyakorlóteret, amelyhez kapcsolódik egy nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ, nyolc rakétatalálat érte a lvivi közigazgatási vezetés közleménye szerint. Megerősítette ezt az ukrán hadsereg is, hozzátéve, hogy nem halt meg senki, de sebesültek vannak. A robbanásokat Lengyelországban is hallani lehetett a DPA német hírügynökség – lengyel-ukrán határon található Przemyslben lévő – egyik tudósítója szerint.

A támaszpont körülbelül 30, Lviv 50 kilométerre van a lengyel határtól. Lvivbe sokan menekültek a háború elől Ukrajna más részeiből, és sok külföldi ország Kijevből oda helyezte át nagykövetségét közvetlenül a háború kezdete előtt vagy után. A Javoriv támaszpontra az Egyesült Államok 2015 óta rendszeresen küldött kiképzőket, és a területén a NATO több gyakorlatot tartott – írta az AP hírügynökség.

A Lvivtől 120 kilométerrel délkeletre fekvő Ivano-Frankivszk polgármestere, Ruszlan Marcinkiv közölte, hogy a város repülőterét is légicsapás érte vasárnap hajnalban. Volodimnir Zelenszkij ukrán elnök azt állította vasárnap hajnali videoüzenetében, hogy Oroszország újabb szakadár köztársaságokat – „álköztársaságokat” – akar létrehozni az országban.

Óva intette e területek – köztük a déli Herszon – közigazgatási vezetését és lakosságát, hogy a már elszakadt Donyeck és Luhanszk sorsára jussanak. „A megszállók zsarolják a helyi vezetőket, nyomást gyakorolnak a képviselő-testületi tagokra, megpróbálnak lefizetni embereket” – állította Zelenszkij. A herszoni városi tanács elnökhelyettese szombaton azt mondta: az orosz megszállók „álnépszavazást” tartanának a városában.

BRFK: mintegy 3700 menekültet fogadtak szombaton a fővárosi pályaudvarokon

Az ukrajnai háború elől szombaton 3730 ember, köztük 1247 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vasárnap a police.hu oldalon. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek.

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 135 ember, köztük 80 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – tették hozzá.

Emlékeztettek: a BRFK és a Készenléti Rendőrség munkatársai a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.

Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Sajtójelentés: robbanások zaját lehetett hallani Lvivben

Robbanások zaját lehetett hallani vasárnapra virradóra a nyugat-ukrajnai Lvivben.

Sajtójelentések szerint több rakéta csapódott be a városban. A robbanásokat Lengyelországban is hallani lehetett a DPA német hírügynökség – lengyel-ukrán határon található Przemyslben lévő – egyik tudósítója szerint.

Ukrán vezérkar: az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak

Az orosz csapatok továbbra is Mariupol elfoglalására összpontosítanak – közölte vasárnapra virradóra az ukrán vezérkar Facebookon közzé tett jelentésében. Az oroszbarát szeparatistáknak az orosz hadsereg segítségével sikerült betörniük a város külső kerületeibe. Ezt az ukrán hadsereg és az orosz védelmi tárca is megerősítette.

Az ukrán vezérkar szerint ezen felül orosz támadás fenyegeti a százezer lakosú Szeverodonyeck városát is Luhanszk megyében. Moszkva szombaton közölte, hogy a luhanszki szakadárok alakulatai elérték a város határát. Donyeck térségében pedig Vuhledar ellen készül orosz offenzíva.

A településről ukrán adatok szerint kétszáz embert sikerült kimenekíteni szombaton. Az ország déli felén az orosz hadsereg Volodimir Zelenszkij elnök szülővárosát, Krivij Rihet támadja – ukrán források szerint – eddig sikertelenül.

A vezérkar ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz csapatok gyenge pontokat keresnek az ukrán védelmi vonalakban és csapatokat vonnak össze a 600 ezer lakosú iparváros ostromára. A DPA német hírügynökség hangsúlyozta, hogy nem tudta független forrásból megerősíteni az értesüléseket.

Ukrán hírszerzés: az orosz csapatok nem humanitárius folyosón nyitottak tüzet a civil konvojra

Az ukrán hírszerzés szombat este a korábbi közlését pontosítva arról számolt be, hogy a Kijev régióban található Peremohából indult civil konvoj, amelyet tűz alá vettek az orosz csapatok, nem egy humanitárius folyosón haladt át. A hírszerzés eredetileg azt közölte, hogy a járműoszlop egy Oroszországgal egyeztetett humanitárius folyosón haladt, amikor tűz alá vették. Most ezt a közlést azzal helyesbítette, hogy a konvoj a hatóságokkal nem egyeztetve indult útnak. „Ez roppant veszélyes, mert a megszálló erők kegyetlenül megsemmisítik a civil lakosságot” – áll az ukrán hírszerzés közleményében.

„Felszólítjuk a civil lakosságot, hogy kövesse a kimenekítési útvonalakkal kapcsolatos hivatalos információkat és csak biztonságos útvonalakat használjon” – tette hozzá. A támadásban heten meghaltak, köztük egy gyermek.

A sebesültek számát nem tudni. A támadást követően az orosz csapatok visszafordították a járműveket Peremohába, ahonnan azóta sem távozhattak a civilek – közölte a hírszerzés.

A Reuters hírügynökség aláhúzta, hogy nem tudta független forrásból megerősíteni az értesülést, és egyelőre az orosz fél sem reagált. Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta tagadja, hogy civileket venne célba. Ukrajna többször megvádolta Oroszországot, hogy akadályozza a civilek evakuálására irányuló erőfeszítéseket azzal, hogy nem tartja be a tűzszüneti megállapodásokat, és polgári célpontokra lő.

Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta ezrek rekedtek a fronton, és mintegy 2,5 millióan menekültek el az országból. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton azt mondta: az orosz csapatok több kisebb várost porig romboltak.

Zelenszkij: Oroszország kész a párbeszédre

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint elmozdulás jelei láthatók az orosz tárgyalási pozícióban a makacs ukrán katonai ellenállás nyomán. „Most elkezdtek valamiről beszélni, s nem egyszerűen ultimátumokat támasztani” – mondta az ukrán elnök szombaton újságíróknak nyilatkozva.

A 44 éves politikus úgy fogalmazott: elégedett azzal, hogy több mint két év után Moszkva végre kész a párbeszédre. Ugyanakkor kifogásolta Ukrajna nyugati partnereinek elégtelen bevonását a tárgyalásokba. A biztonsági garanciákra tekintettel Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna „egy ilyen véres háborút követően többé nem bízhat” Oroszországban. Zelenszkij beszámolt arról is, hogy szombaton beszélt Naftali Bennett-tel az ukrán-orosz béketárgyalások kilátásairól. Egyben az izraeli kormányfő közbenjárását kérte Melitopol polgármesterének kiszabadítása érdekében, akit állítólag orosz csapatok ejtettek foglyul. Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök is tárgyalt Naftali Bennett-tel, aki személyesen is felkereste az orosz elnököt Moszkvában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már pénteken pozitív fejleményekről beszélt a gyakorlatilag napi szinten tartott béketárgyalásokról. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a megbeszéléseket újabban online formátumban tartják, amit az ukrán fél is megerősített.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombat este közleményt adott ki, amely szerint az ukrán vezetés arról értesítette, hogy Oroszország végérvényesen át akarja venni a teljes irányítást Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai létesítmény felett, de Moszkva ezt később tagadta. A NAÜ szerint Petro Kotin, az Energoatom állami atomipari vállalat vezetője levélben ismertette, hogy mintegy négyszáz orosz katona tartózkodik állandó jelleggel a létesítmény területén.

A nemzetközi ügynökség beszámolt arról is, hogy az Energoatom szerint tovább folynak az egykori csernobili atomerőmű áramellátásának helyreállítását célzó erőfeszítések, egyelőre dízelgenerátorokkal próbálják áthidalni a biztonsági rendszerek működését. Az áramszünet szerdán kezdődött, és veszélyeztette a nukleáris hulladékot tároló létesítmény hűtőrendszerét is.

Műholdfelvételek alapján nagy a pusztítás Mariupolban

Szombat reggel készült műholdfelvételek alapján nagy pusztítást végeztek az orosz erők a civil infrastruktúrában Mariupolban – tájékoztatott a szatellit képek készítésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég.

A Fekete-tenger partján fekvő Mariupol nyugati része lángokban áll, és több tucat lakótömbben súlyos károk keletkeztek. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton megerősítette: az oroszok által erősen ostromlott város még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll. A városi tanács pénteken közölte, hogy a csaknem két hete tartó orosz blokád és az ismétlődő támadások legalább 1582 civil életét követelték.

Az Azovi-tenger partján fekvő négyszázezres lélekszámú városban rohamosan romlik a humanitárius helyzet. A polgári lakosság többször próbált elmenekülni, de ezek a kísérletek rendre kudarcot vallottak. Szombaton sem járt sikerrel az evakuálás: ötven busz nem tudta elhagyni a várost a golyózáporban – mondta a moszkvai védelmi minisztérium. Az ukrán fél az oroszokat vádolja a meghiúsult evakuáció miatt, míg az oroszok az ukrán nacionalistákat.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a konvojt öt órán át várakoztatták egy ellenőrzőpontnál. Vasárnap újabb kísérletet tesznek a civilek kimenekítésére. Verescsuk szombat este arról számolt be, hogy a tizennégy humanitárius folyosóból kilenc működött szombaton, amelyeken keresztül csaknem 13 ezer civilt sikerült kimenekíteni a harci övezetekből. „Tegnap több mint hétezer embert sikerült evakuálni, ma valamivel kevesebb, mint tizenhárom ezret. Ez persze nagy fokban reménykeltő” – mondta. Verescsuk szerint vizsgálják annak lehetőségét, hogy további folyosókat nyitnának Kijev, illetve Luhanszk megyéből.